1 / 31

A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA VÁZLATA

A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA VÁZLATA. Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann. A TELEPÜLÉS szociológiai fogalma   rendszerelméleti megközelítésben:. A társadalom alrendszerekből összeszerveződő rendszer

veta
Download Presentation

A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA VÁZLATA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA VÁZLATA Bevezetés a szociológiába WJLF Pecze Mariann

  2. A TELEPÜLÉS szociológiai fogalmarendszerelméleti megközelítésben: • A társadalom alrendszerekből összeszerveződő rendszer • Többféle módon (több különböző dimenzió mentén) tagolódik alrendszerekre - szerveződik meg (Osztály- és rétegszerkezet, intézményi struktúra, munkafolyamatok rendszere, stb.) megszerveződik TÉRBEN is  A TELEPÜLÉS A TÁRSADALOM TÉRBENI MEGSZERVEZŐDÉSE MTA Településtudományi Bizottságának meghatározása szerint „ A település embercsoport részére lakó- és munkahelyül szolgáló, valamint ezekkel valamilyen összefüggésben álló egyéb épületeknek, létesítményeknek és intézményeknek összefüggő területen elhelyezkedő együttese.”(Urbanisztikai Kézikönyv, szerk. Perényi Imre. ÉTK. Budapest, 1987)

  3. Térbeni megszerveződés A társadalom maga alakítja ki terét. Alapja: • Társ.i szükségletek • Természeti-környezetifeltételek népsűrűség, a társadalmi tevékenységek jellege, környező társadalmak A FELTÉTELEK VÁLTOZÁSÁVAL A TÁRSADALOM TÉRSZERKEZETE IS VÁLTOZIK!!!

  4. TÉRSZERKEZET • TELEPÜLÉSHÁLÓZAT:az a mód (az rendszer), ahogyan a települések az ország területén elhelyezkednek. a települések egymás közötti kapcsolatai, a települések egymáshoz való térbeni viszonya. Lsd. az ország közigazgatási térképe. • TELEPÜLÉSSZERKEZET:egy adott település belső szerkezete. amit egy település térképén látunk: utcák, terek, stb. Mindkettőt a társadalmi folyamatok alakítják ki, a társadalom szükségleteinek megfelelően, adott feltételek lehetőségei által megszabottan. A feltételek és a társadalmi tér kapcsolatát ábrázolja a tetraéder-(térszemléleti) modell.

  5. A TERTRAÉDER MODELL(Tóth József, 1981.) Alap: a társ.-i és természeti környezet kölcsönhatása tér: • Természeti • Társadalmi: társadalmi gazdasági szféra infrastrukturális Település: a tér koncentrált gócterülete, megjeleníthető egy tetraéderrel Egyik szférában változás rendszerszerű változást idéz elő a többi szférában is!

  6. A TETRAÉDER MODELL ABC=társadalmi szféra C BCD=gazdasági szféra ACD=infrastrukturális ABD=természeti szféra D A B

  7. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA KIALAKULÁSA I. jelentős nagy társadalmi folyamatok (XX. szd.): • urbanizáció városok fejlődése; két folyamat: városodás, a városok népességszámának ugrásszerű gyarapodása; városiasodás, sokféle településen a városias infrastruktúra fejl. • falusi közösségek bomlása (részben az elvándorlás, részben a zártság oldódása következtében) AZ EZEKBŐL SZÁRMAZÓ TÁRSADALMI PROBLÉMÁKRA KELLETT MAGYARÁZATOT KERESNI (családi, rokoni, szomszédsági kötelékek lazulása, deviáns vis.formák –prost., bűnözés, öngy., alk. - növekedése, nyomor…)

  8. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA KIALAKULÁSA II. A Lynd házaspár munkássága Könyvük: Middletown (1929) Egy amerikai kisváros belső életének elemzése-hogyan formálja át az urbanizáció a kisváros belső életét (életmód, kommunikáció, helyi társi strukt.) 1890-1925 között Módszer: résztvevő megfigyelés folytatás: Middletown in Transition (1935) Innen eredeztethető a HELYI TÁRSADALOM kutatás Bővebb információ: http://en.wikipedia.org/wiki/Middletown_studies

