1 / 30

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE. Számolás képekkel. Felejtsük el egy pillanatra a mai számjegyeket, és képzeljük magunkat az ókori Róma piacterére. 13 tógát akar venni egy patrícius, és minden tóga egységesen 17 denáriusba kerül. Hány denáriust kell a kereskedőnek átadnia?

tom
Download Presentation

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

  2. Számolás képekkel Felejtsük el egy pillanatra a mai számjegyeket, és képzeljük magunkat az ókori Róma piacterére. 13 tógát akar venni egy patrícius, és minden tóga egységesen 17 denáriusba kerül. Hány denáriust kell a kereskedőnek átadnia? Leszámolja tizenháromszor a tizenhét érmét? És ha nincs annyi pénze, de a kereskedő elfogad 5 denáriust érő tyúkot és 7 denáriust érő amforát is fizetség gyanánt? Akkor mi történjék: átad mondjuk 7 amforát, de mennyit kell még kifizetnie? Ekkor még nem ismerik a ma használatos számjegyeket! Hát bizony gondban lehettek a római piacon, ha …

  3. Emberi találékonyság … de nem volt könnyű dolga az embereknek a sumér, az egyiptomi vagy a görög számokkal sem. A sumér, majd a babiloni számrendszer 60-as (innen ered az idő és a szögek perc-másodperc felosztása is) A számok jelölésére egyik végükön hengeres, másikon háromszög keresztmetszetű íróvesszőt (ún. stylust) használtak. Külön szorzótáblákat kellett készíteni, s abból olvasták le az eredményt. 4000 évnél is régebbiek azok a babilóniai táblák, amelyeken iskolai számtanfeladatokat is találhatunk. Fent sumér, lent babilóniai számjegyek

  4. Az ókori Egyiptomban négy számjeggyel le tudták írni a számokat egészen 10000-ig. Külön jelük volt az egyre ( |: egy pálcika), a tízre (Ç : egy fordított U alak), a százra, és az ezerre. Így tehát számrendszerük 10-es számrendszer volt, de helyértéket nem használtak. Az ókorban a görögnél is a 10-es, de nem helyértékes számrendszer alakult ki.A számokat is az abc betűivel jelölték. Az első 9 számot az abc első 9 betűjével jelölték, a következő 9 betű a 9 darab tízest jelentette, majd 9 darab százast újabb betű. Mivel azonban az abc csak 24 jelből állt, 3 számra külön jelük volt. A szavak és a számok megkülönbözetése érdekében a számot jelentő szó fölé vízszintes vonalat húztak. Az ezreseket is ugyanezekkel a betűkkel jelölték, de vesszőt tettek eléje. Helyértékek használata Mezopotámiában

  5. Matematikai alapműveletek Elképzelhető, hogy a helyiértékes számábrázolási rendszert széles körben az abakusz használatán keresztül a kínaiak terjesztették el. Az elsőírásos emlékek a pálcikákról, illetve az abakusz kínai használatáról 400 körüliek. A kínai matematikusok a nullát csak 932 körül írták le. Az egyszerű szerkezetet a XVI. századig mint a legfőbb, talán egyetlen számolóeszközt használták Európában Abakusz

  6. Haladás a korral John Napier Murchiston (1550 1617) Az általa feltalált ún. „Napier-csontok” segítségével gépesítette a szorzás-osztás, sőt a négyzetgyökvonás műveleteit.

  7. Mechanikus számológépek Leonardo da Vinci (1452.–1519.) Összeadó gépe 1967 február 13-án fedezték fel amerikai kutatók a madridi Spanyol Nemzeti Könyvtárban. Guatelli 1967-ben épít egy replikát. A replikával kapcsolatos kritikus álláspontok szerint Leonardo rajzai inkább az arányokat demonstráló, precíz mérleget ábrázolnak, és semmi közük az aritmetikai műveletekhez, az összeadáshoz-kivonáshoz.

