Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban

1. Szociolingvisztika és határterületei egy többnyelvűségi kutatásban Heltai Borbála Éva MTA Nyelvtudományi Intézet 2013. november 19. A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2. A kutatás helyszíne: Geresdlak • Németek („svábok”) • Cigányok • Magyarok

3. A kutatás helyszíne: Geresdlak • Finnek • 19 ház • Németek • 23 ház

4. Miért? Az első ok az, hogy a tavasz és a tél, márciustól június elejéig itt egy remek időszak van a finnek számára. Finnországban március-májusban még elég rossz idő van, havaseső és fagy. Itt márciusban már jó nyár van. Mégsincs túl meleg. Tehát az időjárás az, ami nagyon fontos. (…) És a másik dolog, ami nagyon fontos, Magyarország, vegyük most például Budapestet vagy Geresdlakot és vegyünk egy sugarat, 300 kilométer hosszan, tegyünk egy kört: jártál Olaszországban, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Szlovákiában, jártál Horvátországban, Szlovéniában. (…) Ez az ország tehát Európa közepén van. Ez is lehet egy ok. Innen könnyű utazni, saját autóval például Görögországba vagy Olaszországba. Aztán biztosan az is az egyik oka, hogy itt, hogy az emberek nagyon barátságosak. Ez nagyon fontos. Nagyon pozitívan fogadják a másik embert. Segítenek, nagyon segítőkészek és aztán persze a finneknek az is fontos, hogy mivel ez most egy EU-ország, ezek az EU-dolgok ugyanolyanok, tehát ha megbetegedünk, kapunk ellátást. (…) Meg aztán ez az ország ebben a pillanatban még nem annyira drága, bár már drágább lett. Ez a finneknek egy nagyon jó alternatíva például Spanyolországhoz képest. (67 éves finn férfi)

5. Kutatási módszerek • 2009 óta • Interjúk (130 adatközlő) • Nyelvhasználati gyakorlatok és vélekedések • Közösségi aktivitások • Jövőkép • Kapcsolati háló • Közösségi tanulás • Résztvevő megfigyelés • Nyelvi dokumentumok gyűjtése • Nyelvhasználati naplók • „Beépített” interjúk

7. Demográfiai helyzet Forrás: Népszámlálás 2011

8. Ak1: Az a 15-20 éve, az volt az, amikor úgy elmentek. Meg az volt a sláger itt a faluba, pécsi lakás, pécsközeli. Ak2: Leginkább a szülők hibája. Mert a szülők mindig azt mondták, csak minél messzebb, csak minél messzebb. Itt egy hatvan fiatal elment. Most azt el lehet képzelni, hatvan fiatal, hatvanszor két gyerek vagy ha csak eggyel számolunk, az hatvan gyerek. (…) És szeretnek ezek a fiatalok Geresdlakon lenni, mert akkor nem lennének ennyit. Mert azért a hétvégéket legtöbben itt töltik. Hogy pénteken jönnek és vasárnap este mennek vissza. (Ak1 és Ak2 = 58 és 54 éves adatközlők)

9. Finnek, németek • Residential tourism • Retirement migration • Seasonal migration • Second-home ownership Mantecón-Huete 2009 O’Reilly 2003, 2007 Haug-Dann-Mehmetoglu 2007 Gustafson 2002

10. Dimensions of authenticity(Mantecón & Huete 2009)

11. Kisgeresdi új lakosok

12. Én magunknak, a lányomnak, a fiamnak itt vettem házat, csináltunk egy közösségi házat is. (…) Én nagyon boldog vagyok, hogy itt élek, igazán különlegesen jól eső érzés, hogy unokáimnak, a családnak gyakorlatilag abszolút bio élelmiszerhátteret biztosítok. Növényeket, tehát kertet művelünk, (…) aztán állatokat tartunk. A húsigényt azt innen elégítjük ki, nem veszünk boltba, és tehát egy ilyen egészséges, természetes környezetben élünk, ami én azt hiszem, hogy a mai világban már egy különleges szerencse. (Középkorú férfi)

