vesz lyes anyagok vegyi folyamatok biztons gtechnik ja
Download
Skip this Video
Download Presentation
Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 80

Vesz lyes anyagok, vegyi folyamatok biztons gtechnik ja - PowerPoint PPT Presentation


  • 671 Views
  • Uploaded on

Veszélyes anyagok, vegyi folyamatok biztonságtechnikája. Elemek periódusos rendszere. Kémiai alapfogalmak. ELEMEK kémiai módszerekkel tovább már nem bonthatók azonos atomokból épülnek fel kémia és fizikai tulajdonságaikat a külső elektronhéjának szerkezete határozza meg. VEGYÜLET

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Vesz lyes anyagok, vegyi folyamatok biztons gtechnik ja' - vivek


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
k miai alapfogalmak
Kémiai alapfogalmak

ELEMEK

  • kémiai módszerekkel tovább már nem bonthatók
  • azonos atomokból épülnek fel
  • kémia és fizikai tulajdonságaikat a külső elektronhéjának szerkezete határozza meg
slide4
VEGYÜLET
  • különböző atomok elsőrendű kémiai kötésekkel kapcsolódnak össze (kovalens, ionos és fémes kötés)
  • fizikai és kémiai tulajdonsága eltér a kiindulási atomokétól
  • két nagy csoportjukat különböztetjük meg, szervetlen és szerves vegyületek
szervetlen vegy letek
Szervetlen vegyületek

Szervetlen savak

pl.: HCl sósav; H2SO4 kénsav; HNO3 salétromsav

  • H+ (hidrogén ion) és A- (savmaradék anion)
  • víznek H+ -t adnak át
  • maró és vízelvonó hatásúak (a sav erőssége, koncentráció)
  • oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz
slide6
Szervetlen bázisok

pl.: NaOH nátrium-hidroxid; Ca(OH)2 kalcium-hidroxid, mésztej; Al(OH)3 alumínium-hidroxid

  • OH- (hidroxid ion) és B+ (bázismaradék ion)
  • vízben oldva OH- szabadul fel
  • az alkáli fémek és alkáli földfémek hidroxid vegyületei az erős bázisok, lúgok
  • higroszkóposak (alkáli fémek hidroxidjai)
  • iparban vizes oldatukat használják, kivéve NaOH
  • maró hatásúak (égési sérülések)
  • oldásuk, higításuk exoterm (hőfejlődéssel járó) folyamat → egyéni védőeszköz
slide7
Szervetlen sók

Szervetlen savak és bázisok kémiai reakciójával keletkeznek, pl.: NaCl, CaCO3

  • általában oldódnak vízben (CaF2)
  • csak erős sav és lúg sójának vizes oldata semleges kémhatású
  • galvanizálás
  • vizes sóoldatok elektrolízisekor hidrogén és oxigén gáz fejlődhet → durranógáz, robbanásveszélyes
szerves vegy letek
Szerves vegyületek
  • szénvegyületek kémiája
  • C, H, O, N, P, S, Cl, F (fémek)
  • igen nagyszámú szerves vegyület
  • telített, telítetlen, aromás szerves vegyületek
  • nyíltláncú és gyűrűs szerves vegyületek
  • reakciókészségüket a körülmények erősen befolyásolják (nyomás, hőmérséklet, reaktor anyaga)
egy b alapfogalmak
Egyéb alapfogalmak
  • keverék (szilárd halmazállapot)
  • elegy (folyékony, gáz halmazállapot)
  • köd (aerosol)
  • füst (diszperz rendszer)
  • szmog (füst+köd)
  • oldat – telített oldat
  • anyag, vegyi anyag (adalékok, szennyeződések, oldószerek Ø)
  • vegyi anyag életciklusa
  • kémiai biztonság – kockázat csökkentése
egy b alapfogalmak10
Egyéb alapfogalmak
  • EINECS 1981 Európai Közösség

