Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga

1. Szétzilált társadalom Leszakadó csoportok a mai Magyarországon Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, Szociológiai Intézet

2. Anómia,elidegenedés, társadalmi tőke

3. Anómia Durkheim (1967): - Társadalmi normák meggyengülése - Nagy társadalmi változások hatásáraMerton (1980): - a célok és eszközök közötti feszültség

4. Elidegenedés • Dimenziói: hatalomnélküliség az élet értelmetlensége elmagányosodás önértékelés elvesztése normanélküliség

5. Jól-lét átlagértéke

6. Társadalmi tőke • A boldogság alapfeltétele • Bizalom • Az emberi kapcsolatok erőssége • Erős civil társadalom • Közjó • Közös értékek és normák

7. Társadalmi tőke • Dimenziói: • Bonding (szoros családi) • Bridging (távolabbi) • Linking (különböző)

8. Társadalmi tőke • Hungarostudy felmérések (Kopp-Skrabski) • 1988, 1995, 2002, 2006 • Változók: • Bizalom • Rivalizálás, versengés, irigység • Civil szervezeti tagság, támogatás • Anómia skála (szabálysértés, jövőkép hiánya) • Társas támogatás

12. Leszakadó csoportok

13. A szegénység általános tendenciái • Magyarországon a szegénységi ráta 17%-os (1,6 millió ember) • A keleti országrészben háromszor annyi szegény él, mint Közép-Magyarországon • Az egyetlen felnőttből álló gyermektelen háztartásokban nagy a szegénységi kockázat (18%-a szegénységi küszöb alatt él- két felnőtt, aktív korú: 10%, két felnőtt, legalább egy 65 év fölötti: 8%) • Egyedülálló szülő gyermekkel típusú háztartások esetében drámai: 39%-uk él szegénységben • A szegénységi kockázat nő a gyerekszám emelkedésével • A magyar gyermekek 20 százaléka él az EU-ban általánosan elfogadott szegénységi küszöb alatt. • Az EU mérések szerint a 2,2 millió gyermek közül 430 ezren nagyon szegénynek tekinthetők, de a szociológusok szerint a jelenlegi válságban már 600 ezer gyermek súlyosan érintett. • A szegénységi kockázat csökkentéséhez legalább az egyik felnőtt főállású munkába állása szükséges • szegénységi küszöb: a nemzeti mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelem)

14. Romák szegénysége • A romák szegénységi rátája hétszerese, • a tartós szegénységet nézve több, mint tízszerese a nem romáknak • A romák több, mint a fele tartósan szegény, de • A tartósan szegények háromötöde nem roma származású • Az etnikai hovatartozás nem jelent egyértelműen tartós szegénységet (Forrás: Spéder Zsolt, 2002.)

15. A roma szegénység alakulása • A romák szegénységének okai: • Alacsony iskolázottság – munkaerőpiaci hátrányok • Magasabb gyerekszám • Aprófalvas, kistelepüléseken élnek • Rossz egészségi állapot • A fentiek szegénységkockázati tényezők egyébként is. • Ezek a romák esetében kumulálódnak.

16. Kitörési lehetőségek

17. Rendszeres munkavégzésből származó jövedelem • Ehelyett főleg rosszul fizetett, bizonytalan idénymunka • Közcélú, közhasznú munka • Átképzések, képzések –néhány család esetében megoldás • Gyermekek munkába állása • Lakáshoz jutás • Családszerkezetben történő változások • Természetbeni ellátások • Elvándorlás (Szociális Szakmai Szövetség jelentése a szegényedésről)

18. Óvodáztatás, mint kitörési lehetőség • 1970-es évekhez képest mintegy megnégyszereződött az óvodába járó roma gyerekek száma • Kérdés azonban: • hogy a regisztrált gyerekek valóban járnak-e az intézményekbe, • hogy vajon minden településen megoldott-e az óvodáskorú gyerekek óvodai ellátása • B.A.Z. megyében a települések egyharmadában nincsen óvoda • Az óvoda nélküli települések ötödében szükséges lenne • Kutatások: • Pik Katalin, 2000. • Mester Zsuzsa • Babusik Ferenc, 2003. • Loss Sándor és mtsai, 2000. • Havas Gábor, 2002., 2004.

19. Egyes óvodák nyílt napokat tartanak, amikor a szülők láthatják, mi történik a gyerekekkel. • Különféle ünnepek alkalmával tartott műsorokon együtt szerepelnek roma és nem roma gyerekek. Ez jó hatással van a roma és nem roma szülők egymás közötti kapcsolatára is. • Az ünnepek alkalmával a szülők láthatják gyermekük fejlődését. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szívesen járassák oda gyermekeiket. • Néhány helyen ruhabörzét tartanak, az összegyűjtött ruhákat olcsón árusítják. • Néhol családlátogatásokat szerveznek nemcsak az új, hanem a régi gyerekek otthonaiban is. Ez segíti a családok és az intézmény közötti hatékonyabb kapcsolat kialakulását és fenntartását. • A fogadóórákon kívül érkező szülőket is szívesen látják, alkalmazkodnak a családok különféle életritmusához. • Egyes intézményekben rendszeresen tájékoztatják a szülőket a gyerekek előmeneteléről, ezzel is hangsúlyozva számukra az óvodáztatás fontosságát. • A szülők anyagi terhének csökkentése is sokat segíthet. Például vannak óvodák, amelyek ingyen biztosítják a törülközőt és az ágyneműt a gyerekeknek, és azt helyben ki is mossák

20. A szülő maga is volt óvodás, így nem idegen számára az óvodáztatás. • Az óvoda elfogadó, barátságos légkört teremt, ahol a roma szülő sem érzi magát és a gyerekét kirekesztettnek. • A gyermek családjával rendszeresen kapcsolatban álló védőnő és családgondozó az óvoda (és óvodáztatás) jó hírét kelti, annak szerepét hangsúlyozva kedvet csinál az óvodába járatáshoz. • Ha vannak olyan ismerős gyerekek, akik jól érzik magukat az óvodában. • Ha a cigány kisebbségi önkormányzat fontosnak tartja a gyerekek korai óvodáztatását és tesz valamit ennek érdekében. • Ha az óvoda aktív kapcsolatot ápol a hatókörébe tartozó lakosokkal. Esetenként családlátogatásokkal kapacitálja a szülőket. • Ha a roma kisgyerek idősebb testvérei is járnak az intézménybe, és a szülők jó tapasztalatokat szereztek az óvodáról.

21. Felfelé mobil, sikeres életutak • Kertesi Gábor számításai alapján: egy romának 50* kisebb az esélye arra, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson, mint egy nem romának • A 8. osztály elvégzése után: a roma tanulók 8, a nem romák 1%-a nem tanul tovább (Kertesi-Kézdi, 2008.) • A roma tanulók 25%-a tanul tovább szakközépiskolában, 8% gimnáziumban (nem romák: 42%, illetve 34%) (Kertesi-Kézdi, 2008.) • A romák lemorzsolódása a középiskolákból lényegesen magasabb, mint a nem romáké • 90-es évek végén: Romaversitas Láthatatlan Kollégium létrejötte • Gandhi Gimnázium • A mánfai Collegium Martineum (Pécs különböző középiskoláiba járó roma diákok segítése) • Hegedűs T. András Alapítványi Iskola, Szolnok • Több alapítvány és program

22. Felfelé mobil roma életutak - lehetséges „forgatókönyvek” - (forrás: Csepeli-Örkény, Székelyi, 2001.)

23. Asszimiláció: három generáción keresztül zajlik: • A válaszadók szüleinek nagy hatása van arra, hogy a válaszadók mennyiben asszimilálódnak: arra tanítják gyermeküket, hogy akkor tud a szegénységből kitörni, ha nem romák között él • Tudatos asszimilánsok: a siker és boldogulás akkor érhető el, ha a gyerekek elveszítik a roma identitásukat • Ha hátrányos helyzetű családban nevelkedett a válaszadó, akkor a mobilitás nem jár identitásváltással – sok esetben azonban diszharmonikus lesz az identitás • Lehetséges az identitás megtartása: ebben az esetben a roma identitás mint érték jelenik meg

24. Liskó Ilona, 2005. • 2003: kérdőíves kutatás középiskolás tanulók körében, akik kollégisták voltak, 10. osztályos tanulók, 1588 diák, 191 kollégiumban • Ezeket kiegészítették interjúk a gyerekkel és szüleikkel • A roma diákok kistelepülésekről származnak, rossz lakáskörülményekkel • Általában többen nem élnek együtt vér szerinti szüleikkel, illetve teljes családban, mint a nem romák (10,7 – 3,3 más rokonnal) • Korai betegségek, szegénység, rokkantság, tartós munkanélküliség, mentális betegségek, alkoholizmus

25. Lehetséges forgatókönyvek, családmodellek • 1. Mindkét szülő szakképzetlen, egyik sem dolgozik • Testvérek: általában nincs szakmája, vagy nem járt iskolába, alkoholista, kábítószer-élvező, börtönben van • 2. Mindkét szülő szakképzetlen, apa dolgozik • Testvérek: szakiskolai végzettség, dolgozik és nem dolgozik vegyesen • 3. Egyik szülő szakképzett, és dolgozik is (apa) • Testvérek: érettségizett vagy szakmunkás képzőt végzett, férjhez ment vagy dolgozik • A szülői hozzáállás meghatározó: -törekvő, ambiciózus szülő (sokszor nem romával való házasság) -rendezett, stabil párkapcsolat és család -meg kellett küzdeni a lakóhelyi integrációért

26. Kutatás 2005-ben25 interjúTéma: sikeres romák életútja, identitásaLehetséges forgatókönyvek: AsszimilációsKettős identitásMarginálisIdentitásválságDisszimiláns

27. Köszönöm a figyelmet!