1 / 37

Az európai integráció fejlődése

Az európai integráció fejlődése. Polyák Zsuzsanna. Az Európa Tanács 23.o. 10 nyugat-európai ország hozta létre 1949-ben Közös politikai értékek mentén szerveződött: jogállamiság, demokrácia, alkotmányos elvek és emberi jogok tiszteletben tartása. Hány tagja van ma a tanácsnak?.

adah
Download Presentation

Az európai integráció fejlődése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Az európai integráció fejlődése Polyák Zsuzsanna

  2. Az Európa Tanács 23.o. • 10 nyugat-európai ország hozta létre 1949-ben • Közös politikai értékek mentén szerveződött: jogállamiság, demokrácia, alkotmányos elvek és emberi jogok tiszteletben tartása. • Hány tagja van ma a tanácsnak?

  3. Az ún. Római Szerződések (1957) 28.o. 1. Európai Gazdasági Közösség (EGK) 2. Európai Atomenergia Közösség (Euratom) • Az ESZAK (Montánunió) mintájára jött létre • Melyik 6 ország írta alá a szerződéseket?

  4. EGK céljai • Közös piac létrehozása - vámunió - közös kereskedelempolitika - tőke és munkaerő szabad áramlása • A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolása • Az államokat összekötő kapcsolatok szorosabbra fűzése

  5. Az Európai Közösségek 34.o. • 1965-ben az ún. Egyesülési Szerződéssel összevonták az ESZAK, a EGK és az Euratom intézményeit Európai Közösségek néven. • Később az EK-hez csatlakozott: Dánia, Írország, Anglia, Görögország, Spanyolország és Portugália.

  6. Az Egységes Európai Okmány 37.o. • 1986-ban írták alá a tagállamok. • Célja: az egységes belső piac létrejöttét akadályozó fizikai, pénzügyi és technikai korlátok felszámolása. • Eszközei: - közösségi jogalkotás és - jogharmonizáció.

  7. A Maastrichti Szerződés (1992) 39.o. • Létrehozza az Európai Uniót • Céljai: - gazdasági, politikai és monetáris unió - 1999-ig közös valuta • Bevezeti az uniós állampolgárságot és a • szubszidiaritás alapelvét. • Létrejön az ún. három pilléres szerkezet.

  8. A három pillérre épülő Unió 110.o. 1. Európai Közösségek - Európai Közösség - Euratom - Európai Szén- és Acél Közösség 2. Közös kül- és biztonságpolitika 3. Bel- és igazságügyi együttműködés (ma rendőrségi és bűnügyi együttműködés)

  9. Az Amszterdami Szerződés (1997) 46.o. Céljai: • Az Unió működésének átfogó reformját szolgáló rendelkezés-csomag kidolgozása. • Megfelelő alap biztosítása a bővítéshez, a hatékony működéshez és a további fejlődéshez. • Mely szerződés hiányosságait küszöböli ki, ill. egészíti ki ez az új szerződés?

  10. Foglalkoztatás- és szociálpolitika az EU-ban

  11. A szociálpolitika fejlődése 300.o. 1. A jogalkotás területén • Római Szerződések • 1974. Szociális Akcióprogram • 1989. Szociális Charta elfogadása. Területei: - szabad mozgás - foglalkoztatás és bérezés - élet- és munkakörülmények javítása

  12. - szociális védelem - gyülekezési jog és kollektív alku - szakmai képzés - férfiak és nők közötti egyenlő elbánás és bérezés - a munkavállalók döntésekben való részvétele és informáltsága - egészségvédelem és munkahelyi biztonság - gyermekek és kamaszok védelme - idősödő személyek, fogyatékos személyek

  13. A Szociális Egyezmény elfogadása - A Maastrichti Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv. - Csak felhatalmazást ad a tagállamoknak, hogy jogilag kötelező érvényű jogszabályokat fogadjanak el a szociálpolitika területén. - Az Egyezmény alapján születik meg az első közösségi irányelv 1994-ben

  14. 2. A támogatások területén 1958. Európai Szociális Alap létrehozása • Fő céljai 1993-ig: - a fiatalok munkanélküliségének kezelése, csökkentése • 1993 - 1999 között - a hosszú távú és a fiatalok munkanélkülisége elleni programok - munkavállalók átképzése

  15. 2000 - 2006 között - az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek és politikák adaptálása, modernizálása (strukturális célkitűzés) - egyenlő esélyek a munkaerőpiacon (EQUAL közösségi kezdeményezés)

  16. Előtérben a foglalkoztatás303.o. • A 90-es évekre a munkanélküliség uniós átlaga 10 % • Az Amszterdami Szerződésben a tagállamok vállalják, hogy nemzeti stratégiáikat összehangolják a foglalkoztatás területén.