Létező Kereskedelmi Anyagok Európai Jegyzéke

  • ELINCS 1981 után EK, EU

Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke

  • Veszélyes anyagok magyarországi jegyzéke (2000.évi XXV. törvény, kémiai biztonság törvénye, Kbtv)
  • Veszélyes készítmények nyilvántartása: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ; Országos Kémiai Biztonsági Intézet; Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat
  • Veszélyes anyagok bejelentése, törzskönyvezés
egy b alapfogalmak11
Egyéb alapfogalmak
  • műszaki dosszié (törzskönyvezéshez szükséges adatok)
  • biztonsági adatlap (azonosítás; veszélyesség, kezelés, hulladékkezelés, szállítás, tárolás, munkavégzés feltételei)
  • tevékenység
  • veszélyes anyag
  • készítmény
  • GLP: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet és az EU által meghatározott helyes laboratóriumi gyakorlat
anyagi tulajdons gok fizikai tulajdons gok
szín

szag

halmazállapot 20°C hőmérsékleten

moláris tömeg

olvadáspont

forráspont

gőznyomás

sűrűség

relatív folyadéksűrűség (víz=1)

relatív gőzsűrűség (levegő=1)

oldhatóság

viszkozitás

ütés és dörzsérzékenység

elektrosztatikus töltődésre való hajlam

Anyagi tulajdonságokFIZIKAI TULAJDONSÁGOK
slide13
FIZIKAI-KÉMIAI TULAJDONSÁGOK
  • éghetőség:
    • lobbanáspont
    • gyulladási hőmérséklet
    • öngyulladási hajlam
    • robbanási koncentrációk
  • égést elősegítő, oxidáló
  • reakcióképesség (affinitás)
  • stabilitás
slide14
TOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK
  • toxicitás
  • maró hatás
  • allergizáló, szenzibiláló (túlérzékenység)
  • karcinogén
  • mutagén
  • teratogén (fejlődési rendellenesség)
  • keratogén (magzatkárosító)
  • fertőző

ÖKOTOXIKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

slide15
AZ ANYAGOK JELÖLÉSE
  • vegyjel
  • összeg és szerkezeti képlet
  • CAS szám (Chemical Abstracts Service Registry Number)
  • UN szám (United Nations) (veszélyes anyagok szállítása)
  • EINECS szám
  • ELINCS szám
jogszab lyi alapismeretek
Jogszabályi alapismeretek
  • munkavédelem: 1993. évi XCIII. törvény
  • munkafeltételek
  • veszélyes anyagok
  • ÁK érték: megengedett átlagos koncentráció
  • CK érték: csúcskoncentráció
  • MK érték: maximális koncentráció mg/m3
  • eltűrhető szennyezettség: daganatos megbetegedés kockázata 1:105

egyéni védőeszköz használata nélkül

slide17
munkaidő: 8 óra / nap

5 nap / hét

240 műszak / év

  • expozíció
  • expozíciós idő
  • expozíciós koncentráció
  • expozíciós út
  • terhelés
  • additív hatások
  • munkahelyi átlagos levegőszennyezettség
slide18
Tűz megelőzése és a védekezés
  • Tűzveszélyességi osztályok:

„A” fokozottan tűz- és robbanásveszélyes

„B” tűz- és robbanásveszélyes

„C” tűzveszélyes

„D” mérsékelten tűzveszélyes

„E” nem tűzveszélyes

slide19
Környezetvédelmi jogszabályok
  • környezeti levegő tisztasága
    • légszennyező anyag
    • levegőterhelés (emisszió)
    • légszennyezés
    • légszennyezettség (imisszió)
  • vízszennyezés
slide20
Veszélyes anyagokkal kapcsolatos eljárás szabályai
  • Ismeretlen anyagot alkalmazni tilos!!!!!
  • új veszélyes anyagokat törzskönyveztetni kell
  • bejelentés (tevékenységi engedély 2001 jan. 1-től nem kell)
  • biztonsági adatlap (veszélyes anyag azonosítására)
slide21
Biztonsági Adatlap tartalmi követelményei
  • veszélyesség szerinti besorolás R számok
  • elsősegélynyújtás
  • tűzveszélyesség, tűzoltás
  • biztonságos munkavégzés feltételei S számok
  • fizikai és kémiai tulajdonságok
  • stabilitás, reakciókészség
  • toxikológiai adatok
  • ökotoxicitás
  • hulladékkezelés, ártalmatlanítás
  • szállítás
c mke
Címke

A címke nem pótolja sem a Biztonsági adatlapot, sem a használati utasítást!!!!!!!!!

