1 / 48

A takarmányok kémiai összetétele

A takarmányok kémiai összetétele. A növényi és állati szervezet vegyi összetétele. A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE. A nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok energiát szolgáltatnak, míg a szerves hatóanyagok nem szolgáltatnak energiát az állati szervezet számára. A víz.

zeki
Download Presentation

A takarmányok kémiai összetétele

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A takarmányok kémiai összetétele

  2. A növényi és állati szervezet vegyi összetétele

  3. A TAKARMÁNYOK KÉMIAI ÖSSZETÉTELE A nitrogéntartalmú és a nitrogénmentes anyagok energiát szolgáltatnak, míg a szerves hatóanyagok nem szolgáltatnak energiát az állati szervezet számára

  4. A víz • Élettani jelentősége igen nagy, hiszen minden anyagcserefolyamat kizárólag csak vizes közegben képes lejátszódni • Az állati szervezet optimális víztartalmát az életkora nagymértékben meghatározza. • Az újszülött állat víztartalma kb. 90%, míg a kifejletté alig éri el az 50%-ot • A vizet az állat felveheti ivóvízként, vagy takarmánnyal.

  5. Gazdasági állataink vízszükséglete

  6. A vegetációs víz és az anyagcserevíz • A takarmányban található víz neve vegetációs víz. • hosszabb ideig vesz részt az emésztésben, • az ivóvíz gyorsan kiürül • A vegetációs víz jobban elősegíti a tejelválasztást, és hizlalásnál a lazább vizesebb hús képződését • Az ivóvíz testhőmérsékletre való felmelegítése energiát von el a szervezettől. • Harmadik víznyerési lehetőség a szervezet számára a zsírok lassú biológiai oxidációjából felszabaduló nagymennyiségű anyagcserevíz. Ez az anyagcserevíz fedezi a szervezet vízszükségletének egy részét.

  7. A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása • vizenyős takarmányok: • víztartalom 65-95% • Pl: zöldtakarmányok: tavaszi legelő, kukoricacsalamádé, zöld lucerna stb, gyökér és gumós: sárgarépa, marharépa, burgonya, lédús termések: tök, dinnye. • Étrendi hatásuk jó, fokozzák a tejtermelést (laktagóg hatás). • kevés a táplálóanyag-és rosttartalmuk, ezért hashajtó (laxáns) hatásuk lehet. • Rosszul tárolhatók, könnyen romlanak

  8. A takarmányok víztartalom szerinti csoportosítása II. • közepes víztartalmú takarmányok: • víztartalom 20-60%. • Pl. friss kukoricaszár, erjesztett takarmányok, fonnyasztott lucerna. • légszáraz takarmányok: • víztartalom 12-16%. • Pl. szénák, szalmák, még nem szárított gabonamagvak. • A szabadban tárolt takarmányok víztartalma nagymértékben függ a levegő mindenkori pá­ratartalmától. • mesterségesen szárított takarmányok: • víztartalom 8-11%. • Pl. gabonamagvak 105 °C-on történő szárítása után • zöldlisztek, vérlisztek, szárított répaszelet. A légszáraz és mesterségesen szárított takarmányok etetése esetén az állatok több ivóvizet fogyasztanak.

  9. A takarmányok szerves anyagait a következő csoportokba soroljuk: • nitrogénmentes szerves anyagok • nitrogéntartalmú szerves anyagok • szerves hatóanyagok

  10. NITROGÉNMENTES SZERVES ANYAGOK • Jelentőségük abban áll, hogy energiát biztosítanak a szervezet számára, a zsírképzés alap­jai, aránylag a legolcsóbb táplálóanyagok • Ide tartoznak: • a zsírok • nitrogénmentes kivonható anyagok • és a nyersrost.

