A társadalmi problémák összefüggései. A pénz és ami mögötte van.

1. A társadalmi problémák összefüggései.A pénz és ami mögötte van. „ A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.” A környezetvédelem pedig a gazdasági válsághoz vezet.

2. Mikor nem okos a vízben úszással próbálkozni? Ha örvénybe kerülünk.

3. Mit tudunk a pénzről? Mi a pénz? • Csereeszköz • Értékmérő eszköz • Értékhordozó eszköz • Közintézmény

4. Mit tudunk a pénzről? 2. Kettős természete van: csere eszköz felhalmozható Ezek egymásnak ellentmondó tulajdonságok.

5. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentétet? Két ismert út van. A természet rendjét követő út: Ebben a pénz ugyanolyan természetű, mint minden ezen a világon • Duális út: • Kamat (Mézesmadzag) • Infláció (Ostor)

6. Hogyan működnek az eltérő utak? • Duális út következményei: • Gazdasági válság • Szegénység, szociális feszültségek • Környezetszennyezés, klímaváltozás • Morális válság • Gazdasági növekedési kényszer

7. Gazdasági válság • Mi a gazdasági válság? • Nincs munkahely. Van elvégzendő feladat? • 5%, az ős kamat. • Bármilyen okból kifolyólag ha leáll a pénz körforgása, akkor gazdasági válság van. A tőzsdei hírek is mindig bizalomról, vagy bizalomvesztésről beszélnek. • Van egy fizikai határ.

9. Ha Jézus szülei a kis Jézus születésekor 1 forintot(!)évi 5%-os kamatra bankba raktak volna,akkor 2009-re ez a vagyonFöld tömegű aranyban kifejezve :146 000 000 000 db aranygömb lenne (146 milliárd db). Van-e jobb példa arra, hogy a kamat a Földet fölzabálja?

10. Szegénység, szociális kérdések • A szociális igazságtalanság a jövedelmek egyenlőtlenségéből indul ki. • 25% ember birtokolja az összes megtermelt jövedelem 75%-át, a legszegényebb 40% pedig a jövedelem 20%-át. • A különbség folyamatosan nő. Nő a GDP, nő a gazdagok részesedése, csökken a szegények részesedése.

11. Szegénység, szociális kérdések • Minden 3. forint adóság és kamatteher. • Ahhoz, hogy egy család az évi 3 M Ft-os kiadásából ezt fedezni tudja, az alábbit teheti: • 10 M Ft bankbetét, ami 1 M Ft-ot kamatozik • többet dolgozik • elszegényedik. • Ezért gazdagodnak a gazdagok és szegényednek a szegények.

12. Szegénység, szociális kérdések Hogy jön ide a roma kérdés, és egyéb előítéletek? • Szociális háló • Ki viseli a terhét a szociális hálónak? • Miért feszültek ezek az emberek? • Tisztán látnak ők? Milyen az az idődimenzió, amiben ez a jelenség lefut? (A vasaló nem azért meleg, mert a ruhához dörzsölik.)

13. Környezetszennyezés, klímaváltozás Amíg a pénz jelenlegi természete fennáll, addig egy kormány sem lehet valójában környezettudatos, mert az államcsőd garantált. A magyar államadósság abszolútértékének alakulása 2002-2006. milliárd Ft

14. Lehet más a pénz? (LMP)  • Hogyan lehet a pénz olyan, mint minden más a természetben? • Hogyan lehet stabil pénzt teremteni? • Hogyan működik egy ilyen rendszer? • Voltak erre történelmi példák?

15. A pénz forgásának biztosítása • Ha a pénz használatát havi 1% költséghez kötjük, akkor a társadalom teljesen másképpen viselkedik a pénzzel kapcsolatban. • Úgy fogunk kölcsönadni pénzt, mint esernyőt vagy egy kis sót. • Ha a pénz ugyanúgy romlik, mint az alma, akkor a pénztulajdonos már nincs fölényben az árutulajdonossal szemben.

16. A módszer • Van egy pénzkibocsátó. Nemzeti bank, helyi önkormányzat, Gazdálkodó szervezet. • A kibocsátó érvényesíti időnként a pénzt: • havonta 1% befizetése ellenében • félévente 6% befizetése ellenében Az érvényesítés oka: az adminisztrációs költség, közösségi kiadások fedezése (adó helyett). A lényeg, hogy a pénzen ülni ne érje meg! Ebben a rendszerben a pénz tulajdonosa nem érdekelt annak a visszatartásában. Sőt. Ha kölcsön adok 1 évre gabonát, akkor nem ugyanazt a gabonát kapom vissza. Ha meg akarom őrizni a gabonám értékét, akkor megéri kölcsönadni. Így viselkedik ilyenkor a pénz is.

17. Történelmi példák • Egyiptom: A bibliai József értelmezte a fáraó álmát és élelmiszer raktározással megmentette Egyiptomot a hét szűk esztendőtől. Hogy csinálta ezt? (Oscara) • A középkor: mi okozta a kiemelkedő gazdasági, szellemi jólétet, különösen 1150-1300 között, amikor gomba módra szaporodott el a sok templom és katedrális? ‘Brekteaten' monetáris rendszer. Krajcár. • Németország a 30-as években: 1930-ban, Hebecker úr, egy kis bajor, schwanenkircheni, csőddel küszködő szénbánya tulajdonosa, azon igyekezetében, hogy fizetni tudjon a munkásainak, szénnel fizetett Reich mark (birodalmi márka) helyett. Elismervényt bocsátott ki - amit wara-nak hívott - amely szénre volt váltható. A hátoldalán kis négyzetek voltak, pecsétek számára. Az elismervény csak akkor maradt érvényes, ha az adott hónap pecsétjét időben beütötték. 1931-re 2000 vállalat használta a warát !!! Novemberben betiltották. • Ausztria a 1930-as években   1932-ben Unterguggenberger úr, Wörgl polgármestere elhatározta, hogy városában tesz valamit az arra az időszakra általánosan jellemző 35 százalékos munkanélküliség ellen. Meggyőzte a városházát, hogy 14.000 schilling értékben utalványokat bocsássanak ki. 1934-re felére csökkent a munkanélküliek száma. Általános lett a vízellátás, az egész várost újra aszfaltozták, a legtöbb házat felújították, átfestették, az adókat határidő előtt befizették, körbe az erdőket újraültették. Átlagosan a Wörgl pénz forgási sebessége 14-szerese volt a Schillingnek.

18. Lehetőségek • Forgásbiztosított forint megteremtése…- nagyon nagy lenne eleinte az ellenállás • Helyi pénzek bevezetése, forgásbiztosított módszerekkel. PSZÁF tanulmány nyilatkozik, hogy ez elvileg lehetséges. • Nem pénzt vezetünk be, hanem energia kvótát. Ez lényegében úgy viselkedik, mint a pénz. Mi is a pénz alapfeladata???