PSZICHOPEDAG GIA SZAK

1. PSZICHOPEDAG�GIA SZAK ELTE BGGYK PSZICHOPEDAG�GIAI TANSZ�K

2. A szak t�rt�nete 1969-ben a Gy�gypedag�giai Tan�rk�pzo Foiskol�n a posztgradu�lis, k�t�ves nevelotan�r szak (nevelootthoni nevel�s) bevezet�s�vel, amely 1973-ban n�gy�ves k�pz�si ideju pszichopedag�giai szakk� fejlod�tt, ahol a pszichopedag�gi�t m�r a gy�gypedag�gia �n�ll� �gak�nt muvelik. A szak alap�t�s�t szorgalmaz� szakemberek: Illy�s Gyul�n�, Mur�nyi-Kov�cs Endr�n� �s Gordosn� Szab� Anna voltak. A szak a t�rt�nelmi hagyom�nyok h�rmass�g�t mind a mai napig orzi: a teljes�tm�ny- �s viselked�szavarok mindh�rom vonulat�val (neurotikus-antiszoci�lis-pszichotikus fejlod�sir�ny) foglalkozik, tev�kenys�gfajt�inak/m�dszereinek hangs�ly�t a fejleszt�sre-oktat�sra-gondoz�sra helyezve.

3. Mi a pszichopedag�gia? A pszichopedag�gia a bio-pszicho-szoci�lis �rtalmak k�vetkezt�ben kialakult idegrendszeri-, illetve �rzelmi- �s szem�lyis�gfejlod�sben jelentkezo pszich�s s�r�l�s miatt viselked�s- �s teljes�tm�nyzavarokkal, beilleszked�si/alkalmazkod�si neh�zs�gekkel k�zdo gyermekek, fiatalok, ifj� felnottek �s csal�djuk k�r�re ir�nyul� interdiszciplin�ris gy�gypedag�giai (nevel�si, oktat�si, fejleszt�si, ter�pi�s �s rehabilit�ci�s) tev�kenys�g.

4. A pszichopedag�giai tud�startalom A pszichopedag�giai tud�startalom �s tev�kenys�g keret�ben megismerhetok a viselked�s- �s teljes�tm�nyzavarok kialakul�s�nak ok-okozati �sszef�gg�sei, t�neti megnyilv�nul�sai, a viselked�s- �s teljes�tm�nyzavarok diagnosztik�j�nak, kezel�s�nek, ter�pi�j�nak m�dszerei, elj�r�sai. A pszichopedag�gia tapasztalati tudom�nya a viselked�st �s a teljes�tm�nyt a pszichol�giai, a genetikai, az idegrendszeri elemekkel, �s az ezeket form�l� k�rnyezeti hat�sokkal �sszef�gg�sben elemzi. Komplex tud�startalmak: fejlod�s � nevel�s � szoci�lis k�r�lm�nyek: fejlod�s (norm�lfejlod�s, k�ros fejlod�s � fejlod�sl�lektan, szem�lyis�gl�lektan, pszichi�tria) nevel�s (nevel�sl�lektan, csal�di �s int�zm�nyes nevel�s, szocializ�ci�) szociokultur�lis h�tt�r (h�tr�nyos helyzet, vesz�lyeztetetts�g, devianci�k, szociol�gia)

6. Szakmater�letek klinikai (diagnosztikus �s ter�pi�s) nevel�si, fejleszt�si, oktat�si korrekci�s-kompenz�ci�s, oktat�st seg�to-tanul�sm�dszertani (tanul�si �s teljes�tm�nyzavarok) eg�szs�gprom�ci�s, kr�zisintervenci�s (re)habilit�ci�s gyermekv�delmi krimin�lpedag�giai

7. C�lcsoportok  gyermekek, serd�lok, fiatalok, felnottek sz�lok, csal�d nevelok, pedag�gusok, m�s szakemberek

8. C�lcsoportok korai �letkorban � csal�dban, int�zm�nyben eg�szs�g�gyben szoci�lis �s gyermekv�delemben k�zoktat�sban b�ntet�sv�grehajt�sban

