1 / 9

5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA A Calvin-ciklus

5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA A Calvin-ciklus.

abia
Download Presentation

5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA A Calvin-ciklus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 5. A FOTOSZINTÉZIS SÖTÉTSZAKASZA A Calvin-ciklus A fotoszintézis sötétszakaszában zajlik a CO2 fixációja, ami nem mást jelent, mint e molekula szerves kötésbe építését, vagyis a szén redukcióját. Ez a bioszféra alapját jelentő folyamat végső soron a légzés folyamatának (a szerves szén oxidációjának) a megfordítása, s mint ilyen energiát és redukálószert igényel. A fotoszintézis fényszakaszában pedig épp ez a kettő állt elő: ATP és NADPH+H+. Ezek legnagyobb részét éppen erre, vagyis szervetlenből saját szerves anyag előállítására használja a növény. Úgyhogy rajta! • A CO2 szerves kötésbe épülése az ún. Calvin-ciklusban valósul meg, amely a zöld színtest alapállományában (sztrómájában) zajlik. Ennek a körkörös reakciósornak három szakasza van: • Karboxiláció • Redukció --- • Regeneráció • E három közül csak a harmadiknak a megértése igényel egy kevés agymunkát, úgyhogy az első kettőn át is kelünk gyorsan. Tartalomhoz készítette: Tauber Tamás

  2. Karboxiláció A karboxiláció (vagyis a CO2 -nak -COOH csoportként való beépítése egy szerves molekulába) az egész Calvin-ciklus kulcslépése, melyet a földkerekség legnagyobb tömegben előforduló enzime, a Rubisco (Ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz) katalizál! A molekula, melybe a CO2-ot beépíti az enzim, a ribulóz (5 C atomos cukor *) két foszfátcsoporttal aktivált** származéka, a ribulóz-1,5-bifoszfát (vagy biszfoszfát). 2 Rubisco + + H2O 2 Glicerinsav-3-P (2 x C3) CO2 (C1) ribulóz-biP (C5) És tényleg kettészakadt… :-o * A ribulóz a ribóznak egy izomerje – ketopentóz. ** A glikolízis alapján már sejtheted, hogy akkor ez a molekula ketté fog „szakadni” Tartalomhoz

  3. Redukció A CO2-ot tehát végső soron már fixáltuk is. Csináljunk most ebből a (2db) foszforilált hidroxikarbonsavból foszforilált hidroxialdehidet (magyarán szénhidrátot!*), hisz ez a fincsi tápanyag a sejt számára, ráadásul ha már ez egy ciklus, akkor előbb-utóbb úgyis vissza kell lépnünk a szénhidrátok oxidációs állapotába… Szerencsére ehhez nem kell mást tenni, mint a karboxilcsoportot redukálni. Ehhez aktiváljuk a -COOH csoportot, majd elvégezzük rajta a redukciót. Mivel? Hát redukálószerrel: aktiválás 2 + 2 ATP + 2 ADP + H2O 2 Glicerinsav-1,3-biP 2 NADPH+H+ redukció 2 NADP+ 2 + 2 Pi Glicerinaldehid-3-P * * Vedd észre, hogy a glicerinaldehid az egy 3 szénatomos cukor, vagyis trióz! Tartalomhoz

