1 / 20

TANTÁRGY NEVE

TANTÁRGY NEVE. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A gyógynövények, illetve a drog fogalma, elnevezése, csoportosítási lehetőségei, felhasználásuk hazai előzményei, főbb területei

afram
Download Presentation

TANTÁRGY NEVE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. TANTÁRGY NEVE KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

  2. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A gyógynövények, illetve a drog fogalma, elnevezése, csoportosítási lehetőségei, felhasználásuk hazai előzményei, főbb területei • A gyógynövény ágazat hazai helyzete, tradicionális termőtájaink, illetve termékeink HEFOP 3.3.1.

  3. Előadás • A gyógynövények és a növényi drogok fogalma - Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük azokat a növényeket, amelyek valamely részét a hagyományok vagy az irodalmi adatok szerint a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyítás céljára felhasználták vagy napjainkban is felhasználják. - A növényi drog a gyógynövényeknek a Magyar Gyógyszerkönyvben, illetve a Magyar Szabványban leírt, hatóanyagot tartalmazó része vagy annak valamilyen elsődleges eljárással feldolgozott terméke. (Ez az elsődleges feldolgozási eljárás a legtöbb esetben a szárítás.) HEFOP 3.3.1.

  4. A növényi drogok fajtái • Az adott gyógynövény faj egyedeinek legtöbb hatóanyagot tartalmazó, többnyire szárítással tartósított része, ami az esetleges tisztításon, hámozáson, aprításon kívül más mechanikai jellegű feldolgozásban vagy egyéb kezelésben nem részesült. • Növényi nyersanyagból előállított termék (illóolajok, gyanta, balzsam, stb.) • Növényi nyersanyagból átalakítással nyert termék (pl. orvosi szén) HEFOP 3.3.1.

  5. A növényi drogok elnevezése A drog nevét az azt szolgáltató növény, illetve növényi rész nemzetközileg elfogadott latin (görög), illetve magyar nevének alapján határozzák meg az alábbi szabályok szerint: - Első helyen szerepel az adott gyógynövény fajt magában foglaló nemzetség tudományos nevének birtokos esete (a fajnév is abban az esetben, ha a nemzetség több faja is szolgáltat drogot), a második helyen pedig a drogot szolgáltató növényi rész tudományos neve szerepel alanyesetben [pl. a gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) virágzatából előállított drog tudományos neve: Tanaceti flos]. HEFOP 3.3.1.

  6. - Egyes esetekben megőrizték a tradicionális drogneveket, amelyek nem tükrözik az előző bekezdésben ismertetett szabályt (pl. közönséges bojtorján gyökér  Bardanae radix). - A növényi nyersanyagból más eljárással (pl. lepárlással) előállított drogok esetében a termék latin neve szerepel az első helyen, a másodikon pedig a növény tudományos nemzetség nevének (pl. Aetheroleum rosmarini), illetve a több, drogot szolgáltató növényfajt magában foglaló nemzettség esetén a teljes tudományos fajnévnek a birtokos esete (pl. Aetheroleum menthae piperitae) áll. - A növényi drogok magyar neveinek képzése során úgy járunk el, hogy a növény magyar nevét követően megjelöljük a drogot szolgáltató növényi részt, az előzővel egybeírva (pl. bodzavirág). A drogtermékek kereskedelmi nevében több esetben használnak az áru származási-, gyűjtési helyére, színére, elkészítésének módjára, vagy minőségére utaló jelzőket (pl. hámozott édesgyökér) is. HEFOP 3.3.1.

  7. A drogok elnevezése során alkalmazott leggyakoribb morfológiai kifejezések HEFOP 3.3.1.

  8. A növényi drogok csoportosítása • alfabetikus csoportosítás, • növényrendszertani csoportosítás, • morfológiai csoportosítás (gyökér-, levél-, virágdrogok, herbák, olajok, illóolajok, balzsamok, stb.), • hatáserősség szerint (erős hatású  forte; enyhe hatású  mite), • terápiás hatás szerint (görcsoldó, nyálkaoldó, stb.), • hatóanyagok kémiai szerkezete szerint (alkaloid drogok, flavonoid drogok, glikozid drogok, illóolajok, stb.) HEFOP 3.3.1.

