V zell t s 1 el ad s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 45

Vízellátás 1.előadás PowerPoint PPT Presentation


  • 59 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

EJF Építőmérnöki Szak (BSC). Vízellátás 1.előadás. Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039. [email protected] Tantárgyi követelmények.

Download Presentation

Vízellátás 1.előadás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


V zell t s 1 el ad s

EJF Építőmérnöki Szak (BSC)

Vízellátás1.előadás

Alapfogalmak, jogszabályi háttér, vízigények

Dittrich Ernő

egyetemi adjunktus

PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék

Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039.

[email protected]


Tant rgyi k vetelm nyek

Tantárgyi követelmények

  • Félévi aláírás megszerzése:

    • Min. 70%-os órai részvétel

    • Legalább elégséges ZH

    • Min. 4 db igazolt tervkonzultáció (konzultációs lap!!!)

    • Vízhálózat tervezési feladat beadása (legalább elégséges szint teljesítése)

  • Vizsga:

    • Szóbeli vizsga

      • Tervfeladat megvitatása

      • 2 db tétel (tételsor alapján)

  • Előtanulmányi kötelezettség: Hidraulika I. II.

  • Államvizsga tárgy

  • Házi feladat kiadása: 2. héten

  • Vizsga tételsor kiadása 14. héten

  • Zárthelyi: 12. héten, Pót-ZH: 14. héten, 2. pót-ZH: vizsgaidőszakban

  • Házi feladat beadása: vizsgaidőszak első vizsgaidőpontjáig


T rgyhoz kapcsol d llamvizsga t telek i

Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek I.

1.Vízellátó rendszerek, elemeik, felépítésük

  • (vízbázis – vízszerzés – víztisztítás) – vízelosztás – tározás és szerepe

  • helyszínrajzi kialakítás

  • magastározós és magastározó nélküli rendszerek

  • regionális rendszerek

  • vízigények és meghatározásuk; fogyasztási körzetek

    2.Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata

  • a vizsgálat céljai: csőátmérők meghatározása/ellenőrzése, tározó jellemzői, szivattyúválasztás

  • jellemző üzemállapotok és alkalmazásuk

  • a hidraulikai méretezés célja és végrehajtása

  • a hidraulikai ellenőrzés célja és végrehajtása

  • hidraulikai modellek és alkalmazásuk


T rgyhoz kapcsol d llamvizsga t telek ii

Tárgyhoz kapcsolódó államvizsga tételek II.

3.Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban

  • az elosztóhálózat mint reaktor

  • a vízminőség-változás alaptípusai, okaik és jelentőségük

  • az ivóvíz bakteriális minőségének romlása: okok, következmények, beavatkozás

  • utóklórozási stratégia kialakítása

  • a hálózat biológiai aktivitásának csökkentése

    4.Vízelosztó hálózatok anyagai és műtárgyai

  • az elosztóhálózat anyagaival szemben támasztott követelmények, jellemző igénybevételek

  • jellemző csőanyagok és csőkötések – előnyök, hátrányok

  • szerelvények

  • műtárgyak: medencék, víztornyok, aknák, átvezetések


T rgyalt f bb t mak r k

Tárgyalt főbb témakörök

  • A vízelosztó rendszer, alapfogalmak, jogszabályi háttér

  • Vízigények és időbeli változásaik. Fogyasztási körzetek és övezetek.

  • Hidraulikai méretezés, hidraulikai ellenőrzés. Tározás. Jellemző üzemállapotok. A hálózati jelleggörbe. Szivattyúválasztás. Vízelosztó hálózatok hidraulikai vizsgálata.

  • Hálózathidraulikai modellezés. Az EPANET modell.

  • Helyszínrajzi, hossz-szelvényi és keresztszelvényi tervezés szabályai védőtávolságok.

  • Csőanyagok, csőkötések, idomok, szerelvények, csomópontok

  • Tározók. Hálózati műtárgyak.

  • Hálózatrekonstrukció

  • Vízminőség-változások a vízelosztó hálózatban.


K telez s aj nlott irodalom

Kötelező és ajánlott irodalom

  • Kötelező irodalom:

    • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998.

    • EPANET segédlet

    • Kapcsolódó jogszabályok (www.magyarorszag.hu)

    • Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények. VDSZ, Budapest, 1987. IV fejezet: A víz szétosztása. 457-626 oldal

    • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1974. kapcsolódó fejezetek:

      • IV.2. fejezet: Szivattyúk 715 – 729 oldal.

