Dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 47

dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira PowerPoint PPT Presentation


  • 52 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira. Mezőgazdasági ÁPB 2008. szeptember 22. [email protected] Témakörök. Munkahelyi stressz – miért fontos téma? EU keretmegállapodás Hazai (jogi) bevezetés Fogódzók a gyakorlati megvalósításhoz

Download Presentation

dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira

dr. Borbély SzilviaA munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerekfeladataira

Mezőgazdasági ÁPB

2008. szeptember 22.

[email protected]


T mak r k

Témakörök

  • Munkahelyi stressz – miért fontos téma?

  • EU keretmegállapodás

  • Hazai (jogi) bevezetés

  • Fogódzók a gyakorlati megvalósításhoz

    • Fogalom, tartalom, diagnózis, jó példa

  • Munkahelyi stressz a mezőgazdasági ágazatban

    • Stresszorok

    • Szociális partnerek feladatai


  • Stressz nem betegs g de el k sz ti a terepet hozz

    Stressz: nem betegség, de előkészíti a terepet hozzá


    Sokkol adatok

    Sokkoló adatok

    EU (Bilbao- Ügynökség, Canon felmérés)

    • évente 41 millió munkavállalót érint

    • Stressz okozta károk > GDP 1 %-a

    • Munkából való hiányzás 50%-a

      Magyarország (SOTE)

    • Idült stressz: minden 5-ik munkavállalót

    • Komoly feszültség: minden 2-ik munkavállalót érint


    Euszp keretmeg llapod s el zm nyek

    EUSZP Keretmegállapodás - előzmények

    • Európai irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelméről (89/391/EGK) – közvetett utalás

    • EP 2000 – 1. gerinc-és vázizomzati megbetegedések; 2. pszichoszociális faktorok

    • EIRO 2001 – EU-15-ben sehol nincs MS szabályozás

    • EP Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága 2002 – szükséges a munkaszervezés modernizációja


    Euszp munkahelyi stresszr l sz l keretmeg llapod s l trej tte

    EUSZP – Munkahelyi stresszről szóló Keretmegállapodás létrejötte

    • 2003 szeptember – 2004 október 8. – 2007 október 8.

    • Un. autonóm keretmegállapodás

    • 2004-2007 – ESZPB - éves összefoglaló a megvalósításról - monitoring

    • 2008 – ESZPB – átfogó jelentés

    • 2007 október 8.-át követő öt évben az aláírók felek értékelik és felülvizsgálják a szerződést, ha azt bármelyikük kéri


    Munkahelyi stressz keretmeg llapod s km c lja tartalma

    Munkahelyi stressz Keretmegállapodás (KM) célja, tartalma

    • Tudatosítás, tudatos magatartás erősítése

    • Keret a MS-sel kapcsolatos problémák

      • meghatározásához

      • megelőzéséhez

      • kiküszöböléséhez

        MS nem egyéni, hanem kollektív probléma=

  • nem csak munkavédelmi, hanem komplex megközelítés és kezelés


  • Km int zked sek

    KM: intézkedések

    • Egyéni és/v. kollektív és/v. mindkettő

    • Preventív vagy utólagos

      Intézkedések rendszeres felülvizsgálata

      Külső szakértő bevonása lehetséges!

      Intézkedések meghatározása: munkáltató felelőssége

      Intézkedések végrehajtása: munkavállalók és képviselőik részvételével


    Km int zked sek fajt i

    KM: intézkedések fajtái

    • vezetési és kommunikációs intézkedések

    • a társaság céljainak és az egyes munkavállalók szerepének megvilágítása

    • Vezetői támogatás biztosítása

    • Munkaszervezés és eljárások javítása

    • Munkafeltételek és környezet javítása

    • Felelősség rögzítése és átláthatóság

    • Probléma tudatosítása: képzés, tájékoztatás és konzultáció


    Auton m keretmeg llapod s a bevezet s m dozatai

    Autonóm Keretmegállapodás, a bevezetés módozatai

    • Problémák: illetékesség, fordítások, értelmezés, tudatosítás, eltérő hozzáállás a köz-és a versenyszektorban

    • Országos szintű ágazatközi KSZ része (Spanyolország, Belgium, Svédország)

    • Ágazati KSZ: Spanyolország (tele-marketing, vegyipari, szállodaipari KSZ); Dánia (közszektor)

    • Vállalati szint: Németország, Ausztria


    Jogrendbe t rt n bevezet s

    Jogrendbe történő bevezetés

    • Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária – munka törvénykönyvének módosításánál vagy létrehozásánál merült fel

    • Magyarország: OÉT munkavállalói oldala készítette elő

    • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emelte be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába


    54 munk ltat i k teless g r gz t se j kock zati t nyez felm r se megel z se cs kkent se

    54 § munkáltatói kötelesség rögzítése: új kockázati tényező felmérése, megelőzése, csökkentése

    54 §(d): a munkáltató köteles: az emberi tényező figyelembevételére a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére


    87 1 h pszichoszoci lis kock zat fogalm nak r gz t se

    87 § 1/H pszichoszociális kockázat fogalmának rögzítése

    a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.


