Európai alkotmány- és integrációtörténet 1

1. Európai alkotmány- és integrációtörténet 1 XI. A parlamentek működése. A parlamentarizmus főbb garanciái (szabad mandátum, mentelmi jog, összeférhetetlenség). A végrehajtó hatalom ellenőrzése • 27. A parlamentek működésének főbb szabályai • 28. A klasszikus és speciális képviselői jogok • 29. A parlamenti függetlenség intézményei (a mentelmi jog és az összeférhetetlenség) • Forrás: • Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003. • Walter Haller – Alfred Kölz – Thomas Gächter: AllgemeinesStaatsrecht. Vierte, neuüberarbeitete und ergänzteAuflage. Basel: HelbingLichtenhahn, 2008.

2. 27. A parlamentek működésének főbb szabályai

3. 1. Folyamatos, ciklikus működés (1) A) Folyamatos működés: TriennialActs (Anglia): 1641: • Ha a legutóbbi parlament utolsó ülésétől számított harmadik év szeptember 10-e előtt a király nem hívja újra össze, akkor – meghatározott rendben királyi összehívás nélkül is összeül • Nem lehet feloszlatni vagy elhalasztani az összeüléstől számított 50 napon belül, csak ha maga is hozzájárul 1664: • Megismétli a háromévenkénti összehívás szabályát, de kikényszerítő mechanizmust nem fűz hozzá 1694: • Évenkénti ülésezés, háromévente választás - vidéken állandó választási láz

4. 1. Folyamatos, ciklikus működés (2) B) Ciklikus működés: Európában 3-4-5 éves mandátum De kivételek: • 1 év: 1793-as francia alkotmány • 7 év: 1716-1911 Anglia (a 3 év túl gyakori volt, ezért 1716: SeptennialAct) • 8 év: 1768-tól Írország (Arisztokratikus felsőházaknál többnyire nem merül fel a megbízatási idő.)

5. 2. A törvényjavaslatok vitája (1) A) Törvényjavaslat tétele – ki jogosult? • Plénum (célszerűtlen) • Kormányzat (külön megbízás vagy általános felhatalmazás alapján) • Parlamenti bizottság • Képviselői egyéni indítvány • Népi kezdeményezés Kivételesen: parlamenti bizottság megbízása a végleges törvény elfogadására (utólagos plenáris tárgyalás és szavazás nélkül) – Olaszország, Spanyolország

6. 2. A törvényjavaslatok vitája (2) B) Többolvasatos vita: • Általános: az indítvány céljai, szükségessége, alapelvei (esetleg bizottságban) • Részletes: szakaszonként • Zárószavazás: az egészről egyben • Kétkamarás parlamentnél az esetleges nézeteltérések tisztázása

7. 2. A törvényjavaslatok vitája (3) C) Tárgyalási szabályok: • Két szempont: hatékony, de a kisebbség jogait védő rend (kormánytöbbség – ellenzék) • A parlamenti kisebbség jogai: indítványtétel, beszédjog, szólásszabadság, stb. – biztosítandók • Obstrukcióellenes szabályok Quorumok: • Részvételi: a képviselők meghatározott része legyen jelen, különben nem határozatképes (több mint fele, Ausztria: 1/3-a) • Határozathozatali: a jelenlévők többsége, vagy minősített többség [pl. alkotmánymódosítás, elnöki vétó elutasítása (USA), törvények sürgős kihirdetése – az összes képviselő többsége (Svájc), bizonyos összeghatárt meghaladó pénzügyi törvények]

8. 2. A törvényjavaslatok vitája (4) D) Az obstrukció: • A határozathozatal elhúzása, meghiúsítása – visszaélve a beszédjoggal, indítványozási joggal • 1880: ír obstrukció (ír önkormányzati törvény vitája: név szerinti szavazások, 500-szori felszólalás) • 1957: USA (Civil RightsAct vitája, StromThurmonddél-karolinai szenátor: 24 óra és 18 perc hosszú beszéd) • Elhárítása: • USA: a szenátorok 3/5-e elhatározhatja a vita lerövidítését • Beszédidő korlátozása, a vita idő előtti lezárása (klotűr)

