K nyvviteli alapismeretek
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 30

Könyvviteli alapismeretek PowerPoint PPT Presentation


  • 54 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Könyvviteli alapismeretek. A Sztv. szerinti gazdálkodók. A Sztv. szerinti gazdálkodók az alábbiak: Vállalkozások: az a személy vagy szervezet, aki saját nevében, üzletszerűen, a saját kockázatára, nyereség- vagy vagyonszerzési céllal gazdálkodó tevékenységet végez. Államháztartási szervezetek

Download Presentation

Könyvviteli alapismeretek

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K nyvviteli alapismeretek

Könyvviteli alapismeretek


A sztv szerinti gazd lkod k

A Sztv. szerinti gazdálkodók

A Sztv. szerinti gazdálkodók az alábbiak:

  • Vállalkozások: az a személy vagy szervezet, aki saját nevében, üzletszerűen, a saját kockázatára, nyereség- vagy vagyonszerzési céllal gazdálkodó tevékenységet végez.

  • Államháztartási szervezetek

    • Központi költségvetési szervek és annak intézményei

    • Társadalombiztosítási alapok

    • Elkülönített állami pénzalapok

    • Helyi önkormányzatok és azok intézményei

  • Egyéb szervezetek (alapítványok, nyugdíjpénztárak, ügyvédi irodák, közhasznú társaságok, egyházak stb.)

  • MNB

  • Egészségügyi, szociális és oktatási intézmények


Akikre nem terjed ki az sztv

Akikre nem terjed ki az Sztv.

  • A Sztv. NEM terjed ki az alábbi gazdálkodókra:

    • Egyéni vállalkozások

    • EVA-s bt és kkt

    • Külföldi székhelyű vállalkozások hazai kereskedelmi képviselete

    • Építőközösségek

    • Polgári jogi társaságok


A sz mvitel

A számvitel

  • A számvitel a gazdálkodó szervezetek – közülük is kiemelten a vállalkozások – működését, tevékenységét bemutató információs rendszer.

  • A számvitel jellemzői:

    • A számvitel a megtörtént eseményeket figyeli, méri és jegyzi fel

    • A tájékoztatás, az informálás eszköze

    • Sajátos eszközrendszerével feldolgozza a vagyonváltozásokat (-mozgásokat)

  • A számvitel feladata, funkciói:

    • Tájékoztatás

    • Számbavétel

    • Vagyonvédelem

    • Kommunikáció elősegítése


A sz mviteli inform ci s rendszer fel p t se

A számviteli információs rendszer felépítése


Sz mviteli alapelvek i

Számviteli alapelvek I.

I. Általános alapelv

  • 1. Vállalkozás folytatásának elve

    • A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani a működését, folytatni tudja a tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése, vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

      II. Tartalmi alapelvek

  • 2. Teljesség elve

    • A gazdálkodónak könyvelnie kell minden olyan gazdasági eseményt, amely az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre hatással van.


Sz mviteli alapelvek ii

Számviteli alapelvek II.

  • 3. Valódiság elve

    • A könyvekben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Az értékelésük meg kell hogy feleljen a törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

  • 4. Óvatosság elve

    • Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.

  • 5. Összemérés elve

    • Az éves beszámolót, az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit, és a bevételeknek megfelelő költségeket (ráfordításokat) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek azokhoz az évekhez kell kapcsolódni amikor gazdaságilag felmerültek.


Sz mviteli alapelvek iii

Számviteli alapelvek III.

III. Kiegészítő alapelvek

  • 6. Egyedi értékelés elve

    • Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni, és a nyilvántartásokban azokat egyedileg értékelni.

  • 7. Bruttó elszámolás elve

    • A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

  • 8. Időbeli elhatárolás elve

    • Az éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót készítőknél az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és a elszámolási időszak között megoszlik. (Egyszeres könyvvitelt vezetőknél nem érvényesül az időbeli elhatárolás elve!)


Sz mviteli alapelvek iv

Számviteli alapelvek IV.

  • 9. Tartalom elsődelgessége a formával szemben elv

    • A beszámolóban és azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, nem pedig a jogi formula alapján

  • 10. Lényegesség elve

    • Lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, felhasználó szervezet döntéseit.

  • 11. Költség-haszon összevetésének elve

    • A beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága álljon arányban az információk előállításának költségeivel.


Sz mviteli alapelvek v

Számviteli alapelvek V.

IV. Formai alapelvek

  • 12. Világosság elve

    • A könyvvezetést, és a beszámolót áttekinthető, érthető a törvénynek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni.

  • 13. Folytonosság elve

    • A naptári év nyitómérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változhat.

  • 14. Következetesség elve

    • A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.


Sz mviteli alapelvek vi

Számviteli alapelvek VI.

A számviteli törvényben nem nevesített alapelvek:

  • Hasznosíthatóság elve

    • A beszámoló olyan adattartalommal és formában álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy az segítsen az üzleti események értékelésében.

  • Semlegesség elve

    • A beszámolónak tárgyilagosnak, előítélettől és elfogultságtól mentesnek kell lennie.

  • Időszerűség elve

    • A beszámoló információ indokulatlanul ne tú lkésőn álljanak rendelkezésre.


