Vezényelt légzés vizsgálata és ST- eleváció elemzése

1. Vezényelt légzés vizsgálata és ST- eleváció elemzése Készítette:Judák Linda V. évfolyam fizika Kísérleti Fizikai Tanszék 2008, Szeged

2. Vezényelt légzés vizsgálata

3. A vizsgálat klinikai háttere • pulzust döntően befolyásolja a légzés és a vérnyomás • interakciója: - központi idegrendszer - mellkas és tüdőfeszülés receptorai - a légzés mechanikus hatása

4. Probléma • lassú, vezényelt légzés alkalmazása • vezényelt légzés:szimmetrikus • normális légzés:aszimmetrikus • cél:szimmetrikus illetve aszimmetrikus légzés hatásainak összehasonlítása

5. Módszerek 1. • kísérleti személyek: • 34 egészséges egyetemista • életkoruk:22-30 év • teljes nyugalmi állapot megteremtése • vizsgálatok külön erre a célra berendezett laborban történtek

7. EKG - műszer Számítógép (szoftver) Vérnyomás-mérő Digitalizáló egység Pneumobelt Módszerek 2. • A mérőrendszer

8. Az EKG – műszer(Siemens – Sirecust 730)

9. A vérnyomásmérő (Finapres 2300)

10. Alégzéstvizsgálórendszer(pneumobelt)

11. Módszerek 3. RR - intervallum • statisztikai paraméterek: - RR – intervallum • átlag RR érték(mRR) • az RR – intervallum adott szakaszon vett szórása (SDRR) • szomszédos RR intervallumok aránya, melyeknél 50 ms – nál nagyobb a különbség (pNN50)

12. -a szisztolés vérnyomás (systolic blood pressure,SBP) - a szomszédos RR – intervallumok különbségének effektív értéke(RMSSD) SBP

13. A baroreflex szenzitivitás szemléltetése

14. Spektrális paraméterek

15. Elemzés • WINDAQ rendszer:jelek rögzítése • WinCPRS rendszer:paraméterek kiszámítása • SigmaStat program:paraméterek statisztikai összehasonlítása

16. Eredmények

17. RR intervallum mesterséges légzés során RR intervallum normál légzés során

18. Artériás nyomás 5/5 – ös (mesterséges) légzés esetén Artériás nyomás 3/7- es (normál) légzés esetén

19. Következtetések • szignifikáns különbség • a fiziológiás légzés fokozott vagus tónust eredményez • a jelenség hátterében feltételezhetően a megrövidült idejű tüdőfeszülés áll

20. ST- eleváció elemzése

21. Az ST-eleváció

22. A szívkatéter

23. Célkitűzések • intrakoronáriás EKG – val kimutatható – e ismételt értágítások során az ST-elevációk csökkenése • ismételt stimulus szükséges – e az iszkémiás prekondícionálás előidézéséhez

24. Mérési protokoll • vizsgálati személyek:30 érbeteg, előzetes gyógyszeres kezelésen estek át • Szívkatéteres eljárás során: • 120 másodperces ballontágítás • 300 másodperces adaptációs idő • 3-szor megismételve a tágítást • Elemzés: • WINDAQ –program:adatrögzítés • HeartMax 2.0 szoftver:elemzés

25. Eredmények

26. rezisztens betegek szenzitív betegek

27. Következtetések • ismételt ,mesterséges infarktusok (iszkémiás prekondícionálás) tanító jellege • kimutatható az ST- eleváció csökkenése • ütésenkénti analízis jelentősége

28. Alkalmazhatósága az oktatásban • Tananyagba beépítve:folyadékok áramlása (vérnyomásmérő működése) • Szakkör keretein belül (pulzusszám meghatározása,fizikatörténet) • Egészségnap alkalmával

29. Köszönetnyilvánítás • Dr. Gingl Zoltán • Dr. Rudas László • Dr. Ungi Imre • kísérleti alanyok

30. Köszönöm a figyelmet!

31. Mire is jó ez a vizsgálat? • rizikóbecslés • terápiás eszközök megválasztása • klinikai faktorokból álló panelbe

32. Vezényelt légzés • felerősödik a jel • pl. cukorbeteg • stabil paraméter • alacsony frekvencia tartomány

33. mRR kiszámítása

34. SDRR kiszámítása

35. RMSSD kiszámítása

36. A kereszt - spektrális erősítés (cross – spectral gain): • vérnyomás -, és a pulzusváltozás közti összefüggés • a fázis és a koherencia határozza meg a jelek viszonyát • RR intervallum teljesítmény és szisztolés nyomás teljesítménysűrűségének értékei alapján számíthatjuk ki a cross-spectral gaint

37. Spirométer

38. Finapres