1 / 25

Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist , H. Academic Reader

A metafilozófia alkalmazása a társadalomelméletre és a globalizációra The application of Metaphilosophy in socialtheory and globalisation. Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist , H. Academic Reader Stratégiakutató Intézet elnöke

alta
Download Presentation

Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist , H. Academic Reader

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A metafilozófia alkalmazása a társadalomelméletre és a globalizációra The application of Metaphilosophy in socialtheory and globalisation Varga Csaba / Csaba Varga szociológus, c. egyetemi docens, Sociologist, H. Academic Reader Stratégiakutató Intézet elnöke Chairman of Institute for Strategic Research

  2. Két lehetséges megközelítés • Két szellemi út: elmélet és/vagy filozófia-alkotás az Egészről (a totális metafilozófiáról) vagy valamelyik Részről (például az egyesített fizikaelméletről vagy az életelméletről) • Én gondolkodást /vagy kutatást folytatok: dolgozom az összetett Egész-filozófiáján és – miután szociológus vagyok – a társadalom metafilozófiáján • Az elmélet a tudományon belül marad, a filozófia kilép belőle, s integrálja a metafizikát és a transzcendens tapasztalatot is; én tehát a filozófia mellett döntöttem; • Az Egész filozófiája felépíthető „alulról”, az élő anyagból, vagy „felülről” a legmagasabb tudat- és intelligencia megközelítésből kiindulva; vagy egyszerre minden oldalról (például egy gömb-modellből)

  3. Tartalom • Metudat/metavalóság • A társadalom metaelmélete • A globalizáció metaelmélete • Személyes és kollektív tudatszintek és társadalom-tipusok

  4. Metatudat/metavalóság

  5. (Külső) metatudat és metavalóság

  6. (Belső) metatudat és metavalóság

  7. 1.transzcendens - spirituális 2.univerzális 3.globális 4.kontinentális (esetünkben Európa) 5.nemzeti/társadal-mi/állami (esetünkben Magyarország) 6.lokális 7.egyéni/személyes 1. egység-tudat, szakrális tudat 2. kozmikus tudat 3. globális tudat 4. Kontinentális (európai) tudat 5. társadalmi tudat, nemzeti tudat (Magyarország tudat) 6. lokális tudat 7. személyes tudat Meta-világszerkezet és szintjei

  8. A társadalom metaelmélete

  9. Új valóság / új szociológia • Az élő, önfejlesztő társadalom nem azonos az „objektív” társadalommal (látható és láthatatlan) • A társadalom egyszerre funkcionális és szubsztanciális társdalom • A társadalom alapja az informális – molekula típusú - társadalom (család, rokonság, baráti kör, stb.) • A társadalom nem csak az állam, vagy nem csak intézményrendszer, hanem élő szervezet (például a fizikai, biológiai és szellemi fraktálok mellett vannak társadalmi fraktálok) • A társadalom alapvetően virtuális (létező) valóság • A társadalom nem ipari társadalom már • A társadalom sokszintes: globális, kontinentális, nemzeti, lokális (lásd az anyag sokszintes szerkezetét) • A társadalom spontán módon megteremti a digitális társadalmat is • A társadalom „központja” (és egyben kerete) a kollektív tudat és tudattalan

  10. Új társadalom-terek, idők, szintek, dimenziók: egységtársadalom • Spirituális társadalom, szakrális társadalom • Tudat társadalom (transzperszonális tudat társadalma, a kollektív tudatminőségek kardinális társadalmi szükségletek) • Szellemi társadalom (globális agy, globális elme, globális tudás társadalma) • Intézményesített társadalom (állam, önkormányzat, gazdaság, stb.) • Naturális társadalom (első és második természet társadalma) • Virtuális társadalom (e-társadalom) • Együtt: egyesített társadalom, potenciálisan egység társadalom

  11. Társadalmi tudat és jellemzése • Nem a társadalom teremti a társadalmi tudatot, hanem fordítva • A társadalmi tudat ugyanolyan összetett tudattér, mint az egyéni személyes tudatmező • A társadalomtudat felfelé az univerzális-globális tudatokhoz, lefelé a lokális tudatmezőkhöz kötődik • A személyes tudat részben függ, részben független a társadalom tudatától • A hazai társadalomtudat: egyszerre dominál az individuális és közösségi integráció tudat • A hazai társadalmi tudattalan: egyszerre vereség tudat és nagyra hivatottság tudat, stb