Sz mviteli politika

Számviteli politika

  • A számviteli politika azoknak a számviteli alapelveknek, értékelési eljárásoknak és módszereknek az összessége, amelyeket a vállalat vezetése a beszámoló összeállításánál, illetve a könyvvezetés során érvényesít.

  • A számviteli politika keretében szabályozandó témák:

    • Beszámolási forma megválasztása

    • Mérleg és eredménykimutatás formájának megválasztása

    • Beszámolókészítés időpontja

    • Készletek értékelése

    • Értékcsökkenési leírás módszere

    • Deviza/valutakészlet elszámolásának módja

    • Értékvesztés

    • Időbeli elhatárolások

    • Költségelszámolás módszere

    • Kiegészítő melléklet tartalma stb.


Besz mol s k nyvvezet s

Beszámoló és könyvvezetés

  • A beszámoló a vállalkozás éves működéséről, annak vagyoni, pénzügyi helyzetéről készített jelentés. Könyvvezetéssel kell alátámasztani

  • A könyvvezetés az a tevékenység, amely során a vállalkozás a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét alakító gazdasági eseményekről folyamatos nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja.

  • Gazdasági esemény: olyan beavatkozások, amelyek hatására megváltozik a vállalkozás vagyoni és jövedelmi helyzete.

  • A könyvvezetés két módja:

    • Kettős könyvvitel

    • Egyszeres könyvvitel


K nyvvezet s i

Könyvvezetés I.

  • Kettős könyvvitel: olyan könyvviteli rendszer, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás kezelésében, használatában, illetve tulajdonában lévő eszközöknek és azok forrásainak mozgásait, változásait valósághűen, folyamatosan és zárt rendszerben mutathassuk ki.

  • Egyszeres könyvvitel: a gazdálkodó pénzeszközeiről, a pénzeszközök állományát alakító gazdasági művelekről vezetett olyan nyilvántartás, amely a pénzeszközökben beállt változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja ki. Pénzforgalmi szemléletű, mivel csak a pénzmozgásokat rögzíti.

  • A VÁLLALKOZÁSOK CSAK KETTŐS KÖNYVVITELT ALKALMAZHATNAK!!!


Besz mol si k telezetts g i

Beszámolási kötelezettség I.

  • Célja: a beszámoló megbízható és valós képet adjon a vállalkozás működéséről

  • Hatálya: kiterjed minden hazai gazdálkodó szervezetre. Kivételek:

    • Egyéni vállalkozások

    • EVA-s bt és kkt

    • Külföldi székhelyú vállalkozások hazai kereskedelmi képviselete

    • Építőközösségek

    • Polgári jogi társaságok


Besz mol si k telezetts g ii

Beszámolási kötelezettség II.

  • Üzleti év (tárgyév): az az időtartam, amiről a beszámolót el kell készíteni. Hossza: általában egy naptári év.

  • Fordulónap: az üzleti év utolsó napja, a gazdálkodók többségénél a naptári év utolsó napja

  • Mérlegkészítés időpontja: az a nap, amikor a vállalkozás tulajdonosai a testületi ülésükön a beszámolót elfogadják, jóváhagyják.

  • Letét helyezés időpontja (határnapja): az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belüli időpont.


A besz mol r szei

A beszámoló részei

  • Mérleg

    • Egy olyan számviteli okmány, amely a vállalkozás vagyonát egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkoztatva összevontan, pénzértékben mutatja ki. Tömören: egyfajta vagyonkimutatás.

  • Eredménykimutatás

    • Olyan számviteli okmány, amely adott időszakra (üzleti évre) vonatkoztatva, pénzértékben, meghatározott formában mutatja a vállalkozás bevételeit, ráfordításait, az eredmény levezetését.

  • Kiegészítő melléklet

    • A vállalkozásról alkotott valós és megbízható kép kialakításának fontos eszköze. Tartalmát törvényi előírás határozza meg, amit a vállalkozás döntésétől függően egyéb azon adatokkal kiegészíthet, amely a fenti célt szolgálja.

  • (Üzleti jelentés)

    • Formálisan nem része a beszámolónak. Benne ki kell térni a fordulónap után gazdasági eseményekre, amelyek így a beszámolóban nem szerepelnek, be kell mutatni a várható fejlődési irányt, a telephelyeket stb.


A m rleg i

A mérleg I.

  • A vállalkozás vagyoni helyzetét egy adott időpontban mutatja. Ez az időpont a beszámoló fordulónapja.

  • A vállalkozás rendelkezésére álló vagyont kettős vetületben (megközelítésben) fejezi ki:

    • Egyrészt a vagyontárgyak rendeltetése, a használatban betöltött szerepe alapján ESZKÖZÖK (aktívák) formájában.

    • Másrészt a vagyon eredete (származása, tulajdonosa) alapján FORRÁSOK (passzívák) formájában.

  • A MÉRLEGBEN AZ ESZKÖZÖK ÉS A FORRÁSOK ÖSSZEGÉNEK EGYEZNIE KELL!


A m rleg ii

A mérleg II.

