Eü. szervezetek menedzsmentje

1. Eü. szervezetek menedzsmentje Előadók: Dr. Petke Zsolt Semmelweis Egyetem ETK 2011/2012. tanév

2. II. Az egészség gazdasági hatása. Egészségpolitika, egészségügyi szektor és egészségügyi rendszer értelmezése - gazdasági szemszögből

3. Az egészségi állapot befolyásoló tényezői • Biológiai meghatározottságok Pl. életkor, öröklődő betegségek, férfiak/nők • Környezet Pl. társadalmi, gazdasági, kulturális környezet • Életmód Pl. életstílus, vásárlási szokások, étkezés • Egészségügyi rendszer Pl. népegészségügy, egészségügyi szolgáltatások

4. Az egészségi állapot gazdasági hatása az egyénre • (a) A munkavállaló egyén munkaerőpiaci részvétele (előnyben részesítés, hiányzás) • (b) Az idő előtti nyugdíjazás • (c) A beteg egyént ápoló családtagok munkaerőpiaci helyzete (több munka vs. otthoni ápolás)

5. Az egészség kettős hatása a gazdaságra • egyrészt javítja az anyagi feltételeket (életmód, környezet) • másrészt a társadalmi részvétel révén a biztonságérzetet növeli (közfeladat, szolidaritás, pozitív jövőkép) • „JÓLÉTet teremt”

6. Egészségpolitika • az állampolgárok egészségügyi szükséglete alapján az egyenlő hozzáférést biztosító egészségügyi szolgáltatások összessége, amely: • – egészségiállapot-orientált • – esélyegyenlőségre törekszik • – finanszírozása átlátható • – az egyének számára választási lehetőséget biztosít ALAPJA: az egészségi állapot és befolyásoló tényezőinek felmérése

7. Egészség(politika) befolyásoló tényezői – Élettartam vs. Eü. kiadások

8. Egészség és képzettség • Elősegíti az egészségesebb életvitelt • Tudatosabbá teszi a kockázatokat • középiskolai végzettségnél alacsonyabb képzettségűek 50 %-a ítélte jó-nak vagy nagyon jónak az egészségét, • míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében az arány közel 75 %

9. Egészség és foglalkoztatottság • A magas foglalkoztatási arány vagy a kismértékű munkanélküliség a jóléttel kiegészülve csökkenti a halandóságot • A foglalkoztatottság pozitív hatással van az élet hosszúságára - minőségi munka esetén • Rossz minőségű munka sajátos munkavégzési problémákat okoz – kezelése fokozott munkavédelemmel • baleset, sérülés, foglalkozási megbetegedés • Munkavégzéssel kapcsolatos egészségügyi problémák: • az izom- és a csontmegbetegedések, • stressz, • a tüdőbetegségek, • a szív- és érrendszeri zavarok

10. Egészség és jövedelem • A nagyobb jövedelem gyakran jobb egészséggel • A nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel fordulnak szakorvoshoz, míg a kisebb jövedelműek inkább az általános orvosi kezelést választják. • Kis jövedelem és a szegénység a rossz élet- és munkakörülményekhez és a rossz minőségű életmódhoz kötődik • Nagyobb fokú szociális elszigetelődés, kevésbé elérhető a megfelelő minőségű megelőző vagy gyógyászati (például: gyógyszeres kezelés vagy kórházi ápolás) egészségügyi ellátás

11. A magyar lakosság egészségi állapota (Vitrai, 2006, n=208 cég) mint „alap”

12. Hazai egészségpolitika problémái (Vitrai, 2006)

13. Az egészségügy gazdasági alapproblémája • A nem-piaci egészségügyi rendszerek egy piaci elveken működő egészség-szektorba vannak beágyazva • Egészség-szektor kettős funkciójából következő érdekellentét: • Betegek gyógyítása • Szektor dolgozóinak megélhetése • Ami egészségügyi kiadás (társadalom részéről) = egészség-szektor számára bevétel (ágazatnak)

14. Egészségügyi rendszer és egészség-szektor • Egészségügyi rendszer: Azon tevékenységek és intézményrendszerek összessége, amelynek elsődleges célja az egészség előmozdítása, helyreállítása, stabilizálása (közegészségügy, hagyományos és alternatív intézmények, környezetvédelmi rendszerek, eü.személyzet képzése, gyógyszer-kiskereskedelem, rehabilitáció, kutatások, természetgyógyászat, …) • Egészség-szektor:a fenti tevékenységeken felül kiterjed a gyógyszergyártás, gyógyszerforgalmazás, orvosi műszer- és segédeszközgyártás, keresőképtelenséggel összefüggő pénzügyi, biztosítói támogatások (táppénz, rokkantsági t., anyasági t.,) körére is