  11. A zsírok • a takarmányok zsírtartalmát a Soxhlet-félepetroléteres extrahálással állapítják meg • Takarmányok nyerszsír szerinti csoportosítása: • Magas a nyerszsírtartalma az olajosmag­vaknak (25-45%). • Közepesnyerszsírtartalmúak a gabonamagvak (2-4%). • Alacsony nyerszsírtartalmúak a fűfélék és pillangós zöldtakarmányok (1-2%) • Igen szegény nyerszsírtartalmúak a gyökér és gumós, valamint leveles zöldtakarmányok (0,1-0,4%)

  12. A zsírok II.

  13. A zsírok III. • A telített zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, (pl. sertészsír és a faggyú) • A telítetlen zsírok lágyak vagy folyékonyak, (pl. a növényi olajok, a kacsa- és libazsír) • Depozsír: az állati szervezetben lerakódott tartalékzsír • Szerepe • a takarmányozás hiányosságainak pótlása • befolyásolja a szervezet hőháztartását. • esszencáliszsírsav: más néven F vitamin jelentősége az állatok termékenyülésében, fejlődésében és növekedésében van.

  14. A zsírok IV. • A takarmányzsíroknak hatásuk van az állati termékekre is. • A kukoricadarán hizlalt sertéseknek lágyabb lesz a szalonnájuk, lágyabb lesz a kérődzők faggyúja is. • A magas zsírtartalom hasmenést okozhatnak, tartósan pedig az állat elhízásához vezet.

  15. Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a. • Ha a takarmány szervesanyag-tartalmából levonjuk a nyersfehérje, a nyers zsír és a nyersrost együttes mennyiségét, megkapjuk a nitrogénmentes kivonható anyagokat /N.m.k.a/ • Könnyen emészthető, fontos energiahordozó táplálóanyagok tartoznak ide

  16. Nitrogénmentes kivonható anyagok=N.m.k.a. II.

  17. A szénhidrátok • A cukrok a legkönnyebben emészthető, édes ízű táplálóanyagalkotók. • A magas cukortartalom gátolja a rost feltáródását az emésztőkészülékben, étvágytalanságot okoz. • A takarmányokban a cukrok erjedése, ha az tejsavas irányba történik, tartósítja és kellemes ízűvé teszi a takar­mányt.

  18. A szénhidrátok II. • Amonoszacharidoka legegyszerűbb cukrok, amelyek főleg gyümölcsökben és erjedt melaszban fordulnak elő. • Adiszacharidok • szacharóz a /répacukor/ leggyakrabban előforduló cukorféleség. • laktóz csak a tejben fordul elő, és igen nagy jelentősége van a szopós állatok növekedésében. • maltóznak jellegzetesen kellemes íze van, amelyet az állatok nagyon kedvelnek, ezért is kedvenc csemegéje a sertésnek a pörkölt árpa. • Apoliszacharidok • kemé­nyítő: bontására az amiláz enzim képes • inulin főleg a csicsókában fordul elő, cukorbetegek is fogyaszthatják. • Glikogén vagy állati keményítő: Az állati szervezet a szénhidrátok egy részét máj- és izomglikogén formájában képes raktározni. • Cellulóz és hemi­cellulóz a nyersrost fő alkotói.

  19. A szerves savak • Szerves savak elsősorban a silózott takarmányokban fordulnak elő, ezek a tejsav, a vajsav és az ecetsav. • A vajsav és az ecetsav kellemetlen íz- és szaghatást keltenek a takarmányban. • A szerves savak kis mennyiségben hasznosak: • kedvezően alakítják a gyomor és a belek pH-ját, • korlátozzák a káros baktériumok elszaporodását • Étvágyjavítóak • A hangyasavat és a propionsavattakarmánytartósításra használják

  20. Nyersrost I. • laboratóriumi körülmények között savas-lúgos főzés hatására sem oldódnak ki a takarmányból. Az állati szervezetben is az emésztés során csak baktériumok hatására képesek feltáródni. • Takarmányok rosttartalom szerinti csoportosítása: • Rostban gazdag takarmányok a szalmák és a szénák (30-40%) • Közepesen rostosak a gabona- és hüvelyes magvak, valamint a fiatal zöldtakarmányok (2-10%) • Rostban szegények a gyökér- és gumóstakarmányok (1%)

  21. Nyersrost II. • A nyersrost • egy része cellulózból épül fel, amely nehezen emészthető, • illetve hemicellulózból, ez könnyebben emészthető. • Jelentősége: • biztosítja a belek perisztaltikáját, • jóllakottság érzetét váltja ki, • túladagolva azonban inkrusztáló (táplálóanyag-felszívódást gátló) hatása van. • Az optimális nyersrost tartalom a takarmány szárazanyag százalékára vonatkoztatva : • kérődzők számára 17-23%, • sertések és baromfiak számára 3-6%.

