dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira
Download
Skip this Video
Download Presentation
dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 47

dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira - PowerPoint PPT Presentation


  • 88 Views
  • Uploaded on

dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira. Mezőgazdasági ÁPB 2008. szeptember 22. [email protected] Témakörök. Munkahelyi stressz – miért fontos téma? EU keretmegállapodás Hazai (jogi) bevezetés Fogódzók a gyakorlati megvalósításhoz

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' dr. Borbély Szilvia A munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerek feladataira' - rachel


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
dr borb ly szilvia a munkahelyi stressz k l n s tekintettel a szoci lis partnerek feladataira

dr. Borbély SzilviaA munkahelyi stressz különös tekintettel a szociális partnerekfeladataira

Mezőgazdasági ÁPB

2008. szeptember 22.

[email protected]

t mak r k
Témakörök
  • Munkahelyi stressz – miért fontos téma?
  • EU keretmegállapodás
  • Hazai (jogi) bevezetés
  • Fogódzók a gyakorlati megvalósításhoz
      • Fogalom, tartalom, diagnózis, jó példa
  • Munkahelyi stressz a mezőgazdasági ágazatban
      • Stresszorok
      • Szociális partnerek feladatai
sokkol adatok
Sokkoló adatok

EU (Bilbao- Ügynökség, Canon felmérés)

  • évente 41 millió munkavállalót érint
  • Stressz okozta károk > GDP 1 %-a
  • Munkából való hiányzás 50%-a

Magyarország (SOTE)

  • Idült stressz: minden 5-ik munkavállalót
  • Komoly feszültség: minden 2-ik munkavállalót érint
euszp keretmeg llapod s el zm nyek
EUSZP Keretmegállapodás - előzmények
  • Európai irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelméről (89/391/EGK) – közvetett utalás
  • EP 2000 – 1. gerinc-és vázizomzati megbetegedések; 2. pszichoszociális faktorok
  • EIRO 2001 – EU-15-ben sehol nincs MS szabályozás
  • EP Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága 2002 – szükséges a munkaszervezés modernizációja
euszp munkahelyi stresszr l sz l keretmeg llapod s l trej tte
EUSZP – Munkahelyi stresszről szóló Keretmegállapodás létrejötte
  • 2003 szeptember – 2004 október 8. – 2007 október 8.
  • Un. autonóm keretmegállapodás
  • 2004-2007 – ESZPB - éves összefoglaló a megvalósításról - monitoring
  • 2008 – ESZPB – átfogó jelentés
  • 2007 október 8.-át követő öt évben az aláírók felek értékelik és felülvizsgálják a szerződést, ha azt bármelyikük kéri
munkahelyi stressz keretmeg llapod s km c lja tartalma
Munkahelyi stressz Keretmegállapodás (KM) célja, tartalma
  • Tudatosítás, tudatos magatartás erősítése
  • Keret a MS-sel kapcsolatos problémák
          • meghatározásához
          • megelőzéséhez
          • kiküszöböléséhez

MS nem egyéni, hanem kollektív probléma=

  • nem csak munkavédelmi, hanem komplex megközelítés és kezelés
km int zked sek
KM: intézkedések
  • Egyéni és/v. kollektív és/v. mindkettő
  • Preventív vagy utólagos

Intézkedések rendszeres felülvizsgálata

Külső szakértő bevonása lehetséges!

Intézkedések meghatározása: munkáltató felelőssége

Intézkedések végrehajtása: munkavállalók és képviselőik részvételével

km int zked sek fajt i
KM: intézkedések fajtái
  • vezetési és kommunikációs intézkedések
  • a társaság céljainak és az egyes munkavállalók szerepének megvilágítása
  • Vezetői támogatás biztosítása
  • Munkaszervezés és eljárások javítása
  • Munkafeltételek és környezet javítása
  • Felelősség rögzítése és átláthatóság
  • Probléma tudatosítása: képzés, tájékoztatás és konzultáció
auton m keretmeg llapod s a bevezet s m dozatai
Autonóm Keretmegállapodás, a bevezetés módozatai
  • Problémák: illetékesség, fordítások, értelmezés, tudatosítás, eltérő hozzáállás a köz-és a versenyszektorban
  • Országos szintű ágazatközi KSZ része (Spanyolország, Belgium, Svédország)
  • Ágazati KSZ: Spanyolország (tele-marketing, vegyipari, szállodaipari KSZ); Dánia (közszektor)
  • Vállalati szint: Németország, Ausztria
jogrendbe t rt n bevezet s
Jogrendbe történő bevezetés
  • Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária – munka törvénykönyvének módosításánál vagy létrehozásánál merült fel
  • Magyarország: OÉT munkavállalói oldala készítette elő
  • A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emelte be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába
54 munk ltat i k teless g r gz t se j kock zati t nyez felm r se megel z se cs kkent se
54 § munkáltatói kötelesség rögzítése: új kockázati tényező felmérése, megelőzése, csökkentése

54 §(d): a munkáltató köteles: az emberi tényező figyelembevételére a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére

87 1 h pszichoszoci lis kock zat fogalm nak r gz t se
87 § 1/H pszichoszociális kockázat fogalmának rögzítése

a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

87 foglalkoz si megbeteged s s a pszichoszoci lis t nyez viszony nak r gz t se
87§ foglalkozási megbetegedés és a pszichoszociális tényező viszonyának rögzítése
  • 87§1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
  • a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve
  • b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
szankci
Szankció?

OMMF kommüniké: a törvény 82. § (2) bekezdésének d) pontjában leírt tényállás („kockázatértékelés elmulasztása”) nem valósulhat meg – paraméterek, konkrét és kötelező vizsgálati módszerek előírása hiányában, így az 54. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak bírságolás alapjául nem szolgálhatnak, ugyanakkor megalapozhatják a hatóság figyelemfelhívását a munkáltató irányában.

a t rv ny vagy keretmeg llapod s gyakorlati alkalmaz sa a munkahelyi stressz defin ci ja
A törvény vagy keretmegállapodás gyakorlati alkalmazása. A munkahelyi stressz definíciója

„A stressz fizikai, pszichológiai vagy szociális panaszokkal vagy működési zavarokkal kísért állapot, amely abból ered, hogy a személyek úgy érzik, nem képesek áthidalni a szakadékot a képességeik és a tőlük elvárt követelmények vagy a velük szemben támasztott elvárások között.”

munk val kapcsolatos stressz 2 defin ci
Munkával kapcsolatos stressz 2. definíció
  • Az emberek stresszt élnek át, amikor hiányzik az alábbiak egyensúlya:
  • a velük szemben támasztott követelmények és
  • a források, amelyek a követelmények teljesítéséhez a rendelkezésükre állnak.
munk ltat k k teless gei munkahelyi stressz megel z se ill kezel se
Munkáltatók kötelességei: munkahelyi stressz megelőzése, ill. kezelése

Kockázatértékelés: a tényezők, kockázatok felmérése és értékelése a munkavégzés valamennyi aspektusát illetően, amelyek előidézhetik és tartósíthatják a munkavállalók stressz-állapotát.

Tartalma:

Mi okozhatja a stresszt?

Kiküszöbölhetőek-e a veszélyek?

Ha nem, a kockázatok kontrolláláshoz milyen megelőző ill. védőintézkedések szükségesek?

Alapvető: a munkavállalók bevonása a folyamatba.

kock zat rt kel s l p sei
Kockázatértékelés lépései

1. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása

2. A kockázatok értékelése és rangsorolása

3. Döntés a megelőző fellépésről

4. Cselekvés

5. Nyomon követés és felülvizsgálat

stressz helyzetre utal jelek
Fizikai jelenségek

Emelkedett vérnyomás

Fejfájás, nyak-és vállfájdalom, hátfájdalom

Alvászavar (kevés alvás vagy túl sok alvás)

Testsúly megváltozása (túlevés vagy étvágyhiány)

Krónikus fáradtság

Érzelmi jelenségek

Depresszió

Túlzott érzékenység

Dühkitörések

Bizonytalanság érzése

Érzelmi kontroll elvesztése

Reménytelenség érzése

Öngyilkosság képzete

Stressz-helyzetre utaló jelek
stressz helyzetre utal jelek1
Kognitív jelenségek

Romló koncentráció

Feledékenység és zavart gondolkodás

Döntéshozási nehézségek

Negatív gondolkodás

Viselkedésbeli jelenségek

A munka iránti érdeklődés elvesztése/szociális tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése

Növekvő mennyiségű italfogyasztás, dohányzás, drog használat

Eltávolodás a barátoktól, családtól

Szexuális problémák

Szülő-gyerek és házastársi konfliktus

Stressz-helyzetre utaló jelek
stressz helyzetre utal jelek2
Lelki jelenségek

Üresség

Céltalanság

Kétkedés

Iránytévesztés

Munkahelyi jelenségek – amire a munkaadónak fel kell figyelnie

nagymértékű fluktuáció

a nem szervi betegségekkel járó, többnyire ismétlődő távollétek

határidők csúszása, be nem tartása

fegyelmi problémák

agresszív megnyilvánulások

balesetek

tévedések

munkateljesítmény visszaesése

az üzemi orvos jelzései az időszakos alkalmassági vizsgálatok keretében észlelt korai panaszok, tünetek halmozódásáról.

