Vadászati ökonómia A vadállomány és hasznosításának gazdasági értékelése

1. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Vadászati ökonómiaA vadállomány és hasznosításának gazdasági értékelése Schiberna Endre

2. Mi mennyi? Mennyit ér a 4-es metró? Mennyit érnek a Deák téri fák?

3. Mit és miért értékelünk? • A vadállomány létszáma és minősége is változott, aminek egyaránt vannak ökológiai és gazdasági hatásai is. • Értékelni kell, hogy ezek a változások eredőjükben hogyan befolyásolták a vadállomány értékét, és a hasznosítással elérhető jövedelmet.

4. Mit és miért értékelünk? • A vadgazdálkodás szorosan kapcsolódik a más gazdálkodási formákhoz, például a takarmányozáson keresztül, vagy a vadkárok jelensége révén. • A ezen tételek beépülnek a vadgazdálkodási költségek közé, és befolyásolják annak jövedelmezőségét.

5. Mit és miért értékelünk? • A vadállomány a nemzeti vagyon eleme, ezért hasonlóan a többi természeti erőforráshoz, szükség van a természetes egységben és a pénzértékben történő nyilvántartására is.

6. Kié a vad? • Földtulajdonos • Res nullius (uratlan jószág) • Állam • Kié az érték?

7. Naturális alapadatok • Állományjellemzők • Vadállomány létszáma (vadállomány becslési jelentések), amely nagyon nagy bizonytalanságot hordoz mind a módszerek hibái, mind pedig a szándékos kozmetikázás miatt, amit nem lehet kizárni • Vadlelövések, mint a hasznosítás mértéke (vadgazdálkodási jelentés)

8. Pénzügyi alapadatok • Piaci árak • Lelövés díja • Trófea felár • Húsár • Egyéb szolgáltatások ára • Piaci költségek • Munkabérek • Takarmány • Vadkár • Egyéb költségek

9. Márkus – Kőhalmy értékelés • 1990 és 1996 évekre dolgoztak ki értékelést azon vadfajokra, amelyekre van állománybecslési adat. • Az értékelésnek két sarokproblémája van: • A trófeaminőség figyelembe vétele • Az árak meghatározása a számítás csoportjaira, amelyek az egyes vadfajok kor illetve nem szerinti csoportosítása. • Csak a bevételekkel kalkulál

10. Értékelemek • A módszer az éves teríték lelövésből származó bevétel és a húseladási bevétel összegét számítja úgy, hogy kalkulált árakkal szorozza a teljes lelövést, azt is, amit nem biztos, hogy értékesített a vadgazdálkodó. • Az éves terítékre kapott, egységnyi vadlétszámra (itt már trófeaminőség nélküli csoportokra) adódó átlagbevétellel szorozva a vadlétszámot adódik az állomány értéke.

11. Szarvas esetén • Adott a teríték borjú, tehén és bika kategóriákban, amelyekre átlagos zsigerelt hústömegek felhasználásával kiszámolható a húseladás bevétele. • A bikák agancstömeg eloszlása és éremeloszlása is ismert. • Az agancstömeg kategóriákhoz árjegyzéki átlagárakat kell rendelni, amely nem egyértelmű, mivel belföldi és külföldi árjegyzék is van.

12. Szarvas esetén • Hasonlóképpen az éremeloszlás is ismert, amit meg kell szorozni az érmes felárral. • A szarvasbikákból származó teljes bevételt lehet ezek után elosztani az összes terítékre hozott bikával, ami megadja az egy bikára jutó átlagos bevételt. • A borjú és a tehén számítási menete is azonos, de csak a hús és a lelövés bevételét kell figyelembe venni.

16. Tanulságok - eredmények Teríték értéke 1990-es árakon számolva a teríték értéke 3,6 milliárd Ft. Muflon Nagyvad Kos Dám Bika Őz Bak Disznó Kos Bika Bak Kan Szarvas Kan Bika Bika

17. Apróvad Fogoly Teljes vadállomány Fácán Nyúl Muflon Kos Nagyvad Dám Bika Disznó Kan Őz Bak Szarvas Bika Tanulságok - eredmények Vadállomány értéke 1990-es árakon számolva a vadállomány értéke 11,3 milliárd Ft, amelyből 8,1 milliárd a nagyvad, ebből pedig a szarvas 3,1, az őz pedig 3,2 milliárd Ft.

18. Találós kérdés • Ha a teljes vadgazdálkodási ágazat éves árbevétele 15 milliárd Ft, éves nyeresége pedig 100 millió Ft, akkor mekkora a piacilag hasznosított vadállomány értéke?

19. „A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás….”

20. Immateriális érték • Az immateriális érték a vadászat esetében az az érték, amely a vaddal kapcsolatba kerülők számára e kapcsolaton keresztül keletkezik, illetve annak a hatásnak az értéke, amelyet a társadalomban a vadászat és a vadászati kultúra gyakorol. • Az immateriális értékek, tekintettel az elvonatkoztatott tartalmukra, és az értékek piacon-kívüliségére, nehezen értékelhetők.

21. Immateriális érték • A közvetlen hatás, azaz a vadászok számára keletkező „jólét”-növekmény értékelésére szintén Kőhalmy - Márkus tett kísérletet • A kiindulási alap a vadászattal eltöltött idő • Ezt az időalapot kell értékelni, amire három módszert dolgoztak ki a ’70-es években Keresztesi, Percev és Turkevics

22. 34. oldalról

23. Megjegyzés • Az immateriális érték ilyen számításához figyelembe kell venni, hogy a vad elejtése, és az azért hozott áldozat (költségek) magában foglalja a vadászattal eltöltött idő „élvezeti értékét”. • Nehéz ezért elkülöníteni, hogy pénzértékben kifejezve mekkora értéke van a vadászattal töltött időnek.

24. Nagyvad egység • BARNA (2005) javasolja bevezetni a nagyvadegységet, amellyel az egyéb nagyvadfajok értékesítésének árbevételét a gímszarvaséhoz viszonyítjuk. Így kaphatunk egy olyan arányszámot vadfajonként, amely megmutatja, hogy az adott vadfaj hány átlagos egyedének elejtéséből származó bevétel egyezik meg egy átlagos gímszarvas elejtésének bevételével. • A trófeás és a tarvad bevételeit is be kell számítani. • Az arányszámok évenként és területenként is változnak, így az arányszámokat több vadgazdálkodási egység vadfajonkénti bevételeinek átlagából lehet számítani. • A kiszámított arányok: 1 NE értéke megfelel 1 gímszarvas, 2,65 dámvad, 4,04 őz és 3,29 vaddisznó értékének.