EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008

1. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS2008 Műhelybeszélgetés 2008. szeptember 19.

2. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió • társadalmi folyamatairól • Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források • Ambíció: társadalompolitikai fókuszú nyomon követő • jelentések a jövőben is • Tartalomjegyzék 2008: • Demográfiai folyamatok (Gábos András-Kopasz Mariann) • Foglalkoztatottság (Horváth Hedvig) • Jövedelem eloszlás (Medgyesi Márton) • Lakáshelyzet és anyagi életkörülmények (Bernát Anikó-Fábián Zoltán) • Sajátosságok: • Össz-európai szemlélet • Újfajta indikátorok • Társadalompolitikai következtetések

3. A műhelybeszélgetés meghívott résztvevői: Holtzer Péter (Nyugdíj Kerekasztal, elnök) Jávor András (Tárki Egészség Tudásközpont, vezető) Sik Endre (Tárki vezető kutató) Spéder Zsolt (KSH Népességtudományi Kutató Intézet, igazgató)

4. Demográfiai folyamatok az EU-ban és az EU országaiban .. ahogy az Európai Társadalmi Jelentés ezt bemutatja

5. Témák: • 1. Demográfiai trendek az Európai Unióban • 2. Társadalmi következmények • 3. Háztartásszerkezet, a háztartások helyzete • 4. Társadalompolitikai következmények

6. 1. Demográfiai trendek az EU-ban: termékenység Termékenység Európában (TTA), 1950-2050 • Európában 1950-2000 között erőteljes csökkenés • 2005, TTA: Észak-E. (1,7) vs. Kelet-E. (1,3) • 2050-ig enyhe emelkedés, régiók közötti konvergencia (1,6-1,8) tény előrejelzés Észak-E. Kelet-E. Magyarországi minta: jelentős eltérés más regionális mintáktól, de a sajáttól is, utóbbihoz a kilencvenes évek közepén csatlakozik Forrás: ENSZ

7. 1. Demográfiai trendek az EU-ban: halandóság A férfiak várható élettartama az EU-ban, 1980-2050 (év) • Férfiak: EU-15: 76,4 év; EU-10: 70,1 év • Nők: EU-15: 82,2 év; EU-10: 78,3 év • Markáns kelet-nyugat törésvonal • Legmagasabb: Svédo, mediterrán o. • Legalacsonyabb: balti o. • 2050-ig: javulás és kiegyenlítő trendek • Hogyan alakul az egészséges várható élettartam? • Magyarország a baltiak mellett a legrosszabb helyzetű ország • 2004-ben: férfiak 68,5, nők 76,8 év • 2050-ben: férfiak 78,1, nők. 83,4 év Forrás: Eurostat

8. 1. Demográfiai trendek az EU-ban: vándorlás • A statisztikai adatgyűjtések szabályozása miatt a vándorlásra vonatkozó adatok bizonytalanok. • Becslések szerint az EU teljes népességén belül 2005-ben 8,3 százalékot tett ki a bevándorlók aránya (40 millió fő). • Az EU a vándorlás szempontjából összességében befogadónak tekinthető. Ezen belül a régi tagállamok nettó befogadók, az EU-10-ek pedig nettó kibocsátók. • 2004 és 2050 között a nettó bevándorlás kumulált nagysága várhatóan 40 millió fő lesz. • Magyarországon 2005-ben mintegy 316 ezer migráns élt, túlnyomó részben magyar nemzetiségűek.

