1 / 23

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2007. április 24. Kamarai feladatok, elért eredmények. Tanulószerződés intézménye Vizsga-delegálás Mestervizsga

sivan
Download Presentation

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2007. április 24.

  2. Kamarai feladatok, elért eredmények • Tanulószerződés intézménye • Vizsga-delegálás • Mestervizsga • Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció • Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés • 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása • Szintvizsgáztatás

  3. VERSENYKÉPESSÉG - GAZDASÁG - SZAKKÉPZÉS • Munkaerőpiaci igények • Keresletvezérelt elv

  4. Elérendő stratégiai célok • 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott • A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése • Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása • Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések • Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen • Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája • A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa • Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön

  5. Szakképzési problémafa • Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást • Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

  6. Válaszok és beavatkozások • Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése • Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása • Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése • Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra • Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés • Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

  7. Minisztérium – kamara együttműködése • Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése 2006. december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában

  8. Új szakképzési feladatok átadásának jelentősége • 2007 február 14-i megállapodás az SZMM – MKIK között • MKIK –gazdasági érdekképviseletek közötti megállapodás • A szakképzés társadalmi támogatottságának növelése • Új partnerségi – szakképzési modell: 1993-as szakképzési törvény • A szakképzés szereplőinek együttműködése, tevékenységközpontú • A szakképzésben az állami túlsúly lebontása • Új felelősségi viszony kialakítása • Szolgáltatás centrikusabb, szakszerűbb ügyintézés: decentralizáció

  9. Kamarák HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása • 20 megyei és 3 városi kamara: • 93 kirendeltség • 100 főállású tanácsadó • 40 szakképzési területen dolgozó szakember • 10.000 vizsgadelegálás • 4000 fő vizsgabizottsági tag • 14 000 fő szintvizsga • 800 szintvizsga elnök • 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. • Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: • 11. 013 képzőhely • 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál • 36. 000 tanulószerződés • 1000 szakértő

  10. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • A kimeneti teljesítményeket a gazdaság értékelje • 1600 vizsgaelnöki delegálás megszervezése, 80%-a május-június • Április 1-e utáni vizsgákra a kamara delegálja az elnököket • A területi kamarák az országos lista alapján delegálnak • Március közepén vizsgaszervezők részére országos felkészítés: 16 szakmában 275 iskola rendszerű, 51 isk. rendsz. kivüli • Március 27 vizsgaelnököknek országos felkészítése • A 16 szakmában a vizsgabizottsági tagok delegálását az érdekképviseletek végzik

  11. Vizsgadelegálási adatok • 23 területi kamara 10 ezer vizsgadelegálás (hálózatos megvalósítás, jelentős tapasztalat a kiválasztásban, delegálásban) • 4895 vizsgabizottsági tag (ebből érdekképviseleti tag 382 fő),pályáztatással folyamatosan bővíteni akarjuk a névjegyzéket • Kamarának átadott 16 szakmában 2006-ban 1563 szakmai vizsgadelegálást végeztek a területi kamarák • Az Országos vizsgaelnöki listáról 554 fő vizsgaelnök a 16 szakmában (telepítve az ISZIIR felületre)

  12. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • A vizsgaelnöki munka minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása: Elnöki pályázati kiírás megújítása, munkatapasztalat szerepe Merítési bázis kiszélesítése: 1600 vizsgára 558 fő Előírt továbbképzéseken történő részvétel: tanúsítvány Minimumvizsga az eljárásrendből, vizsgaszabályzatból Elnöki tevékenység értékelése, helyszíni ellenőrzések Éves országos jelentés a vizsgáztatások tapasztalatairól • Az elnökök és tagok delegálása országosan egységes sztenderdek alapján on line rendszerű szoftver felhasználásával ISZIIR

  13. Szakmai vizsgaelnöki delegálás • Vizsgáztatás: regionalitás a delegálásnál, de összeférhetetlenség • Kimeneti szabályozás: Ne „kegyelmi” bizottság, fülbesúgásos vizsgáztatás • Megélhetési vizsgáztatók: korlátozás, maximum 300 fő, rotáció • Szűk keresztmetszet a vizsgaelnöki jegyzékben szereplők száma • Szintvizsga számonkérése: kozmetikus, kárpitos • Vizsgabizottság humánerőforrás fejlesztése: szakmai továbbképzések, kézikönyv az NSZFI-vel, új OKJ-ra –SZVK-ra felkészítés, éves riport készítése • Egységes, integrált rendszer az érdekképviseletekkel

  14. 16 szakmában a vizsgabizottsági tag delegálása • IPOSZ • Asztalos, • Kárpitos, • Kozmetikus, • Bőrdíszműves, • Cukrász, • Szobafestő-mázoló és tapétázó, • Cipőfelsőrész-készítő • MGYOSZ • Épületburkoló, • Ács-állványozó, • Villanyszerelő, • KISOSZ • Pincér, • Szakács, • OKISZ • Fodrász • VOSZ • Kőműves, • Nőiruha-készítő, • Férfiruha-készítő,

  15. Az átvételre kerülő 11 hiány és keresett szakma • CNC-forgácsoló • Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő • Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető • Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő • Géplakatos • Hegesztő • Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó • Szerkezetlakatos • Szerszámkészítő • Tetőfedő • Kereskedő

  16. Szakma Kiváló Tanulója Verseny • A Szakma Kiváló Tanulója Versenyek szervezése, lebonyolítása a 16 szakmában 2007/2008-as tanévben • Fő hangsúly a gyakorlati kompetenciák értékelésén van • Regionális versenyek területi kamarák közreműködésével • Országos döntő 16 szakmában BNV területén: world skill • A verseny kiállítás, fesztivál és vásár jellegének erősítése • Gazdálkodók bevonása, szakmai kiállítások • Pályaválasztás, pályatanácsadás segítése • Elkészült a versenyfelhívás és versenyszabályzat

  17. Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség • Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható • Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység • FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

  18. Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség • A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten • Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése • Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkrimináció • Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: • átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára • adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

  19. Kamarák szerepe a szakképzésben – nemzetközi kitekintés Módszertan: • Nemzetközi szakirodalom eredményeinek és az OECD szakképzéssel foglalkozó riportjainak áttekintése és összefoglalása • Statisztikai adatok áttekintése és elemzése • Szakértői interjúk

  20. Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

  21. További javaslatok • 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl. 1+1+2) • Gyakornoki rendszer kialakítása • Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása • Gyakorlati oktatás erősítése • Vállalkozói érdekeltség növelése • Regionális Szakképzési Modell • Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés • K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) • Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása

  22. Köszönöm a figyelmüket!

More Related