      • VII.1. fejezet: 1237 – 1340 oldal.

      • VII.3. fejezet: 1290 – 1348 oldal.

    • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet: Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. melléklet 66 – 71 oldal

    • Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás és Csatornázás tervezési segédlet. Tankönyvkiadó, Budapest. 1981. (Vízellátás tervfeladathoz kapcsolódó fejezetek)

  • Ajánlott irodalom a kiadott prezentációk végén


A v zgazd lkod s idealiz lt r sz rendszere v zell t s csatorn z s

A vízgazdálkodás idealizált rész-rendszere (vízellátás-csatornázás)

vízbázisok

vízszerzés

víztisztítás

vízelosztás

ipari vízfelhasználók

előkezelés (opcionális)

szennyvíz vagy TFH tisztítás

mg-i vízfelhasználók

befogadó

lakossági vízfelhasználók

A kivastagított tevékenységcsoportok a tantárgyhoz tartoznak.


V zell t rendszer elemei s feladat

Vízellátó rendszer elemei és feladat

  • Elemei:

    • Vízbeszerzés (külön tantárgy)

    • Vízkezelés (külön tantárgy)

    • Tisztavíz medence

    • Vízemelés, vízgépészet

    • Elosztóhálózat és tartozékai

    • Víztározás

    • Energiaellátás

    • Irányítástechnika

  • Feladata: térben és időben változó vízmennyiségi fogyasztói igények kielégítése a szükséges nyomáson és megfelelő minőségben.


Kapcsol d fontosabb jogszab lyok

Kapcsolódó fontosabb jogszabályok

  • 123/1997. (VII. 18.) Korm. r. a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

  • 201/2001. (X. 25.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről

  • 47/2005. (III. 11.) Korm. r. az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. r. módosításáról

  • 30/2008. (XII. 31.) KvVM r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról (11§-13§)

  • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról (II. fejezet és 1. melléklet)

  • 2/1997. (II. 18.) KHVM r. a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről

  • 38/1995. (IV. 5.) Korm. r. a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről

    • 9/2008 (II.22.) ÖTM r. az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (5. melléklet 66 – 71 oldal)

    • 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről


Eu v z keretir nyelv s a v zell t s kapcsolata

EU Víz Keretirányelv és a vízellátás kapcsolata

  • Vízzel való gazdálkodás elve

  • Takarékosság elve

  • Teljes megtérülés elve

    • Amortizáció is!!!

    • Mo-i víziközmű vagyon értéke 2008-ban 1000 Mrd Ft!!!!


V zig ny alapfogalmak

Vízigény – alapfogalmak

  • Cél: A vízigény időbeli és térbeli eloszlásának meghatározása hosszú időtávra

  • Fajlagos vízfogyasztás (q): a vízfogyasztás egységfogyasztóra fajlagosított értéke [pl. l/fő,nap vagy l/m2,nap)

  • Átlagos napi vízigény (Qd): Az éves vízfogyasztás 1/365-öd része [m3/nap]

  • Napi csúcs vízigény (Qdmax): az év során előforduló legnagyobb napi vízigény [m3/nap]

  • Órai csúcs vízigény (Qhmax): a naptári évben előforduló legnagyobb órai vízigény érték [m3/h]


V zig ny meghat roz s m djai

Vízigény meghatározás módjai

  • Számítással (mérnöki becslés). Kapcsolódó ágazati szabvány: MSZ-10-158/1-1990. Óvatosan kell kezelni!!!!!

  • Méréssel (hálózat rekonstrukciónál!)

  • Hasonló rendszerek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Szempontok:

    • Foglalkoztatottság összetétele

    • Ellátottsági színvonal

    • Éghajlati viszonyok

    • Kulturális szokások

    • Település méret

    • Település típus

    • Gazdasági jellemzők

    • Társadalmi rétegek aránya

    • Vízdíj

    • Stb….


Telep l si v zig nyek sszetev i

Települési vízigények összetevői

  • Kommunális vízigény (Qk)

    • Háztartások vízigénye

    • Közületek, intézmények vízigénye

    • A településen nem letelepedett emberek vízigénye (ingázók, turisták, stb..)