Címke, azonosító felirat nélkül még gyártásközi anyagot sem szabad tárolni!!!!!!!!!

vesz lyes anyagok sz ll t sa
Veszélyes anyagok szállítása
  • szállításra kidolgozott veszélyességi osztályok számjele és jelölése
  • veszélyességi bárcák
  • a járművezetőt egyéni védőeszközzel kell ellátni

az áru veszélyessége

UN szám

m rgez anyagok m reger ss g
nagyon mérgező

mérgező

ártalmas

LD50 – letális dózis

LC50 – letális koncentráció

szájon át

bőrön át

légúton keresztül

Mérgező anyagok, méregerősség
t rol s anyagmozgat s
Tárolás, anyagmozgatás
  • méregszekrény, méregtároló
  • „MÉREG”, halálfej
  • szakképzett kezelőszemély
  • egyéni védőeszköz
  • szigorú nyilvántartás
  • más anyagok tárolása tilos!!!!!!!!!!
  • megfelelő csomagolóanyag
tart lyokat cs veket figyelmeztet jelz ssel s az anyagra vonatkoz c mk z ssel kell ell tni
Tartályokat, csöveket figyelmeztető jelzéssel, és az anyagra vonatkozó címkézéssel kell ellátni!

vákuum

vesz lyes anyagok letteni hat sai
Veszélyes anyagok életteni hatásai

Gázok, gőzök

  • tiszta levegő

N2 78,10 tf%

O2 20,93 tf%

Ar 0,93 tf%

CO2 0,03 tf%

nemesgázok 0,01 tf%

slide30
Fullasztó gázok

Egyszerű fullasztó gázok (biokémiailag ártalmatlanok)

Vegyileg ható fullasztó gázok (oxigénhiány)

  • szén-monoxid (fülzúgás, szédülés, fejfájás, légszomj) belégzés útján
  • hidrogén-cianid belégzés útján, bőrön át
  • akrilnitril gázok

Ingerlő gázok (gyulladás, izgalom a szövetekben)

  • helyi hatás (kivéve: kénhidrogén, nitrogénoxidok)
  • védőreflex (NH3, SO2, HCl, HCHO)
  • felső- és mélylégutak (Cl2, SO2, kis mennyiség)

Alattomos gázok (nitrózus gázok, foszgén, dimetil-szulfát)

slide31
Bódító gázok
  • az agysejtek fiziokémiai egyensúlya felborul, működése időlegesen, vagy véglegesen megszűnik

pl.: szinte minden szerves vegyülettípusból

CCl4, C2H2Cl4 – máj- és veseméreg

C6H6 vérképzőszervek, karcinogén

Vegyes hatású ipari gázok

  • ólomtetraetil (bőrön át)
  • arzin (vérszegénység, májsorvadás)
  • foszfin (kalciumfoszfid + víz)
  • kénhidrogén (fullasztó, idegrendszerre ható)
  • széndioxid (oxigénhiány, idegrendszerre ható)
slide32
Gázmérgezések megelőzése
  • munkavégzés szabadban vagy nagy légterű zárt munkahely
  • természetes szellőzés
  • mérgező gáz teljes ab/adszorpciója, vagy kondenzációja
  • vezetékek csatlakozási, peremkötései
  • helyi elszívás a gázfejlődés lehetőségénél
  • csővezetékekben vákuum alatt szállítsunk
  • gáz sűrűsége (H2 felfelé száll, PB gázpalackot pincében tárolni tilos)
f mek s f mvegy letek
Fémek és fémvegyületek
  • arzén (idegméreg)
  • ZnO, ZnCl2, ZnSO4 (higroszkópos)
  • higany (idegméreg, foghullás, szájgyulladás)
  • kadmium (gőze, orrhurut, tüdőtágulás)
  • krómsav, kettős krómsók (fekélyes betegség a légutakon)
  • mangán-oxid (tartós belélegzése idegbetegséget okoz)
  • ólom (tápcsatorna, vérszegénység, végtagbénulás)
szerves vegy letek hat sai
Szerves vegyületek hatásai
  • alifás szénhidrogének (bódító hatás, máj, vese károsodás)
  • alkoholok
  • aldehidek (fenoplaszt, karbamid, melamingyanták)
  • szerves peroxidok (műanyaggyártás segédanyagai, karcinogén)
  • alifás halogénvegyületek
  • polimerek monomerjei (karcinogén)
  • PVC égésekor klórgáz
  • rákkeltő anyagok
a b r v delme
A bőr védelme
  • az anyag halmazállapota
  • bőrfelület épsége
  • az exponált bőrfelület víztelítettsége
  • kontaktus kerülése
    • zárt technológia
    • egyéni védőeszközök (kesztyű, filmképző krém, saválló ruhadarabok)
vegyi folyamatok k miai alapelj r sok
Vegyi folyamatokKémiai alapeljárások