  9. A gyógynövények felhasználási területei • fitoterápia, (a drognak tudományosan igazolt biológiai aktivitással, dózishatással kell rendelkeznie, a kezelés hatékonysága pedig orvosilag nyomon követhető legyen), • gyógyszeripar (gyógynövény hatóanyagok feldolgozása gyógyszerré  szívglikozidok, alkaliodok; gyógynövényekből izolált molekulák félszintetikus átalakítása  növényi szteroidok; modellvegyületek izolálása; gyógytermékek előállítása  Peponen; fitokozmetikumok előállítása  Helia D; környezetbarát peszticidek előállítása  piretroidok), • aromaterápia (a dozirozás a gyakorlatban nehezen oldható meg), • élelmiszeripar (aromák, színezékek, gyógyélelmiszerek), • kozmetika, háztartásvegyipar (illóolajok) HEFOP 3.3.1.

  10. A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének és felhasználásának hazai előzményei • Évszázadok óta gyűjtötték, illetve kiskertekben termesztették e növényeket elsősorban saját felhasználásra. • Honfoglaláskori leletek egyértelműen igazolják a gyógy- és aromanövények felhasználásának elterjedt gyakorlatát. • Az első középkori írásos emlékek (külföldről behívott szerzetesek munkái) a kolostorok, nemesi udvarházak e területen betöltött kiemelt szerepére utalnak. Sok növényfaj (főként a mediterrán eredetűek) hazai meghonosodásának időszaka is ekkorra tehető). • A gyógynövények termesztésének elterjedése a XIX. sz. végén kapott jelentős impulzust, amikor már bizonyos fokú feldolgozási tevékenység is kapcsolódott a termesztéshez. HEFOP 3.3.1.

  11. Az I. világháború idején fellépő gyógyszerhiány a gyógynövényekre irányította a figyelmet, amelynek eredményeként 1915-ben létrehozták a Gyógynövény Kísérleti Állomást. • Ezt követően Magyarország fokozatosan gyógynövény nagyhatalommá nőtte ki magát, ami a drogtermelés és drogexport volumenének jelentős megnövekedésében is megnyilvánult. • Kabay János ekkor dolgozta ki a morfin száraz máktokból történő kinyerési eljárását (világszabadalom). • Az illóolaj előállítás iparága (borsosmenta, levendula, kapor) az 1930-as években alakult ki hazánkban. • A vadon termő kamilla világhírt nyer. HEFOP 3.3.1.

  12. A II. világháború gyógyszerhiánya a kutatásoknak, a termesztési és feldolgozási technológia fejlesztésének újabb lendületet adott. Ekkor dolgozták ki az anyarozs és a gyapjas gyűszűvirág termesztésének technológiáját. • A világháborút követően a gyógynövény gyűjtés, illetve termesztés 3 szférában zajlott: - gyógynövény gyűjtés, korlátozott termesztés és feldolgozás, - háztáji és nagyüzemi termesztés, - ipari gyógynövények termesztése, feldolgozása Ebben az időszakban a gyógynövény termesztés és feldolgozás sikerágazattá vált. HEFOP 3.3.1.

  13. Az 1990-es évek első felében 40 ezer ha gyógynövényekkel hasznosított terület volt. Az előállított drog mennyisége meghaladta a 35 ezer tonnát. • Sajnálatos módon napjainkra az ágazat rendkívül sok nehézséggel küzd, amelyet súlyosbít az újonnan megjelenő világpiaci szereplők által generált versenyhelyzet is. HEFOP 3.3.1.

  14. Tradicionális termelési körzeteink • Tiszántúl  kamilla, • Északi-középhegység  csipke, fekete bodza, kökény, galagonya, • Balaton-felvidék  levendula, • Dél-Magyarország  majoránna, bazsalikom, fűszerpaprika, komló, • Bakony  anyarozs, • Nagyalföld  tavaszi mák, • Nyugat-Magyarország  őszi mák, • Magyarország egész területe  édeskömény, koriander, kömény, ánizs, mustár, máriatövis, héjnélküli tök, stb. HEFOP 3.3.1.

