professzion lis inform ci keres s a hivatkoz sok haszn lata a tartalmi keres sben
Download
Skip this Video
Download Presentation
Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben.

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 32

Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. - PowerPoint PPT Presentation


  • 78 Views
  • Uploaded on

Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben. Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam. Felhasznált irodalom. Ungváry Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Bp.: TYPOTEX, 2002.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben.' - amity


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
professzion lis inform ci keres s a hivatkoz sok haszn lata a tartalmi keres sben

Professzionális információkeresés. A hivatkozások használata a tartalmi keresésben.

Készítette: Bognár Noémi Erika, Informatikus könyvtáros MA, 1. évfolyam

felhaszn lt irodalom
Felhasznált irodalom
  • Ungváry Rudolf - Vajda Erik: Könyvtári információkeresés. Bp.: TYPOTEX, 2002.
  • Ungváry Rudolf– Orbán Éva: Osztályozás és információkeresés. Kommentált szöveggyűjtemény. 2. köt. Bp.: OSZK, 2001.
  • Varga Katalin: Szöveg és tartalom az információs társadalomban: Módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. Pécs: PTE FEEK, 2005.
bevezet
Bevezető
  • A könyvtári információkeresés végezhető kézzel (manuálisan) cédulakatalógusban, dokumentumokban vagy akár másokat megkérdezve. Végezhető mechanikai eszközökkel és készülékekkel (lyuk- és fénylyukkártyák, mikrofilmes berendezések) (= OFFLINE keresés)
  • és számítógépek (= ONLINE keresés)

segítségével.

slide4
Online információkereső rendszerekben a felhasználó közvetlen – interaktív – kapcsolatot teremthet a számítógép segítségével a dokumentumleírások (olykor a digitális vagy digitalizált dokumentumok) állományával.
  • Ma az információkeresésnek szinte mindig van online szakasza.
a keres k p
A keresőkép
  • A kérdés átvétele
  • A kérdés céljának megfogalmazása
  • Nyelvi korlát
  • Dokumentum típus meghatározása
  • Színvonal meghatározása
  • Kronológiai, időbehatárolás
  • Térben történő korlát
  • Az információ mélysége
  • A kapcsolódó határterületek figyelembe vétele
sz kapcsolatok oper torok csonkol s
Szókapcsolatok, operátorok, csonkolás

