EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS

1. EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 február 9.

2. Grof Széchenyi István: Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezésérül. Pozsony január 25-dikén 1848. „Hazánkban a közlekedések ügyét a véletlen vezette eddig. Egyes hatóságoknak, jobbadán pedig azokban egyes egyéniségeknek tevékenysége állított ugyan elő az ország némelly vidékein jó utakat: de azok iránya, fentartása, használhatósága mindig egyéniségek nézeteitül, s erélyétül függött. Hány példa van, hogy egyes vidékek közlekedési állapotát egy tisztváltozás felforgatta, vagy a kereskedelmi mozgásnak egy alispán uj vonalt mutatott ki. Illy állásban rendszeres összeköttetésrül, országos fővonalakrul szó sem lehetett; mert rendszerünkbül folyólag csak helyhatósági utaink lehettek, az ország, s annak érdeke képviselve nem volt.”

3. Európai folyosók • TEN-T Transzeurópai közlekedéshálózat • PEN Páneurópai folyosók – a TEN keleti kiterjesztése • TINA – a Páneurópai folyosók kiegészítése • TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése • Összefoglaló

4. Európai folyosók TEM Észak-déli autópálya tervezete a nyolcvanas évekből.Stratégiai meggondolások? Vastag vonallal az u.n. déli autópálya elképzelése (1990)

5. Európai folyosók Az európai útrendszer átszámozása 1975-ben. K-Ny és É-D tengelyek, - új funkciók felismerése

6. TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat • 80-as évektől „Közös hálózatot a közös piachoz” • Transzeurópai hálózat (TEN-E, TEN-C, TEN-T) • 1992 – Maastricht - EU 12 (-> EU 16-ra számítva) • 1996 14 kiemelt projekt => (2004 ápr. 29: 30-ra emelik) • Mateu Turro (1999) Going Trans-European: Planning and financing Transport Networks for Europe. Elsevier„regionális érdekektől vezérelt folyamat, drága megoldások”

7. TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat • A TEN-T 14 kiemelt projektje (1996) • 1 High-speed train/combined transport N/S • 2 High-speed train PBKAL • 3 High-speed train south • 4 High-speed train east • 5 Betuwe Line, conventional rail/combined transp. • 6 High-speed train/combined transp. France-Italy • 7 Greek motorways Pathe and Via Egnatia • 8 Multimodal link Portugal-Spain-Central Europe • 9 Conventional rail Cork-Dublin-Belfast-Stranraer • 10 Malpensa Airport, Milano • 11 Oresund fixed rail/road link Denmark-Sweden • 12 Nordic Triangle multimodal corridor • 13 Ireland/United Kingdom/Benelux road link • 14 West Coast Main Line • Forrás: Freight Transportation: The European Market - International Technology Exchange ProgramJune 2002

8. TEN-T - uniós átlapoló közlekedéshálózat • Közben 1989 a berlini fal és a vasfüggöny leomlik • Pán-európai konferencia 1991 Prága, 1994 Kréta, 1997 Helsinki • „Krétai folyosók” v. Helsinki folyosók v. Páneurópai folyosók – a TEN keleti kiterjesztése

9. Európai folyosók • Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ?

10. Európai folyosók • A hálózat kiterjesztése kelet felé

11. Európai folyosók • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

12. Európai folyosók • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

13. Európai folyosók • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

14. Európai folyosók • A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása

15. Páneurópai folyosók Forrás: http://www.khvm.hu/EU-integracio/A_magyarorszagi_TINA_halozat/Image11.gif A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók

16. Európai folyosók A TEN-T transzeurópai közlekedéshálózat és a PEC páneurópai folyosók

17. Hazai interpretáció • Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája • Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere).

18. Hazai interpretáció A tranzitfolyosókat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein vezeti keresztül

19. Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

20. Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

22. Forrás: KHEM honlap Gyorsforgalmi úthálózat 1963-2010. http://www.khem.gov.hu/data/cms1558708/gyorsforg_k.jpg

23. Páneurópai hálózat – a TEN kiterjesztése • Helsinkiben a 10 folyosó mellett négy páneurópai közlekedési térséget is kijelöltek PETRA (Pan-European Transport Areas) Ezek tengerhajózási medencék • A Fekete-tenger az egyik PETRA térség (BS-PETRA) • Fő fejlesztési prioritása Constanta kikötője

24. Európai folyosók Az ERTMS vasúti teherszállítási korridorok 2005-től indult tervei

25. TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése • TINA – Transport Infrastructure Needs Assessment • (There Is No Alternative) • 1995 – 11 csatlakozó ország módszertani segítése1999 zárójelentés főhálózat = páneurópai folyosók+ másodlagos hálózat (amit még a 11 ország javasolt)

26. TINA – a Páneurópai hálózat kiegészítése Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya 2000. szept. 13 A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei

27. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése • TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans • 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO • BG és ROaz alaphálózat azonos a TINA folyamatban meghatározottal, • A többi országban EIB Western Balkans Transport Infrastructure Inventory – 223 projekt finanszírozhatóság szempontjából kategorizálva

28. TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben

29. REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése • REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study • 2003 – 5 ország ALB, B-H, CR, SR-M, MAC, • Cél: finanszírozható projektek keresése, majd rangsorolása • 20 projektet kiválasztottak

30. REBIS – a TIRS hálózat kiegészítése • REBIS – Regional Balkans Infrastructure Study Általános áttekintés és 20 projekt részletes előtanulmánya (pre-feasibility study)

31. Összefoglaló, tanulságok • A TEN 12 (15) uniós ország saját közlekedési hálózatának figyelembevételével alakított ki egy átlapoló hálózatot (1992) Azóta a hálózat háttérbe szorul, főleg 14 (30) projektről van szó • A PEN (páneurópai hálózat) a TEN kelet-nyugati folyosói meg-hosszabbításaként próbálta lefedni Európa keleti részét (1997) • A TINA megtartotta a PEN hálózatát, de lehetővé tette másodlagos folyosók beiktatását (1999) • A TIRS kiindulásnak tekintette a PEN és a TINA folyosókat, és kiegészítette öt további ország irányában (2002) • A REBIS az utóbbi öt ország hálózatát felmérte és kiegészítő javaslatokat tett (2003) • A teljes folyamatban dominál a projekt-orientált megközelítés, kizárólagosan az elemi projektek finanszírozhatósága képezi a rangsor alapját - és hiányzik az átlapoló hálózat funkcionális szerepének a tudatosítása. Ilyen módon a meglévő struktúra őrződik (erősödik) meg, nincs mód struktúraváltásra.

32. EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK: FOLYAMATOS TOLDOZGATÁS VÉGE A MÁSODIK BLOKKNAK Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet tfleisch@vki.huhttp://www.vki.hu/~tfleisch/ NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Főiskola, Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi Logisztika Szakirány Szolnok, 2009 február 9.