Stressz-helyzetre utaló jelek
a vesz lyek stresszorok beazonos t sa a munkafeladattal kapcsolatos t nyez k
A veszélyek (stresszorok) beazonosításaa. Munkafeladattal kapcsolatos tényezők
  • túl sok munka, nem reális munkaterhelés
  • az önállóság hiánya; a főnök folyamatos beavatkozása az önálló munkavégzésbe; túlszabályozottság
  • a munkaidő nem megfelelő szervezése
  • elkésés a munkából külső körülmények miatt
  • túlóra, túlmunka
  • túlságosan magas teljesítmény-, teljesítés- és elvárási kényszer
  • időnyomás; túlságosan szoros határidők
  • utolsó pillanatban megvalósítandó projektek
  • döntéskényszer
  • képzettség és képesség szerinti meg nem felelés adott munkakörnek vagy feladatnak
  • túlvállalás
  • az állandóság hiánya a feladattal kapcsolatban
b munkak rnyezettel kapcsolatos t nyez k
b. Munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők
  • zaj, hő, hideg, szagok, világítás minősége
  • pszichológiai zaklatás
  • nem megfelelő, vagy rossz minőségű munkaeszközök, szerszámok
  • légszennyezés, veszélyes anyagok, rezgésártalmak
  • ergonómiai tényezők
  • a személyes tér hiánya
  • a szociális helységek hiánya vagy elégtelen volta
c szervezeti szereppel kapcsolatosak
c. Szervezeti szereppel kapcsolatosak
  • a pontos munkaköri leírás hiánya
  • bizonytalanság a feladattal kapcsolatban, azaz kommunikációs hiány
  • az előreléptetés hiánya
  • a megbecsülés, dicséret hiánya
  • a munkahely légköre; nem kooperatív munkatársak
  • bizonytalan állás, rossz fizetés
  • a munka, a szervezet és a vezetés felépítésében beálló változások
  • bizonytalan szerződések
d szubjekt v t nyez k
d. Szubjektív tényezők
  • lépéstartás vélelmezett hiánya
  • támogatás vélelmezett hiánya
  • kisebbrendűségi érzés
  • munka és családi élet összehangolásának nehézségéből fakadó aggódás
  • állás esetleges elvesztéséből fakadó félelem
mez gazdas gi gazat specifikus t nyez k
Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők
  • Munkafeladattal kapcsolatosak
  • szezonalitásból fakadó változatos munkaterhelés
  • a bizonytalan külső körülmények következtében változó, előre nem teljesen tervezhető munkaterhelés

b. Munkakörnyezettel kapcsolatosak

  • állattartás esetén megbetegedések, járványok
  • növények megbetegedései
  • mezőgazdaságban kemikáliák, növényvédő-szerek, stb. használata
mez gazdas gi gazat specifikus t nyez k1
Mezőgazdasági ágazat, specifikus tényezők

d. Szubjektív tényezők

  • létbizonytalanság,
  • mezőgazdaság eltartó képessége állandóságának hiánya

e. Külső objektív tényezők

  • időjárás
  • állattartás esetén külső járványok
j p ld k hse uk k rd ves lek rdez s
A brit projekt során feltárt fő stresszorok:

Munkához kapcsolódó stresszorok

pénzügyi nyomás

túlmunka

nyomtatványok kitöltése (azaz a bürokratikus követelményeknek való megfelelés)

jogszabályok változása

megbetegedések

földrajzi és társadalmi izoláció

időjárás

A munkától független stresszorok, amelyek visszahatnak a munkavégzésre

Családi problémák

Személyes, magánjellegű gondok

Egyéni lista

futva vagy rendetlenül étkezik

túlzott mértékben

folyton siet

mindenkinek rendelkezésére áll

egyszerre több dolgot csinál

nem tart pihenőt

haza visz munkát

nincs ideje testedzésre vagy pihenésre

Jó példák, HSE UK, kérdőíves lekérdezés
munkaad k mi a teend
Munkaadók: mi a teendő?
  • Kockázati tényezők felmérése – mely kört érint a tartós stresszhelyzet?
  • Milyen intézkedések történtek eddig? Ezek megfelelőek voltak-e?
  • Akcióterv: a tartós stresszhelyzet elhárítására