    87 foglalkoz si megbeteged s s a pszichoszoci lis t nyez viszony nak r gz t se

    87§ foglalkozási megbetegedés és a pszichoszociális tényező viszonyának rögzítése

    • 87§1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

    • a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

    • b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.


    Szankci

    Szankció?

    OMMF kommüniké: a törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása”) nem valósulhat meg – paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában, így az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak bírságolás alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában.


    A t rv ny vagy keretmeg llapod s gyakorlati alkalmaz sa a munkahelyi stressz defin ci ja

    A törvény vagy keretmegállapodás gyakorlati alkalmazása. A munkahelyi stressz definíciója

    „A stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények vagy a velük szemben támasztott elvárások között.”


    Munk val kapcsolatos stressz 2 defin ci

    Munkával kapcsolatos stressz 2. definíció

    • Az emberek stresszt élnek át, amikor hiányzik az alábbiak egyensúlya:

    • a velük szemben támasztott követelmények és

    • a források, amelyek a követelmények teljesítéséhez a rendelkezésükre állnak.


    Munk ltat k k teless gei munkahelyi stressz megel z se ill kezel se

    Munkáltatók kötelességei: munkahelyi stressz megelőzése, ill. kezelése

    Kockázatértékelés: a tényezők, kockázatok felmérése és értékelése a munkavégzés valamennyi aspektusát illetően, amelyek előidézhetik és tartósíthatják a munkavállalók stressz-állapotát.

    Tartalma:

    Mi okozhatja a stresszt?

    Kiküszöbölhetőek-e a veszélyek?

    Ha nem, a kockázatok kontrolláláshoz milyen megelőző ill. védőintézkedések szükségesek?

    Alapvető: a munkavállalók bevonása a folyamatba.


    Kock zat rt kel s l p sei

    Kockázatértékelés lépései

    1. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása

    2. A kockázatok értékelése és rangsorolása

    3. Döntés a megelőző fellépésről

    4. Cselekvés

    5. Nyomon követés és felülvizsgálat


    Stressz helyzetre utal jelek

    Fizikai jelenségek

    Emelkedett vérnyomás

    Fejfájás, nyak-és vállfájdalom, hátfájdalom

    Alvászavar (kevés alvás vagy túl sok alvás)

    Testsúly megváltozása (túlevés vagy étvágyhiány)

    Krónikus fáradtság

    Érzelmi jelenségek

    Depresszió

    Túlzott érzékenység

    Dühkitörések

    Bizonytalanság érzése

    Érzelmi kontroll elvesztése

    Reménytelenség érzése

    Öngyilkosság képzete

    Stressz-helyzetre utaló jelek


    Stressz helyzetre utal jelek1

    Kognitív jelenségek

    Romló koncentráció

    Feledékenység és zavart gondolkodás

    Döntéshozási nehézségek

    Negatív gondolkodás

    Viselkedésbeli jelenségek

    A munka iránti érdeklődés elvesztése/szociális tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése

    Növekvő mennyiségű italfogyasztás, dohányzás, drog használat

    Eltávolodás a barátoktól, családtól

    Szexuális problémák

    Szülő-gyerek és házastársi konfliktus

    Stressz-helyzetre utaló jelek


    Stressz helyzetre utal jelek2

    Lelki jelenségek

    Üresség

    Céltalanság

    Kétkedés

    Iránytévesztés

    Munkahelyi jelenségek – amire a munkaadónak fel kell figyelnie

    nagymértékű fluktuáció

    a nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek

    határidők csúszása, be nem tartása

    fegyelmi problémák

    agresszív megnyilvánulások

    balesetek

    tévedések

    munkateljesítmény visszaesése

    az üzemi orvos jelzései az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében észlelt korai panaszok, tünetek halmozódásáról.

