1 / 12

Fodor és a Gondolatnyelv-hipotézis

Fodor és a Gondolatnyelv-hipotézis. Nyelvi jellegű-e a gondolkodás? Márczi Zsuzsanna OTDK 2011. Funkcionalista, számítógépszerű elmemodell Cselekvés előtti mérlegelés Mátrix-szerű fogalomtanulás Egyetlen közös információcsatorna komputáció → szimbólumhasználat → reprezentáció

amy
Download Presentation

Fodor és a Gondolatnyelv-hipotézis

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Fodor és a Gondolatnyelv-hipotézis Nyelvi jellegű-e a gondolkodás? Márczi Zsuzsanna OTDK 2011

  2. Funkcionalista, számítógépszerű elmemodell Cselekvés előtti mérlegelés Mátrix-szerű fogalomtanulás Egyetlen közös információcsatorna komputáció→szimbólumhasználat →reprezentáció Felszíni nyelv nem alkalmas: kétértelmű, stb. Fodor elmélete

  3. A Gondolatnyelv • Belső, mentális kódrendszer • Felszíni nyelvhez hasonló szerkezetű • Agy neurális hálózatában lévő minta • Velünk született • Privát

  4. Komputatív döntés? • Fodor érve: tudatos mérlegelés • a,b,c opció→komputáció→reprezentáció • Tudatos, lineáris gondolatmenet nem mindig érvényes • Rutinos cselekvésben nincs szükség a mérlegelésre

  5. Formalizált jelentés • Fodor szerint hipotézisek gyártásával tanuljuk meg a fogalmakat • Kései Wittgenstein: jelentés=használat • Putnam externalista jelentéselmélete • →A jelentés nem puszta reprezentáció!

  6. Privát nyelv • A Gondolatnyelv privát, nem közölhető • Wittgenstein privátnyelv-kritikája • Fodor szerint nem releváns, hiszen a gondolat nyelve innát és idegi alapú • „amikor a nyelvet számításra használjuk, nem kell tudnunk meghatározni, mikor alkalmazzuk konzisztensen a terminusokat – elég, ha a terminusok konzisztensen vannak alkalmazva(…) Ha valamiképpen létezik a gondolkodás nyelve, annak használata nem a bizalmon nyugszik. Nem filozófiai meggyőződésből használjuk, hanem mert biológiailag így vagyunk kondicionálva.” (Fodor, The Language Of Thought, Harvard University Press, Cambridge, 1975)

  7. A Gondolatnyelv innát? • Szavak megtanulása=igazságfeltételek elsajátítása, Px csak akkor igaz, ha Gx • De ez csak G ismeretében tanulható meg • → Fodor szerint minden fogalom eleve adott • Cáfolat: nem kell ismerni G-t • Homonkulusz-érv, végtelen regresszus • Új tárgyak és fogalmak születnek!

  8. „Ahhoz, hogy olyan velünk született fogalomkészlettel rendelkezzünk, amely magában foglalja a karburátor, bürokrata, kvantumpotenciál stb. fogalmakat, ahogy azt az Innátizmus Hipotézis Fodor-féle változata megkívánja, az evolúciónak képesnek kellett volna lennie arra, hogy előre lássa jövőbeli fizikai és kulturális környezetünk összes véletlenszerű vonását. Ezt nyilvánvalóan nem látta, és nem is láthatta előre.” • (Putnam: Reprezentáció és valóság, Osiris,Bp, 2000, 41.o.)

  9. Verbális kontra képi reprezentáció • A képek nem tudnak olyan pontosan referálni tárgyukra, csak a nyelv diszkurzív • Arnheim és Price →a kép alkalmas fogalmak kifejezésére • Paivio kettős kódolás elmélete • Pszichológiai kísérletek (Shepard, Cooper) • A képek óriási szerepe kultúránkban • Az ihlet sokszor mentális kép által jelenik meg

  10. „Joan Didion regényíró saját bevallása szerint nem valamilyen figura vagy esemény verbális megfogalmazásával kezdi el művei megírását, hanem intenzív mentális képek jelennek meg neki, azok diktálják a szavakat. Faraday, aki nem is tanult matematikát, úgy fedezte fel az elektromos és a mágneses teret, hogy az elektromos és a mágneses terek erővonalait vékony fénycsövekként vizualizálta magának. Einstein több felfedezéséhez úgy jutott el, hogy elképzelte magát, amint meglovagol egy fénysugarat és visszapillant egy órára, vagy amint ledob egy érmét egy zuhanó liftből.” (S.Pinker: A nyelvi ösztön, Typotex, 1999, 69.)

  11. Összefoglalás • Fodor elmélete nem tartható • A komputatív elmemodell túl egysíkú • A tudatos, lineáris gondolatmenet egy idealizált séma • nem csak propozícionális tudás, de tudni hogyan is • Képek nélkülözhetetlen szerepe • Az elme kreatív, alakít és alkalmazkodik, nem csak reprezentál

  12. Köszönöm a figyelmet!

More Related