  8. Első mechanikus számológép Wilhelm Schickard(1592-1635) Az első mechanikus számológépet alkotta meg 1623-ban. A mai fordulatszámlálókhoz hasonló elvű gép mind a négy alapművelet elvégzésére alkalmas volt, az összeadást és a kivonást teljesen, a szorzást és osztást pedig részben automatizálta.

  9. Az IBM 1960 körül elkészítette Schikard gépének modelljét.

  10. Blaise Pascal (1623-1662) 1642-ben egy mechanikus összeadó gépet szerkesztett, amelyben a főszerep szintén a fogaskerekeké volt, az átvitelhez azonban messze összetettebb mechanizmust használt az egyszerű fordulatszámlálós áttételnél.

  11. Gottfried Wilhelm Leibniz(1646-1716) 1673-ban tökéletesíti Pascal gépét, így mind a négy alapművelet elvégezhető a géppel. Először fogalmazza meg azt az elvet, hogy célszerűbb lenne a kettes számrendszerben dolgozni, de a számok hossza miatt ezt nem tudja megvalósítani.

  12. Charles Babbage (1791. - 1871.) Jól ismerte a Pascal és Leibniz által készített számológépeket, használta is őket . Babbage visszaemlékezései szerint az automatikus számolóberendezés ötlete 1820 körül született, amikor csillagász barátjával John Herschel egy éjszaka hibáktól hemzsegő csillagászati számításokat ellenőriztek. Babbage a mérgében a reménytelennek tűnő munka alatt felsóhajtott: “adná Isten, hogy ezeket a számításokat gőzgéppel lehessen elvégezni!". Herschel válasza "It is quite possible" gondolkodtatta el Babbage-et először a kérdésen, aki néhány napon belül ki is dolgozta a később "Differencial Engine" néven ismertté vált gép alapelveit.

  13. Differencial Engine (Differenciagép) Babbage eredeti tervei szerint épült.

  14. Joseph Marie Jacquard (1752-1834) Sokat kísérletezett azzal, hogy hogyan lehetne a szövőszékek munkáját. A minta minden sorának egy-egy lyukkártya felel meg. A lyukasztott kártyákat megfelelő sorrendben összefűzik és végül végtelenítik, hogy a minta folyamatosan ismétlődhessék a szövőgép működése folyamán. Amikor az összefűzött kártyák teljesen körbeértek, kialakul a mintaelem a hosszanti irányban. Lyukkártyás szövőszék

  15. Hermann Hollerith (1860-1929) Néhány évig a népszámlálási hivatal alkalmazottja, 1884-ben találmányok gondozásával foglalkozó magánzóként kezdeményezi saját, lyukszalagos adatfeldolgozó (táblázatkészítő) berendezésre vonatkozó találmányának bejegyzését. 1889-ben pályázatot hirdetnek az 1890-es népszámlálásban használatos adatfeldolgozó berendezésre, melyet Hollerith megnyer. Hollerith által kifejlesztett későbbi modellek már képesek voltak az eredmények összeadására, így alkalmasakká váltak egyszerűbb raktárkészlet nyilvántartásra Lyukkártyával működik 1924-ben céget alapít, neve IBM

  16. Matek kell a számítógépeknek (is) George Boole (1815-1864) Olyan matematikai formalizmust alkalmaz, mely a számítógépek programozásánál minden esetben alkalmazható, hiszen az elemi folyamatok szintjén minden digitális számítógép működése a Boole-algebrán alapszik.

  17. Korai számítógépek a huszadik század elején A XIX. és XX. század fordulóját még a jobbára mechanikus alkatrészekből épített analóg számítógépek uralják. (Az 1904-ben felfedezett elektroncső, illetve az elektronikus jelfogók gyakorlati felhasználása az 1930-as években kezdődik.) 1925-27-ben Vannewar Bush Bell Laboratories és az IBM munkatársaival közösen nagykapacítású differenciál-analizátort épít, mely az 1930-as évek végéig a legkomolyabb számolóapparátusnak számít a Föld nevű bolygón. Ez volt az első univerzális analóg számítógép.

