1 / 21

Szerzői jog a digitális környezetben

Szerzői jog a digitális környezetben. Dr. Pink Edit 2009. május 22. A szerzői jog forrásai. –  Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.). Szerzői jogok.

ulric-baker
Download Presentation

Szerzői jog a digitális környezetben

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Szerzői jog a digitális környezetben Dr. Pink Edit 2009. május 22.

  2. A szerzői jog forrásai – Nemzetközi szerződések (BUE, WIPO-szerződések) –  Uniós jog (INFOSOC-irányelv) –  Nemzeti jogalkotás: szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.)

  3. Szerzői jogok Személyhez fűződő jogok • Nyilvánosságra hozatal • Név feltüntetése • A mű egységének védelme Védelmi idő: 70 év Vagyoni jogok (felhasználás, egyes felhasználás engedélyezése) - többszörözés (másolás) - terjesztés - nyilvános előadás - nyilvánossághoz közvetítés - átdolgozás

  4. Munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban létrehozott mű A vagyoni jogokat a munkáltató szerzi meg (jogutód) A vagyoni jogok átszállnak a munkáltató jogutódjára is A vagyoni jogok átruházása (felhasználás engedélyezése másnak) esetén megfelelő díjazás illeti meg a munkavállalót Név feltűntetésének mellőzése

  5. Az internet szerzői jogi megközelítésben • Egyfelől egy kommunikációs eszköz, felhasználási mód (művek, adatok, információk nyilvánossághoz közvetítésének sajátos formája) • Másfelől önálló műtípus mint internetes honlap

  6. A szabad felhasználás, mint a szerzői jog egyik korlátja • csak a vagyoni jogokat érintik és kizárólag nyilvánosságra hozott művekre vonatkozik • sem a szerző engedélye, sem díjfizetés nem szükséges • „háromlépcsős” teszt: (1) nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsíthatja a szerző jogos érdekeit (2) meg kell felelnie a tisztesség követelményeinek (3) nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra • egyes esetei (pl. oktatás, tudományos kutatás, információs szabadság érvényesülése céljából)

  7. Iskolai oktatás célját szolgáló felhasználás „… az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg” (Szjt. 33.§ (4) bekezdés

  8. Idézni „…csak pontosan,szépen, ahogy a csillag megy az égen..." -         műcím, szerző, mű megjelenési helye, ideje -         csak önálló műben, annak részeként -         szerves kapcsolat a művel (pl. értékelő-bíráló) -         lényeges tartalom tiszteletben tartása -         honlapokról idézés (internetes honlap címe és az idézés kelte) A mű részlete – bárki idézheti

  9. Átvétel a hatályos jogban -    iskolai oktatás és tudományos kutatás céljából -     forrás/szerző megnevezésével -      üzletszerűség kizárása -      idézést meghaladó terjedelemben

  10. Átvétel – új szabályozás -   előzmények: értelmezési problémát okozott a gyakorlatban a képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás átvételként történő felhasználása - egységes szabályok alkalmazását írja elő az átvétel tekintetében az irodalmi és zenei művekkel

  11. Átvétel- új szabályozás Szabályozási diszkrepancia Szjt. 34§ (3) bekezdés - nem üzletszerű többszörözés és terjesztés nem engedélyköteles, ha tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják – de ez a internetes felhasználásra, mint önálló felhasználási formára nem vonatkozik! Szjt. 38 (5) intraneten történő felhasználás – a gyűjtemény részére történő másolás viszont nem tartozik a szabad felhasználásba + jövedelem szerzés célját nem szolgálhatja

  12. Átdolgozása hatályos jogban - a szerző kizárólagos joga arra vonatkozóan, hogy művét átdolgozza, vagy erre másnak engedélyt adjon - átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeként az eredeti műből származékos mű jön létre

  13. Átdolgozás – új szabályozás - előzmények: az Szjt. nem ismerte az oktatási célú, oktatási óra keretében a hallgatók aktív bevonásával megvalósuló átdolgozást, mint szabad felhasználást, ami pedig az új típusú (interaktív, multimédiás) oktatási módszerek alapeszköze

  14. Átdolgozás – új szabályozás - a módosítás kizárólag az iskolai oktatás célját kívánja segíteni, vagyis az ilyen módon létrejött mű – az egyébként rendelkezésre álló szabad felhasználásokon túl – az oktatási órán kívül nem használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül - a szabad felhasználás nem érinti az eredeti mű alkotója személyhez fűződő jogainak érvényesülését sem

  15. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009. jan. 1-től)1. • fogalma: azok az alkotások, amelyeknek a jogosultja ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodik; • lehetősége: ha a felhasználó a szerző fellelésére megtette az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket; • engedély: legfeljebb öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít;

  16. Árva művek felhasználásának engedélyezése (2009. jan. 1-től)2. •   díjfizetés: ha a jogosult személye még a felhasználási engedély hatálya alatt ismertté válik, joga feléled, és meg is tilthatja a felhasználást, illetve meghatározhatja a felhasználás méltányos díját (nem üzletszerű felhasználás esetén), •   üzletszerű felhasználás: a megállapított díjat az MSZH-nál letétbe kell helyezni, és csak ennek megtörténte után lehet megkezdeni a felhasználást, •   ára: a kérelemért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, •   részletszabályai: Korm. rendeletben (pl. díjazás mértéke).

  17. Jogkezelés, közös jogkezelés Egyedi szerző: saját maga, jogutód, kiadó (exkluzív szerződés) de lehet kötelező közös jogkezelés Kötelező közös jogkezelés: - függhet a felhasználási módtól: zenemű internetes felhasználása Szerzői joggal szomszédos jogok védelme alatt állók: előadóművészek, hangfelvételek előállítói különböző típusú művek jogkezelése különböző szervezeteknél: ARTISJUS, MAHASZ, HUNGART

  18. Felhasználási szerződés Szjt. V. fejezet Az engedély tartalmával összhangban (nemo plus juris) Nincs kiterjesztő értelmezés Fontos elemek: - felhasználás terjedelme (lsd. Vagyoni jogok) - területi, időbeli hatály - kizárólagosság - átdolgozás! - digitális felhasználás (többszörözés, nyilvánossághoz közvetítés, nyilvános előadás) Különböző felhasználási módok – eltérő részjogosítványok (pl. Cd – többszörözés, terjesztés

  19. CreativCommons Egyesület (kvázi közös jogkezelés) Cél: A szabadfelhasználás megkönnyítése Különböző szintű, erősségű szerzői jogi védelem A szerzők, alkotók önkéntes alávetés alapján

  20. A szerzői jog megsértésének következményei Polgári jogi jogkövetkezmények: • Jogsértés megtörténtének bírósági megállapítása • Jogsértés abbahagyása • Nyilatkozattal v. más megfelelő módon adott elégtétel • Adatszolgáltatás az üzleti kapcsolatokról • Gazdagodás megtérítése • Sérelmes helyzet megszüntetését, a megelőző állapot helyre állítása (lefoglalás, kereskedelmi forgalomból kivonás, megsemmisítés etc.) Polgári jogi felelősség alapján kártérítés is követelhető

  21. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

More Related