Ehhez belső – külső segítség igénybevétele

(munkavállalók és képviselőik, foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértők)

slide41

Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt megelőző állapotra jellemző változók: „Néha” ill. „kismértékben” ill. „közepes mértékben fordul elő” válaszok együtt az összes válasz %-ában

mez gazdas g stresszt megel z llapot
Még nem súlyos (kis vagy közepes gyakorisággal előforduló), de figyelmeztető – stresszorok (legalább 50%-os kumulált válasz)

Munkafeladatot illetők:

Túlóra,

Túlmunka

Időnyomás (nagyon gyorsan kell elvégezni valamit)

Szubjektív elemek:

munka és családi élet összehangolásának nehézsége

Mezőgazdaság: stresszt megelőző állapot
slide43

Mezőgazdaság, Bérbarométer, stresszt közvetlenül okozó állapotot jelző változók: „Gyakran” ill. „Mindig előfordul” válaszok együtt az összes válasz %-ában

mez gazdas g stressz llapot
Munkahelyi stresszt közvetlenül kiváltó állapot, a választ adók legalább 25%-a bejelölte a „gyakran” ill. „mindig előfordul” választ, kumulált érték:

Munkafeladattal kapcsolatos stresszorok

Fizikailag fáradtan megy haza

Szellemileg fáradtan megy haza

Nagyon gyorsan kell elvégeznie valamit (időnyomás)

Szorosak a határidők (időnyomás)

Stresszes munkakör (döntéskényszer)

Szervezeti szereppel kapcsolatos stresszorok:

Munkahely miatti aggódás

Mezőgazdaság: stressz-állapot
slide45
Megelőzés

Munkaszervezésbeli feladatok

Túlóra csökkentése

Túlmunka csökkentése

Időnyomás csökkentése

A szerepek és feladatkörök átvilágítása, optimalizálása, a mezőgazdaságban dolgozók munkaidejének optimális kihasználása

Az irányítás átvilágítása

A munka és a családi élet összehangolásának figyelembevétele a munkaszervezés során

Kezelés

Munkaszervezés javítása

Fizikai fáradtság csökkentése

Szellemi fáradtság csökkentése

Időnyomás csökkentése

Tágabb határidők

Stresszes munkakör: döntéskényszerrel kapcsolatos szorongások oldása különféle eszközökkel (pl. több információval való ellátás, szakmai ismeretek bővítésének elősegítése, stb.)

A munkahely miatti aggódás csökkentése – pl. felkészítés a szakmaváltásra; pszichoszociális támogatás erősítése, stb.

Stratégia/akcióterv fő szempontjaia stressz előtti és a már kialakult helyzetek kezelésére a BérBarométer által feltárt helyzet alapján
szoci lis partnerek szpk szerepe s a rendelkez s re ll eszk z k
Szociális partnerek (SZPk) szerepe és a rendelkezésére álló eszközök?
  • Felvilágosítás, probléma tudatosítása az ágazat, ill. a munkahelyi vezetők, munkavállalók és képviselőik irányába = a problémakör kommunikálása – ágazati/munkahelyi SZPk
  • A munkaszervezés átvilágítása – munkaidővel való gazdálkodás áttekintése, optimalizálás – munkahelyi SZPk
  • A kellő pihenőidő rögzítése és a gyakorlatban történő biztosítása - KSZk
  • A munka és a családi élet összehangolása, adott munkahelyhez legjobban illő konkrét lépések feltárása (munkaidő rugalmasságának bevezetése; gyermekellátás közös megszervezése, munkahelyek és önkormányzatok lehetséges együttműködésének feltárása, a krónikus vidéki bölcsődehiány enyhítése irányába tehető konkrét lépések az egyes helyeken; stb.); KSZk, helyi/ ágazati esélyegyenlőségi terv
szoci lis partnerek szerepe s a rendelkez s re ll eszk z k
Szociális partnerek szerepe és a rendelkezésére álló eszközök?
  • Kellő mennyiségű és minőségű információval való ellátás a döntések meghozatalának elősegítése érdekében; szakmai (aktuális) információk eljuttatása a mezőgazdaságban dolgozók számára elektronikus, papír formátumban; szakmai tréningek, továbbképzések szervezése – ágazati/munkahelyi SZPk
  • Tovább-és átképzések szervezése az ágazatban dolgozók részére; a munkaerő rugalmasságának erősítése – ágazati/munkahelyi SZPk
  • Könnyen, illetve közvetlenül elérhető pszichoszociális támogatás/szolgáltatás nyújtása a konfliktus- vagy válsághelyzetben lévők számára – ágazati/munkahelyi SZPk, helyi civil szervezetek, stb.
ad