13. Életkörülmények SZOLGÁLTATÁSOK iskola, óvoda, bolt, orvos, bank, posta MUNKAHELYEK mezőgazdasági zrt. startmunka külföld ALKALMI MUNKALEHETŐSÉGEK finnek

14. Nyelvi források Ak: Én a lányokkal a legtöbbet svábul beszélek, de ők magyarul válaszolnak. Tm: Akkor ők is jól megértik a svábot. Ak: Persze, megértik. Tm: Tudnának is beszélni? Ak: Tudnak még beszélni. Az Anna, a kisebbik, az pláne tud beszélni, egy kicsit hát másképpen, mert hogyan is mondjam, […] ő egy német családdal telefonált meg lement oda és németül beszélt. Hát akkor nem ilyen svábul mint mink, hanem egy kicsit másképp ugye. (Ak=időskorú nő)

15. Kapcsolatok

16. Nyelvhasználat ales gud! Hier ist gald -15.0 c grad. Vie varen( räpylö)PLya del ingles,und kom zuryk in finland 29.09.2013 und sen kom. geresdlak abaut, 30.03.2013 ven ist alles gud! HYVÄÄ LOULUA JA KAIKILLE TERVEISIÄ, P. UND O.! GÖSÖNM SEPEN!

17. Nyelvi kreativitás, közös játék • Ak1: És hogy eszek cseresznyét, azt megint elmondom, de nem igaz. Hogy … kirsikka • Ak2: Ah, poimit kirsikoita. • Ak3: Syö. • Ak1: Syö, syö. • Ak2: Syöt kirsikoita. Teetkö pálinkaa, teetkö likööriä? Kirsikoista. • Ak1: On lekvárissa. • Ak2: Lekvár. Aha. Hilloa. Joo. Lekvár, hillo. Marmeladi, hillo, joo. • Ak1: Kirsikka, mansikka, meggysikka.

18. Új nyelvhasználati és -tanulási színterek Finn1: Viinipullo ekalle, joka tietää mikä tämä on?

19. Finn2: greippi! Finn1: Väärin :-( ison greipin kokoinen :-) Finn3: joku rasvassa keitetty pallero :D Finn1: Igen, mutta ei riitä vastaukseksi. Finn3: mutta ei ole taikinasta tehtyä? Finn1: Ei :-( Enempää vinkkejä ei tipu Finn3: kurpitsa? Finn3: on kyllä mielenkiintoinen pallero :D Finn4: joku sieni? Finn1: Tässä kuitenkin vielä yksi vinkki.

20. Finn1: Ei ole sieni. Finn1: Väärin, se on umpilisäke, joka täytetty sikamakkaramassalla. Magyar1: Disznósajt!! Finn1: Onneksi olkoon! Magyar1: Nyertem??? Finn1: Igen :), ich will bringe dir ein Flashe Wein. (…) Finn1: "Schwarte Magen" saksaksi J:n mukaan. Finn1: Der Preis ist hinten dem Tur A., veil Sie waren nicht zu Hause! Magyar1: Danke schön aber das war nicht nötig es war nur ein spass!!

21. Nyelvi tájkép

22. Közösségi tanulás Ak1: Igen, mondtam már tegnap, hogy egész más, más az életfelfogás. Hogy azért amíg itt vagyunk, élünk. Ez biztos, hogy… hát gondolom, ő is tudja… Szőlőt ültetett, szilvafákkal tele az udvar, úgyhogy olyan dolgokat csinált, amit… Ak2: … lehet, hogy ő már nem élvez. Ak1: Igen, és amit az itteni ilyen korúak már nem. Azok már nem. Ak2: Igen, mert azt mondják, hogy hát én már hamarosan meghalok. (Ak1 = 53 éves nő, Ak2 = 54 éves nő)