    • Közterület fenntartás vízigénye

  • Ipar vízigénye(Qi)

  • Mezőgazdaság vízigénye (Qm)

  • Tűzoltás vízigénye (Qt)

  • Hálózati és szolgáltatási veszteségek (Qv)

    Qd= Qk + Qi + Qm + Qt + Qv


Ell t si sz nvonal komfort fokozat

Ellátási színvonal (komfort fokozat)

  • Közkifolyósmódon ellátott fogyasztó, aki a csőhálózatra szerelt közkifolyós vízvételi helytől, közúton mérve, legfeljebb 150 m távolságra lakik.

  • Félkomfortosmódon ellátott az a fogyasztó, akinek ingatlanán egy csapolóhely van.

  • Komfortos módon ellátott az a fogyasztó, akinek lakásán több csapolóhely (fürdőszoba,WC,stb.) van.

  • Összkomfortos módon ellátott fogyasztó az, aki a vízellátáson kívül egyéb rendszeres kommunális szolgáltatásban részesül (melegvíz, központi fütés, gázellátás, stb.)


Kommun lis v zig ny i

Kommunális vízigény I.

  • Lakossági vízigény: mértékadó lakosszám és a fajlagos vízfogyasztás szorzata

  • Fajlagos vízfogyasztás hazánkban 80-200 l/fő,nap, melynek értéke függ:

    • Éghajlat, időjárási viszonyok

    • Település jelleg, település méret

    • Fogyasztói szokások

    • Kulturális jellemzők

    • Komfort fokozat

    • Anyagi lehetőségek

  • Alap közületi és közterület fenntartási vízigény a lakossági vízigény 30-50%-a

  • Egyéb közületek vízigénye egyedi becsléssel határozandó meg


Kommun lis v zig ny ii

Kommunális vízigény II.

  • Kommunális vízigények fajlagos mutatóit részletesen lásd. Török L. tervezési segédletében!

  • Átlagos napi vízigény:

    • qi(l/fő,nap): i-dik fogyasztó típushoz tartozó fajlagos vízigény

    • Ni(fő): i-dik fogyasztótípus mértékadó lakosszáma

  • Legnagyobb napi vízigény:

    • βn( - ): évszakos egyenlőtlenségi tényező


  • Kommun lis v zig ny iii

    Kommunális vízigény III.

    • Átlagos órai vízigény [m3/h]:

    • Legnagyobb órai vízigény [m3/h]:

      • βh ( - ): óracsúcs tényező (1,4 – 3,6)

      • fh (%): óracsúcs hányad (6% – 15%)

      • βh és fh értékeit részletesen Török L. segédletében


    Kommun lis v zfogyaszt s napon bel li alakul sa

    Kommunális vízfogyasztás napon belüli alakulása


    Ipari s mez gazdas gi v zig ny

    Ipari és mezőgazdasági vízigény

    • Vízminőségi igény eltérhet a kommunális vízigénytől (Pl. hűtővíz, gyógyszer gyártás technológiai vize)

    • Alkalmazott technológia részletes ismerete szükséges.

    • Hálózati és saját vízbázisról történő ellátás

    • Vízigény meghatározás módja:

      • Szakirodalom alapján

      • Már megvalósult telepek fogyasztási adatai alapján

        • Gyártási technológia

        • Technológia mérete

        • Víz visszaforgatási arányok

        • Technológiai fegyelem


    Ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 i

    Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) I.

    • Teljes vízigény (Qt): a teljes technológiai és szociális vízigény összege

    • Teljes technológiai vízigény (Qt,te): a teljes termelési technológia vízigénye

    • Teljes járulékos vízigény (Qta): szociális és egyéb kiszolgáló létesítmények teljes vízigénye

    • Frissvíz igény (Qf): átfolyó vízhasználatok és a friss pótvíz igény összege

    • Friss pótvíz igény (Qfm): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló frissvíz igény

    • Használt pótvíz igény (Qmu): recirkulációs körök veszteségeinek és egyéb kibocsátásainak pótlására szolgáló használtvíz igény

    • Pótvíz igény (Qm): használt és friss pótvíz igény összege


    Ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 ii

    Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) II.

    • Átfolyó frissvíz igény (Qf,fl): egyszeri használatra igényelt frissvíz igény

    • Vízveszteség (Ql): összes vízveszteség. A párolgási, szivárgási és kihordási veszteségek összege.