  12. Új társadalom és értelmezése • A társadalom tudat teremtette virtuális globális-lokális mozgástér (nem intézményes és intézményesült) • Nálunk a politikai és gazdasági intézmények a globális-kontinentális tudat „megtestesülései” • Nálunk az oktatási intézmények a kontinentális résztudat produktumai • Nálunk a nem intézményesült (informális) jogrend erősebb és hatékonyabb, mint a jogállam • Nálunk a társadalmi tudattalan az elfojtási hullámok után lázadó és kreatív tudat

  13. Nemzet-tudat és nemzet • A nemzettudat sajátos és egyedi társadalomtudat: közvetítő-tudat, azaz sajátos kollektív tudatminőség • Nemzettudat felülről a transzcendens és univerzális, alulról a lokális és személyes tudatokat közvetíti, integrálja • Egyszerre tér és időtudat (történeti és jövőtudat, nép- és országtudat) • A nemzet tehát nem elsősorban államként tételeződik, hanem kollektív tudat- és tudástérként • A magyar nemzettudat egyszerre tradició központú heroikus és jelen-központú lemondó tudat?

  14. Új nemzet és új szerepei • Új intézményes közvetítő a globális és lokális világ között (a kollektív tudatminőség megtestesült valóságai között) • A közvetítés módja nem az uralkodás, de nem is a feltétlen önfeladás • A nemzet funkcionális szerepe: államként a fennmaradás és autonómia intézménye • A nemzet megtartása ma inkább nem államnemzetként, hanem tudás-tudat-, azaz kultúra-központú nemzetként lehetséges (szubsztanciális szerep) • Nemzeti megmaradás alapfeltétele minden nemzeti tudás/tudomány/művészet digitalizálása és elérhetővé tétele

  15. A globalizció metaelmélete

  16. Négy párhuzamos globalizáció A látható-láthatatlan világ, az objektív-szubjektív valóság, s pillanatnyi-történeti alakzata, a globális és lokális világ/tudat egyszerre létezik négy szinten: • kint, a földi civilizációban, globális szinten • az egyes ember életében és környezetében (a lokális világban), • bent, a személyes tudatunkban, • végül a földi civilizáció kollektív tudatában is A globalizáció így párhuzamosan négy szinten megy végbe, avagy minimum négyszintes globalizáció ez, amely mind a négy szinten külön-külön is értelmezhető A globalizáció metaelmélete a négy típusú globalizáció egyesített elmélete

  17. Funkcionális és szubsztanciális globalizáció • Az új globalizáció kettős folyamat: funkcionális és szubsztanciális változássorozat • Funkcionalitáson azt értjük, hogy a földi civilizáció és kultúra funkcionális elemei és folyamatai (gazdaság, társadalom, ökológia és ezek alrendszerei, politika, állam, katonaság, oktatás, stb.) soha nem látott tempóban és mértékben globalizálódnak. Ennek eredményeképpen jött létre a globális gazdaság, a globális társadalom, a globális katonai rend, stb. • Szubsztancionalitást (avagy a metafizikai szintet) pedig úgy definiáljuk, hogy ez a lényegi dimenzió, a kollektív tudat és megvalósulásai; a föld népei már nem csak álmodoznak egy egységes civilizációról és kultúráról, hanem most már az egységesülés szintén soha nem látott tempóban és mértékben végbemegy

  18. A globális kollektív tudat jellemzői • (az emberiség közös tudatmezője) A kollektív (többek között szakrális, univerzális, közösségi, stb.) tudat definiálására szerintünk két lehetséges válasz van: a) egyesített-egységes tudatmező, amelynek része a kollektív tudattalan is; b) egységes, de egyértelműen strukturált (transzperszonális) tudatmező. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a földi természet, civilizáció és kultúra közös valóságdimenziója-tudatvalósága az emberiség kollektív tudata; • (egyszerre független és függő tudatrendszer)A kollektív tudat feltehetően egyrészt időtől-tértől, másrészt az egyének tudatáról és tudatosságától független, ám ez a magában-valóság vagy semlegesség – még, ha ez látszólag paradoxon is - nem zárja ki, sőt támogatja, hogy a kollektív tudatot az egyéni tudatok folyamatosan befolyásolják, és a kollektív tudat is intenzív és aktuális hatásokat fejt ki az egyének tudatára; • (a kollektív tudat csatlakozik a szakrális tudatmezőbe) Az egyszerre univerzális és lokális kollektív tudat kapcsolódik a kozmikus intelligenciához, a transzcendens valósághoz/ tudathoz, s az abszolút tudathoz, de ez a kapcsolat vagy kapcsolat-lehetőség a jelenlegi korszakban önmagában nem garantálja az emberiség magasabb tudatállapotba kerülését;