9. 2. A törvényjavaslatok vitája (5) E) A nyilvánosság követelménye: • A nyílt vita demokratikus alapkövetelmény • Anglia: 1803 óta tudósítások az alsóházból (1840 óta törvény szól róla) • Később: ne csak a sajtó mehessen be, hanem a szélesebb közönség is • Zárt ülés: kivételes esetben, minősített többség rendelheti el • Ne csak az ülés, hanem a javaslatok, előkészítő anyagok, irományok, szavazási listák is legyenek nyilvánosak • Az elfogadott határozatot (törvényt) szabályszerűen ki kell hirdetni (hivatalos lap, hatálybalépési szabályok – esetleg felkészülési idő)

10. 28. A klasszikus és speciális képviselői jogok

11. 1. Klasszikus képviselői jogok (1) Általában bármely testület tagját megilletik: A) A részvétel joga: • Szabad megjelenés az ülésteremben, részt vehetnek a vitákon B) Beszédjog és szólásszabadság: • A képviselő felszólalhat és szabadon szólalhat fel • Anglia: • freedom of speech (a Lordok Háza 1668-ban megsemmisített egy bírói ítéletet, amely alsóházi felszólalása miatt büntetett meg egy képviselőt) • Bill of Rights, 1689: a parlamentben elmondott beszéd miatt semmilyen parlamenten kívüli szerv nem indíthat eljárást (de a parlament felelősségre vonhatja a képviselőt) • Európai kontinentális államok: külső hatóság is folytathat eljárást a képviselő ellen parlamenti beszédje miatt, de csak a parlament engedélyével

12. 1. Klasszikus képviselői jogok (2) C) Törvénykezdeményezési jog: • A képviselő indítványt tehet olyan döntések meghozatalára, amelyek a parlament hatáskörébe tartoznak • Már nem kizárólagos uralkodói jog, hogy törvénytervezetet nyújtson be D) Szavazati jog, parlamenti tisztségekre való megválasztás joga

13. 2. Speciális képviselői jogok (1) Csak parlamenti képviselőket illetnek. A) Kérdés: • Cél: információszerzés, figyelemfelkeltés • A képviselő kérdez – a miniszter válaszol • Első eset: 1721 Anglia (House of Commons) – a 19. sz-ban fejlődött ki B) Interpelláció: • Cél: a kormánypolitika nyilvános vitatása, bírálata • A miniszter válaszáról – ha a képviselő nem fogadja el – a parlament szavaz • 1830 Franciaország: egy képviselő (Maugin) magyarázatot követelt a külügyminisztertől, s utóbb a parlament is vitát tartott az ügyről • Később megjelenik az európai házszabályokban

14. 2. Speciális képviselői jogok (2) C) Vizsgálóbizottság: • Konkrét ügyekre • Nem veheti át a bíróság szerepét • (USA: szinte büntető bírósági tárgyalási jellege van)

15. 29. A parlamenti függetlenség intézményei (a mentelmi jog és az összeférhetetlenség)

16. 1. Mentelmi jog (1) A) Cél: a parlamenti és a képviselő függetlenségének megőrzése az illetéktelen külső befolyástól, zaklatástól a) Sérthetetlenség (inviolabilitás): • Képviselővel szembeni büntető eljáráshoz parlamenti hozzájárulás kell • Kényszercselekmény is csak így foganatosítható vele szemben (kivéve tettenérésnél) • A parlament megvizsgálja: nem parlamenti munkája miatt akarják-e meghurcolni