9. C�lcsoportok korai �letkorban: pszich�s fejlod�si elmarad�sokkal, zavarokkal, probl�m�kkal k�zdo gyermekek �s csal�djaik � korai fejleszt�s pedag�giai szakszolg�latokban, b�lcs�d�kben, korai fejleszto k�zpontokban, civil szervezetek szolg�lataiban, korai felismer�s, szur�s �s seg�ts�gny�jt�s sz�l�szeti, neonatol�giai, korasz�l�tt, gyermek oszt�lyokon eg�szs�g�gyben: beteg, kr�nikusan beteg, pszichoszomatikus t�netekkel, betegs�gekkel k�zdo, ment�lis �s viselked�szavarokkal k�zdo gyermekek, serd�lok, fiatalok �s csal�djaik � k�rh�zi, gyermekk�rh�zi, pszichi�triai ambulanci�n vagy oszt�lyon t�rt�no kezel�s, �pol�s, nevel�s-oktat�s, fejleszt�s, ter�pia szoci�lis �s gyermekv�delemben: a speci�lis sz�ks�gletu gyermekek, serd�lok, fiatalok �s csal�djaik, HH, HHH: h�tr�nyos helyzetu, halmozottan h�tr�nyos helyzetu gyermekek, serd�lok, fiatalok megseg�t�se a gyermekv�delmi alap-, ill. szakszolg�latokban, civil szervezetek szolg�lataiban, bunmegeloz�s, reszocializ�ci� B�ntet�sv�grehajt�sban: fiatalkor�ak b�rt�n�ben nevel�s, ter�pi�k

10. C�lcsoportok k�zoktat�sban: a saj�tos nevel�si ig�nyu gyermekek, illetve a beilleszked�si, tanul�si, magatart�si zavarokkal k�zdo gyermekek �s csal�djaik � rehabilit�ci�s foglalkoztat�s, fejleszto foglalkoztat�s, ter�pi�s ell�t�s �vod�ban, iskol�ban, koll�giumban, di�kotthonban, m�dszertani int�zm�nyben, pedag�giai szakszolg�latokban SNI: a megismero funkci�k vagy a viselked�s fejlod�s�nek organikus okra visszavezetheto tart�s �s s�lyos rendelleness�ge: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, iskolai k�pess�gek kevert zavara, kevert specifikus fejlod�si zavarok, nem meghat�rozott fejlod�si zavara az iskolai k�szs�geknek, tanul�si zavar vesz�lyeztetetts�g, aktivit�s �s figyelem zavara �BTM: magatart�si neh�zs�g, beilleszked�si neh�zs�g, olvas�si, �r�si, sz�mol�si neh�zs�g, r�szk�pess�gek ter�letein megmutatkoz� neh�zs�g, tanul�si gyenges�g HH, HHH: h�tr�nyos helyzetu, halmozottan h�tr�nyos helyzetu gyermekek

11. Gyermekpszichi�triai k�rk�pek n�vekvo prevalenci�ja: Magatart�sprobl�m�k miatt kezelt gyermekek sz�ma USA NAGY-BRITANNIA MAGYARORSZ�G 1976: 10% 1997: 11-25% 1993: 23,4% (Vetr� �s mts.) 1989: 18% (Rutter et al) 1999: 24% 1998: 23-25% (Wright et al) (Padget, Cohen) �Minden �t gyerekbol egyn�l ment�lis rendelleness�g vagy viselked�si zavar tapasztalhat�. Szervezeteink felh�vj�k a korm�nyok figyelm�t arra, hogy amennyiben nem tal�lnak megold�st a probl�m�ra, a jelens�gnek k�sobb, amikor ez a gener�ci� felnottkorba l�p, felm�rhetetlen k�vetkezm�nyei lehetnek.� No a depresszi�, �ngyilkoss�g, hangulati zavarok, szorong�sos k�rk�pek, devi�ns viselked�si form�k, magatart�si zavarok, fiatalkori bun�z�s. (WHO �s ENSZ Gyermekalap tanulm�nya, 2002) WHO elorejelz�s 2020-ra: A 2000 ut�ni �vtizedben az eg�szs�g�gy legs�lyosabb probl�m�i pszichi�triai, pszichol�giai megbeteged�sek k�vetkezm�nyei lesznek 2020-ra 50%-kal emelkedik a lelki beteg gyermekek sz�ma

12. patol�gia �rzelmi- �s viselked�szavarok (ED, SED, BD, BD/ED) Magatart�szavarok (CD) Teljes�tm�ny/tanul�si zavarok (LD, MR) Szem�lyis�gzavarok (PD) Pszichi�triai k�rk�pek Szociokultur�lis, pszichoszoci�lis h�tr�nyok, vesz�lyeztetetts�g �letvezet�si kr�zisek, traum�k, stresszek