  22. NITROGÉN TARTALMÚ SZERVES ANYAGOK • Nyersfehérje: a takarmányok nitrogéntartalmú szerves anyagai • Meghatározása: Kjeldahl módszerrel, a takarmány teljes nitrogén tartalmát meghatározzuk, majd ezt az értéket megszorozzuk 6,25-tel, így megkapjuk a vizsgált takarmány nyersfehérje tartalmát ( a fehérje 16%-a a nitrogén; 100/16=6,25)

  23. Nyersfehérje II. • Ha ezt az emésztetlen fehérjét levonjuk a nyersfehérjéből, megkap­juk az emészthető fehérjét • A nyersfehérjék biológiai értékét a bennük lévő létfontosságú esszenciális aminosavak adják. Ilyenek pl. a metionin, lizin, triptofán, tisztin. A nélkülönözhetetlen aminosavak száma állatfajonként változó

  24. Aminosavak • Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak • Az állat nem vagy nem kielégítő mennyiségben tud előállítani, ezért a táplálékban készen kell kapnia. • Nem esszenciális (nélkülözhető) aminosavak • Transzaminálás révén az állati szervezet is elő tudja állítani. • Feltételesen esszenciális (asszisztáló) aminosavak • Meghatározott más aminosavakból tud előállítani az állati szervezet.

  25. AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTŐSÉG SZERINTI CSOPORTOSÍTÁSA * Az első oszlop besorolásától függ.

  26. LIMITÁLÓ AMINOSAV Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a legkisebb mennyiségben fordul elő, limitálóaminosavnak nevezzük.

  27. Esszenciális aminosav ellátás • a kérőd­zők előgyomraiban lévő baktériumok amidokból és más NPN anyagokból állati fehérjét tudnak szintetizálni, majd ezek a baktériumok az oltógyomorba kerülve megemésztődnek, • a sertés és baromfifajok erre nem képesek, nekik az esszenciális aminosavakat a takarmányokban adagolni kell.

  28. A takarmányok fehérjetartalmuk alapján történő csoportosítása • magas fehérjetartalmúak: (40-70%) az állati eredetű takarmányok (Pl. húsliszt, halliszt, húspép.), pillangósvirágú zöld és szálastakarmányok, az extrahált darák és hüvelyes magvak. • közepes fehérjetartalmúak: (15-20%) pl. gabonamagvak és egyéb zöldtakarmányok, valamint ezek szénái. • alacsony fehérjetartalmúak: (5-10%) pl. a szalmafélék, takarmányrépa és burgonya.

  29. NPN anyagok (non protein nitrogen) • Karbamid • Szalmiákszesz • Kérődzők takarmányozása • Mérgezés!

  30. SZERVES HATÓANYAGOK • Ezekre az anyagokra kis mennyiségben van szükségük az állatoknak, • már kis adagjukkal kedvező hatásokat tudunk elérni az állatok anyagcseréjében. • Ezek a • vitaminok, • hormonok, • antibiotikumok, • enzimek, • antioxidánsok

  31. Vitaminok • Vízben oldódó vitaminok: • vízben oldódnak, ezért a szervezet nem tudja raktározni őket, naponta pótolni kell. „Túladagolva nem okoz megbetegedést, mert a felesleg kiürül” • Zsírban oldódó vitaminok • zsírban oldódnak, ezért raktározni képes a szervezet, nem igényel minden napos pótlást.

  32. Vitaminhiány, -túladagolás • Avitaminózis: teljes vitaminhiány • Hipovitaminózis: részleges vitaminhiány • Hipervitaminózis: vitamin túladagolás • Antivitaminok: olyan anyagok, amelyek egyes vitaminok hatását gátolják • pl: kumarin– K-vitamin-vérzékenység

  33. Vízben oldódó vitaminok I. B vitamincsoport • B1vitamin: (aneurin) a szénhidrátok anyagcseréjében és az idegrendszer normális műkö­désében van szerepe. • B2 vitamin: (riboflavin) a sejtképzésben valamint az enzimrendszer felépítésében vesz részt. • B3 vitamin: (nikotinsav) zsírok és a szénhidrátok energiaforgalmában vesz részt. • B4 vitamin; (colin) a zsírbeépítést segíti elő. • B5 vitamin: (pantoténsav) sejtlégzésben van fontos szerepe, enzimalkotó, hámvédő hatása is • van. • B6vitamin: (piridoxin) enzimalkotó, növekedésben és a tojástermelésben jelentős, a fehér­jeforgalom fontos vitaminja. • B12 vitamin: (kobalamin) a szervezet fehérjeforgalmát befolyásolja, részt vesz az esszen­ciális aminosavak felépítésében.

  34. Vízben oldódó vitaminok II. • C vitamin: (aszkorbinsav) általános sejtanyagcsere-serkentő, ezáltal növeli a szervezet ellen­álló képességét. • H vitamin: (biotin) a mikroorganizmusok szaporodását és fejlődését segíti elő a bélrendszer­ben. • Folsav: vérképző hatása van

  35. Vízben oldódó vitaminok III. • A B vitaminok a gabonamagvakban, a takarmányélesztőben, valamint az állati eredetű takarmányokban fordulnak elő leginkább, ill. nagy részük szintetizálódik a kérődzők előgyomraiban a mikroflórában. • A folsav és a C vitamin a friss zöld takarmányban van nagy mennyiségben, de a bélflóra is elő tudja állítani

  36. Zsírban oldódó vitaminok I. • A vitamin: (axeroftol) hámvédő vitamin, fokozza a csírahám aktivitását, az általános ellenállóképességet, és biztosítja a retina normális működését. Provitaminja a karotin, amely minden zöld növényben nagy mennyiségben megtalálható. • D vitamin: (kalciferol) az ergoszterinből D2 vitamin a koleszterinből pedig a D3 vitamin szintetizálódik a napfény ultraibolya sugárzásának hatására. Jelentőségük a csontképzésben van, tejbe, tojásba nagy mennyiségben beépül.

  37. Zsírban oldódó vitaminok II. • E vitamin: (tokoferol) elősegíti a szaporodásbiológiai folyamatokat, izomerősítő. Elsősorban zöldtakarmányokban fordul elő és olajos magvakban. • K vitamin: (fillokinon) fontos szerepet játszik a véralvadásban. Az állati eredetű, és a zöldta­karmányokban található leginkább.

  38. NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I. • B1 vitamin hiánya csak baromfiban fordul elő, ideggörcsöket okoz, fáradékonyságot, izom-gyengeséget. • B2 hiányában csökken a sejttevékenység és a növekedés, továbbá a peteérés és a magzat fejlődése. • B3 hiányában mérséklődik a növekedés, a fejlődés, csökken a termékenyítőképesség. • B4 hiánya májelzsírosodást okoz, baromfikban csontosodási zavart és íncsuszamlást. • B5 hiánya az együregű gyomrú állatoknál gyomor és bélműködési zavarokat okoz, de bőrgyulladás is lehet a tünete. • B6 hiánya bőrgyulladást, izomgörcsöket, mozgászavarokat okoz. • B12 hiányában vérszegénység alakul ki, csökken a növekedés, és a szervezet ellenálló képessége.

  39. NÉHÁNY AVITAMINÓZISOS BETEGSÉG I. • H vitamin hiánya leginkább csak a baromfiban fordul elő, növekedési zavart okoz. • A folsav hiányában vérszegénység lép fel, és csökken a tömeggyarapodás. • C vitamin hiányában lassul a növekedés, csökken az ellenálló képesség, vérszegénység, vérzékenység léphet fel. • F vitamin hiánya májelfajulást és bőrgyulladást okozhat. • E vitamin hiányában az állat termékenyítő és termékenyülő képessége csökken, gyakori a vetélés. • D vitamin hiánya fiatal állatban angolkórt, kifejlett állatoknál csontlágyulást idéz elő. • A vitamin hiánya bőrgyulladást okoz, farkasvakságot idéz elő, és szaporodási rendellenességek lépnek fel. • K vitamin hiánya vérzékenységet okoz.