  • A mérleg összevontan mutatja be mind az eszközöket, mind a forrásokat.

  • A mérlegnek teljeskörűnek kell lennie.

  • A Sztv-ben előírt, kötött sorrendben tartalmazza a vagyonelemeket

  • A mérleg mérésmódja az érték (általában ezer Ft-ban)

  • A vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni

  • Hitelességét a független könyvvizsgálat alapozza meg – DE ez nem minden esetben kötelező

  • Mind az eszközoldalon, mind a forrásoldalon három értékoszlopot tartalmaz (Előző év/Előző év módosításai/Tárgyév)

  • Formáját tekintve két változatban készíthető:

    • „A” változat: kétoldalas formában

    • „B” változat: lépcsőzetes formában


A v ltozat m rleg form ja s m ja

„A” változatú mérleg formája (sémája)

Mérleg, 2009. december hó 31. nap

E Ft


A befektetett eszk z k

A. Befektetett eszközök

  • Olyan vagyonelemek, amelyek a vállalkozói tevékenységet ehy évnél hosszabb időn keresztül (vagyis tartósan) szolgálják.

  • A befektetett eszközök összetevői:

    • A.I. Immateriális javak

    • A.II. Tárgyi eszközök

    • A.III. Befektetett pénzügyi eszközök


B forg eszk z k

B. Forgóeszközök

  • A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek rendeltetésszerű használat mellett a vállalkozói tevékenységet várhatóan maxiumum egy évig szolgálják.

  • A forgóeszközök összetevői:

    • B.I. Készletek

    • B.II. Követelések

    • B.III. Értékpapírok

    • B.IV. Pénzeszközök


C akt v id beli elhat rol sok

C. Aktív időbeli elhatárolások

  • Olyan korrekciós tétel, amely során a tárgyév eredményét növeljük az olyan bevételekkel, amelyek ténylegesen csak a következő üzleti évben vagy években jelentkeznek, de a tárgyévet illetik, illetve csökkentjük az olyan ráfordításokkal, amelyek ugyan a tárgyévben merültek fel, de a következő üzleti évek hozamai érdekében.


D saj t t ke

D. Saját tőke

  • Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a vállalkozás tulajdonosa (tagja) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, továbbá amelyet a tulajdonos az éves (adózott) eredményből hagy a vállalkozásban.

  • A saját tőke összetevői:

    • D.I. Jegyzett tőke

    • D.II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

    • D.III. Tőketartalék

    • D.IV. Eredménytartalék

    • D.V. Lekötött tartalék

    • D.VI. Értékelési tartalék

    • D.VII. Mérleg szerinti eredmény (MSZE)


E c ltartal kok

E. Céltartalékok

  • A céltartalék az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely következő években várhatóan felmerülő kötelezettségek, illetve jövőben várható költségek fedezetére szolgál.


F k telezetts gek

F. Kötelezettségek

  • F.I. Hátrasorolt kötelezettségek

    • Olyan hosszú lejáratra kapott kölcsönök, amelyet a tulajdonosok azért adnak a saját cégüknek, hogy annak zavartalan működését elősegítsék.

  • F.II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

    • Olyan tartozások, amelyek futamideje egyévnál hosszabb, és nem tartotik a hátrasorolt kötelezettségek köz.

  • F.III. Rövid lejáratú kötelezettségek

    • Azok a tartozások, amelyek futamideje maximum egy év


G passz v id beli elhat rol s

G. Passzív időbeli elhatárolás

  • A PIE olyan bevétel, amely a tárgyévben keletkezik, de a következő üzleti évet illeti meg, illetve olyan ráfordítás, ami ugyan a követekző üzleti évben keletkezik, de a tárgyévi hozamok érdekében merül fel.


A k nyvvitel alapjai i

A könyvvitel alapjai I.

  • Főkönyvi számla: olyan kétoldlalú kimutatás, amely egyik oldalán a vagyonrészben bekövetkezett növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket jegyzik fel.

    T Főkönyvi számla K


A k nyvvitel alapjai ii

A könyvvitel alapjai II.

  • Eszközszámlákon a növekedést mindig a tartozik oldalra, a csökkenést mindig a követel oldalra írjuk.

  • Forrásszámlákon épp fordítva, a növedést a követel oldalra, a csökkenést a tartozik oldalra könyveljük.

  • A költség (ráfordítás) számlákon a növekedést a tartozik oldlara, a csökkenést a követel oldalra könyveljük.

  • A bevétel számlákon épp fodítva, a a növedést a követel oldalra, a csökkenést a tartozik oldalra könyveljük


F k nyvi f csoportok

Főkönyvi főcsoportok

  • 1 Befektettett eszközök (tárgyi eszközök, immat. Javak, befektetet pénzügyi eszközök)

  • 2 Készletek

  • 3 Követelések, értékpapírok, pénzeszközök, AIE

  • 4 Forrás számlák (saját tőke, céltartalék, kötelezettségek , PIE)

  • 5 Költségnemek

  • 6 Költséghelyek (NEM TANAGYAG!)

  • 7 Költségviselők (NEM TANAGYAG!)

  • 8 Ráfordítások

  • 9 Bevételek


  • Login