  18. Anglia: Colossus A II. világháború alatt tudósok és matematikusok egy csoportja létrehozta az első teljesen elektronikus digitális számítógépet, a Colossust. A gép 1943 decemberére készült el és 1500 elektroncsövet tartalmazott. A Colossus kvarcvezérlésű volt, 5 kHz-s órajellel dolgozott, másodpercenként 25.000 karaktert tudott feldolgozni. Összesen tíz darab ilyen gép készült. Rejtjelezett német rádióüzenetek megfejtésére használták. A második világháború alatt a szövetségesek számára a sikeres partraszállás előkészítése és végrehajtása során létfontosságú volt az Enigma-kód feltörése, és egyesek szerint ennek segítségével sikerült két évvel a korábban tervezett előtt befejezni a háborút. Az Enigmát (kódrendszer) 1923-ban Arthur Scherbius német mérnök találta fel, aki sokáig házalt a titkosító megoldással, míg végül az a német hadsereg kezébe került. 1939-re a Wehrmacht szinte összes fegyverneme használta a kódolót. A 30-as években a lengyelek komoly előnnyel próbálták meg feltörni a kódot, hiszen titkosszolgálatuk már a 20-as évektől vásárolta az akkor még kereskedelmi forgalomban is kapható változatokat. Először a lengyelek építettek kódtörő „bombákat” is, azaz olyan szerkezeteket, melyek mechanikusan próbálgatták az adott kombinációkat. A háború után Winston Churchill elrendelte a gépek megsemmisítését, mert attól félt, hogy azok rossz kezekbe kerülhetnek. Az eseményeket titkosították, így csak az 1970-es években derült fény az ott dolgozók munkájának fontosságára. Az angol kormány csak 2000 szeptemberéáben oldotta fel a titkosítást, a Colossusra vonatkozó 500 oldalnyi tervrajzot és leírást.

  19. Németország: Konrad Zuse Babbage által lefektetett elveken működő elektromechanikus számítógépet a német Konrad Zuse kezdett fejleszteni 1935-től 1936 és 1938 között otthon, szülei lakásának nappalijában épített Z1 néven az első olyan szabadon programozható számítógépet, amely kettes számrendszerben működött. Az első teljesen működőképes, szabadon programozható, programvezérlésű számítógépet, a Z3-at Zuse 1941-ben fejezte be. Z3 számítógépe már 1941-ben működött. Az ezzel kapcsolatos jegyzeteiben Konrad Zuse már leírja a tárolt program elvét, amit a világ Neumann elvként ismer. Haláláig hasztalanul próbálkozott Zuse bizonyítani, hogy a tárolt program elvét évekkel korábban leírta, mint Neumann János, sőt nem csak kitalálta hanem alkalmazta is.

  20. Egyesült Államok– MARK 1 Az első teljesen automatikusan működő általános célú digitális számítógépet az USA-ban, a Harvard Egyetemen fejlesztették ki Howard Aiken vezetésével. A tervezéshez az IBM 5 millió dollárral járult hozzá és a gép megépítését is az IBM végezte. Ez volt a Mark I. A gépnek egy összeadáshoz 0,33, egy szorzáshoz 4, egy osztáshoz 11 másodpercre volt szüksége és gyakran meghibásodott (más források szerint a szorzás ideje 6 s és a gép megbízhatóan működött). A munkát 1939-ben kezdték és 1944-ben készültek el. A tengeri tüzérség részére készítettek vele lő táblázatokat. Ezt a számítógépet 1959-ig használták.

  21. Az ENIAC Az ENIAC építésének sok ellenzője volt, akik túl nagynak tartották a kockázatot: elektronikus berendezés majdnem 18 ezer elektroncsővel, 70 ezer ellenállással, tízezer kondenzátorral, hatezer kapcsolóval és ezerötszáz jelfogóval addig nem épült. 1943. május 31-én elkezdődik a munka, melynek eredményeképp megépül az ENIAC, mely a sok bizonytalan alkatrész, főleg az elektroncsöves áramkörök ellenére napi 12 órás közel hibamentes üzemelésre volt képes. Az ENIAC továbbfejlesztése során - Neumann János elképzeléseinek megfelelően - a program- és az adattárat egybeépítették, így végül az ENIAC is általános célú számítógéppé vált.

  22. EDVAC Neumann János (1903-1957) magyar származású matematikus és vegyész Herman Goldstine kollégájával együtt 1946-ban megfogalmazta, 1948-ban egy konferencián előadta az elektronikus digitális számítógépekkel szembeni követelményeket. A Neumann elv hosszú időre meghatározta a számítógépek fejlesztési irányát.

  23. UNIVAC Az első kereskedelmi forgalomban is kapható, sorozatban gyártott univerzális számítógép a UNIVAC I. (UNIVersal Automatic Calculator) volt. Ez volt az első számítógép, amely a számok mellett már szöveges információt is tudott kezelni. Többen ezt a gépet tekintik az első generáció igazi kezdetének. A képen a UNIVAC működés közben látható. A gép központi része a háttérben látható, az előtérben pedig a vezérlőpult van. Az első UNIVAC gépet az USA Népesség nyilvántartó Hivatala vásárolta meg 1951-ben és mintegy 12 évig napi 24 órás műszakban használta. 1952-ben e gép segítségével jósolták meg az elnökválasztás eredményét még a választás napjának éjszakáján, a szavazatok 7%-ának összeszámlálása után. Ebből a gépből összesen 48 darabot gyártottak.

  24. Pegazus A Pegazus-t Angliában, a Manchester-i egyetemen készítették 1949-ben.

  25. Magyar számítógépek HT1080 -Z/ 2080-3080 Sikerét nagyrészt annak köszönhette, hogy a visszafogott tőkés import és a COCOM miatt rendkívül kevés nyugati számítógép került hazánkba A HT1080Z -ből összesen 2364 drb.-ot gyártottak, ebből 1861 drb. különböző oktatási intézményekbe került. A utolsó 500 drb.-ot leszállított áron kiárusították.

  26. Magyar számítógépek TVC - Computer A 80-as évek közepén (jópár évvel lemaradva a nyugattól) idehaza is elkezdték gyártani "magyar" számítógépet a TVC-t. (Videoton) A TV Computer első változata 1984 készült el, 12800 Ft-ba került. Ez akkoriban egy tanár háromhavi fizetése volt A temérdek "honosítás" után 1988- ban már 12000 db gépet adtak el, jórészt az iskola-számítógép kategóriában (állami megrendelésre).

  27. Magyar számítógépek PTA4000+16 A Híradástechnikai Szövetkezet 1986-ban hivatalosan!, a japán SHARP -cég engedélye alapján gyártotta a PTA 4000+16 típusú hordozható számítógépet., és a KA 160-as grafikus rajzoló és magnóinterfészt. Ez a PTA4000 néven forgalmazott gép a Sharp PC-1500 típusú "kéziszámítógép" magyar utánépítése.

  28. Magyar számítógépek AIRCOMP Az Aircomp-ot a magyar Apple-nek is szokták nevezni, mert születése igen hasonlított a nagy előd létrejöttének körülményeihez. Aircomp-ot a Lukács testvérek tervezték 1982-83 években. Megjelenítésre használhattunk TV készüléket, vagy kompozit videó bemenetű monitort. A gép billentyűzete érintős kivitelű. Készültek valódi nyomógombbal ellátott AIRCOMP-ok is, de ezek igen drágák voltak és nem is készült sok belőlük.

  29. Mai számítógép

  30. Köszönöm a figyelmet!

More Related