Csonkolás

  • végtelen csonkolás (?)
  • csonkolás megadott határok között (# : 0 vagy 1 karakter)
  • csonkolás pontosan a megadott számú karakterre (! : pontosan 1)
boole oper torok
Boole-operátorok
  • ÉS / ANDLogikai szorzás: mindaz, ami egyik is, a másik is, a dokumentumban mindkét kifejezés előfordul! Ebből még nem következik, hogy azonos sorrendben, vagy egymás közelségében találhatók meg az ismérvek között
  • VAGY / ORA találati halmazomban megjelenik mindaz, ami az egyik, vagy a másik fogalommal kapcsolatos. Megjelennek azok a dokumentumok is, melyekben mindkét kifejezés együtt fordul elő
  • NEM / NOTKizárja az egyik kérdést
a k zels gi t vols gi helyzetet jelz sz moper torok
A közelségi, távolsági, helyzetet jelző, számoperátorok
  • Azt a célt szolgálják, hogy meghatározhassuk, hogy mennyire szoros kapcsolat legyen két kifejezés között. EGYÜTT, KÖZEL NEAR
  • SzámoperátorokNumerikus adatok (pl. dátum, olvadáspont, stb.) esetén alkalmazhatóak
keres taktik k
Kereső taktikák
  • Felügyelő taktikák (céljuk, hogy a keresést a megfelelő vágányon tartsák, és a hatékonyságra figyeljenek.)
    • folyamatos ellenőrzés
    • mérlegelés
    • javítás
    • kaptafa
    • Jegyzetelés
  • Fájlszerkezeti taktikák(hogyan találja meg a kereső az utat a széles értelemben vett információhordozók között, pontosabban az információ szerkezetében, a kívánt forrásig vagy a forrásban lévő információig.)
    • biblizés
    • problémaelemzés
    • áttekintés
    • kizárás
    • kiterjesztés
    • körülállványozás
keres taktik k1
Kereső taktikák
  • A kérdés megfogalmazásával kapcsolatos taktikák(a keresőkép tervezésében, módosításában segítenek: nem korlátozódnak a számítógépes keresésekre.)
    • specifikusság
    • bőszavú kérdésmegfogalmazás
    • szűkszavú kérdésmegfogalmazás
    • hasonlóságok engedése ~ megengedő vagy-ok (OR)
    • hasonlóságok tiltása
  • Fogalom és szóhasználati taktikák(a kérés megfogalmazása közben a kifejezések kiválasztásának módosításában segítenek)
    • feljebb a hierarchiában
    • lejjebb a hierarchiában
    • asszociáció
    • szomszéd – keresés
    • nyomkövetés
    • variációk
    • szórendváltozás
    • helyesírási változatok
    • ellentét szerinti keresés
keres taktik k2
Kereső taktikák
  • Képzelettaktikák
    • Gondolkodj! Gondolkodni kell!
    • Ne toposzokban gondolkodj!
    • Szárnyalj szabadon!
    • Meditálj!
    • Konzultálj!
    • Mentsd a tanulságokat!
    • Böngéssz!
    • Vedd észre a zsákutcát!
    • Alkudozz!
    • Tárolj!
    • Állj meg és térj vissza!
keres si strat gi k
Keresési stratégiák
  • A stratégia a keresésen belül meghatározott szempont érvényesülését jelenti, annak eldöntését, hogy mi a keresés lebonyolításának legjobb útja.
  • A taktika e cél közvetlen megvalósítására alkalmazott konkrét módszereket képviseli.
  • A stratégia tehát az átfogó keresési terv, a koncepcionális (fogalmi) szint, a taktika pedig a konkrét megoldás, a „fogások” összessége.
egyszer gyorskeres s briefsearch quick and dirty search
Egyszerű gyorskeresés (briefsearch, quick and dirty search)
  • Az egyszerű gyorskereséssel egyszeri, Boole-operátorokkal végzett rövidre szabott keresést valósítanak meg annak érdekében, hogy előzetes képet kapjanak az adatbázis rekordjainak a kérdéssel kapcsolatos jellemzőiről
  • Gyors és zajos keresés. A „zaj” kifejezés ebben az esetben annyit jelent, hogy a jó találatokon kívül az első merítésre egy csomó oda nem illő találatunk is lesz.
  • Alkalmazhatjuk a kereső kifejezéseket csonkolt formában is – ezzel csak növeljük a találataink számát.
t bbsz r s egyszer gyorskeres s multiple briefsearch
Többszörös egyszerű gyorskeresés (multiple briefsearch)
  • Akkor célszerű követni, ha az összes specifikus keresőfogalom metszetének eredménye várhatóan a nullához közelít.
  • Alapelve: néhány szempont egyidejű keresése a lehető legtöbb adatbázisban
h labdakeres s pearl growing
Hólabdakeresés (pearl growing)
  • Kevés találatnál
  • A leggyakoribb, hogy a felhasználó megadja az egyik, általa ismert és a tárgyba vágó dokumentum adatát, melyet kikeresünk.
  • Ebből megállapítható, milyen ismérvek (deszkriptorok, tárgyszavak, jelezetek) reprezentálják a tartalmát – tehát a keresett tárgy fogalmát ezekkel végezhető a keresés, hogy még több hasonló adathoz jussunk.
interakt v vizsg l d s
Interaktív vizsgálódás
  • Keresés átfogó szempontok alapján (több 100 találat)
  • Találatok alapján  legfontosabb szerzők, módszerek, kapcsolódások megállapítása  ezek alapján új keresés
p tkez s t mb kb l
a1 ismérv