9. 2. Társadalmi következmények(Forrás: Európai Bizottság, Eurostat, RAND Europe) • Közvetlen demográfiai következmények: népességcsökkenés, a korszerkezet (öregedés) és a háztartásszerkezet átalakulása • Népességszám: 2050-ig az EU-15-ben stagnál, az EU-10-ben 12%-os csökkenés, ugyanennyi Magyarországon is (Eurostat, más előrejelzések (ENSZ, KSH NKI) valamivel pesszimistábbak) • Korszerkezet: A 14 év alattiak létszáma 18%-kal csökken, a 65 év felettieké 77%-kal nő • Idős eltartottsági ráta: 24,5%, 2050-ig a kétszeresére nő, Magyarországon 22,6%, 2050-ben várhatóan 48,3% • A bevándorlás a feltételezések szerint fékezheti a népesség öregedésének folyamatát

10. 2. Társadalmi következmények(Forrás: Európai Bizottság, DG EcFin) • Munkaerőpiac az EU-ban • 2004-2011: nő a munkaképes korú népesség és a foglalkoztatási ráta • 2012-2017: a foglalkoztatás növekedése ellensúlyozza a munkaképes korú népesség fogyását • Forrása: nők és idős korúak bővülő foglalkoztatása • 2017 után: várhatóan csökken a foglalkoztatottak összlétszáma • Termelékenység és gazdasági növekedés • A GDP növekedés lassulása: 2004-2010: 2,4%, 2031-2050: 1,2% • A növekedés fő forrásává a termelékenységnövekedés válik • Jóléti kiadások (nyugdíj, egészségügy, tartós ápolás) • A kiadásnövekedés tetőzése 2020 és 2040 között várható • Eurozóna: a közkiadások 4 százalékpontos növekedése 2050-ig

11. 3. Háztartásszerkezet A háztartások létszám szerinti megoszlása az EU-24 országaiban (%) • Csökken az átlagos háztartáslétszám (1960: 3,2 fő, 2001: 2,4 fő) • Magas és nő az egyszemélyes háztartások aránya, közöttük az átlagosnál nagyobb a nők és az idősek súlya • Csökken a gyermekes háztartások aránya • A hazai egyszemélyes háztartások aránya (29%) átlagos, de az EU-10-ek között magasnak tekinthető • Ezen belül a nők és a nyugdíjas korúak aránya valamivel átlag feletti (65%, ill. 49%) Forrás: EU-SILC

12. 3. Háztartások relatív jövedelmi helyzete Az egyszemélyes háztartások jövedelmi helyzete életkor szerint • A növekvő súlyú egyszemélyes háztartások helyzete rosszabb az átlagosnál, különösen az idős nőké • Az egyszülős háztartások helyzete mindenhol nagyon rossz • A kétszülős háztartások helyzete a gyermekszámmal romlik Átlag=1 Forrás: EU-SILC

13. 4. Társadalompolitikai következmények • Demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok  policy • A demográfiai-munkaerőpiaci folyamatok hatása • a fenntarthatóság problémája: a termékenység-halandóság-foglalkoztatottság együttes hatása • különösen rossz kombinációval szembesülnek a mediterrán országok, de hazánk is • Policy-hatás • a jóléti állam kialakulása  termékenység csökkenése, halandóság javulása (  öregedés ) • az előrejelzések pontossága: mire építünk policy-t?

14. A műhelybeszélgetés javasolt kérdései: • 1. Bizonytalan, hogy a spontán folyamatok nyomán növekedhet-e tartósan a hazai/európai gyermekvállalási kedv. Szükség van-e pronatalista politikára? Ha igen, milyen policy-mix lehet hatékony Magyarországon? • 2. Hogyan lehet javítani a rossz hazai mortalitási viszonyokon, hogyan növelhető az egészséges várható élettartam? • 3. Milyen demográfiai következményekkel kell számolni a bevándorlási preferenciák megfogalmazásakor? Az EU-n belüli belső vándorlás milyen új kihívások elé állíthatja a jóléti államot? Aktívabb bevándorlás-ösztönzésre van-e szüksége Magyarországnak? • 4. A magyar társadalom öregedése hozzájárul a nagy elosztórendszerek (nyugdíj, egészségügy) finanszírozási problémáihoz. A demográfiai folyamatok jelentik-e a legnagyobb kihívást a fenntarthatósága szempontjából?