23. Pályázatok • Nyelvtanulás • Sport • Kulturális események • Testvértelepülési aktivitás

25. „Társadalmi munka” • Meg például a finnek, most az is egy jó (…) tapasztalat volt részükről, hogy például mikor a temető, volt szervezve egy társadalmi munka, hogy a temetőnek a rendberakása, úgy mondjam, bokrok irtása meg mit tudom én, tehát egy ilyen megmozdulás. Az önkormányzat szervezte, és aki itt volt finn, aki itt tartózkodott abba az időpontba, (…) ők is megjelentek ezen a temetőrendberakáson mint geresdlaki lakosok, holott nekik semmi kötődésük egy temetőhöz, mert hát hozzátartozó ugye nincsen, de részt vettek, és ők is irtották a bokrokat meg tehát hogy mondjam, jobban beintegrálódnak a faluba meg a falu életébe. Vagy például minden rendezvényen, amikor bármi van, tehát nemcsak a gőzgombóc, hanem egy majális vagy egy (…), a finnek részt vesznek rajta (…) (56 éves nő)

26. ESZKÖZÖK Természet Nyelvtudás Közösségi élet Hagyományok Új tapasztalatok Kezdeményezés Hitelesség Kreativitás Bátorság Szervezőkészség

27. „Úgyhogy valamilyen szinten szerintem ez azért már jelen van itt a faluban [kulturális események], egy sokkal jelentősebb szinten, mint előtte. Most hogy, hogy így az átlagember, szerintem semlegesen érinti az átlagembert, de azok, akik ezzel foglalkoznak, mondom, ők maximálisan nagy lelkesedéssel csinálják szerintem.” (47 éves nő) • „Igazából a magyarokra nem hat az ő [finnek] ittlétük lendítőleg egyébként, mondjuk szürkeállomány szinten vagy valahol, mert igazából nem is találkoznak.” (59 éves férfi).

28. EREDMÉNYEK Pehkonen 2004

29. A nyelvi elemzések lehetőségei

30. Köszönöm a figyelmet!

31. Szakirodalom • Alasuutari, Pertti2012. Mökki ja maaseudullesuuntautuvamuuttoliike. In: Hyvinvointikatsaus 2/2012. 29–32. • Erb, Mária 2010. Sprachgebrauch der Ungarndeutschen: Geschichte – Tendenzen – Perspektiven. In: Kostrzewa, Frank – V. Rada, Roberta szerk., Deutsch alsFremd- und MinderheitenspracheinUngarn: HistorischeEntwicklung, aktuelleTendenzenundZukunftsperspektiven. Schneider Verlag. Hohengehren. 118–146. • Blommaert, Jan 2010. The Sociolinguistics of Globalization. Cambridge University Press. • Gustafson, Per. 2002. Tourism and SeasonalRetirementMigration. Annals of Tourism Research vol. 29 (4). 899–918. • Haug, B., Dann G. M. S., Mehmetoglu, M. 2007. Little Norwayin Spain. FromTourismtoMigration. Annals of Tourism Research vol. 34 (1). 202–222. • Kumpulainen, Kaisu2013. Kylienasuttunapitäminenvaatiipaikallistaaktiivisuutta ja yrittäjämäistäasennetta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 23–27. • Mantecón, Alejandro – Huete, Raquel2009. The Value of AuthenticityinResidentialTourism. In: Touriststudiesvol. 8 (3). 359–376. • Marten, Heiko F. – Van Mensel, Luk – Gorter, Durk2012. StudyingMinorityLanguagesintheLinguisticLandscape. In: Gorter, Durkszerk., MinorityLanguagesintheLinguisticLandscape. PalgraveMacmillan.

32. O’Reilly, Karen 2003. When is a tourist? In: Touriststudiesvol. 3 (3). 301–317. • O’Rally, Karen 2007. Intra-EuropeanMigration and theMobility-EnclosureDialectic. In: Sociologyvol. 41 (2). 277–293. • Pehkonen, Aini2004. Kyläkutsuu… Siirtolaisuusinstituutti. Turku. • Pitkänen, Kati 2013. Vapaa-ajanasumisenmuutosnostaaesilletarpeentarkastellaasumisenmonipaikkaisuutta. In: Hyvinvointikatsaus 2/2013. 2–6.