    • Párolgási veszteség (Qle)

    • Szivárgási veszteség (Qlsd)

    • Kihordási veszteség (Qlc)

    • Újrahasznált víz (Qr): soros vízhasználattal vagy recirkulációval ismételten felhasznált víz

    • Visszaforgatott víz (Qre): ugyanabban a technológiában recirkuláltatott víz


    Ipari v zhaszn lat mutat i msz 10 158 2 84 iii

    Ipari vízhasználat mutatói (MSZ-10-158/2-84) III.

    • Fajlagos ipari teljes vízigény:

      • pi(db): legyártott termékek száma

  • Fajlagos ipari frissvíz igény:

  • Frissvíz kihasználási tényező:


  • Hazai ipari v zig nyek alakul sa

    Hazai ipari vízigények alakulása


    T zolt si v zig ny i

    Tűzoltási vízigény I.

    • Az érvényes OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) alapján történik a tűzi-víz igény (vízhozam, nyomás) számítása épületenként külön-külön (építési engedélyezés során).

    • A számítás alapja az épületben lévő mértékadó tűzszakasz.

    • Külső és belső tűzi-víz igényt különböztetünk meg

    • Külső tűzi-víz igény biztosítása:

      • Tűzcsapokról (min. 200 m-ként)

      • Tűzi-víz tározóból (Ha a tűzcsapok nem elegendőek)

    • Vízhálózat méretezési szempontból a vizsgált hálózati szakasz által ellátott épületek közül a legnagyobb tűzszakasszal rendelkező épület a mértékadó.

    • Belső tűzi-víz igény biztosítása:

      • Belső fali tűzcsapokról vagy automata tűzvédelmi berendezésről

      • Vízbekötés méretezésekor kell figyelembe venni!

    • Tűzi-víz igény számítás részleteit lásd. a Török L. féle segédletben


    T zolt si v zig ny ii

    Tűzoltási vízigény II.

    • Tájékoztató jellegű adatok tűzoltási vízigényre (MSZ-595)

    • A települési mértékadó tüzi-víz mennyiséget 3 órán át kell biztosítani


    T zolt si v zig ny iii

    Tűzoltási vízigény III.

    • Szemléletváltás: A 147/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet alapján a tűzoltáshoz szükséges vizet a közműhálózatból akkor lehet vételezni, ha az felszíni vízből vagy ipari vízhálózatból nem, vagy nem elegendő mennyiségben vételezhető.


    Olt v z biztos t s id tartama otsz szerint

    Oltóvíz biztosítás időtartama (OTSZ szerint)

    • Normatív tűzterhelés alapján kell meghatározni:


    Otsz h l zattervez si vonatkoz sai

    OTSZ hálózattervezési vonatkozásai

    • A mértékadó oltóvíz mennyiséget a településen, illetve a létesítményben a mértékadó tűzszakasz területére kell meghatározni

    • A települési vízhálózatot úgy kell méretezni hogy a mértékadó oltóvíz igényt és az átlagos kommunális vízigényt a hálózat egyidejűleg tudja biztosítani!

    • Oltóvíz céljára is igénybe vehető hálózati szakasz esetén, ágvezeték legalább NA 100, míg körvezeték legalább NA 80 legyen! 1000 főnél kisebb településen ettől el lehet térni, ha 200 m-en belül megfelelő mennyiségű vizet biztosító természetes vagy mesterséges víznyerő hely van.

    • A vízmű magas és mélytározójánál NA 100 csonkkapoccsal és kupakkapoccsal ellátott csatlakozó helye(ke)t kell kialakítani.

    • Tűzcsapok minimális távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!)

    • Új vezetékes vízellátó hálózat építésekor csak föld feletti tűzcsap telepíthető!


    Olt v z t roz k kialak t sa otsz szerint

    Oltóvíz tározók kialakítása OTSZ szerint

    • Min. hasznos térfogat 30 m3

    • A tározó max. mélysége 7 m lehet!

    • Tározó és védendő építmény max. távolsága 200 m (megközelítési útvonalon!).

