1 / 12

A vidék sorsát meghatározó fontosabb tervezési-fejlesztési alapvetések

„Vitaindító szakmai összefoglaló a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” 2013. 08. 28. Finta István Ph.D . finta @ rkk.hu. A vidék sorsát meghatározó fontosabb tervezési-fejlesztési alapvetések.

aideen
Download Presentation

A vidék sorsát meghatározó fontosabb tervezési-fejlesztési alapvetések

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Vitaindító szakmai összefoglaló a 2014-2020. közötti Vidékfejlesztési Program társadalmasításáról” 2013. 08. 28. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu

  2. A vidék sorsát meghatározó fontosabb tervezési-fejlesztési alapvetések • A közös agrárpolitika, az EMVA önmagában nem elegendő a vidék fejlesztési céljainak, igényeinek, problémáinak megoldásához. • A strukturális alapok nélkül nincs vidékfejlesztés. • A kapcsolatok kialakítására a 2014-2020-as időszak nem csak lehetőséget ad, de ösztönöz is – közösségi szinten (komplex programok, több alapból történő együttes finanszírozás). • Mi a vidék pozíciója, szerepe, lehetősége a 2014-2020-as időszakban a jelenlegi programozási dokumentumok tükrében?

  3. A komplex fejlesztések, az ezekhez kapcsolódó többalapú (multifund) finanszírozás, valamint a helyi térségi szint szerepe és aránya a partnerségi megállapodáson belül • Ágazati vs. területi megközelítés • Számokban: TOP az SA-n belül 16,9% (ezen belül a CLLD mindössze 10% a TOP OP alapján) GINOP 41,1% Közép-magyarországi régió nélkül! EFOP 11,4% rendkívül széles feladatkörrel. • Az ágazati dominancia veszélyei és káros hatásai: egyes célok egyáltalán nem, vagy nem kellő költség- és szakmai hatékonysággal valósíthatók meg, a hiányzó 10%-os uniós társfinanszírozás a hazai költségvetést terheli; • Városközpontúság forrásoldalról: (csak a TOP-on belül a források 27%-át kizárólag a városok használhatják fel);

  4. A komplex fejlesztések, az ezekhez kapcsolódó többalapú (multifund) finanszírozás, valamint a helyi térségi szint szerepe és aránya a partnerségi megállapodáson belül Az integrált megközelítés érvényesülését akadályozó – és az ágazati szemléletet erősítő – főbb tényezők: • egyedi fejlesztési igények, lobbik, • a szakmai szempontok, előnyök meg nem értése, • bizalmatlanság a nem központi és nem teljesen központi irányítású szereplőkkel szemben, • az egyes ágazatok szerveinek, háttérintézményeinek feladatzsákmányoló, egzisztenciális érdeke;

  5. ITI, CLLD rétegek (feladat- és hatáskör telepítés szempontjai és azok érvényesülése és ütközései, lehatárolási problémák, szinergia problémák) • 6 féle ITI, pl.: • Megyei jogú ITI • Megyei ITI • LHH ITI • 3 féle CLLD • EMVA CLLD • Városi CLLD • Város-vidék CLLD

  6. Diszkrimináció: „Az SA és EMVA közös finanszírozású CLLD-k esetén: • „A város-vidék kapcsolatot megjelenítő CLLD-kkaphatnak többalaposfinanszírozást, a bevont városi településméretére ez esetben nincs korlátozás.” (EMVA CLLD esetén 15 000 fős város a javasolt határ) • „A CLLD közösségek kialakításában szerepet kaphatnak a jelenlegi programciklus LEADER közösségei, azok újjászervezésével.” (Forrás: PM)

  7. Kérdések • Azonos, vagy hasonló célra szükséges-e ennyi – többnyire önálló szervezetet is feltételező – beavatkozás, egymást átfedő fejlesztési réteg? (Pl.: miért nem lehet az LHH CLLD-én keresztül megvalósítható?) • Miként küszöbölhetők ki a lehatárolási problémák? Földrajzi illetékesség meghatározásával? (Némely esetben pl.: megyei ITI, CLLD ez lehetetlen.) Tematikus lehatárolás? (A 2007-2013-as időszakban pont ez zárta ki a programok közötti szinergiákat.)

  8. A közigazgatásban kialakultak – igaz folyamatosan változhatnak – az egyes területi szintek és szervezetek közötti feladatkör telepítési szempontok. Ezek – és ezzel együtt az egyszerű és jó állam – nyomokban sem jelennek meg a fejlesztéspolitika eszköz és intézményrendszerében.

  9. Általános problémák a Partnerségi Megállapodásban és a tervezési szemléletben • Alapvető (területi) fókusz: a város, másodlagos a megye, a vidék átfogóan nem jelenik meg, csupán az agrárágazat, olykor a leghátrányosabb térségek. Tematikus városközpontúság: • „A városokat alkalmassá kell tenni arra, hogy térségük gazdaságának szervezőivé váljanak. A gazdaságfejlesztést és a foglalkoztatást szolgáló városfejlesztési megoldásokat kell alkalmazni.” (PM. 66. o.) • „Integrált helyi gazdaságfejlesztési beavatkozások indulnak megyei és várostérségi szinten, minden megyében és nagyváros-térségben (TOP-ból). • „Térségi és települési léptékű beavatkozások segítik a megújuló energia közösségi alapú hasznosítását és az energia-hatékonyság növelését (TOP várostérségi gazdaságfejlesztési csomagok részeként)” (PM. 74. o.)

  10. Neoliberális gazdaságfejlesztési politika? „Területi kohézió a térségi fenntarthatóság és a helyi gazdaság érdekében” • „Az intézkedések lehetőség szerint ne növeljék a térségi egyenlőtlenséget, a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló projektek kapjanak könnyítést a forrásszerzésben, finanszírozásában, szakmai támogatásban.” (PM. 86. o.) Koncentrálás a húzóágazatokra és nagy beruházásokra: • „Még pontosabban: a KKV-fejlesztési politikát egyúttal az iparpolitikába kell beágyazni. A KKV-k teljes körére kiterjedő támogatásokat tehát a jelentős növekedési potenciálokkal rendelkező kiemelt iparágakra és szolgáltatási tevékenységekre célszerű fókuszálni.” PM 18. o. • A kiemelt turisztikai fejlesztések országos látogatottság és bevételnöveléssel járnak, turizmus piaci szereplőinek pénzügyi eszközök állnak rendelkezésükre” (PM 71. o.) (Arányok-arányosság kérdése)

  11. Lehetséges javaslatok • Háttér: Az MNVH nem államigazgatási szerv, nem háttérintézmény, nem csupán a Vidékfejlesztési Programra reagálhat, mivel feladata a vidék igényeinek, céljainak egységes megjelenítése. Lehetséges javaslat a Fejlesztési Kabinet vezetőjének, Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a részére: • Ne hagyják a vidéket magára! (Nem csak politikai szlogen.) • A vidék céljai, a kapcsolódó forrásokkal együtt konkrétan jelenjenek meg minden egyes operatív programban. • A vidékfejlesztés eszközei (pl.: CLLD), valamint a Partnerségi Megállapodásban szereplő releváns célokközött konkrétan jelöljenek meg kapcsolódási pontokat.

  12. Köszönöm a figyelmet!

More Related