13. Az �let utca

14. A pszichopedag�gia fo feladata: pszich�s fejlod�si zavarok, nevel�si probl�m�k, szociokultur�lis h�tr�nyok felt�rk�pez�se �s kezel�se komplex tud�startalmak birtok�ban. A szem�lyis�gfejlod�si zavar t�netei m�r kisgyermekkorban jelentkezhetnek enyh�bb tanul�si- magatart�si probl�m�k t�neti form�j�ban. Az idoben ny�jtott szakmai seg�ts�g k�pes ak�r a folyamatot meg�ll�tani (reverzibilit�s), �s a t�neteit megsz�ntetni, de legal�bbis enyh�teni. Az elmarad� seg�ts�gny�jt�s abba az ir�nyba hat, hogy a t�netek �lland�sulnak, s�lyosabb szem�lyis�gfejlod�si zavart vagy ment�lis k�rk�peket eredm�nyeznek, illetve nehezen nevelhetos�g vagy inadapt�ci� alakulhat ki.

15. A pszichopedag�gia feladata 0-18 �ves koroszt�ly lelki eg�szs�g�nek megorz�se, fejleszt�se (prevenci�)? a kompetencia k�r�be tartoz� pszich�s eredetu k�rk�pek diagnosztiz�l�sa gy�gy�t� nevel�se gondoz�sa ter�pi�ja reszocializ�ci�ja

16. A pszichopedag�gi�r�l BA, MA v�gzetts�g Pszichopedag�gus: a teljes�tm�ny- �s viselked�szavarokkal k�zdo gyermekek �s fiatalok gy�gy�t� nevel�s�vel foglalkoz� gy�gypedag�gus. (Volentics A.) �n�ll� tansz�ke van A gyermek �s serd�lokor specialit�saib�l indul ki Hat�rter�leti szakma (pszichol�gia, pedag�gia, pszichi�tria, szoci�lis szakma, gy�gypedag�gia) Egy�ttmuk�d�s a csal�dokkal �s t�rsszakm�kkal

17. A gy�gypedag�gusok a pszichopedag�gia szakir�nyon k�pesek, illetve alkalmasak: a beilleszked�si, viselked�s- �s/vagy teljes�tm�nyzavarok felismer�s�re, diagnosztiz�l�s�ra, fejleszt�si terv k�sz�t�s�re �s megval�s�t�s�ra, egy�ttmuk�dve a nevel�sben, ell�t�sban, gondoz�sban �rintett partnerekkel �s int�zm�nyekkel; a nehezen nevelheto, inadapt�lt, szem�lyis�gzavarokkal k�zdo gyermekek, fiatalkor�ak, felnottek gy�gy�t� nevel�s�re, gondoz�s�ra, az eredm�nyes szocializ�ci� eloseg�t�s�re az eg�szs�g�gyi, szoci�lis-gyermekv�delmi, korai fejleszt�si, valamint a k�zoktat�si int�zm�nyekben; anamnesztikus adatok elemz�s�re, a viselked�s �s/vagy teljes�tm�nyzavarokat eloid�zo okok, t�netek fejleszthetos�g szempontj�b�l t�rt�no �rt�kel�s�re, valamint tan�csad�sra, ter�pi�ra �s fejleszt�sre az okok, illetve a t�netek megsz�ntet�se, enyh�t�se �rdek�ben.

18. A pszichopedag�gia szakir�nyhoz tartoz� speci�lis ismeretek: �szakir�ny� alapoz� ismeretek: a viselked�szavarok k�rtana, inadapt�ltak pszichol�gi�ja, pszichodiagnosztik�ja, a pszichopedag�gia t�rt�nete, bevezet�s a pszichopedag�gi�ba, gyermekv�delem-jogi alapismeretek; szakir�ny� szakter�leti ismeretek: a viselked�szavarok ok-okozati �sszef�gg�sei; az �rtalom �s t�netkombin�ci�k �rtelmez�se; a devianci�k �s a viselked�szavarok �sszef�gg�sei; a gyermekv�delmi seg�torendszerek, a reszocializ�ci�s gondoz�s int�zm�nyrendszere, m�dszertana; a h�tr�nyos helyzetu �s/vagy sz�loi h�tt�r n�lk�li gyermekek �s fiatalok fejleszt�s�nek, seg�t�s�nek lehetos�gei; a neurotikus szem�lyis�gfejlod�s k�rd�sei, ter�pi�s lehetos�gek; az antiszoci�lis szem�lyis�gfejlod�s kialakul�sa, a pszichotikus fejlod�sir�ny problematik�ja, a szem�lyis�gfejlod�si zavarokkal/viselked�sbeli probl�m�kkal k�zdo n�pess�gcsoportokhoz kapcsol�d� b�n�sm�d, az ell�t�s hazai m�dszerei �s gyakorlata; ezeket az ismereteket a k�vetkezo t�rgyakban tanulj�k a hallgat�k: szakter�leti ter�pi�k 1-4, pszichopedag�giai fejleszt�s-oktat�s 1-4, nevel�si tan�csad�s, szoci�lpedag�gia, ismeretek a szoci�lpolitika �s szoci�lismunka k�r�bol, megeloz�s �s korai fejleszt�s, t�nc �s mozg�ster�pia, romol�gia, integrat�v j�t�kter�pia, didaktikus j�t�kok, konfliktuskezel�s, �nk�p-korrekci�, �nismeret, konfliktuskezel�s, krimin�lpedag�gia, szenved�lybetegs�gek kezel�se stb. �

19. A pszichopedag�gus Fejlod�s-l�lektani, fejlod�si pszichopatol�giai, fejlod�si traumatol�giai Szem�lyis�g-�s szoci�lpszichol�giai Gy�gypedag�giai Nevel�studom�nyi, nevel�sl�lektani Pszichi�triai ? Szoci�lis �s gyermekv�delmi ismeretekre t�maszkodva dolgozik

21. A pszichopedag�gia l�t�sz�g�be tartoz� zavarok 1.

23.

25. Pszich�s fejlod�s zavarai Iskolai teljes�tm�nyek zavarai Diszlexia, diszgr�fia, diszortogr�fia, diszkalkulia A motoros funkci� specifikus fejlod�si rendelleness�gei Kevert specifikus fejlod�si zavarok A viselked�s �s az �rzelmi-hangulati �let rendszerint gyermek-vagy serd�lokorban jelentkezo zavarai Hiperkinetikus zavarok Magatart�szavarok A szocializ�ci� jellegzetesen gyermek vagy serd�lokorban kezdodo zavarai Mutizmus Reakt�v k�tod�si zavar

26. A pszichopedag�gia l�t�sz�g�be tartoz� zavarok 3. Pszichoszoci�lis zavarok vesz�lyeztetett �s devi�ns magatart�s� gyermekek, fiatalok, felnottek � (szer)ab�zusok (pszichoakt�v szerek, drog, alkohol), impulzuskontroll zavarok, �ngyilkoss�g, antiszocialit�s, csal�don bel�li �s int�zm�nyes eroszak, bun�z�s tehets�ges gyermekek probl�m�i testi �s pszichoszomatikus betegs�gek pszichoszoci�lis �s k�rnyezeti probl�m�k � �letvezet�si probl�m�k, negat�v �letesem�nyek, stresszhelyzetek, k�rnyezeti vagy gazdas�gi probl�m�k, �letv�ls�gok, kr�zisek, traum�k (v�l�s, vesztes�gek, betegs�g, hal�l), �llami gondoskod�s �

27. A pszichopedag�giai tev�kenys�g �s kompetencia  A pszichopedag�gus szakmai muvelts�g�nek a pszichol�giai, k�rtani, szociol�giai ismeretek is integr�ns r�sz�t k�pezik, s ezeket az ismereteket kik�pz�se sor�n meg szerzi. A korszeru k�pz�si tartalmak lehetov� teszik a pszichopedag�gusok sz�m�ra is a szakter�let�kre vonatkoz� pszichodiagnosztikai, a tan�csad�i, ter�pi�s, rehabilit�ci�s megk�zel�t�su gy�gypedag�giai-pszichol�giai m�dszerek, elj�r�sok ismeret�t �s kreat�v felhaszn�l�s�t.

28. A pszichopedag�giai diagnosztikus �s ter�pi�s tev�kenys�g fo ter�letei:  a szem�lyis�g �s a t�rsas kapcsolatok kognit�v funkci�k (v�grehajt� funkci�k, figyelem, koncentr�ci�, orient�ci�, recept�v �s expressz�v besz�d, �rz�kel�s, �szlel�s, motorium, vizuomotoros organiz�ci�, tanul�s, eml�kezet) affekt�v funkci�k (em�ci�k, �rzelmek, hangulatok, k�tod�s, emp�tia, �rzelmi intelligencia, �rzelmi zavarok) ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek k�re, tud�sszintje (ut�nz�son, meg�rt�sen, akt�v besz�den alapul� ismeretek, olvas�s, �r�s- helyes�r�s, sz�mol�si k�szs�g, �ltal�nos t�j�kozotts�g) adapt�v viselked�s (�n�ll�s�g, t�rsas kapcsolatok, beilleszked�s, �nkontroll, interakci�k, j�t�k, szabadido szervez�se) megismer�se �s fejleszt�se