  9. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA KIALAKULÁSA III. A „CHICAGÓI ISKOLA” (Park, Burgess) 1925. A várost vizsgálták Fő elvük: „humán ökológia” (emberi társ. és környezetének viszonya) a térbeni egységek (városrészek) egyben társadalmi egységek is: a településszerkezet és a társadalomszerkezet összefügg! Az összefüggés kutatása a településszociológia egyik ága

  10. A TELEPÜLÉSSZOCIOLÓGIA KIALAKULÁSA – a chicagói iskola Koncentrikus körök elmélete: A városok belső térbeli szerkezete differenciált • Városközpont (igazgatás, üzleti élet, művelődés) • Átmeneti övezet (slumok) • Munkások otthona • Gazdag társi rétegek 2 • Elővárosok, kertvárosok 1 4 3 5

  11. NÉHÁNY ALAPFOGALOM • Szegregáció:egy településen belül egy-egy városrészben azonos társadalmi csoporthoz (réteghez) tartozó emberek, családok laknak. • Slum (ejtsd: szlöm): fizikailag és társadalmilag egyaránt leromlott településrész. • Slumösödés: önmagát fokozó folyamat: egy településrész fizikailag leromlik, lakásárak esnek, szegényebb réteg foglalja el, még kevésbé tudják fenntartani, még jobban leromlik, még szegényebbek jönnek, é.í.t.

  12. AZ URBANIZÁCIÓ A modern - újkori, kapitalizmuskori - településfejlődés fő folyamata. A modern urbanizáció ciklikus folyamat Lényege: a városok egyre jelentősebbek a településhálózaton belül. (Ld. városodás és városiasodás!!!) Az urbanizációszakaszai: (Enyedi György) • Városrobbanás A városi népesség hirtelen megnövekedése • Relatív dekoncentráció: agglomeráció képződés, kis- és középvárosok fejlődése • Dezurbanizáció: városi népesség csökken, falusi térségek népessége gyarapszik • Új koncentráció: nagyvárosi központokrehabilitációja Akadémiai Díj (1961), Trefort Ágoston-díj (1994),Széchenyi-díj (1998)Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004)Hazám Díj (2007, XXI. Század Társaság)Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványi Fődíj (2008)Lauréat d'Honneur (2008, Nemzetközi Földrajzi Unió) Hild János-díj (2009, Magyar Urbanisztikai Társaság)

  13. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA I. • XI.-XII. szd: 3 pólusú, 3 alapvető településtípus: - királyi várak körül kialakult városok (királyi városok) - mezővárosok, (zömmel kereskedelmi központok) - a falvak; földesúri fennhatóság alatt. FONTOS! A falvak lélekszáma ebben a korban igen kicsi: 30-50 család. Ennek megfelelően a településhálózat az ország jelentős részén eléggé sűrű.

  14. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA II. 2. Nagy változás a török hódoltság korában különösen az ú.n. „hódoltsági területen”. (Nagyjából a Duna-Tisza köze.) Lényeg: a kis falvak megszűnnek, az emberek nagyobb településekre - mezővárosokba - menekülnek. Így alakul ki a sajátos magyar városforma, a tanyás mezőváros. (Ld. Erdei Ferenc!)

  15. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA III. 3. XIX. szd. A modern - kapitalizmuskori - településhálózat fejlődés fő tényezői: - iparfejlődés - polgárosodás - népesség-robbanás - a közlekedés-hálózat (vasút) fejlődése A centrális - BUDAPEST-KÖZPONTÚ - fejlődés

  16. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA IV. 4. Kiegyezés időszaka (1867) a fejlődés felgyorsul – Debrecen, Szeged, Kassa összekötése a centrummal sugaras közlekedéshálózat 5. Trianon (1920) a decentrumok kívül kerülnek az országhatáron – megszakadt városrobbanás 6. 1945 után városképző erő: erőltetett szocialista iparosítás – új városok építése – népvándorlás városokat preferáló településpolitika

  17. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA V. 7. ’50-’60-as évek ellenpólusok kialakítása: Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr – 5 régióközpont 8. 1971 – OTFK Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció) funkció szerinti településosztályozás cél: minden kisebb régióban legyen egy városközpont (biztosítja a városi szolgáltatást a falvaknak) De: elszegényedő-elöregedő községek

