A BAROKK A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA

1. A BAROKK A XVI – XVIII. SZÁZAD KORSTÍLUSA

2. Előzmény: Reneszánsz • A hitélet új, ésszerűbb – misztikumtól, elragadtatásoktól mentes – polgári formáit hozta létre. • Elvetette a katolicizmus költséges, pompás, lenyűgöző és felemelő szertartásait, és az egyszerű, meghitt, bensőséges vallásosságot állította a helyébe. • „lehúzta” a hitet a földre • Reneszánsz: HARMÓNIA – BELSŐ EGYENSÚLY

3. Előzmény: Reformáció

4. Előzmény: manierizmus

5. Ellenreformáció – rekatolizáció: • Az egyház rendjének, tekintélyének helyreállítása • Az egyén „középkori” hitének újraéledése

6. A JEZSUITÁK 1540 – ALAPÍTÓ: Loyolai Szent Ignác Jézus Társaság

7. JEZSUITÁK: • Katonás fegyelem • Magas képzés • Pápai hatalmat szolgálja (ma is – legerősebben) • Politikai és kulturális befolyás • Elsősorban a vezető réteg megnyerése a cél

8. A „barokk” hívő számára a hit: • szenvedély • különleges, misztikus élmény • önkívülettel határos, eksztatikus állapot • A földtől az ég felé fordul

9. A BAROKK MŰVÉSZET

10. „Barocco” : Szabálytalan alakú kagyló, gyöngy Nyakatekert okoskodás Elnevezése a 18. századból (klasszicizmus) ered: Szabálytalan, szeszélyes, túldíszített Képtelen, idétlen

11. Főbb stílusjegyei: • mozgalmasság, dinamizmus • monumentalizmus • heroizmus • patetizmus • conceto – meglepetés – , az illúzió valóságként való beállítása

13. Bernini: Szent Teréz extázisa

15. FESTÉSZET Megbízást főuraktól, királyoktól, a katolikus egyháztól kaptak Elvárás volt, hogy a festmény a képzeletet megragadó, látványos elemekkel fokozza a hatást, ami eléggé meghatározta a témát és az alkotó módszereit.

16. A festészet fő témái bibliai és mitológiai jelenetek, gazdagon díszített főúri portrék, csendéletek (újdonság a festészetben), táj- és zsánerképek.

17. Jellemzői: • gazdag, élénk színvilág • fény-árnyék hatások maximális kifejező erejének felhasználása • mozgásban való ábrázolás, dinamizmus • kidolgozott részletek (pl. ruhák redőzete, mellékalakok, háttér, fénysugarak) • érzelmek eltúlzott, patetikus ábrázolása (fontosak az arckifejezések) • pompa és színpadiasság, az alakok eltúlzott pózai • alakok és alakcsoportok bonyolult összefonódása

18. Rubens: Prometheus Rubens: Phaeton

19. RUBENS Erő, lendület, dinamizmus ábrázolása

20. RUBENS Monumentalizmus

21. Bonyolult, nehezen áttekinthető szerkezet Rubens

22. Pieter – Lastman: Odüsszeusz és Nauszikaá

23. Pátosz, ünnepélyesség Van Dyck

24. Rubens Velasquez

25. A barokk festészet elsősorban Itáliában (Caravaggio) Spanyolországban (Velázquez, El Greco) a Németalföldön és Flandriában (Vermeer, Rubens, Rembrandt) volt jelentős, bár egész Európában éreztette hatását. A legismertebb barokk stílusú magyar festő Mányoki Ádám, II. Rákóczi Ferenc portréjának megalkotója.

26. Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc

29. ÉPÍTÉSZET: • Általános jellemzői: • az egyenes vonalak megtörése • mozgalmasság • nyugtalanság • különleges, szeszélyes díszítőelemek • a méretek fokozása • illúziókeltés: díszítményeikkel, festményeikkel megnövelték a teret • A fő cél az erő kifejezése

30. A barokk építészet egyik alapmotívuma a csigavonal volt, amely elsőként a Vignola által tervezett Il Gesu templomban (Róma) vált uralkodóvá. Az addigi geometrikus formák helyett bonyolultabb, hajlított alakzatok jönnek létre

31. Nyugtalan vonalak, formák Rembrandt

32. Az építészetben megjelentek a hatalmas kapuzatok, áradó lépcsők, a művészien megtervezett parkok

35. A barokk reprezentáns uralkodója: XIV. LAJOS

36. Saint-Simon herceg emlékiratai A francia udvar rendje színpadias volt, s a mindennapi életet is részletekbe menően szabályozta. Gyakorlatilag mindenki szerepet játszott Mivel itt óramű pontossággal zajlottak az események, ezért Saint-Simon „rugóra járó etikett”-ként jellemezte az udvari életet. A szigorú rendtartás alól a király sem mentesülhetett

37. VERSAILLES

38. „Szellemiség” a barokkban • Janzenisták: • PORT-ROYAL kolostor • Kegyelemtan • Blaise Pascal – matematikus, fizikus, filozófus

39. Kartezianizmus • René Descartes • Világosság, érthetőség • Szubjektum fontossága • Descartes-i kételkedés: mindenben kételkedni, de megtalálni a biztos pontot: • „COGITO ERGO SUM” • GONDOLKODOM, TEHÁT VAGYOK → biztos pont: TUDOK MAGAMRÓL

40. Akadémizmus: A francia Akadémia megalapítása: 1634 – Richelieu bíboros (XIV. Lajos minisztere) Irodalom, művészetek, nyelv tudományos vizsgálata

41. A barokk irodalom: Kedveli a merész, szokatlan gondolattársításokat, az újszerű, hatásos szóképeket és alakzatokat, a bonyolult körmondatokat Kedvelt eszköze az ellentét és a paradoxon

42. Barokk körmondat „Második dolog, mely nyilván következik, ha az pápista vallás bálványozás, emez: tudniillik, hogy az Istennek amaz igen szép fogadási meghamisíttatnak, melyekben azt fogadá, hogy az Krisztustúl fondáltatott anyaszentegyház ellen az pokol ereje diadalmat soha nem vehet, hanem mint az igazságnak erős kőoszlopa, győzhetetlen megmarad, és mint egy nagy hegyen építtetett város, el nem rejtezik, hanem amint Izsaiás mondja, őbenne szüntelen megmarad az igazságnak prédikálása, mivelhogy amint Szent Pál írja, mind világ végezetig doktorok és pásztorok lésznek az Krisztus jegyesében, az anyaszentegyházban, kik tanítsák az juhokat, legeltessék az nyájat, melyet Isten őreájok bízott.” (Pázmány Péter: Öt szép levél)

43. Jellemző irodalmi műfajok: • EPIKA (látvány, mozgalmasság, vallásos tematika, herizmus) • Eposz • Hitvita • Önéletrajz • Levél

44. Torquato Tasso Megírta a „keresztény nemzet” eposzát: Megszabadított Jeruzsálem Téma: keresztes háború Az ellenreformáció eposza Koszorús költő

45. John Milton • A protestantizmus eposza: • Elveszett Paradicsom • Téma: bűnbeesés, kiűzetés • Jó – Gonosz küzdelme • Jellemző stílusjegyek: • Disszahrmónia • Ellentétekből eredő feszültség

47. Blake illusztrációi az Elveszett Paradicsomhoz

48. A magyar barokk Pázmány Péter Protestáns családban született Később rekatolizált – jezsuita Szónoklatok, prédikációk (szöv. gyűjt. 241.o.) 1635-ben Nagyszombaton egyetemet alapított (Tk. 168-9. old.)

49. II. Rákóczi Ferenc vallomásai (szgy. 257) Mikes Kelemen: Törökországi levelek (szgy. 253) Zrínyi Miklós