    Stressz-helyzetre utaló jelek


    A vesz lyek stresszorok beazonos t sa a munkafeladattal kapcsolatos t nyez k

    A veszélyek (stresszorok) beazonosításaa. Munkafeladattal kapcsolatos tényezők

    • túl sok munka, nem reális munkaterhelés

    • az önállóság hiánya; a főnök folyamatos beavatkozása az önálló munkavégzésbe; túlszabályozottság

    • a munkaidő nem megfelelő szervezése

    • elkésés a munkából külső körülmények miatt

    • túlóra, túlmunka

    • túlságosan magas teljesítmény-, teljesítés- és elvárási kényszer

    • időnyomás; túlságosan szoros határidők

    • utolsó pillanatban megvalósítandó projektek

    • döntéskényszer

    • képzettség és képesség szerinti meg nem felelés adott munkakörnek vagy feladatnak

    • túlvállalás

    • az állandóság hiánya a feladattal kapcsolatban


    B munkak rnyezettel kapcsolatos t nyez k

    b. Munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők

    • zaj, hő, hideg, szagok, világítás minősége

    • pszichológiai zaklatás

    • nem megfelelő, vagy rossz minőségű munkaeszközök, szerszámok

    • légszennyezés, veszélyes anyagok, rezgésártalmak

    • ergonómiai tényezők

    • a személyes tér hiánya

    • a szociális helységek hiánya vagy elégtelen volta


    C szervezeti szereppel kapcsolatosak

    c. Szervezeti szereppel kapcsolatosak

    • a pontos munkaköri leírás hiánya

    • bizonytalanság a feladattal kapcsolatban, azaz kommunikációs hiány

    • az előreléptetés hiánya

    • a megbecsülés, dicséret hiánya

    • a munkahely légköre; nem kooperatív munkatársak

    • bizonytalan állás, rossz fizetés

    • a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások

    • bizonytalan szerződések


    D szubjekt v t nyez k

    d. Szubjektív tényezők

    • lépéstartás vélelmezett hiánya

    • támogatás vélelmezett hiánya

    • kisebbrendűségi érzés

    • munka és családi élet összehangolásának nehézségéből fakadó aggódás

    • állás esetleges elvesztéséből fakadó félelem


    Mez gazdas gi gazat specifikus t nyez k

    Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők

    • Munkafeladattal kapcsolatosak

    • szezonalitásból fakadó változatos munkaterhelés

    • a bizonytalan külső körülmények következtében változó, előre nem teljesen tervezhető munkaterhelés

      b. Munkakörnyezettel kapcsolatosak

    • állattartás esetén megbetegedések, járványok

    • növények megbetegedései

    • mezőgazdaságban kemikáliák, növényvédő-szerek, stb. használata


    Mez gazdas gi gazat specifikus t nyez k1

    Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők

    d. Szubjektív tényezők

    • létbizonytalanság,

    • mezőgazdaság eltartó képessége állandóságának hiánya

      e. Külső objektív tényezők

    • időjárás

    • állattartás esetén külső járványok


    J p ld k hse uk k rd ves lek rdez s

    A brit projekt során feltárt fő stresszorok:

    Munkához kapcsolódó stresszorok

    pénzügyi nyomás

    túlmunka

    nyomtatványok kitöltése (azaz a bürokratikus követelményeknek való megfelelés)

    jogszabályok változása

    megbetegedések

    földrajzi és társadalmi izoláció

    időjárás

    A munkától független stresszorok, amelyek visszahatnak a munkavégzésre

    Családi problémák

    Személyes, magánjellegű gondok

    Egyéni lista

    futva vagy rendetlenül étkezik

    túlzott mértékben

    folyton siet

    mindenkinek rendelkezésére áll

    egyszerre több dolgot csinál

    nem tart pihenőt

    haza visz munkát

    nincs ideje testedzésre vagy pihenésre

    Jó példák, HSE UK, kérdőíves lekérdezés


    Hazai helyzetk p mez gazdas gi gazat b rbarom ter k rd ves lek rdez s eredm nyei

    Hazai helyzetkép, mezőgazdasági ágazat, Bérbarométer kérdőíves lekérdezés eredményei


    Rugalmass g s csal di let

    Rugalmasság és családi élet


    Munkahelyi eg szs g s biztons g

    Munkahelyi egészség és biztonság


    Munkahelyi eg szs g s biztons g1

    Munkahelyi egészség és biztonság


    T lterhelts g

    Túlterheltség


    T lterhelts g1

    Túlterheltség


    T lterhelts g2

    Túlterheltség


    T lterhelts g3

    Túlterheltség


    Munkaad k mi a teend

    Munkaadók: mi a teendő?

    • Kockázati tényezők felmérése – mely kört érint a tartós stresszhelyzet?

    • Milyen intézkedések történtek eddig? Ezek megfelelőek voltak-e?