17. 1. Mentelmi jog (2) b) Felelőtlenség (immunitás): • Képviselői tevékenysége (beszédje, szavazata) miatt a parlamenten kívül nem lehet felelősségre vonni A mentelmi jog kialakulása: • Anglia, Bill of Rights 1689:„A parlamenti szólásszabadságot, vitákat és eljárásokat a Parlamenten kívül sem bíróságok, sem más helyek nem kifogásolhatják és nem vonhatják kétségbe.” • USA, Alkotmány, 1787:„A hazaárulás, súlyos bűncselekmény vagy békebontás eseteit kivéve szenátorokat és képviselőket a Kongresszus adott házának ülésszakán való részvétel tartama alatt, valamint oda- és visszamenetele során nem lehet letartóztatni; a Kongresszus házaiban tartott beszéd vagy vita miatt más helyen sem vonhatók felelősségre.” • (1507. évi 12: tc.: salvusconductus– „oltalomjog” kiterjesztése az országgyűlés tagjaira: az országgyűlés tartama alatt nincsen bíráskodás; az országgyűlés munkáját akadályozó személyesen idézhető az országgyűlésbe és ott is vonható felelősségre)

18. 2. Az összeférhetetlenség (1) Inkompabilitás: a belső függetlenség biztosítása – a képviselői megbízatás idején bizonyos tevékenységek nem folytathatók, bizonyos tisztségek, állások nem tölthetők be, nehogy rendeltetésellenesen használják fel a képviselői állással járó jogokat. A) Hivatali: • Bizonyos tisztségek nem tölthetők be • Anglia, 17. sz.: alsóházi képviselők közül kizárták az ügyvédeket, sheriffeket, 1641-ben a papokat, bírákat, vámszedőket; tilos bármely ajándék elfogadása • Máshol: a VH bizonyos tisztségeiből kizárják a képviselőt • Kétkamarás rendszerben nem lehet egyszerre mindkét ház tagja

19. 2. Az összeférhetetlenség (2) B) Gazdasági: • A VH ne tudja anyagi előnyökkel, gazdasági pozíciókkal „megvásárolni” ill. „megjutalmazni” a képviselők szavazatait • Ne legyen koncentrálható a politikai és a gazdasági hatalom • Nemzeti bankok, állami vállalatok tisztviselői nem lehetnek képviselők C) „Kijárási” (közbenjárási): • A képviselő nem érvényesítheti befolyását anyagi előnyért valaki másnak az érdekében D) Méltatlansági: • Pl. bűncselekmény miatt elítélték – nem lehet képviselő

20. A végrehajtó hatalom ellenőrzése (a kormányalakítás lehetséges módozatai, a kormány szervezeti felépítésének és működésének típusai, az interpellációs jog, a miniszteri felelősség típusai)

21. A kormányalakítás módozatai

22. 1. A parlament szerepe (1) A) Egyik modell: nincs szerepe: • az államfő kinevezi a kormányt, de a parlament nem szavaz, csak ha rögtön ki akarja fejezni bizalmatlanságát B) Invesztitúra (beiktatási) szavazás: • Az államfő által kinevezett kormány hivatalba lép, de utána be kell mutatkoznia a parlamentnek, amely szavaz róla (bizalmi szavazás) • Írország, Olaszország, Luxemburg, Svédország • Milyen többség kell? (Az összes képviselőé? A jelenlévőké?) • Többkamarás rendszerek: főszabályként az alsóházban van a szavazás, de szimmetrikus bikamerális rendszerekben mindkét házban (Olaszország, Románia)

23. 1. A parlament szerepe (2) C) Parlament által választott miniszterelnök/kormány: • Az államfő által felkért kormány nem lép ideiglenesen sem hivatalba, csak ha az országgyűlés megválasztja • Németország: Bonni Alaptörvény (Weimari Köztársaság hibájának orvoslása) • Hasonló: Szlovénia, Magyarország • A kormányfő személyéről szóló szavazás az egész kormányra vonatkozik • Egyes rendszerekben egyúttal a kormány programjáról is (pl. Portugália)

24. 2. Az államfő szerepe (1) A) Parlamentáris rendszerekben: Főszabályként csak formális közreműködés (kinevezési jog) • Célja: legitimáció (az uralkodó általi kinevezés hagyománya, hatalommegosztás) Kivételesen érdemi szerep: • Ha nem egyértelmű a többség (többféle lehetséges koalíció) – meg kell találni a megfelelő jelöltet (közvetítő szerep)

