1 / 21

„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum

„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza. Köszöntő Nagy Miklós Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ. Ikvai–Szabó Imre főpolgármester-helyettes. Budapest városfejlesztési stratégiája.

stew
Download Presentation

„Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. „Budapest az élhető világváros a XXI. század elején” Város- és Gazdaságfejlesztési Fórum 2007. június 14. Budapest, Városháza

  2. Köszöntő Nagy Miklós Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

  3. Ikvai–Szabó Imre főpolgármester-helyettes Budapest városfejlesztési stratégiája

  4. Kiemelt fővárosi projektek a városüzemeltetés területén (2007-2013) Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes

  5. Budapest építészeti stratégiája Beleznay Éva megbízott főépítész

  6. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus program Nagy Miklós ügyvezető igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ

  7. A jövő technológiái tervezve - 1 - ELGOSCAR ♦ Biotechnológia … 2006/1-2.

  8. Kassa Bécs Pozsony Miskolc Ungvár/Kijev Salgótarján Nyíregyháza Sopron Eger Győr Budapest Debrecen Tatabánya Nagyvárad Szombathely Székesfehérvár Szolnok Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Nagykanizsa Szeged Kaposvár Szekszárd Jelmagyarázat Pécs Arad Nemzetközi tengely Regionális tengely Versenyképességi pólus Szabadka/Belgrád Zágráb Eszék Regionális alközpontok Pólus szerepet betöltő társközpontok Fejlesztési pólusok és tengelyek NFÜ - 2 -

  9. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program • Hosszú távú célokInnovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése;fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése;nemzetközi versenyképesség növelése • Elvárt eredményekK+F ráfordítások arányának növekedése a GDP-hez viszonyítva;KKV szektor megerősödése, nemzetközi versenyképesség (export)és beszállítói képesség növekedése • FinanszírozásOrszágosan~ 600 mrd Ft; Európai uniós források + Hazai K+F források (innovációs alap) + Magántőke - 3 -

  10. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program Támogatásra jelölt területek: • Egészségipar • Környezetipar • Információs és kommunikációs technológiák fejlesztése Elsődleges célok a nemzetközi gazdaság irányítási-, a turisztikai és kulturális szerep erősítése, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, élhetőbb városi terek kialakítása, és a tudásipar illetve a high-tech iparágak lehetőségeinek bővítése. - 4 -

  11. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus stratégiaikoncepció jövőképe • A Pólus erősíti Budapest nemzetközi láthatóságát; • Budapest az adottságai révén az EU tudásgazdaságának fontos nemzetközi központjává válik; • Erős, integrált gazdasága egyre kevésbé küszködik a dualitás problémájával (a KKV-k tőkeszégenyek, hogy kutassanak a nagyvállalatok pedig nem vonják be őket kutatásaikba); • A fővárosi high-tech gazdaság (gyógyszeripar, gépipar, környezetipar, ICT szektora, stb.) az egyetemek, kutatóintézetek és a gazdasági élet szereplőinek együttműködése révén fejlődik; • Budapest „kapu” a külföldi innovációk fogadásában és „híd” a hazai központok felé történő továbbításában. - 5 -

  12. Gyengeségek, fejlődési lehetőségek • Törésvonalak találhatók a tudásbázis „pillérei” között (a külföldi nagyvállalatok, KKV és a hazai K+F, egyetemek erőviszonyai egyenlőtlenek), a kooperáció gyenge; • hiányoznak a technológiai és szolgáltató transzfer intézmények, irodák; • a munkaerőpiac kereslet és a képzési struktúra kínálata nincs egyensúlyban; • a kooperáció motivációinak hiánya tapasztalható (a kooperáció nem az innovációs lánc kiépülését szolgálja, az egyetemek nem érdekeltek a piaci hasznosításban, az alap-és alkalmazott kutatások aránya nem megfelelő, kölcsönös a bizalmatlanság); • az állami K+F finanszírozás lecsökkent, a vállalati ráfordítások aránya alacsony, a kockázati tőke korlátozott; • a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program célja a tudásgazdaság szereplői közötti kooperáció ösztönzése, annak érdekében, hogy a gazdaság innovatív termékeket hozzon létre. - 6 -

  13. Klaszterépítés Cégek Kormányzat ÖNKORMÁNYZAT Hálózatképző intézmények Akadémiai szféra Egyetemek Kutató Intézetek Külső finanszírozók Szabó Gábor Lényeges gyakorlati szempontok: Kulcsszereplők bevonása a piacról (keresleti és kínálati oldalról egyaránt), technológiai, kutatás-fejlesztési, oktatás-képzési, jogalkotói, és adminisztrációs oldalról - 7 -

  14. A támogatások több OP forrásból tevődnek össze, a pályázók pedig versenyeznek egymással • A vállalkozás-fejlesztési támogatások esetén a klaszterek, ill. a klaszterkezdeményezések versenyeznek. • A horizontális gazdaságfejlesztési támogatások esetén az első évben az önkormányzatok, később az önkormányzatok a klaszter-kezdeményezésekkel társulva versenyeznek. - 8 -

  15. A program vállalkozásfejlesztési pillére az alábbi területeken támogatja a klaszteresedő vállalatokat • üzleti szolgáltatások beszerzése, • célzott humán erőforrás fejlesztés, • gépek, berendezések beszerzése, • fizikai infrastruktúra fejlesztése, • visszatérítendő finanszírozási források nyújtása. - 9 -

  16. Irányelvek • A támogatási program hatékonyságának növelése érdekében a célcsoport kiválasztásában a fókuszálást erősíteni kell mind a tematikus pólusok, mind pedig a valós piaci folyamatok irányában. • A jól definiált, a piacon már bizonyított termékcsoportok, termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére fókuszálunk, ezért döntő jelentőségű a finanszírozási konstrukciók modellezése. • Definiálni szükséges az állami közvetítő intézményrendszerrel kapcsolatos kockázatokat is. • Meg kell határozni a programhoz kapcsolódó egyetemi, illetve magyar kutatóintézeti szféra szerepét. • A cégkommunikációs és a klaszter inkubációs módszertan kidolgozása szükséges. - 10 -

  17. mikro kis közepes nagy A célcsoport analízise Vállalati méret Finanszírozás módszere finanszírozhatatlanok követelés-finanszírozás bank és/vagy faktor kereskedelmi bankok erős normál gyenge - 11 -

  18. Klaszterépítés folyamata Dr. Szabó Gábor - 12 -

  19. Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Hálózatfejlesztési Központ Susuk Istvánprogramkoordinációs igazgató Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Tel: 269-6869 E - Mail: susuki@bvk.hu - 13 -

  20. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ Dr. Nagy Miklós ügyvezető igazgató1072 Budapest, Rákóczi út 18. Postai cím: H-1364 Budapest 4., Pf.: 226. Telefon: 269-6869 Fax: 1-268-1800Internet: http://www.bvk.hu E-mail: info@bvk.hu

  21. Kérdések , hozzászólások

More Related