Halogénezés

  • a halogénező szerek mind mérgező anyagok
  • katalizátorral és anélkül is végbemegy
  • VESZÉLYEI
    • klórozás, brómozás exoterm
    • jódozás endoterm, de instabil jódozószer
    • láncreakció – detonációveszély
    • robbanási koncentráció 20%-nál jelzés
    • korrozív anyagok
slide37
Nitrálás (-NO2, -ONO2)
  • maró, oxidáló hatású nitrálószer
  • VESZÉLYEI
    • nehezen kézbentartható folyamat
    • exoterm + hidratációs hő
    • helyi túlmelegedés

Szulfonálás (-SO3H, szulfonsavak)

  • szulfonálószerek maró hatásúak, hevesen reagálnak vízzel, alkáliakkal (köd, por)
  • VESZÉLYEI
    • erősen exoterm (SO3), nagy reakciósebesség
    • a savas reakcióelegy semlegesítése a reakció után még erősebben exoterm folyamat
slide38
Oxidációs eljárás
  • jó hőátadó berendezés és folyamat
  • hatékony keverés
  • melléktermékek gyors, hatékony eltávolítása
  • VESZÉLYEI
    • oxidálószerek – nagy reakciókészség, mérgező, instabil
    • tűz és robbanásveszély
    • a kezelendő anyagok sokszor CH-k, gyúlékonyak
    • oxigénbevitel – exoterm folyamat
    • robbanásra hajlamos peroxidok képződése
slide39
Redukciós eljárás
  • oxigén elvonás, hidrogén bevitel
  • redukálószer hidrogén
  • VESZÉLYEI
    • H2
      • robanásveszélyes – széles robbanási koncentráció tartomány
      • rendkívül illékony – speciális tömítések
      • katalizátor nagy nyomás
      • inert gáz biztosítása
slide40
Aminálás (-NH, -NH2, aminok)
  • aminálószer: NH3
  • lassú reakció – nagy feleslegű reagens
  • exoterm és endoterm is lehet
  • VESZÉLYEI
  • NH3 maró, mérgező, rendkívül korrozív
  • kis reakciósebesség → katalizátor, nagy nyomás
  • ammónia veszély esetére mentési terv szükséges
mechanikai m veletek s berendez sek
Mechanikai műveletek és berendezések

Aprítás, őrlés

  • megfelelő szemcseméret kialakítása
  • felület növelése
  • aprítási fokozatok
  • veszélyek és megelőzés
    • egyenletes darabnagyság
    • porképződés káros hatásainak kiküszöbölése
    • elektrosztatikus feltöltődés
    • mechanikai hatások elleni védelem
slide42
Szitálás
  • szitálás hatásfoka
  • veszélyek és megelőzés
    • kémiai reakció kerülése a szita anyaga a szitálandó anyag között
    • elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
    • porrobanás lehetősége
    • porártalom (kiporzás)
slide43
Keverés
  • homogenizálás
  • anyag és hőáramlás gyorsítása
  • oldódás segítése
  • emulzió, szuszpenzió létrehozása
  • oldáshő, higítási hő
  • veszélyek és megelőzés
    • mechanikai veszélyek (forgó részek, fékezési idő)
    • keverő biztonságos meghajtása (feszültség kimaradása elleni védelem)
slide44
Centrifugálás
  • szétválasztási művelet, sűrűség alapján, centrifugális erő segítségével
  • a centrifugák egy része hatósági felügyelet alá tartozó veszélyes munkaeszköz
  • veszélyek és megelőzés
  • a gép szempontjából:
    • munkavédelmi üzembe helyezés írásos elrendelése
    • időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok
    • biztonságos rögzítés
    • hatékony fék
    • reteszelt tetőnyílás (indítás, leállás, benyúlás, leesés)
    • max. töltősúly, fordulatszám
    • egyenletes terhelés
slide45
felhasznált anyag veszélyei
    • veszélyes anyagok kipörgetésénél a keletkező gőzök elvezetése
    • maró, mérgező anyagok centrifugálásakor zárt rendszerű ürítés
    • robbanásveszélyes, gyúlékony anyagoknál inert gázatmoszféra
    • elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
slide46
Desztillálás
  • folyadékelegyek Fp alapján való szétválasztása
  • tűz és robbanásveszélyes folyamat
  • vákuumlepárlás