29. Diagnosztik�ban felhaszn�lt fo eszk�z�k: explor�ci�, anamn�zis, interj�, megfigyel�s, szurovizsg�latok k�rnyezettanulm�ny, st�tusz. klinikai pszichopedag�giai szakv�lem�ny; tesztek: kompetencia k�r�n bel�li szem�lyis�gvizsg�latok, projekt�v elj�r�sok, pszichol�giai k�pess�gm�ro tesztek, klinikai pszichodiagnosztikai elj�r�sok, pedag�giai, gy�gypedag�giai teljes�tm�ny- �s r�szk�pess�gm�ro elj�r�sok, intelligencia vizsg�latok, szoci�lis tesztek, felm�r�sek

30. Ter�pi�k: primer prevenci� (megeloz�s), szekund�r prevenci� - ter�pi�k (pszichopedag�giai intervenci�), tercier prevenci� (rehabilit�ci�) �szocioter�pi�k, pedag�giai, muv�szeti ter�pi�k, gy�gypedag�giai ter�pi�k �s fejleszto m�dszerek, pszichopedag�giai specifikus ter�pi�k

32. A pszichopedag�gus szaktev�kenys�ge sz�lesk�ru alkalmaz�sra tal�lhat minden olyan ter�leten, szervezetben, int�zm�nyben, l�tes�tm�nyben, ahol nevel�s, k�pz�s, fejleszt�s, eg�szs�gmegorz�s, �jranevel�s, korrekci�, gy�gy�t�s, rehabilit�ci�s tev�kenys�g folyik, �s ennek sor�n a szakemberek hum�n intervenci�kat haszn�lnak fel a munk�jukban. Mivel a pszichopedag�gus felk�sz�lt �s alkalmas kompetenci�inak megfeleloen a hum�n intervenci�k k�r�ben haszn�latos muk�d�s-, adapt�ci�s-, k�pess�g- �s viselked�selemzo vizsg�latok elv�gz�s�re �s ki�rt�kel�s�re, valamint atipikus fejlod�s eset�n korszeru ter�pi�k �s fejleszto elj�r�sok alkalmaz�s�ra, ez�rt a szakter�let ir�nti kereslet jelentosnek mondhat�.

33. K�pes�t�s t�bb ter�letre Felk�sz�tenek a tanul�si neh�zs�gekkel k�zdo tanul�k speci�lis t�neteinek kezel�s�re (teljes�tm�nyroml�s, olvas�si, sz�mol�si �s �r�szavarok, �rtelmi k�pess�gek � figyelem, eml�kezet, koncentr�ci�, �ltal�nos gondolkod�si k�szs�g- gyenges�ge, tanul�si motiv�ci� �s tanul�si technik�k neh�zs�gei), a tanul�k felz�rk�ztat�s�ra (k�zoktat�si ter�let) Felk�sz�tenek a t�gabb �rtelemben vett iskolai �s ter�leti gyermekv�delemre, �gy a szakember j�rtas a vesz�lyeztetett gyermekek �s csal�dok felismer�s�nek �s felkutat�s�nak, valamint ell�t�s�nak elj�r�saiban (szoci�lis �s gyermekv�delmi ter�let) � Felk�sz�tenek a magatart�si zavarok felismer�s�re, megeloz�s�re �s kezel�s�re, a t�netek cs�kkent�s�re (�retlens�g, agresszivit�s, g�tolts�g, szorong�s, �rzelmi labilit�s, kapcsolati zavar) � klinikai, eg�szs�g�gyi ter�let, civil szf�ra.

34. munkak�r�k A pszichopedag�gus elhelyezked�se t�bbf�le st�tuszban �s munkak�rben lehets�ges, n�h�ny p�lda: gy�gypedag�gus, pszichopedag�gus, fejleszto pedag�gus, pszichol�giai tan�csad�, csal�dgondoz�, ut�gondoz�, gy�mi, gondoz�i tan�csad� m�dszertani szaktan�csad�, szaktan�csad� nevelo, vezeto, szak�rtoi vezeto stb.

35. B�lcsode, �voda, iskola, jav�t�int�zet, gyermekotthon