Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből?

1. Mit tanulhatunk a társadalmi fejlesztések értékeléséből? Csite András Hétfa Kutatóintézet 2013. április 30.

2. A társadalmi fejlesztések értékelései 2012-2013-ban • 2012 februárjában indultak az értékelési projektek • Kilenc beavatkozási területet vizsgáltunk • Akadálymentesítés, egészségturizmus, egészségügy, felnőttképzés, felsőoktatás, foglalkoztatás, közoktatás, kultúra, társadalmi befogadás • Részben azonos, részben egyediértékelési kérdésekre kerestünk választ minden egyes területen • Több elemű információgyűjtési és –elemzési módszertan • Több mint 40 szakértő – jelentős projektmenedzsment kihívás • NFÜ KOR IH ÉD, érintett IH-k, szakminisztériumok megbízói együttműködésében

3. Az értékelés műfajáról: megalapozottan, hitelesen • Szakmai autonómiával rendelkezve és a tudományosság szabályait betartva: • Információnyújtás a hazai döntéshozóknak • Párbeszéd lehetőségének megteremtése az érintett kormányzati, tudományos és nem-kormányzati szereplők között • Visszajelzés a Bizottságnak a támogatások hasznosulásáról • A fejlesztési beavatkozások működéséről és eredményeiről nagy számban készültek most értékelések  EU által bevezetett kevéssé ismert tevékenység • Részben ebből fakadó félreértés: nem a bírálat, ha-nem a közpolitikai célok elérésének támogatása a cél

4. A mai nap 3 kulcskérdése Mittettek Magyarországgal a kohéziós források? Mit tett Magyarország a kohéziós forrásokkal? Mi lett volna Magyarországgal, ha nincsenek a kohéziós források?

5. Látható és látványos eredmények • Közszolgáltatások fizikai infrastruktúrájának megújulása • A közszolgáltatók működésben a szolgáltató jelleg erősödése • Megindulnak a fejlesztési források azokhoz a társadalmi csoportokhoz, akiknek legkevésbé voltak elérhetők a minőségi közszolgáltatások – a hozzáférési problémák enyhülnek • Létrejönnek és megerősödnek a fejlesztési forrásokat nagy volumenben lehívni és felhasználni képes „fejlesztési központok” – ugyanakkor esetlegesség jellemzi

6. Problémák • Számos esetben nem jutnak el a források oda, ahol valóban szükség lenne rájuk (célzás, lefölözés), és azokhoz, akiket ösztönözni kellene (elvándorlás, szakember-hiány) • A forráselosztási (és a közbeszerzési) rendszer komoly adminisztratív terhet ró a pályázatok megvalósítóira • Nem találtuk még meg a jó rendszerét annak, hogy egy komplex probléma kezelésében érintett szereplők egymásra épülő, egymást erősítő projektek láncolatát tudják végrehajtani (integrált fejlesztések nehézsége) • Sok esetben nem sikerült a hazai és az EU-társfinanszírozású fejlesztési eszközöket integrálni az egyes szakpolitikák egységes rendszerébe

7. Továbblépés – 2014-2020 • Magyarország foglalkoztatásban (75%) és a szegénység mértékének csökkentésében (-450e) vállalt EU2020 célkitűzései különösen ambiciózusak, a hazai és EU-társfinanszírozású források integrált alkalmazására van szükség – „nagy a baj” • Ahhoz, hogy a kohéziós forrásokat eredményesen használjuk föl, megalapozott és stabil célrendszerű szakpolitikákra van szükség – ez nem teremthető meg csupán az irányító hatóságok átalakításával • Merjük decentralizálni a fejlesztési források felhasználásának döntését– erősítsük a projektgazdák felelősségvállalását és alkalmazzunk új támogatás-formákat (bátran használni kell a Bizottság által teremtett lehetőségeket)

8. Mai program 1. • Ifjúsági munkanélküliség – Szepesi Balázs • A 2007-2013 tapasztalatok alapján milyen ifjúságpolitikára van szükség – „a fiatal nem a probléma, hanem a megoldás” • Foglalkoztatás (Támop 1 és 2) – Mike Károly és Scharle Ágota • Foglalkoztatási célú nonprofit szervezeteken a fókusz – komoly kapacitásfejlesztés történt, szereplők közti együttműködés viszont megerősítendő • Ökonometriai hatásvizsgálat eredményei – Budapest Intézet • Közoktatás – Balás Gábor és Kultúra – Koós Bálint • Segítettek-e a „PISA-sokk” után kijelölt célok megvalósításában a kohéziós források? • Sikerült-e a kulturális ágazat szereplőinek megújítaniuk szolgáltatásaikat? • Felsőoktatás – Mike Károly • Mennyire illeszkedett a tudomány és az egyetemi szféra működéséhez a forráselosztás és –felhasználás rendszere?

9. Mai program 2. • Fogyatékos személyek és más célcsoportok – Nagy Zita Éva • A célcsoport pontos meghatározásának fontosságáról – Revita Alapítvány • Egészségügy – Kiss Norbert és Váradi Balázs • Sikerült-e a fejlesztésekkel támogatni az egészségügy struktúra-átalakítását? • Területi ökonometriai vizsgálat – oda mentek a források, ahol talán a legnagyobb szükség volt rájuk – Budapest Intézet • Társadalmi befogadás – Teller Nóra • Mit kell ahhoz tennünk, hogy az EU2020 nemzeti céljait (szegénység csökkentése) teljesíthessük? – sokat! • Központok közlekedési elérhetősége – Kukely György • A járásközpontok és megyeszékhelyek – a felfejlesztett közszolgáltatási-kapacitások – közlekedési elérhetőségét mi jellemzi, milyen további beavatkozások szükségesek? – Terra Stúdió

10. Köszönöm a figyelmet! Hétfa Kutatóintézet H-1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu