szeg szilvia
Download
Skip this Video
Download Presentation
Szegő Szilvia

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 23

Szegő Szilvia - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

Szegő Szilvia. Életpálya jövedelmek és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor finanszírozása.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Szegő Szilvia' - xaviera-holder


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
szeg szilvia

Szegő Szilvia

Életpálya jövedelmek

és a gyermekkor (ifjúkor), illetve az idős kor

finanszírozása

slide2

Az alacsony foglalkoztatottság és az öregedés hatása a nyugdíjrendszer finanszírozhatóságáraAugusztinovics Mária: a legnagyobb kihívás a munkaerőpiac, avagy mi fenyegeti a nyugdíjrendszereket című írása alapján

Tétel:

  • A nyugdíjrendszer fenntarthatóságát elsősorban az alacsony foglalkoztatottság és nem az öregedés fenyegeti, különösen a jelen magyarországi népesedési szerkezet miatt
slide3

1990-2012 között kivételesen alacsony függőségi ráta Magyarországona népesség kivételesen fiatal korösszetételű (a kedvezőtlen korabeli termékenység ellenére)

Y fiatalkori 0-15 / 16-61

O időskori 62+ / 16-61

T teljes Y + O

slide4

Magas demográfiai függőségi ráta a XX. század elején, majd hullámzóan csökken, és a 2010 után bekövetkező emelkedéssel is„csak” a XX. Sz elejét fogja megközelíteni

  • A demográfiai teljes függőségi ráta a következő: a 19-62 évesek száma osztva a 0-18 évesek és a 63 évnél idősebbek számával
  • a xx. században ez napjainkig – hullámzóan - de tendenciájában csökkent
  • Az 1990-es évek elején még 100 munkaképes korúnak közel 90 embert kellett eltartania
  • Ez 1940 körül 70 körülire csökkent, majd valamelyest emelkedett újra.
  • 2050-re megközelíti az 1990-es évek elejei szintet
a xx sz zadban gyerekek helyett id seket tartunk el
A XX. században gyerekek helyett időseket tartunk el

Közben a függőségi ráta szerkezete gyökeresen megváltozik:

  • Az 1990-es évek elején 1 eltartott idősre mintegy 9 eltartott gyerek jutott
  • 2050-re várhatóan 1 eltartott idősre megközelítőleg 1 eltartott gyerek jut majd
mik zben j a teljes f gg s gi r ta az 1 foglalkoztatottra jut nyugd jasok sz ma gyorsan n
Miközben jó a teljes függőségi ráta, az 1 foglalkoztatottra jutó nyugdíjasok száma gyorsan nő

O időskori demográfiai ráta

R1 nyugdíjasok / aktív keresők

R2 nyugdíjasok / foglalkoztatottak

slide7

Miközben a demográfiai ráta alig nőtt (1 munkaképeskorúra negyed nyugdíjas jut), a rendszerfüggőségi ráta közel duplájára nőtt (1 foglalkoztatottra fél nyugdíjas jut)

  • 1980 1990 2001

1 Népesség 16-61 efő 6586 6341 6522

2 Foglalkoztatott efő 5458 4880 3859

3 Aktívitási ráta (2/1)% 82.9 77.0 59.2

4 Népesség 62+ efő 1654 1721 1853

5 Nyugdíjas1 efő 1342 1704 1866

6 Nyugd.ráta (5/4)% 81.1 99.0 100.7

7 Demog.ráta (4/1)% 25.1 27.1 28.4

8 Rendszerfüggős.(5/2)% 24.6 34.9 48.4

1 saját jogú öregségi + özvegyi (rokkant

egy dolog azonban nagyon is sszef gg az reged ssel a j rul k
„Egy dolog azonban nagyon is összefügg az öregedéssel: a járulék.”
  • Egy szerencsés átlagférfi pályája :
          • kereső nyugdíjas az
          • szakasz szakasz özvegy
  • 

Évek száma 40 15 5

Pont/év 1 0.6 0.12

Összes pont 40 9 0.6

  • Összes aktiv 40 össz ny 9.6
  • Nyugdíj járulék:

9.6 / 40 = 24 százalék

  • Plusz 1 év élet: 40 16 5
  • Összes pont 40 9.6 0.6
  • Nyugdíjjárulék:

10.2 / 40 = 25.5 százalék

  • vagy: 60 helyett 56 % relatív nyugdíj
a j rul k m rt ke nagym rt kben f gg a v rhat lettartamt l illetve a nyugd jas vek sz m t l
A járulék mértéke nagymértékben függ a várható élettartamtól, illetve a nyugdíjas évek számától
  • Tehát egyetlen év élettartam hosszabbodás
  • 1,5 százalékponttal megnöveli a járulékot, vagyis azt, amit a keresőkori jövedelemből meg kell takarítani, vagy,
  • ha a járulékot változatlannak akarjuk tartani, akkor
  • a nyugdíj az átlagos keresetnek már

nem 60, csak 56%-a lesz.

megoldja e a nyugd jrendszer probl m j t hogy 65 vre emelj k a nyugd jkorhat rt
Megoldja-e a nyugdíjrendszer problémáját, hogy 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt?
  • Augusztinovics: „Azt állítom tehát, hogy emelkednie kell a nyugdíjjáruléknak, és nem azért, mert sokan vannak/lesznek az öregek (most még nincsenek is sokan),
  • hanem azért, mert azok, akik jelenleg keresők, tovább fognak élni. A saját életükre hosszabb nyugdíjas szakasz jut majd,
  • hacsak nem emelkedik a nyugdíjkorhatár a várható élettartammal, amely gazdasági okok miatt is teljesen valószínűtlen.”

(Mit old meg tehát az, hogy jelenleg gyorsított ütemben 65 évre emeljük a nyugdíjkorhatárt? – az előadó kérdése)

mennyivel lesz kevesebb a n k nyugd ja ha csak biztos t si alapon sz molunk
Mennyivel lesz kevesebb a nők nyugdíja, ha csak biztosítási alapon számolunk?
  • A következő táblázat a nők és férfiak nyugdíjpont szerzését mutatja be a munkában töltött évek számától és keresetük alapján fizetett járulékaiktól függően
  • Forrás: Augusztinovics M. (2003): Generációs átrendeződés a munkaerő-piacon és a járulékfizetés (nem lett publikálva).Augusztinovics (2003, 26. o.).
slide12
Férfiak Nők
  • SzÉv N A ß P r N A ß P r
  • 1945 1,839,361,37153,9454,725,436,620,91433,4753,8
  • 19460,838,091,38852,8453,218,837,150,87432,4754
  • Össz133,7411,23350,5757,9160,235,110,94233,0653,9
  • Jelmagyarázat:

Szév: születési év

N: 1996 – 2002 között nyugdíjba vonultak száma, születési évenként és összesen, ezer fő

  • A: szolgálati évek átlagos száma
  • ß: relatív kereseti szint pályaátlaga
  • P: az elért nyugdíjpontok átlagos száma
  • r: átlagos életkor nyugdíjba vonuláskor
slide13
A korábbi nyugdíjrendszer a nők irányában túlzottan kiegyenlít, az új nyugdíjrendszer a női életpályát bünteti
  • A korábbi tábla a férfiak és a nők nyugdíj jogosultságainak különbségeit mutatja be
  • Következtetés: Kiegyenlítő rendszerek nélkül a nők nyugdíja - a szerzett nyugdíj jogosultság alapján (alacsonyabb bér, kevesebb szolgálati idő) – a férfiakénak csupán kétharmada lenne (33.06/50.57)
  • Az új nyugdíjrendszer megszünteti a kiegyenlítő rendszereket (Javaslat, ennek megvitatása)
a nyugd jrendszer vegyes rendszer biztos t si s szolidarit si elemek egy ttese
A nyugdíjrendszer vegyes rendszer: biztosítási és szolidaritási elemek együttese
  • A jelenlegi rendszerben meggyengült a biztosítási elem több ok miatt:
  • A nyugdíjrendszer egyik célja az időskori szegénység kivédése:
      • alacsony átlagos nyugdíj mellett ez jelentős újraelosztást követel meg a magasabb nyugdíjasoktól az alacsonyabb nyugdíjasok felé – a biztosítási alapon kapható nyugdíj létminimum alatti lenne viszonylag nagy
      • A női életpálya – gyermekvállalás, családi terhek - alapján kapható nyugdíjakra ez hatványozottan igaz, kiigazítás egy végbe a női nyugdíjasok javára
      • Más ok: a nyugdíjrendszert összekuszálta a választási célokból módosítgatott nyugdíjrendszer
      • A nyugdíjreform okozta veszteségek az állami nyugdíjrendszerben tovább növelte a nyugdíjrendszer működésének kiszámíthatatlanságát
  • A nyugdíjrendszer másik célja az érdekeltség fenntartása a részvevők részére: a nyugdíj a várományosok részére kiszámítható és méltányos legyen: magasabb járulékfizetéshez arányosan több nyugdíj tartozzék
slide15
És a gyermekkor, illetve munkába állásig eltelt tanulmányi, tapasztalatszerzési, munkakeresési kor finanszírozása?
  • Az életpálya elejének finanszírozására még nem alakult ki olyan biztosítási típusú rendszer, mint a nyugdíjrendszerben
  • A nyugdíjrendszer is kevert (szolidaritási, biztosítási típusú elemek keveredése)
slide16

A bruttó bér (szuper bruttó) kb. 25 százaléka 40 éves munkaviszony után finanszíroz 15 év nyugdíjas kort. Akkor mekkora rész finanszírozza a gyermekkort a munkába állásig??

Tétel:

  • ha lenne gyermekjárulék, akkor annak magasabbnak kellene lennie, mint a nyugdíjjárulék, mivel az életpályának a gyermekkor drágább, mint az időskor.
  • Lásd erről Augusztinovics Mária életpálya modelljét
  • Baranyai István számításait a gyermekek költségeiről
  • A „the cost of children” kiterjedt nemzetközi irodalmát
  • Tárki számításait a gyermekekre fordított családi és állami kiadásokról (pénzbeli, természetbeni munka költségeket együttesen számítva).
slide17

A gyermekkorunk finanszírozására a nyugdíjjáruléknál is többet kell fizetnünk aktív korunkban (ez jelenleg láthatatlan csatornákon történik)

A modell fő számai az újraelosztásra:

  • Gesztáció életpálya pénze +19.5 % a GNP%-ában
  • Az idős korúak életpálya pénze +10.6 %
  • A produktív kor életpálya finanszírozásra újraelosztott pénze – 11.5 %
  • Ha tehát a gyermekek finanszírozására – az időskorhoz hasonlóan járulékot kellene fizetni, akkor annak mintegy 1.7-szer (19.5/10.6) nagyobbnak kellene lennie a nyugdíjjáruléknál

A következő dia Augusztinovics Mária modelljét mutatja be, a generációk közötti újraelosztást részletezve

p lyaj vedelem s p lyaj rul k
Pályajövedelem és pályajárulék
  • Pályajövedelem - egy generáció életpálya produktuma, illetve az azt finanszírozó jövedelem, mely a generáció teljes életpályájának fenntartásához szükséges (az a pályajövedelem, amely a gyermekkort és az időskort is finanszírozza).
  • Pályajárulék: a jövedelem alapján fizetett olyan járulék, mely adott foglalkoztatás mellett a nyugdíjas éveket és a gyermekkort is finanszírozza szokásos módon
    • A nyugdíjas években a foglalkoztatottak jövedelmének kb 60 százaléka a nyugdíj szokásos mértéke
    • A gyermekkor finanszírozására nem alakult ki pálya járulék, a gyermekeket mintegy kétharmadban a család, egyharmadban az állam a befizetett adókból finanszírozza
  • Pályajárulék ha megvalósulna – olyan járulék lenne, amely a teljes életpályára és nem csak a nyugdíjas évekre számítódna, amely tehát a nyugdíjas kort és a gesztációs kort is finanszírozná.
  • Nevezzük a gesztációt finanszírozni képes járulékot gesztációs járuléknak.
p lyaj vedelem s a geszt ci s j rul k 14 megbecs l se
Pályajövedelem és a gesztációs járulék (14%) megbecsülése:

Miért?