  15. A gyógynövény ágazat hazai jelentősége, helyzete • A Magyar Gyógyszerkönyv, valamint a vonatkozó rendeletek szabályozása szerint a hivatalos gyógy- és aromanövények száma 214, amelyek drogja forgalomba hozható. E növényfajok közül több mint 180 hazai elterjedésű. • A vadon termő gyógynövények jelentőségét jelzi az a tény, ami szerint az Európában piacon lévő 1200-1300 drogféleség 90%-a származik gyűjtésből. Magyarországon az előállított termékek tömegének 40-45%-a származott a közelmúltban természetes populációkból. • Az EU csatlakozásunkat megelőző időszakig még relatíve nagy felületen termesztettük a gyógy- és aromanövényeket, amelyek közül az édeskömény (Foeniculum vulgare), a konyhakömény (Carum carvi), az ánizs (Pimpinella anisum) és a mustárfajok (Sinapis spp.) termesztése jobbára gépesített technológiával történt. Emellett jelentősnek ítélhető a „hungaricum”-ként ismert majoránna (Majorana hortensis), a bazsalikom (Ocimum basalicum), a macskagyökér (Valeriana officinalis), a körömvirág (Calendula officinalis), és az angyalgyökér (Angelica archangelica) termesztése is. HEFOP 3.3.1.

  16. A hazai piacon a legnagyobb tömegben értékesített drogok az alábbiak: kamillavirág, hársfavirág, csalánlevél, csipkebogyó, zsurlófű, cickafarkfű, aranyvesszőfű, orbáncfű, bodzabogyó, bodzavirág, fagyöngy, gyermekláncfűgyökér, bojtorjángyökér. • A termesztett növényfajok közül a termesztés korábbi volumenét tekintve az alábbiak emelhetők ki: mustár, mák, konyhakömény, koriander, édeskömény, máriatövis, ánizs, kapor, orvosi székfű, közönséges orbáncfű, citromfű, majoránna. • Sajnálatos módon az EU csatlakozásunkat követően a korábban sikeres és méltán világhírű gyógynövény ágazatunk fejlődésében a már korábban említett gazdasági, gazdaságpolitikai és piaci okok következtében törés keletkezett. HEFOP 3.3.1.

  17. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Az előadás során rövid betekintést nyerhettek a gyógynövények felhasználásának hazai előzményeiben, jelenlegi helyzetébe és megismerkedhettek a hallgatók az alapvető drogismereti fogalmakkal. HEFOP 3.3.1.

  18. ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a gyógynövények és a drog fogalmát, a növényi drogok fajtáit, illetve felhasználásának főbb területeit! • Foglalja össze a gyógynövények felhasználásának hazai előzményeit! • Ismertesse a gyógynövény ágazat magyarországi helyzetét! • Mutassa be Magyarország tradicionális gyógynövény termőtájait! • Ismertesse a növényi drogok elnevezésének szabályait, a drogok csoportosításának lehetőségeit! HEFOP 3.3.1.

  19. ELŐADÁS/GYAKORLAT Felhasznált forrásai • Szakirodalom: - szerk.: BERNÁTH J.: 2000. Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - szerk. BERNÁTH J.: 1997. Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazda Kiadó, Budapest. - RÁPÓTI J. – ROMÁRY V.: 1999. Gyógyító növények. 13. kiadás. Medicina Könyvkiadó, Budapest. • Egyéb források: • HORNOK L.: 1990. Gyógynövények termesztése és feldolgozása. • http://www.agraroldal.hu/fitotomedicina_cikk.html • További ismeretszerzést szolgáló források: • BABULKA P.: 2004. Gyógy-, illóolaj- és fűszernövények. Ismeretterjesztő CD. Tárnics Kft. HEFOP 3.3.1.

  20. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS/GYAKORLAT CÍMEA hatóanyag fogalma, főbb hatóanyagcsoportok, a különböző ökológiai tényezők hatása a növényi hatóanyagok képződésére • Több előadást átfogó oktatási téma előadássorozatának címei: • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: Előadás anyagát készítették: Dr. habil Zsigrai György HEFOP 3.3.1.

More Related