A Pompás barokk

1. A Pompás barokk A tiszaháti felkelők prezentációja a barokk stílusról. III. Forduló III. forduló

2. A barokk művészettörténete A Reneszánszban a középkort átmenetnek, gótnak azaz barbárnak nevezték. A barokk stílus is az utókor gúnyos, bíráló névadása. Az olasz barocco szó jelentése:Nyakatekert különös szabálytalan. A római katolikus egyház a reformáció ellen egyesítette erőit, s az egyházművészet is ezt a célt szolgálta. III. forduló

3. Építészete A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára. Középkor:Barokk: -- A várak a hegycsúcsokon épültek, Inkább sík területekre építették -- Hatalmas parkok,franciakertek vették körül. -- Nyugodt formavilág, Mozgalmas, nyugtalan, különleges, szeszélyes, sokszor formabontó díszítőelemek – Túldíszített már-már csicsásan dekorált épületek. -- Négy, ötszög alakú várak , „U” alakú kastélyok. -- Erdőségek vették körül Precízen vágott, készített Franciakertek. III. forduló

4. Festészete A barokk festészetet a szenvedélyesség, a mély érzések, a mozgalmasság a fény- és árnyjáték, az ellentétek ábrázolása jellemzi. A kor pár híres barokk festője: • Harmensz Van Rijn Rembrant • Pieter Pauwel Rubens • Anthonis Van Dyck III. forduló

5. Szobrászata A reneszánsz racionalizmusával, békés kiegyensúlyozottságával, emberléptékűségével szemben a barokk idején szélsőséges, patetikus, nem egyszer földöntúli emberi érzelmek hangsúlyos ábrázolása válik jellemzővé. A barokk szobrok mozgalmasak, diszharmonikusak, gyakran kihasználják a fény-árnyék hatások nyújtotta illúziókeltési lehetőségeket. III. forduló

6. A barokk Magyarországon A barokk bázisa Magyarországon a nemesség, a megújult rendi társadalom. Megkésett a polgárosodás és a városiasodás is megrekedt a XVII.században. A magyar barokk e század kezdetén születik meg. • A barokk stílus megjelenése Magyarországon is az ellenreformációs törekvésekhez, a jezsuita rend térhódításához kapcsolódik. A másfél évszázados török megszállás után ocsúdó ország területén itáliai, osztrák és német mesterek honosították meg. Eleinte szorosan összefonódott a nemesség függetlenségi, újraegyesítési törekvéseivel. Mindemellett a protestáns vallású Erdély késő reneszánsz tradíciója miatt a keleti országrészben csak igen sokára talált utat magának. Idővel nemcsak az egyházi, főúri megrendelések készültek a barokk jegyében: a 18. század folyamán az építészeti, képző- és iparművészeti alkotások uralkodó nyelvévé vált. Elterjedésében nagy szerepet játszott a térség fokozatos gazdasági megerősödése és újjáépítése, valamint Habsburg-orientációja. • Igaz Rita művészettörténész, a Pannon Egyetem oktatója. Kutatási területe a barokk világi építészet és interieurművészet Magyarországon és Európában, valamint a korszak műgyűjtésének története. III. forduló

7. Várak és kastélyok a Magyar-barokk jegyében Nem kevés magyar vár, kastély és templom viseli a Barokk jegyeit. Íme pár építmény: • Buda: Budai vár • Ráckeve: Savoyai kastély • Fertőd: Fertődi kastély • Különböző jezsuita templomok, kolostorok (pl.: Veszprém, Nagyszombat, Győr, Buda) III. forduló

8. A barokk festészete, szobrászata A Barokk festészet, szobrászat az építészettel társul. A Barokk templomok díszes külső megjelenése, a belső terek végtelen gazdasága megerősítette és hirdette az egyház hatalmát. A váratlan meglepetést keltő díszítés, a dús aranyozás, a csavart oszlopok, művészi fafaragások, megtört ívű párkányok meghökkentették a betérőt. III. forduló

9. A barokk magyarországi szolgálatai. Rengeteg gazdagon díszített magyar vár, kastély, templom épült Magyarországon barokk stílusban. Ezen kívül a gazdag külföldi nemesurak is rendeltek hatalmas palotákat, várakat, templomokat ezáltal gazdagítva hazánkat III. forduló