Download
1 / 7
90 likes | 237 Views
Agrometeorológia és vízgazdálkodás 1. Előadás: Az agrometeorológia fogalma és feladata; meteorológiai alapjelenségek. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós. A mezőgazdasági termelés, különösen a növénytermesztés a meteorológiai viszonyoktól erősen függő termelési folyamat.
E N D
Agrometeorológia és vízgazdálkodás1. Előadás:Az agrometeorológia fogalma és feladata; meteorológiai alapjelenségek. Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
A mezőgazdasági termelés, különösen a növénytermesztés a meteorológiai viszonyoktól erősen függő termelési folyamat. • A meteorológiai tényezők hatással vannak: • a növénytermesztéshez kapcsolódó munkákra (pl. talajművelés, vetés stb.); • Az agrotechnikai eljárásokra (műtrágyázás, növényvédelem stb.); • A növények biológiai folyamataira (életfolyamataikra, fejlődésükre, termésképzésükre stb.).
A meteorológia elnevezése a görög filozófustól, Arisztotelésztől (Kr.e. 384-322) származik. • Tapasztalatok, népi megfigyelések. • Mauritius Knauer apát (1612-1664): Százéves kalendárium (7 éves megfigyelések, következtetések). • „Ha nem egyezik is minden az utolsó esőcseppig, azért a java úgy lesz, ahogy leírtam; a Mindenhatónak különben sem határozhatom meg sem céljait, sem eszközeit.” • Az 1700-as évektől már műszeres mérések (barométer-légnyomásmérő; hőmérő, szélirány, szélsebesség). • Morse (1837): távíró felfedezése. • Daily News (London): 1848-ban távirati időjárás-jelentés. • Nemzetközi Meteorológus Kongresszus (1837, Bécs): Nemzetközi Meteorológiai Szervezet, 1951-től Meteorológiai Világszervezet (WMO).
Meteorológiai Intézet (1870, Budapest): állomáshálózat szervezése, éghajlati adatok feldolgozása. • Az első térképes napi időjárás-jelentés: 1891. • Rádióban beolvasott prognózisok: 1936. • Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ); http://www.met.hu • OMSZ: 30 meteorológiai főállomás, közel 70 klímaállomás, több, mint 600 csapadékmérő állomás, 3 meteorológiai radarállomás (Budapest, Szentgotthárd-Farkasfa, Nyíregyháza-Napkor). • 1999-ben Magyarország társult tagként csatlakozott az EUMETSAT-hoz, így félóránként vehetjük a METEOSAT műhold adásait.
Meteorológia (időjárástan, légkörtan): a Föld levegőburkában végbemenő folyamatokkal foglalkozó tudomány. • Agrometeorológia szakterület: célja, hogy az éghajlatra vonatkozó ismereteket a mezőgazdaság számára hasznos információkká alakítsa. • Smith (1970): az agrometeorológia a mezőgazdasági meteorológia (agricultural meteorology) kifejezés rövidített alakja. A meteorológia tudományát a mezőgazdaság szolgálatába állítja, hogy a különböző termelési területen megvalósuljon egy tudatos földhasználat, illetve növelhető legyen a termés, a természeti erőforrások kizsákmányolása nélkül.
Idő: a légkör pillanatnyi fizikai állapota, és ezek egymásutánja az időjárás. • Éghajlat: az időjárások rendszere valamely területen. • Az éghajlattan vagy klimatológia célja az időjárások tulajdonságainak, gyakoriságukban, időbeli és térbeli elrendezésükben megnyilvánuló törvényszerűségeknek a megismerése. • Három fő éghajlati tényező: • A Nap sugárzó energiája, • A sugárzást felfogó földfelszín alakja, • Az előbbiek hatásait tovaszállító tenger- és légáramlatok.
Napsugárzás • A napsugárzás mennyisége függ: • A Nap-Föld távolságtól, • a levegő napsugárzás átbocsátásától, • és hogy milyen irányból süt a nap. • Napállandó: átlagos Föld-Nap távolságnál a légkörön kívül mérhető direkt sugárzás, azaz a Nap felé néző irányra merőlegesen álló, 1 m2 felületen 1 másodperc alatt áthaladó sugárzási energia (1364-1372 Wm-2). • Napközelben a Földhöz 3%-kal több, naptávolban 3%-kal kevesebb napsugárzás érkezik, mint az átlag. • A felszínre viszont a felső határra érkező sugárzás 40%-a, azaz 1368 Wm-2 -rel számolva 136 Wm-2 jut.