Kristályosítás

  • a feloldott szilárd anyag kinyerése
  • túltelített oldat készítése
  • vákuum alkalmazása
  • oldószer oldott anyag veszélyei

Gázok elválasztása, abszorberek

  • folyékony mosóközeg

Adszorpció

  • szilárd anyag felülete
slide47
Szárítás
  • szilárd anyag folyadék- és nedvességtartalmának megszüntetése
  • igen veszélyes művelet is lehet
  • veszélyek és megelőzés
    • robbanásveszélyes oldószergőzök – inert atmoszféra
    • hőmérséklet tartása
    • szárítóberendezés ajtajának reteszelt nyitás-zárása
    • légtérelemző, jelző, beavatkozó rendszer
    • égési sérülés – reteszelt ajtónyílás, szakaszos üzemnél, folyamatosnál egyéni védőeszköz
g s oxid ci robban s alapfogalmak
Égés, oxidáció, robbanásAlapfogalmak
  • égés: kémiai reakció az éghető anyag és a levegő oxigénje között, 0,01 – 10m/s-ig
  • oxidáció: az égés is az, de pl.: rozsásodás
  • robbanás: éghető anyagok kémiai átalakulásának speciális formája, nagy nyomásnövekedés 100 – 1000m/s-ig
  • nem kémiai robbanás
  • detonáció
slide49
robbanási határok (tf%-ban, g/cm3 –ben, szobahőmérsékleten, 1 bar nyomáson)
  • robbanóanyagok: hirtelen nagy térfogatú forró gázokká alakulnak, robbanóhatást TNT egyenértékben
  • öngyulladás: a szükséges energia az anyagban kémiai, vagy fizikai folyamat eredménye pl.: nedves széna
  • égési határok (meghatározott koncentrációk)
g s g si folyamat
Égés feltételei

éghető anyag

oxidálószer (oxigén)

gyulladási / lobbanási hőmérséklet

Égési folyamat

éghető anyag felmelegedése

az anyag bomlása / párolgása

éghető gázok meggyulladása

ezek folyamatos égése

Égés, égési folyamat

gyulladás két lehetséges útja: öngyulladás és gyújtás

az öngyulladási hőmérséklet mindig magasabb

gyors égés – lassú égés

az g s megel z se megsz ntet se
Az égés megelőzése, megszüntetése
  • éghető gázok és gőzök koncentrációjának csökkentése (pl.: inert gáz alkalmazása!)
  • gyújtóforrás eltávolítása
  • hőmérséklet csökkentése az öngyulladási hőmérséklet alá
  • éghető anyag eltávolítása
  • égést tápláló anyag koncentrációjának csökkentése
ngyullad anyagok
Öngyulladó anyagok

Levegő hatására

A levegő oxigénje erősen exoterm folyamatban, gyorsan oxidálja, így eléri az öngyulladási hőmérsékletet.