  • Valós nyugdíjas pályajárulék, amely finanszírozni képes 40 év munkaviszony mellett 15 év nyugdíját (a kortársak jövedelmének 60 százalékával számítva a nyugdíj nagyságát):

24 %- (lásd Augusztinovics Mária modelljét), a pályajövedelem százalékában

  • Elképzelt gesztációs járulék (a nyugdíjjárulék 1.7-szerese (lásd korábbi okfejtésünket: ami azt mutatja, hogy a 2. körben jelentős mértékben nagyobb újraelosztás történik a fiatalok javára, mint az idősek javára)

42 % (a 20 év gyermeki és ifjú évre)

3. Mivel a fiatalok fogyasztásának egyharmadát finanszírozza az állam, a 41 százalék egyharmadát kellene gesztációs járulékként befizetni, ami

42/3=14%

4. Ha tehát a gesztációs korra is bevezetnénk a járulékot, a nyugdíj és gesztációs járulék együtt mintegy

40 % lenne (24+14)

slide21

Életpálya finanszírozás és nem szociális támogatás a nyugdíj és a gyermek (gesztációs) ellátás – tegye azt család, vagy együtt élő generációk, és/vagy az állam

A gesztációs kor finanszírozásában a biztosítási típusú rendszerek (még?) nem épültek ki. Helyette úgynevezett családtámogatási, illetve gyermekekkel kapcsolatos kedvezmények alakultak ki.

(Az önsegélyező típusú korakapitalizmusbeli rendszerekben a segélyezés a munkavállalón túl kiterjedt gyermekeire is. A gyermeket a reprodukció feltételének tekintették és nem egyéni allűrnek, „egyéni szociális problémának”.)

Az életpálya modell filozófiája: a gyermeklét az életpálya része, az nem egyéni „baleseti kockázat. Az ugyanis bizonyos, hogy az ember életpálya modellje hosszabb improduktív szakaszokkal kezdődik és végződik.

az letp lya finansz roz s int zm nyei a k lcs n ss gi elvt l a gondoskodj magadr l elvig
Az életpálya finanszírozás intézményei – a kölcsönösségi elvtől a gondoskodj magadról elvig
  • A család: az életpálya finanszírozás az emberi létmóddal összefüggő intézménye: a család, a szülő gyermek kapcsolat többgenerációs kölcsönösségi elven működő modellje (ezt a modellt a jól működő nyugdíj biztosítási rendszer sem nélkülözi mindmáig)
  • A baráti és egyéb szívességi kapcsolatok
  • Civil önsegélyező egyesületek: a nagycsalád szétbomlásával már a XV. Században terjedő és máig is létező önsegélyező egyletek, egyesületek.
  • A munkahely: fizeti a munkavállaló társadalom-, és/vagy magánbiztosítását, munkahelyi szociális intézményeket tart fenn
  • A családbarát munkáltató-munkavállalói kapcsolatok
  • Állami társadalombiztosítás
  • Magán biztosító intézmények
vit ra bocs tott t ma
Vitára bocsátott téma
  • Milyen kapcsolatot tart jónak az életpálya finanszírozásban a szolidaritási és a biztosítási elemek között:
  • 1. Ne keveredjenek a szolidaritási és biztosítási elemek, a rendszer ne legyen vegyes
    • Augusztinovics megoldási javaslata erre: legyen állampolgári jogon járó alapnyugdíj (ha pl. valaki nem mutat fel 20 év munkaviszonyt, ne maradjon ellátatlanul, mint ez a hamarosan érvénybe kerülő rendszerben lesz)
    • Simonovics András javaslata: a szolidaritásra nem az állami alapnyugdíj, hanem a rászorultsági elven működő segély rendszer a jó megoldás

2. Szegő Szilvia: Az emberi létmód alapvetően kölcsönösségi viszonyokra épít, és az életpályának alapvető társadalmi intézménye a család. Ezért az életpálya finanszírozás csakis mint a szolidaritási és biztosítási rendszer keveréke létezhet (lásd pl. a nők nyugdíját a férfiakéhoz képest egy szolidaritást nélkülöző rendszerben: ma még a férfiak nem szülnek, de ez is talán megoldható lesz?)

ad