  4. H2 C O H C H3 O C O C C H3 H2 C O H O H H C C H3 O C H O aldoláz O C O H H C + C C H2 H O O H HO C H H2 C + O H H C transzketoláz HO C H C H O H C H + O H H2 C H O C H O H C C H3 H O C H3 C H3 C H O H C C H3 Regeneráció Rendben, tehát beépítettük a szén-dioxidot és újra szénhidrátjaink vannak. Most már csak vissza kellene alakítani a képződött anyagból valahogyan a ribulóz-1,5-bifoszfátot, hogy ne fogyjon el, és újabb CO2-ok megkötéséhez szolgáljon a Rubisconak szubsztrátul! De hogy tudok a glicerinaldehidből (3C) ribulózt (5C) csinálni? Az nagyon rossz megoldás volna, ha „összeragasztanánk” kettőt (6C) és kipöckölnénk egy szenet (1C + 5C), hisz épp azért erőlködtünk eddig, hogy a CO2 egyetlen C-atomját C–C kötésbe tessékeljük. Úgy kellene összehozni ezt a mutatványt, hogy végig csak cukormolekulákat kelljen kezelnünk, és lehetőleg minél kevesebb féle enzimre legyen szükségünk! Nos, van erre mód: összekombinálunk a glicerinaldehid(foszfát)okból ribulóz(foszfát)okat maradék nélkül, és csak kétféle C-atomszám-változtató reakciót használok: aldoláz reakciótkép: ez két cukor egymáshoz kapcsolása. Pl. glicerinaldehid-P* + dihidroxiaceton-P* = fruktóz-1,6-biP (6C) transzketoláz reakciótkép: egy (α) ketózról levágjuk a „fölső” két C atomját és átépítjük egy aldózra. Pl. fruktóz-6-P + glicerinaldehid-3-P = eritróz-4-P (4C) + ribóz-5-P (5C) Ezen kívül csak izomerázokra és foszfatázokra lesz szükség, de ezek „csak” segédkeznek. * ők egymás izomerjei, ld. glikolízis! – csak míg előbbi aldotrióz, addig utóbbi ketotrióz. Tartalomhoz

  5. És hogyan tudok maradék nélkül dolgozni? A 3 és az 5 legkisebb közös többszöröse a 15 (éppen 3x5), vagyis 5 db glicerinaldehid (P)-ból épp kijön 3 db ribulóz(P). Lássuk tehát, és az egyszerűség kedvéért csak a C-atomokat nézzük most. (A foszfatáz- és különböző izomeráz-reakciókat szintén kihagyjuk – az utolsó, „klasszikus” ábrán azonosíthatók.) Tartalomhoz

  6. Glicerinaldehid-P -ok (5 db) Ribulóz-P –ok (3 db) ccc cc cccccc ccccc ccccc ccccc c izomeráz aldoláz ccc ccc fruktóz-biP xilóz-P (5C) transzketoláz cccc ccc ccc ccccccc ccccc ccccc ccccc eritróz-P (4C) aldoláz izomeráz cc ccc c xilóz-P (5C) szedoheptulóz-biP (7C) transzketoláz ccccc ccccc ccccc ccc ccc izomeráz Tartalomhoz ribóz-P (5C)

  7. Ennyi. Tehát az 5 db 3C-atomos cukorból két aldoláz és két transzketoláz reakcióval összeállítottunk 3 db 5C atomos cukrot, s az izomerázok ezekből megalkották a ribulóz-5-P-ot. Most már csak egy lépés van hátra: egy ATP feláldozásával aktiváljuk (foszforiláljuk) a molekulák másik végét is, és visszajutunk a ribulóz-1,5-bifoszfáthoz, mely új CO2 befogadására kész. Ezzel a Regenerációs szakasznak is vége! ~ Végül gondoljuk meg: a keletkezett 3 db ribulóz-biP 3 CO2 felvételével (Rubisco) 6 dbglicerinaldehid-3-P-ot ad. Ebből 1 db mehet felhasználásra a sejtfolyamatokba, mint a 3 fixált CO2-nak megfelelő C-mennyiség, 5 db pedig fordul vissza a regenerációs reakciókba, hogy újra 3 db ribulóz-1,5-bifoszfáttá alakuljon, melyek 3 CO2 felvételével újra 6 glicerinaldehid-3-P-ot adnak, és így tovább, és így tovább... Ez a Calvin-ciklus. Végül vonjuk meg a mérleget: Egy CO2 fixálása igényel 3 ATP-t (egy kell a ribulóz-1,5-bifoszfát előállításához a CO2 bekötődését megelőzően, 2 pedig kell a két glicerinsav-3-P redukciójához glicerinaldehid-3-P-tá), és igényel 2 NADPH+H+-t ugyancsak a redukciós folyamatban. Tartalomhoz

  8. Aki a klasszikus ábrázolás híve, az próbálja abból megérteni:  Tartalomhoz

  9. karboxiláció redukció regeneráció Ru = ribulóz PGA = glicerinsav-foszfát GA -- P = glicerinaldehid -- P DHAP = dihidroxi-aceton-foszfát F = fruktóz, R = ribóz, X = xilóz Tartalomhoz

More Related