Fehér foszfor (45-60°C)

  • már szobahőmérsékleten meggyulladhat, világító lánggal ég
  • vízben oldhatatlan → víz alatt tárolható, aprítható
  • erős méreg, bőrre kerülve égési sérülést okoz
slide53
Fémek
  • oxigén jelenlétében öngyullad és elég: rubídium, cézium
  • alumíniumpor – nedvesség hatására levegőn meggyullad, légmentesen lezárható edényben tárolandó

Alkálifémek karbidjai

  • CO2, SO2 atmoszférában is meggyulladnak

Fém-szulfidok

  • levegőn oxidálódnak és öngyulladnak

Korom, szénpor

  • röviddel a képződése után öngyulladó, a felületen adszorbeálódott oxigén miatt
slide54
Pirofóros anyagok
  • szobahőmérsékleten meggyulladnak, erős izzással égnek
  • az anyag fajlagos felülete nagy, 1 mikrométeres szemcsenagyság
  • pl.: tűzkő – vas+cézium (1 mol vas oxidálódása → 6500 °C)

reaktor csővezetékekben képződő finom vaspor, FeO-ból és szénből

slide55
Víz hatására

Heves kémiai reakcióba lépnek a vízzel, és a keletkező gázok a reakcióhő következtében meggyulladnak.

Alkálifémek

  • petróleum alatt tárolják
  • a hidrogén is meggyullad

Kalcium-karbid

  • a keletkező acetiléngáz gyullad meg

Alkálifémek karbidjai

  • robbanásszerű reakció, a fém elég a C elemi állapotban felszabadul
slide56
Kölcsönös elegyítés hatására

Nyomás alatti oxigén az olyan anyagokat is öngyulladásra készteti, amelyek légköri nyomású levegőn nem gyulladnak meg! (oxigénpalack)

oxidáló anyagokkal való elegyedés

Acetilén, hidrogén, metán, etilén + klór

  • erős fényforrás hatására klór gyök képződik

Terpentin olaj, petróleum + klór

Kálium-permanganát + cc. H2SO4, HNO3

robban s
Robbanás

Gyors energiaátalakulással járó folyamat.

Fizikai robbanás

  • két példa (zárt tartály, gáz, vagy gáz + folyadék nyomás alatt)
  • a nyomáshullám csak közelről veszélyes
  • nagy hőmérsékletű anyag, repeszdarabok
  • „A baj sosem jár egyedül!!” az éghető anyagok meggyulladása, majd jön
k miai robban s
Kémiai robbanás

Térrobbanás

  • a résztvevő anyagok közül az egyik legalább gáz halmazállapotú
  • éghető anyag robbanásszerű oxidációja
  • éghető anyag: gáz, gőz, por, köd
  • oxidáló hatású gáz: levegő, oxigén, klórgáz
  • robbanásszerű kémiai bomlás
slide60
Zárt térrobbanás
  • alsó és felső robbanási határkoncentráció
  • minimális gyulladási energia: minimális szikraenergia, ami a robbanásképes elegyet képes robbanásba hoznipl.: 0,2-0,3mJ (20°C, légnyomás)
  • a reakció rétegről, rétegre halad
  • égés → robbanás:

Venergiatermelés Venergiaveszteség

  • detonáció: 1000m/s-nál nagyobb sebességű ütőhullám
  • szívószakasz: éghető anyag elfogy
slide61
Nyílt térrobbanás
  • az energiaveszteség nagyobb, így a detonáció esélye kisebb
  • emberi életet nem a nyomáshullám, hanem a nagy hő, és az összeomló épületek veszélyezteti
  • pl.: cseppfolyós, éghető gázt tartalmazó tartály felhasad

éghető nyomás alatti, forráspontja feletti gáz kikerül a nyílt térbe, és ott ködöt képez

slide62
Kondenzált fázisú robbanóanyagok robbanása
  • kicsi fajlagos felület
  • nagy sűrűség
  • nagy robbanási sebesség, detonáció
  • a detonációs hullám a robbanó anyagban állandó sebességű
  • a robbanási gáz térfogata a robbanóanyag keezdeti térfogatának ezerszerese is lehet
  • pl.: klorátok, KMnO4,nitrometán, krómtrioxid
  • megelőzés: a robbanás legalább egy feltételének megszüntetése
slide63
Térrobanás megelőzése
  • inertizálás: O2 koncentráció csökkentése
  • vákuumos védelem
  • nyomásmentesítés, lefúvatás
  • robbanáselfojtás: robbanási sebességgel végzett inertizálás
  • nyomásálló védelem
slide64
Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahely

Munkáltató feladatai

  • robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése, vagy a veszélyek csökkentése
  • az intézkedések végrehajtásának rendszeres ellenőrzése
  • monitorozás
  • robbanásvédelmi dokumentáció
  • kockázatok felmérése és értékelése
  • robbanás megelőzésére tett intézkedések felsorolása
  • munkavégzés biztonsági és egészségügyi feltételeinek megteremtésére tett intézkedések
  • gyújtóforrás kockázatértékelés (elektrosztatikus feltöltődés)
  • riasztás (akusztikai módon)
  • menekülési útvonal, menekülési eszközök
slide65
Berendezésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó követelmények

Védelmi rendszer: azonnal megszakítja és/vagy korlátozza a robbanás hatását, beépítve, vagy önálló rendszerként kerül forgalomba

  • Általános követelmények
    • integrált robbanásbiztosság elvei
    • helytelen használat, működési hibák
k l nleges ellen rz si s karbantart si felt telek
robbanásvédelemre vonatkozó technológiai ismeretek

porlerakódások

biztonságos nyitás

berendezések túlterhelése

potenciális gyújtóforrások

sztatikus elektromosságból származó veszélyek

kóboráram, szivárgóáramvezérlő készüléktől függetlenül működő biztonsági készülékek

zárt szerkezetek, szivárgás megelőzése

számítógépes szoftverek alkalmazásából adódó kockázatok

csatlakozások okozta kockázatok

környezeti feltételek

megjelölés (robbanásvédelmi és a gyártására vonatkozó információk)

magyar nyelvű gépkönyv

Különleges ellenőrzési, és karbantartási feltételek
vegyi folyamatok m veletek biztons g t befoly sol t nyez k
Vegyi folyamatok, műveletek biztonságát befolyásoló tényezők
  • felhasznált anyagok
    • tulajdonsága
    • halmazállapot
    • koncentrációja
  • munkaeszközök
  • munkakörnyezet (zárt–nyitott tecnológia, szakaszos–folymatos műveletek)
  • anyagmozgatás, tárolás, szállítás
  • kollektív műszaki védelem színvonala
  • villamosbiztonsági tényezők
  • karbantartás, felülvizsgálatok szakszerűsége
  • személyi tényező
slide68
Fizikai eljárások
  • halmazállapot változások
    • folyadékok párolgása, forrása (gőznyomás), robbanásszerű párolgás (napsugárzás, túlhevített folyadék kiáramlása)
    • szilárd anyagok párolgása
  • elegyedés, oldódás
    • exoterm és endoterm
    • gáz (HCl, NH3), szilárd, folyadék egymásban való oldhatósága
    • savak, lúgok oldása!!!!!!!!!!!!!
slide69
Kémiai folyamatok

Kémiai reakciót és a reakcióhőt befolyásoló tényezők

  • résztevő anyagok kémiai reakciókészsége
  • koncentrációk, koncentráció viszonyok
  • hőmérséklet és nyomás
  • katalizátor minősége, alkalmazása
  • idegen anyagok jelenléte
  • a kiindulási és keletkezett anyagok halmazállapota

Erősen exoterm reakciók!!!

(hűtés, túlnyomás lefúvatása)

slide70
Kémiai reakció jellege
  • elsőrendű
  • másodrendű
  • egyensúlyi reakció (rossz kitermelés, befolyásolhatóság)
  • párhuzamos reakció (reakció körülmények, katalizátor)
  • láncreakció (nagy reakciósebesség, kis aktiválási energiájú láncindító reakció)
slide71
Elektrosztatikus feltöltődés

Elektrosztatikus töltésszétválasztódás

  • érintkezést követő szétválás (csővezetékből kiáramló közeg, őrlés, szitálás)
  • halmazállapot- és hőmérsékletváltozás
  • deformáció
  • villamos megosztás
  • ionizáció

Veszélye: a kialakult potenciálkülönbség elektromos kisüléssel szűnik meg, ami gyújtóforrást jelent!!!!