a2 ismérv

a3 ismérv

V

A

G

Y

b1 ismérv

b2 ismérv

b3 ismérv

V

A

G

Y

Keresőkérdés

A, B, C, között, unió metszet különbség

Építkezés tömbökből

A. szempont

B. szempont

C. szempont

c1 ismérv

c2 ismérv

c3 ismérv

V

A

G

Y

p tkez s t mb kb l1
Építkezés tömbökből
  • A lényege az, hogy az első lépésben megállapítjuk a kereső kifejezések valamilyen láncát.
  • Ezt követően minden egyes kereső kifejezés esetén végiggondoljuk, milyen más kifejezés jöhet még az adott kifejezéssel kapcsolatban szóba, és ezeket egy-egy építőkockába vonjuk össze oly módon, hogy az egy építőkockába tartozó kifejezéseket vagylagosan összekapcsoljuk.
  • Az egyes építőkockák egy-egy keresőfogalmat reprezentálnak.
  • A keresőfogalmat az építőkockába vagylagosan összevont összes kifejezés együttesen nevezi meg.
egym sut ni lev logat s successive fractions
Egymásutáni leválogatás (successive fractions)
  • A teljesség növelésének heurisztikus módszere, hogy valamelyik kész építőkockát (keresőfogalmat reprezentáló kifejezések csoportját) töröljük és a maradékkal keresünk.
  • A módosítás lényege, hogy a sok találatot eredményező kérdéssel kezdünk, majd fokozatosan kizárunk ebből egyes elemeket, melyek jelentősége kisebb a többiéhez képest.
  • Akkor alkalmazzuk, ha túl sok, vagy éppenséggel túl kevés találat a keresés eredménye és a keresés tárgya nehezen fogalmazható meg.
p ronk nti lev logat s pairwise facetets1
Páronkénti leválogatás (pairwise facetets)
  • Ha mindegyik keresőfogalom (építőkocka) nagyjából azonos mértékben specifikus, azaz egyformán fontos, akkor páronként képezhetjük metszetüket.
  • A találati eredményeket vagy külön-külön (a páronkénti keresés eredményeként), vagy az egész keresési folyamat uniójaként fogadhatjuk el.
relevancia visszacsatol s
Relevancia-visszacsatolás
  • A hólabdakereséshez hasonló, azzal a különbséggel, hogy csak a legpontosabbnak tűnő találatoknál végezzük el a további tájékozódást, keresést. A hólabdakeresés első lépéseként is értelmezhető.
keres st b v t elj r sok
Keresést bővítő eljárások
  • ÉS – kevesebb kifejezéssel
  • VAGY – több kifejezéssel
  • NEM – nem használni
  • Szűkítés feloldása
  • Csonkolás alkalmazása
  • Kevésbé korlátozó közelségi operátorok használata
  • Átfogóbb kifejezés használata
keres st sz k t elj r sok
Keresést szűkítő eljárások
  • ÉS – több kifejezéssel
  • VAGY – kevesebb kifejezéssel
  • NEM – használni
  • Csonkolást nem használni
  • Korlátozóbb közelségi operátorok használata
  • Egyedibb kifejezés használata
  • Szűkítés használata
tal latok rt kel se
Találatok értékelése
  • A (megtalált releváns információk) = találatok (hits)
  • B (megtalált nem releváns információk) = zaj (noise, fals drop)
  • C (releváns nem talált információk) = veszteség (misses, losses)
  • D (nem releváns, nem talált információk) = érdektelen információk
  • A keresés tökéletes: B és a C halmaz üres.
  • Még mindig optimális: C halmaz üres.
teljess g s pontoss g
Teljesség és pontosság
  • A tökéletesség mértékét a teljességgel és a pontossággal jellemzik.
  • A teljesség növelésével a pontosság elkerülhetetlenül csökken, és ez fordítva is igaz.
teljess g s pontoss g1
Teljesség és pontosság
  • A teljesség azt mutatja, hogy a releváns dokumentumok hányadrésze jelent meg találatként, a komplementere azt, hogy hányadrészét nem találtuk meg.

Teljesség: a / a + c

  • A pontosság arra ad választ, hogy a visszakeresettek hányadrésze releváns – komplementere arra, hogy hányadrésze nem, vagyis irreleváns.

Pontosság: a / a + b

slide30
Az információkeresés sajátos, nagyon kedvelt és hatékony eszköze a hivatkozások mentén történő keresés.
  • Az idézésnek vannak presztízsmotívumai is, de a lényeg, hogy az információkeresésben tartalmi jegyekre utalhat egy-egy hivatkozás.
  • A hivatkozási indexek, mint pl. a WoS adatbázis is, rendelkeznek egyéb tartalomfeltáró eszközökkel. A hivatkozás csak egy újabb szempont.
hirsch index
Hirsch-index
  • ~ a h-index, az egyéni teljesítmény mérését szolgálja, de használható folyóiratok, kutatói team-ek értékelésére is. Alapja a hivatkozások gyakorisága adott szerző műveire.
  • Adott szerző h-indexe „n”, ha létezik „n” számú publikációja, melyre „n” alkalommal hivatkoztak.
  • Tehát a h-indexe 12, ha legalább 12 cikkére legalább 12 alkalommal hivatkoztak, míg a többire 12-nél kevesebben.
ad