  17. 1998. A foglalkoztatáspolitikai irányvonalak pillérei: 1. A foglalkoztatási képesség javítása 2. Vállalkozásösztönzés javítása 3. A vállalkozások és alkalmazottaik alkalmazkodóképességének fejlesztése 4. Az egyenlő esélyek feltételeinek megerősítése Ez lett az alapja az ún. Európai Foglalkoztatási Stratégiának

  18. A közösségi foglalkoztatás- és szociálpolitika új irányai 306.o. • A foglalkoztatás- és szociálpolitika közösségi szintű koordinációjának további erősítése várható. • 2000-ben elfogadták az EU hosszú távú gazdasági stratégiáját az ún. lisszaboni stratégiát, melynek célja, hogy

  19. az EU 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, mely képes a fenntartható fejlődésre, miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt. • Fő eszközei: - foglalkoztatási szint emelése - a munkaerő képzése

  20. 2000-ben fogadták el az ún. Európai Szociális Napirendet is, melynek célterületei: 1. Több és jobb munkahely teremtése 2. Rugalmasságra és biztonságra épülő munkakörnyezet elősegítése 3. A szegénység és diszkrimináció elleni küzdelem 4. A szociális védelem modernizálása

  21. 5. A nemek közötti egyenlőség előmozdítása 6. A bővítés szociális dimenziójának megerősítése Eszközei: - technikai haladás (EURES) - monetáris unió - mobilitási lehetőségek

  22. Az Európai Unió bővítése A közép- és kelet-európai országok csatlakozásának feltételrendszere

  23. A csatlakozás feltételei: a koppenhágai kritériumok (1993)396.o. • Stabilan működő demokratikus intézményrendszer (politikai kritériumok) • Működő piacgazdaság (gazdasági kritériumok) • Képesség a tagságból származó kötelezettségek teljesítésére (jogi, intézményi kritériumok)

  24. Mely szerződés rögzíti először a csatlakozás feltételeit? • Mik ezek a feltételek?

  25. Új tagállamok felvételének eljárási menete • A pályázó ország benyújtja belépési szándékát az Európai Tanácshoz. • A Tanács véleményt kér a pályázó ország tagságra való alkalmasságáról az Európai Bizottságtól. • A Tanács dönt a csatlakozási kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha ez pozitív:

  26. az EU csatlakozási tárgyalásokat kezd a jelölt országgal. • Az Európai Parlament - közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírása elött - szavaz a csatlakozni kívánó ország felvételéről. • A felek aláírják a szerződést és minden aláíró ország ratifikálja azt. • Követelmény-e az EU részéről, hogy a csatlakozni kívánó ország népszavazással erősítse meg szándékát?

  27. Az esseni csúcs (1994)398.o. • Az Unió körvonalazta az ún. előcsatlakozási stratégiát, mely a szorgalmazta az integrációs folyamat felgyorsítását. • Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a társultakkal szorosabban együttműködik. • Kialakult az ún. strukturált párbeszéd. Mit jelent ez?

  28. Döntöttek a Fehér Könyv kiadásáról, mely egy átfogó, az egységes belső piacra való felkészülést is elősegítő programjavaslat. • Mi volt a Fehér Könyv fő célja?

  29. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy: - készítsen országjelentést minden közép- és kelet-európai jelölt országról - dolgozza ki, hogy milyen hatással lehet a keleti bővítés az Unió politikáira ill. azok finanszírozhatóságára

  30. Agenda 2000 a csatlakozás szempontjából 400.o. Az Európai Bizottság által készített programdokumentum (2000 és 2006 közötti időszakra), mely tartalmazta: • az EU követendő stratégiájának tervezetét • a 10 közép- és kelet-európai országról készített országvéleményt

  31. Együtt tárgyalta az EU reformját, jövőstratégiáját, és a bővítés kérdéseit. • Javaslatot tett a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. • Meghatározta azokat az országokat, amelyek nem alkalmasak a csatlakozási tárgyalások elkezdésére. Melyek ezek az országok? • Mit jelent az ún. „5+1” ?

  32. A luxemburgi döntések a bővítési folyamatról 403.o. • A fő kérdés az volt, hogy a csatlakozási tárgyalásokat mely országokkal kezdjék meg: a) Differenciált módon, csak az 5+1 országgal b) Regatta elv szerint, azaz a 12 jelölt közül - Törökországot kivéve - mindenkivel. • Mit jelent pontosan a regatta elv?

  33. Mik a hátrányai az a) és b) javaslatnak? • A bővítés mind a 11 országot érintette de a csatlakozási tárgyalásokat differenciált módon kezdték meg. • Milyen céllal hozták létre az évente megrendezett ún. Európai Konferenciát?

  34. Az előcsatlakozási segélyeket a 2000. évtől a háromszorosára emelték • Létrehoztak két új alapot: 1. SAPARD - mezőgazdasági szerkezetváltásra 2. ISPA - infrastrukturális fejlesztésekre

  35. A helsinki csúcs döntései (1999) 412.o. • A Luxemburgban kimaradt országokkal is meg kell indítani a tárgyalásokat • Törökország tagjelölti státuszát hivatalosan is megerősítették • Ígéretet tettek, hogy az Unió 2002-ig befejezi az intézményi reformokat.

  36. Probléma a csatlakozási tárgyalások lezárásánál • Az EU-nak nincs egyeztetett koncepciója a bővítési folyamatról Alternatívák: 1. Bővítés két hullámban 2. „Big bang” koncepció. Mi ennek a hátránya? • Az Európai Bizottság kiadja az ún. Stratégiai Dokumentumot (2000)

  37. A bővítés kritikus kérdései 420.o. • Hogyan biztosítható az integráció eddig elért szintje? • Hogyan lehet megőrizni az EU közösségi politikáinak eredményeit ill. hogy lehet kiterjeszteni az új tagállamokra? • Hogyan lehet fenntartani az intézményrendszer működőképességét 25-30 tagállam esetén? Forrás: Horváth Zoltán - Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés, 2001

More Related