Az anyagokat minimális gyulladási energiájuk alapján szikraérzékenységi osztályokba sorolták.

slide72
Szikraérzékenységi osztályok:
  • rendkívül nagy szikraérzékenységi osztály (RSZ) minimális gyulladási energia legfeljebb 0,1mJ(acetilén, hidrogén, szénkéneg, titán por)
  • nagy szikraérzékenységi osztály (NSZ)

0,1 mJ – 4,0 mJ (metán, alkohol, aceton, éter magnézium por, benzol)

  • átlagos szikraérzékenységi osztály (ÁSZ)

4,0 mJ – 20 mJ (alumínium, nejlon, vanádium por, vas, kén)

  • kis szikraérzékenységi osztály (KSZ)

20 mJ felett (rizs, liszt, cukor, gyapot - porfelhő)

slide73
Elektrosztatikus feltöltődés megelőzése
  • töltések szétválasztásának megakadályozása

(anyagok megváltoztatása, cseppképződés elkerülése, szétválási sebesség csökkentése)

  • feltöltődés mértékének korlátozása

(vezető földelése, szigetelőről a töltések elvezetése)

  • a szigetelő testen felhalmozódott töltés megsemmisítése eliminátorokkal
munkav delmi feladatok a vegyipari m veletek biztons gos v gz s hez
Munkavédelmi feladatok a vegyipari műveletek biztonságos végzéséhez

A létesítés, bővítés, átalakítás, újraindítás megtervezésénél az aktuálisan érvényben lévő jogszabályokat kell figyelembe venni!

A veszélyes munkahely munkavédelmi üzembe helyezését a munkáltatónak kell írásban elrendelni.

Ennek feltétele a munkavédelmi megfeleőség előzetes vizsgálata, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakember által.

Ennek eredményét a munkáltatóval írásban kell közölni.

slide75
Veszélyes technológia felülvizsgálata (pl.)

A felülvizsgálatot legalább 5 évente el kell végeztetni, eredményét írásba kell foglalni, és azt a munkáltatónak a következő felülvizsgálatig meg kell őrizni!!!!!

  • a veszélyes technológia, a tevékenység azonosítása
  • munkaeszközök, berendezések azonosítása
  • felhasznált, előállított veszélyes anyagok azonosítása
  • anyagáram vizsgálata
  • a folyamat során az állapotjelzők monitorozása
slide76
a veszélyes folyamatok izolálhatók legyenek, a megfelelő védelem, beavatkozás biztosított-e
  • vizsgálandók az üzemeltetési műveletek
  • berendezések biztonsága
  • mechanikai veszélyek elleni védelem
  • villamos vizsgálatok

A felülvizsgálat alapján, a hiányosságok, eltérések rögzítésével a szükséges intézkedéseket meg kell határozni.

katasztr fav delem
Katasztrófavédelem

82/501/EEC vagy SEVESO I Irányelv

96/82/EEC vagy SEVESO II Irányelv

EU–jogharmonizáció 1999. évi LXXIV. törvény (katasztrófa törvény)

  • tevékenységi körök meghatározása
  • veszélyes létesítmények üzemeltetőinek feladatai
  • kormányzat, önkormányzat feladatai
  • közvélemény tájékoztatása
slide78
Üzemeltetők kötelezettségei
  • annak bizonyítása, hogy tevékenysége nem jelent elfogadhatatlan kockázatot
  • adatszolgáltatás
  • biztonsági jelentés készítése
  • belső védelmi terv készítése, a meghatározott feladatok végrehajtási feltételeinek biztosítása, ezek használata
  • nyilvánosság tájékoztatása
  • a katasztrófák megelőzése és a munkavédelmi követelmények teljesítése között szoros a kapcsolat
slide79
Kormányzat kötelezettsége
  • külső védelmi terv készítése
  • Hatóság: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
  • Szakhatóság: Műszaki Biztonsági Főfelügyelet
slide80
fizikai, kémiai tulajdonságok
  • toxikológia
  • légszennyező anyagok munkahelyi koncentrációi (ÁK, CK, MK, expozíció)
  • eljárási szabályok (biztonsági adatlap, R, S számok, jelölések)
  • tűzveszélyességi osztályok
  • tárolás, anyagmozgatás
  • jelzések
  • élettani hatások (gázok-mérgezési fajták, egy-egy példa, bőrön át felszívódók, zsíroldók, rákkeltő anyagok)
  • vegyi folyamatok (alapeljárások (csak név), mechanikai műveletek (csak név))
  • égés, oxidáció, robbanás (alapfogalmak, öngyulladó anyagok csoportjai, egy-egy példa, robbanástípusok, megelőzés)
  • szikraérzékenység
ad