  19. A globális kollektív tudat jellemzői • (atudat és tudatállapot megkülönböztetése) Amint az egyén esetben is megkülönböztetünk különböző normál- és magasabb tudatállapotokat, ennek mintájára – az egységes tudatmezőn belül – megkülönböztetünk magasabb kollektív tudatállapot szinteket. A tudatállapotok megkülönböztetésé-nek alapja az, hogy a kollektív tudatban a magasabb intelligencia, vagy ezzel szemben az anyag minőségei dominálnak jobban; • (a kollektív tudatmező természeti vagy poszttermészeti jelenség) Mai ismereteink szerint a kollektív tudatmező egyfelől természetfeletti és egyben transzperszonális, ugyan-akkor természeti jelenség, amely azonban a jelenlegi fizika elméletei szerint még nem magyarázható meg kielégítően; • (a kollektív tudat észlelésének homályossága) Az egyéni tudatok nagy többségében nem tudatosul, hogy a kollektív tudat milyen hatást fejt ki rá, és rajta keresztül a társadalomra, s fordítva nem tudatosul az egyénekben, hogy a kollektív tudatra tudva-tudatlanul állandó hatást fejtenek ki. Ennek oka alapvetően az, hogy az egyéni tudat figyelme teljesen a valóság legdurvább szintjére, az anyagi világra összpontosul, s saját magát is tévesen ezzel a részvalósággal azonosítja. A többségnél tehát hiányzik, hogy anyagi értékek helyett fokozatosan a magasabb kollektív tudatállapot értékei domináljanak az egyéni elmékben-tudatokban;

  20. A globális kollektív tudat jellemzői • (a kollektív tudat két alapminősége) A kollektív tudatot egyaránt dominálhatják az anyag és az anyagi világ minőségei - vagy a magasabb „valóság” értékei, a harmónia, a boldogság, az elégedettség. Az emberek és közösségeik viszont csak akkor érhetik el az általános jólétet, ha a természetet irányító magasabb intelligenciával, avagy az egyesített tudatmezővel teljes összhangban élnek, gondolkodnak, cselekszenek; • (az egyesített tudatmező lehetősége) Az egyesített mező egyszerre tekinthető egyfelől a létezés szubjektív vagy tudatos, másfelől az objektív minősége forrásának. Az egyéneknek és az emberiségnek az Abszolúthoz való visszatérés örökös egyensúlyát kellene elérnie. A globális világ persze horizontálisan minimum két dimenzió: egyrészt a globális kollektív tudat, az emberiség egyesített tudatmezője, másrészt a globális kollektív tudat megnyilvánulása, intézményesülése, „objektíválódása”. És ez a második, megnyilvánult, egyszerre teremtő és teremtett globális világ szintén minimum két dimenzió: szubsztanciális és funkcionális globális világ.

  21. Személyes-kollektív tudatszintek és társadalom-típusok

  22. Tudat- és társadalomtípusok

  23. A paradigmaváltás • Avagy visszatérés a „valósághoz” (tudathoz, téridőhöz, kultúrához), mert a (külső) funkcionális építkezés önmagában korlátozottan eredményes • Anyagtól a tudatközpontú (gondolkodó) anyaghoz, a fizikai világegyetemtől az univerzális tudatmezőkig, s a párhuzamos, élő világegyetemekig, így egyúttal: a társadalomtól a társadalom tudatig és tudatalattiig, stb. • A fejlesztések nem irányulhatnak elsődlegesen a következményekre (a valóságokra), még akkor sem, ha a következmények visszahatnak (a tudatokra) • Gyors váltás indult el: a funkcionális társadalomtól és szerkezetétől a szubsztanciális tudatközpontú társadalomig, a durva naturális történelemtől eljutunk a poszttörténelemig, az új paradigma-váltások vezérelte új civilizációig és kultúráig

  24. Konklúziók • Az élő társadalom a valóság/tudat (vagy inkább: tudat/valóság) önálló dimenziója, vektora • A metafilozófia szerint nem lehet csak fizikai/biológiai/pszichológiai valóságokban/tudatokban gondolkodni • A társadalmi tudat és a társadalom ugyanolyan viszony, mint az anyag és elme/tudat viszony • Az élő társadalom összetett anyagi-tudati „valóság” (de a társadalom kvantumelmélete csak most születik meg) • A transzperszonális (kollektív) tudat ugyanolyan feltáratlan valóság/tudat, mint az egyesített fizika/tudat-mező • A társadalom (és a globalizáció) megérthetetlen a metafilozófia nélkül és nincs új civilizáció és kultúra metafilozófia nélkül

  25. Thank you for your kind attention! For further information, see: www.strategiakutato.hu www.inco.hu www.vargacsaba.hu www.metaelmelet.huwww.metateory.info

More Related