  40. Hormonok • Sok takarmánynövény tartalmaz növényi ösztrogéneket, mint pl. a vörös here, lódihere, szarvaskerep. • Ezek az ösztrogénhez hasonló tüneteket, szaporodásbiológiai rendel­lenességeket okoznak az állati szervezetben. Pl. rendszertelen ivarzás vagy vetélés fordulhat elő. • Fonnyasztással a fitoösztrogénekkáros hatása megszűnik.

  41. Antibiotikumok • penicillin, sztrepto­micin, flavomicin • hozamfokozó hatásuk van • kedvezően befolyásolják a bél mikroflóra összetételét • segít elhárítani a bélfertőzéseket • kedvezően befolyásolja a B vitamincsoport szintézisét • elősegíti az aminosavak felszívódását • segít kivédeni a tartástechnológia okozta stresszhatásokat

  42. Enzimek • ~: Az élő szervezet anyagcserefolyamatainak szerves katalizátorai • segítik a tápláló anyagok felszívódását, és ezen keresztül fejtik ki hozamfo­kozó hatásukat • Pl.: alfa-amiláz; savas proteáz

  43. Antioxidánsok • ~: A takarmányok eltarthatóságát elősegítő és a zsírok avasodását gátló anyagok • A-, E-, C-vitamin

  44. SZERVETLEN ANYAGOK • Makroelemek • Mikroelemek • Mérgező elemek (dózis teszi a mérget)

  45. Makroelemek I. • Ca,P, Mg, K, Na, Cl, S • A Kalcium és a Foszfor: • az összes ásványi anyagtartalomnak közel 90%-át adják. • a csontok felépítésében van szerepük, • hiányuk fiatal állatokban angolkórt, idős állatban csontlágyulást idéznek elő. • A foszforhiány szaporodási problémákat, meddőséget (reverzibilis) okozhat. • Amagnézium: • a csontok felépítésében is részt vesz • Hiánya és túladagolása egyaránt káros, pl. a magnéziumhiány okozza a teheneknél ismert fűtetániát, amely a tavaszi friss legelőkön alakulhat ki, mert csökken a magnézium felszívódása, és az állatok szívbénulásban elpusztul­hatnak. • ellenkezője is előfordul, az ellési bénulás esetében mikor is a tejjel a szervezetből nagymennyiségű Ca és P ürül, ennek következtében az Mg szint relatívan megnő, és idegbénu­lást okoz.

  46. Makroelemek II. • A kálium, nátrium és kloridok: • elsősorban a szervezet lágy szöveteiben és a testnedvek­ben fordulnak elő, a szervezet homeosztázisát biztosítják (belső környezetének egyensú­lyát). • minden állati eredetű takarmányban megtalálhatók, • K szükségletét az állati szervezet a takarmányokból bőségesen fedezni tudja, hiánya nem fordul elő. • Na-t azonban rendszeresen adagolni kell, nyalósó vagy takarmánysó formájában. • (A sertések 0,5%, baromfiak 0,7%-ban kapjanak sót az abrakban.) • A Kén • a szervezet fehérjéiben fordul elő, • részt vesz az inzulin felépítésében • hiányában csökken a toll és gyapjútermelés.

  47. Mikroelemek • A vas és a réz • a vér hemoglobinjában található, hiánya vérszegénységet okoz. • A zöldtakarmányokat fogyasztó állatok­nál nem áll fenn ez a veszély, • A jód • a pajzsmirigy tiroxinjának felépítéséhez szükséges. • Ha hiánybetegség tünete (golyva) lép fel, jódozott sóval lehet pótolni. • Amangán • májban, izomban és a csontszövetben fordul elő, hiányában szaporodási és csont­képzési rendellenesség léphet fel. • A fluor • a csontokban és a fogzománc építésében jelentős, hiánya általában nem alakul ki. • Akobalt • aB12 vitamin szintéziséhez szükséges a kérődzők előgyomraiban. • A cink • enzimek és az inzulin felépítésében vesz részt, hiánya nem szokott előfor­dulni, mert a takarmányokban elegendő van.

  48. Mérgező elemek • Alumínium • Arzén • Bór • Ólom (beépül az állati termékekbe is) • Réz (juhoknál)

More Related