25. 2. Az államfő szerepe (2) B) Prezidenciális, félprezidenciális rendszerekben: • USA: közvetlenül választott elnök, aki egyszemélyben kormányfő is – nincs szükség elnöki felkérésre, parlamenti hozzájárulásra • Franciaország: van külön elnök és kormányfő, s az elnök tekintettel van a parlamenti erőviszonyokra (a többségi pártból jelöl ki kormányfőt, olykor olyan „jelentéktelen” személyt, akitől lojalitást várhat) • Posztszovjet félelnöki rendszerek (Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország): az elnök nagymértékben szabad a kormány összeállításánál

26. 3. A kormányalakítás folyamata 1. Az új parlament megválasztása 2. Az államfő (vagy megbízottja: informateur ) kipuhatolja a koalíciós lehetőségeket 3. A miniszterelnök „megtalálása” - felkérése (tipikusan a győztes párt vezetője, de ez függhet a várható koalíciótól) 4. Kormányalakítási tárgyalások (a felkért személy tárgyal a pártvezetőkkel) • Kétpólusú rendszerekben 1-2 hét • Van, ahol a kormányprogramról is egyeztetnek (pl. Németország, Finnország, Portugália) – 20-30 nap • Sokpárti koalícióknál akár több hónap (Olaszország, Belgium, Hollandia – utóbbinál 208 nap a „csúcs”)

27. A kormány szervezeti felépítésének és működésének típusai

28. 1. Monokratikus kormány • Elnöki rendszerek sajátossága • Nincsenek miniszterek – a szakreszortok vezetői csak „tanácsadói” az elnöknek • A „kormányülések” csak informális találkozók (nincs közös testületi felelősség) • Az elnöki hatalomnak időbeli korlát: pl. USA: egymás után max. két ciklus • (Dél-Amerika: egyes miniszterek az alkotmány alapján határozatokat hozhatnak egyedül vagy a többi „miniszterrel” tanácsban – relativizálják az elnök hatalmát)

29. 2. Kabinetkormányzás (1) • A kormány testület, az összes miniszterek kollégiuma • Vezetője a miniszterelnök • A kormány legitimációját a parlamenti többség adja • A miniszterek lehetnek egyúttal parlamenti képviselők is • A miniszternek általános helyettese az államtitkár Nagy-Britannia: • A miniszterelnök szerepe kiemelt • A királytól kérheti az alsóház feloszlatását • Javaslatot tesz a főbb hivatalnokok személyére • A kabinet csak egyes miniszterekből áll (politikai tervezés, államigazgatás irányítása, törvénykezdeményezési jog)

30. 2. Kabinetkormányzás (2) Németország: • A kormányfő itt is kiemelt (kancellár) – a kormányzás politikai irányvonalát ő határozza meg • Ennek alá van rendelve a többi tárcavezető (saját felelősséggel irányítanak) • Konstruktív bizalmatlansági indítvány (a kancellárral szemben) Olaszország, Ausztria: • Erős miniszterelnök (politikai irányító) • De egyes miniszterekkel szemben is benyújtható bizalmatlansági indítvány Skandinávia, Benelux államok: • A miniszterelnök szerepe nem olyan kiemelt – sok testületi döntés Franciaország: • A kormány a parlament és az elnök közé ékelődik • Az elnök rendszerint maga vezeti a kormányüléseket

31. 3. Kollegiális kormányzás • A kormány tagjai jogilag egyenrangúak • Minden fontos kérdést a kormány testületileg dönt el • Svájc: Bundesrat (7 tag), évente rotációs rendszerben jár körbe a vezetői tisztség • Kötelező szolidaritás • Szakreszortok, departmentek – bizonyos területen rájuk hárul a döntés

32. (Az interpellációs jogAminiszteri felelősség típusai)