15. 1997. évi CLIV. törvény szerint a magyarországi egészségügyi szolgáltatási rendszer részei • – mentés, • – betegszállítás, • – ápolás, • – haldokló betegek gondozása (hospice), • – orvostechnikai eszközellátás, • – gyógyszer-kiskereskedelem, pszichoterápia és klinikai szakpszichológia, • – rehabilitáció, természetes gyógymódok, • – természetgyógyászat, • – várellátás, • – orvostudományi kutatások, • – katasztrófa-egészségügyi ellátás, • – egészségügyi szakértői tevékenység • – népegészségügy (egészségfejlesztés, család- és nővédelmi gondozás, sportegészségügyi gondozás, ifjúság-egészségügyi gondozás, környezet és település-egészségügy, élelmezés- és táplálkozás egészségügy, járványügy, sugáregészségügy, munkaegészségügy), • – megelőző ellátások (prevenció), • – szűrővizsgálatok, • egészségügyi ellátás (alapellátás, járóbeteg-szakellátás, fekvőbeteg – szakellátás), • – ügyeleti ellátás,

16. Melyik a gazdaságosabb? Prevenció vs. gyógyítás • PREVENCIÓTÍPUSOK: • Primer (Elsődleges) prevenció: betegség megelőzés és állapotjavítás nem egészségügyi ellátás eszközeivel való módja (környezeti ártalmak, tömegsport, rekreáció adótámogatása) • Szekunder (másodlagos) pr.: elsődleges cél az eü.állapot felmérése és nem kuratív eszközökkel történő javítása (szűrések, védőnői tanácsadás, családvédelem) • Tercier (harmadlagos) pr.: a beteg panasza alapján az orvos konkrét gyógyító tevékenységet és a konkrét panasztól független szűrővizsgálatot vagy tanácsadást végez (teljes fül-orr-gége rákszűrés halláspanasz esetén) • Quaterner (negyedleges) pr.: a beteg konkrét panaszaira vonatkozó terápiás javaslatok és tanácsadás • EGÉSZSÉGÜGYI TURIZMUS • Bármelyik prevenciótípusban előfordulhat. (gyógyfürdők, rekreációs programok, egészséges életmód-táborok és programok, karcsúsító kúrák, gyógytorna, stb.)

17. EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER TÉNYEZŐI • Egészségügyi ellátás* formái • Gyógyítás és prevenció egysége • Országos, területi, megyei és helyi szintek koordinálása • Egészségügyi szakemberigény és egészségügyi oktatás/képzés összhangja

18. Az egészségügyi ellátás - szakmai céljai és formái • 1. Az élet meghosszabbítása • betegségek kiküszöbölése (prevenció) • betegségek meggyógyítása (kuráció) • állapot stabilizálása (kuráció) • 2. Életminőség javítása • egészségben töltött életévek számának növelése (prevenció) • fájdalom csillapítása (kuráció) • elveszett funkciók pótlása,fejlesztése vagy helyettesítése (rehabilitáció és habilitáció) • testi - lelki alkalmazkodás segítése a kialakult állapotokban • 3. Populációs (köz)érdekek érvényesítése • közegészségügy • járványügy

19. Kapcsolódó fogalmak • Alapellátás: a lakóhelyen elérhető természetbeni ellátás: házi-,fog-, üzem-, iskola-, gyermekorvos, védőnő, ügyelet • Közgyógyellátás: Alanyi vagy rászorultsági (szociális) alapon való térítés nélküli ellátás (kb. 500.000 fő/közgyógyigazolvány) • WHO (World Health Organization): Az ENSz Egészségügyi Világszervezete (1946-tól:Genf) „Health for all 2000”-koncepció • BNO: A betegségek nemzetközi osztályozási rendszere WHO által kidolgozva • RKV: Randomizált klinikai vizsgálatok, egy adott beavatkozás (preventív v. gyógyító) hatékonyságának mérése, amely a véletlenszerűen összeállított kísérleti és kontrollcsoport összehasonlításán alapszik, a randomizálás biztosítja a homogén mintát • Hospice: A gyógyíthatatlan betegek ellátására szakosodott ellátás, alapítványi, karitatív, otthoni ápolással

20. Az egészségügy rendszerkritériumai

21. Hatékonyság és eredményesség • A hatékonyság olyan állapot, amelyben az erőforrásokat (eszközöket) úgy használják fel, hogy a lehető legtöbb eredményt éri el. • Különböző gyógyító-megelőző eljárások olyan aránya, amely összességében a legnagyobb állapotjavulást (egészségnyereséget) biztosítja • Az eredményesség fogalma alatt egy egészségügyi beavatkozás hatásosságát értjük. • Egy adott egészségügyi eljárás (pl. gyógyszer, műtét, kezelés) milyen mértékben képes elérni a kívánt (elvárt) terápiás hatást

22. Az egészségügyi rendszer céljai és eszközei