    • Akcióterv: a tartós stresszhelyzet elhárítására

      Ehhez belső – külső segítség igénybevétele

      (munkavállalók és képviselőik, foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértők)


    Dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira

    Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt megelőző állapotra jellemző változók: „Néha” ill. „kismértékben” ill. „közepes mértékben fordul elő” válaszok együtt az összes válasz %-ában


    Mez gazdas g stresszt megel z llapot

    Még nem súlyos (kis vagy közepes gyakorisággal előforduló), de figyelmeztető – stresszorok (legalább 50%-os kumulált válasz)

    Munkafeladatot illetők:

    Túlóra,

    Túlmunka

    Időnyomás (nagyon gyorsan kell elvégezni valamit)

    Szubjektív elemek:

    munka és családi élet összehangolásának nehézsége

    Mezőgazdaság: stresszt megelőző állapot


    Dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira

    Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt közvetlenül okozó állapotot jelző változók: „Gyakran” ill. „Mindig előfordul” válaszok együtt az összes válasz %-ában


    Mez gazdas g stressz llapot

    Munkahelyi stresszt közvetlenül kiváltó állapot, a választ adók legalább 25%-a bejelölte a „gyakran” ill. „mindig előfordul” választ, kumulált érték:

    Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok

    Fizikailag fáradtan megy haza

    Szellemileg fáradtan megy haza

    Nagyon gyorsan kell elvégeznie valamit (időnyomás)

    Szorosak a határidők (időnyomás)

    Stresszes munkakör (döntéskényszer)

    Szervezeti szereppel kapcsolatos stresszorok:

    Munkahely miatti aggódás

    Mezőgazdaság: stressz-állapot


    Dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira

    Megelőzés

    Munkaszervezésbeli feladatok

    Túlóra csökkentése

    Túlmunka csökkentése

    Időnyomás csökkentése

    A szerepek és feladatkörök átvilágítása, optimalizálása, a mezőgazdaságban dolgozók munkaidejének optimális kihasználása

    Az irányítás átvilágítása

    A munka és a családi élet összehangolásának figyelembevétele a munkaszervezés során

    Kezelés

    Munkaszervezés javítása

    Fizikai fáradtság csökkentése

    Szellemi fáradtság csökkentése

    Időnyomás csökkentése

    Tágabb határidők

    Stresszes munkakör: döntéskényszerrel kapcsolatos szorongások oldása különféle eszközökkel (pl. több információval való ellátás, szakmai ismeretek bővítésének elősegítése, stb.)

    A munkahely miatti aggódás csökkentése – pl. felkészítés a szakmaváltásra; pszichoszociális támogatás erősítése, stb.

    Stratégia/akcióterv fő szempontjaia stressz előtti és a már kialakult helyzetek kezelésére a BérBarométer által feltárt helyzet alapján


    Szoci lis partnerek szpk szerepe s a rendelkez s re ll eszk z k

    Szociális partnerek (SZPk) szerepe és a rendelkezésére álló eszközök?

    • Felvilágosítás, probléma tudatosítása az ágazat, ill. a munkahelyi vezetők, munkavállalók és képviselőik irányába = a problémakör kommunikálása – ágazati/munkahelyi SZPk

    • A munkaszervezés átvilágítása – munkaidővel való gazdálkodás áttekintése, optimalizálás – munkahelyi SZPk

    • A kellő pihenőidő rögzítése és a gyakorlatban történő biztosítása - KSZk

    • A munka és a családi élet összehangolása, adott munkahelyhez legjobban illő konkrét lépések feltárása (munkaidő rugalmasságának bevezetése; gyermekellátás közös megszervezése, munkahelyek és önkormányzatok lehetséges együttműködésének feltárása, a krónikus vidéki bölcsődehiány enyhítése irányába tehető konkrét lépések az egyes helyeken; stb.); KSZk, helyi/ ágazati esélyegyenlőségi terv


    Szoci lis partnerek szerepe s a rendelkez s re ll eszk z k

    Szociális partnerek szerepe és a rendelkezésére álló eszközök?

    • Kellő mennyiségű és minőségű információval való ellátás a döntések meghozatalának elősegítése érdekében; szakmai (aktuális) információk eljuttatása a mezőgazdaságban dolgozók számára elektronikus, papír formátumban; szakmai tréningek, továbbképzések szervezése – ágazati/munkahelyi SZPk

    • Tovább-és átképzések szervezése az ágazatban dolgozók részére; a munkaerő rugalmasságának erősítése – ágazati/munkahelyi SZPk

    • Könnyen, illetve közvetlenül elérhető pszichoszociális támogatás/szolgáltatás nyújtása a konfliktus- vagy válsághelyzetben lévők számára – ágazati/munkahelyi SZPk, helyi civil szervezetek, stb.


  • Login