    • Szívócsövek száma: minden megkezdett 100 m3 hasznos térfogatra 1 db

    • Szívócső minimális átmérője: NA 100

    • Szívócsövek minimális távolsága: 5 m


    T zcsapon biztos tand nyom s otsz szerint

    Tűzcsapon biztosítandó nyomás OTSZ szerint


    Sz ks ges olt v z intenzit s otsz szerint

    Szükséges oltóvíz intenzitás OTSZ szerint


    H l zati s szolg ltat si vesztes gek

    Hálózati és szolgáltatási veszteségek

    • Hálózati veszteség: közüzemi vízvezeték hálózat veszteségei és mérési hibából eredő veszteségek

    • Szolgáltatási veszteség: szolgáltatási célú vízfelhasználások vízigénye (csőhálózat öblítése).

    • Szolgáltatási és hálózati veszteség együttesen: 8-15%


    T vlati el rejelz s

    Távlati előrejelzés

    • Távlati tervezés (20-50 év):

      • 147/2010. (XII. 23.) Korm. r. 30 éves távlat figyelembe vételét írja elő

      • Fogyasztási prognózis készítés:

        • Gazdasági prognózisok (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor, stb..)

        • Politikai prognózisok

        • Népességszám alakulás prognózisa

        • Éghajlatváltozás hatása

        • Országos –regionális –helyi prognózisok

    • Javasolt alternatívákban gondolkodni a koncepciótervek szintjén

    • Optimalizálás (költség-hatékonyság, gazdasági lehetőségek, előnyök-hátrányok, stb..)

    • Célállapot - ütemezés


    V zfogyaszt s alakul sa budapesten 1949 2003

    Vízfogyasztás alakulása Budapesten (1949-2003)


    Ghajlat v ltoz s hat sai i r vidt v hat sok

    Éghajlat változás hatásai I. – rövidtávú hatások

    • Gyakoribbak és nagyobb mértékűek lesznek az árvizek

    • Kisebbek lesznek a kisvízhozamok

      • A Kőrösök időszakos teljes kiapadása várható

      • A Duna hosszabb időszakokra nem lesz hajózható

  • Lesüllyednek a talajvízszintek

  • A kora nyári kisvizeket nem fogja növelni az Alpok hóolvadása

  • Megnő az aszályos időszakok hossza és intenzitása

  • Az aszályos időszakokban nem lesz elegendő öntözési célú vízkészlet

  • Várhatóan a környező országok növelni fogják tározó kapacitásaikat → Magyarország vízkészletei tovább csökkennek


  • Ghajlat v ltoz s hat sai ii lehets ges t rsadalmi k vetkezm nyek

    Éghajlat változás hatásai II. – lehetséges társadalmi következmények

    • ALKALMAZKODÁS

      • Mezőgazdaság

      • Közlekedési hálózatok

      • Építéstechnika

      • Vízgazdálkodás

      • Túrizmus

      • Életmód

      • Betegségek térhódítása

      • Stb…

    • ELVÁNDORLÁS

      • Tenger által elöntött területek

      • Sivatagossá váló területek

      • Elöntéses területek

      • Erózióveszélyes területek

      • Gazdaságilag tönkremenő területek

      • Stb…

    Távlati vízfogyasztási prognózis!?!?


    Fogyaszt si k rzetek kijel l se

    Fogyasztási körzetek kijelölése

    • Cél: közel azonos fogyasztási jellemzőkkel rendelkező területek lehatárolása

    • Főtevékenység szerinti lehatárolás:

      • Ipari területek

      • Mezőgazdasági területek

      • Lakóterületek

      • Közületi körzetek

  • Részterületi lehatárolás szempontjai lakóterületeken belül:

    • Komfort fokozat

    • Laksűrűség (beépítési jelleg, szintek száma, stb..)

    • Kulturális jellemzők

    • Társadalmi rétegek, életszínvonal

    • Stb…


  • Tervfeladathoz javaslatok

    Tervfeladathoz javaslatok

    • Török L. tervezési segédletében található mintapélda (12-15.oldal) átnézése Ez alapján és az előadás anyag alapján a vízigény számítás egyszerűen elvégezhető

    • A kiadott helyszínrajzon fogyasztási körzetek kijelölése M=1:4000 v. M=1:5000 méretarányú helyszínrajzon. Jelölésmód: különböző színnel vagy sraffal. Minden önálló területegységet számmal kell ellátni. Valósághű települési struktúrát javasolt kialakítani tagoltság tekintetében. Az elkészített helyszínrajz alapján terület kimutatást kell készíteni. A vízigény számítás eredményeit a részterületekre szét kell osztani. Erről táblázatos kimutatást kell készíteni.