  18. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA VI. 9. 1990 után a települések önállósága nagymértékben megnőtt – önálló önkormányzati gazdálkodás – több lehetőség 10.2004. – EU tagság I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) 2004-2006 5 operatív program közül: (GVOP, HEFOP, KIOP, AVOP, ROP) ROP – Regionális Operatív Program AVOP- Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Az OP-ok céljáról bővebb info: http://www.kozpontiregio.hu/00_aktualis/nemzeti.html 11. Új Magyarország Fejlesztési Terv ÚMFT (II.NFT)2007-2013 15 OP, ebből 7 regionális OP, 1 technikai tartalék, 7 szakmai A 15 OP-ról bővebb információ: http://www.nfh.hu/./index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=hirek_10000326-hir

  19. Gazdaságfejlesztés OP (GOP) Közlekedés OP (KÖZOP) Társadalmi megújulás OP (TAMOP) Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP) Környezet és energia OP (KEOP) Államreform OP(ÁROP) Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) Nyugat-dunántúli OP (NYDOP) Dél-alföldi OP (DAOP) Észak-alföldi OP (EAOP) Közép magyarországi OP (KMOP) Észak-magyarországi OP (EMOP) Közép-dunántúli OP (KDOP) Dél-dunántúli OP (DDOP) Végrehajtás OP (VOP) OP-ok az ÚMFT-ben (2007-2013)

  20. ÚMFT 2007-2013

  21. ÚMFT 2007-2013

  22. Területfejlesztési szakágak • Területhasznosítás, területgazdálkodás Városgazdálkodás, lakásgazdálkodás • Településmarketing Marketingstratégia (helyzetelemzés, fejlesztés irányai, célok meghat., stratégiai és intézkedési terv, ellenőrzés) • Területfejlesztés Foglalkoztatás, infrastruktúra, lakáshelyzet összhangba hozása területileg • Településrendezés, tervezés Természeti, épített és szociális elemek szabályzása, alakítása

  23. A MAGYAR TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ALAKULÁSA VII. Településtípusok 1990-93 körül Városok: 1. Tradicionális városok 1.1. Tradíció és dinamika (Székesfehérvár, Sopron) 1.2. „Múlton merengő”. Hagyományőrzés, stganálás (Esztergom, Pápa) 1.3. „Megkopott fény”. Hanyatló városok (Pásztó) 2. Újabb alakulású városok 2.1. „Csinált városok” (Dunaújváros, Tiszaújv.) 2.2. Felfuttatott városok (Tatabánya, Salgótarján) 2.3. Az „új polgárosodás” dinamikája (Győr, Szombathely)

  24. Településtípusok 1990-93 körül - folytatás 3. Mezővárosok; majdnem -stagnáló, helykereső állapotban (Nagykőrös, Makó) 4. Alig-városok: az újonnan várossá kinevezett települések közül azok, amelyeken a város-funkciók csak korlátozott mértékben vannak meg. (Visegrád, Nagymaros) Falvak: 1. Hagyományos falvak 1.1. „Zárvány-faluk” 1.2. Mezőgazdasági falvak

  25. Településtípusok 1990-93 körül - folytatás 2. „A polgárosodás útján” 2.1.Vállalkozó típusú, kereskedelemmel párosult mezőgazdasági falvak. 2.2. Urbánus (urbanizálódó) falvak. 2.3. Lakófalvak; „szuburb” települések 3. Különleges falvak (üdülőfalvak, idegenforgalomra átállt falvak, stb.) 4. Haldokló falvak (depressziós térségek aprófalvai) (5. Cigányfalvak???)

  26. Az EU regionális felépítése Az Európai Unió szervezetének alapja a Régiók Európája elv, ennek értelmében támogatási rendszerében az európai források odaítélésénél a regionális szervezetek előnyt élveznek. Az EU tagállamok regionális felépítése a NUTS rendszeren alapul, amely a statisztikai területi egységek elnevezéséből képezett betűszó. Nomenclature des Unites Territorales Statistique. (nut = dió). A rendszer öt különböző szintet állapít meg: • NUTS 1. Országos szint • NUTS 2. Tervezési- statisztikai nagyrégió: több megye területére kiterjedő, a megyehatárokkal határolt egybefüggő tervezési, ill. statisztikai területi egység. • NUTS 3. Megye • NUTS 4. Kistérség • NUTS 5. Település, Városkörnyék

More Related