    Kieg sz t inform ci k hf k sz t shez p ld k

    Kiegészítő információk – hf készítéshez példák

    • Komplett tervfeladat mintapélda: Bozóky-Szezsich-Kovács-Illés: Vízellátás-csatornázás tervezési segédlet. (vízszerzés-víztisztítás feladatrészek nélkül)

    • Komplett minta tervfeladatok az ftp-n. (Azokon 2 nyomászóna van!!!)

    • Vízigény számítás mintapélda: Török László tervezési segédlet


    M szaki le r s k sz t se i

    Műszaki leírás készítése I.

    • Mit tartalmazzon:

      • Kiindulási és tervezési adatok

      • Egyes változatok, alternatívák. Legjobbnak ítélt megoldások indoklása.

      • Tervezési részeredmények, és eredmények

      • Tervezési gondolatmenet: mit, miért, hogyan terveztünk?

      • A tervre vonatkozó konkrétumok

      • Hivatkozások a tervmellékletekre


    M szaki le r s fel p t se i

    Műszaki leírás felépítése I.

    1.Megbízás tárgya, kiindulási adatok, feladat ismertetése

    2.Jelenlegi állapot bemutatása

    • Település jelleg

    • Domborzati viszonyok

    • Beépítési jellemzők

    • Jelenlegi és távlati fogyasztók

    • Jelenlegi vízellátási infrastruktúra bemutatása

    • Település közmű helyzete

    • Település fejlődés


    M szaki le r s fel p t se ii

    Műszaki leírás felépítése II.

    3.Tervezett állapot bemutatása

    • Tervezést befolyásoló tényezők (ellátás módja, nyomásigények, ellátási övezetek, tározó és szivattyú telep működési kérdései, energiaellátási viszonyok, stb…)

    • Vízigények bemutatása

    • Víztározók bemutatása

    • Tápvezeték és hálózat vonalvezetése, vezetékanyag, átmérők

    • Hálózat hidraulikai vizsgálat eredményei, üzemállapotok és eredmények értékelése

    • Nyomásviszonyok

    • Hálózat magassági vonalvezetése

    • Szerelvények, védőcsövek, műtárgyak a hálózatban


    M szaki le r s fel p t se iii

    Műszaki leírás felépítése III.

    4.Kivitelezési előírások

    • Munkagödör kialakítás, dúcolás

    • Víztelenítés

    • Építési ütemezés

    • Stb…

      5.Nyomáspróba és vezeték fertőtlenítés

      6.Munka- és balesetvédelmi előírások

      7.Üzemeltetési előírások

      8.Környezetvédelmi fejezet (építési és üzemeltetési fázis)

      -Levegőtisztaság védelem

      -Hulladékok

      -Felszíni és felszín alatti vizek védelme

      -Talajvédelem

      -Zaj- és rezgésvédelem

      9.Egyéb észrevételek


    Felhaszn lt irodalom

    Felhasznált irodalom

    • Török László: Tervezési segédlet a település vízellátása tanulmányterv készítéséhez. Baja. 1998.

    • Közműhálózatok tervezése HEFOP/2004/3.3.1/0001.01 digitális jegyzet

    • MSZ-10-158/1-1990. A vízellátás fajlagos vízigényei: kommunális vízellátás

    • MSZ-10-158/2-1984. Az ipari vízhasználat fogalmai és mutatói

    • Illés-Kelemen-Öllős: Ipari vízgazdálkodás. Vízdok Kiadó, Budapest,1983.

    • Dr. Schultz Andrea: Budapest vízellátása 2007. www.epgep.bme.hu

    • Bartholy Judit: Az éghajlat változása - bizonyosságok és bizonytalanságok. Mindentudás Egyeteme, http://www.mindentudas.hu/bartholy

    • Mosonyi Emil: A hazai vízgazdálkodás távlati feladatai. Mérnök Újság, XIV. évf. 3. szám, 2007 március, 26-30 oldal.

    • Buzás Kálmán: Települések vízellátása II. Typotex, Budapest, 1991.

    • György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974.

    • 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról


    K sz n m a megtisztel figyelmet

    Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


  • Login