Az els magyar tengeratlasz
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 70

Az első magyar „tengeratlasz” PowerPoint PPT Presentation


  • 52 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az első magyar „tengeratlasz”. Nagy Világatlasz Topográf–Nyír-Karta, Budapest, 2004 pp.: 425–456. Évente mintegy 1millió 215 ezer jéghegy jut a tengerbe a grönlandi jégtakaró gleccsereiből. E hatalmas jégtömbök átlagos tömege 1,5 millió tonna. Víz fölötti magasságuk elérheti a 80 métert

Download Presentation

Az első magyar „tengeratlasz”

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az els magyar tengeratlasz

Az első magyar „tengeratlasz”

Nagy Világatlasz

Topográf–Nyír-Karta,

Budapest, 2004

pp.: 425–456


Az els magyar tengeratlasz

Évente mintegy 1millió 215 ezer jéghegy jut a tengerbe a grönlandi

jégtakaró gleccsereiből. E hatalmas jégtömbök átlagos tömege

1,5 millió tonna. Víz fölötti magasságuk elérheti a 80 métert

(az eddig észlelt legmagasabb

170 m-es volt!),

és rendszerint több mint 360 m-re nyúlnak a vízszint alá.

Állandó veszélyt jelentenek a hajózásra

(Titanic-katasztrófa, 1912).


Az els magyar tengeratlasz

A helyenként 3 km vastagságot is meghaladó, Grönlandon felhalmozódott jégtakaró a mikrokontinenst oly mértékben terheli, hogy központi részei a tengerszint alá kerültek. Az izosztatikus süllyedést az is bizonyítja, hogy a grönlandi self az átlagos 150 m tengerszint alatti mélység helyett kb. 500 m-en fekszik.


Az els magyar tengeratlasz

A jégkorszaki jég munkájának eredményeit megtalálhatjuk a ma már jégmentes self területein is. Novaja Zemlja egykor összefüggő, s a magasabb

részekről lecsúszó belföldi jégtakarója vájta ki a 420 m-t is elérő mélységű teknőt,

amely a sziget keleti partjai mentén húzódik.


Az els magyar tengeratlasz

A tengerbe óriási hordaléktömeget szállító folyók egyre nagyobb területeket hódítanak el a tengertől a szárazföld javára. Hatalmas deltatorkolatuk legyezőszerűen nyúlik a tengerbe, előterében mind a selfen, mind a kontinenslejtőn hordalékkúpot találunk.


Az els magyar tengeratlasz

Afrika Európához közeledése miatt a Gibraltári-szoros legalább 11 alkalommal záródott el. Mivel a Földközi-tenger vízhiányos, azaz a betorkolló folyók vízhozama nem képes pótolni a párolgás okozta veszteséget, az elzáródás a tenger kiszáradásához vezet.

E folyamat egyértelmű bizonyítékául szolgálnak a tengerfenék sókőzetei, amelyeket a Glomar Challenger kutatóhajó fúrásokkal tárt fel.


Az els magyar tengeratlasz

Réunion és Mauritius egy – és ugyanazon! – forró pontnak köszönheti létét. Az utóbbi azonban már nem aktív, az óceáni kérgű lemezrésszel együtt „elúszott” a forró pont fölül.


Az els magyar tengeratlasz

Madagaszkár köztudottan

Afrika testéről levált és északkeleti irányba elmozdult

mikrokontinens, amit a partvonal futása is jól mutat.


Az els magyar tengeratlasz

A mélytengeri árkok mellett sorakozó szigetek vulkáni eredetűek. Ezek

litoszféralemez-alábukáshoz kapcsolódva keletkeztek.

Jó példaként szolgálhat e csoportra az itt bemutatott Palau-árok mentén létrejött szigetek sora, amelyek

azonos korú földtani képződmények.


Az els magyar tengeratlasz

Az Északi-Csendes-óceán területén a „többséget” alkotó vulkáni szigetsorokban egy-egy soron belül korban egyre fiatalabb képződmények állnak, amelyek kora rendszerint északnyugat felől délkeletre haladva csökken. Ilyen sorokba rendezhetők – egyebek mellett – a Hawaii-, a Marshall- (ezen belül is két sor: a Ratak- és a Ralik-) vagy a Karolina-, illetve az Egyenlítőn is átnyúló Sor- és a Gilbert-szigetek.

Sok esetben korallok „álcázzák” a kialudt vulkánokat, néhány méterrel a tengerszint fölé emelkedő atollok alakjában.


Az els magyar tengeratlasz

A Salamon-szigetek azért érdekes, mert a szakirodalom egyaránt említi a forrópontos és a lemezalábukáshoz kapcsolódó vulkanizmus példájaként.


Az els magyar tengeratlasz

Területe mintegy 35 millió km2,

amelyből kb. 21 millió km2-nyi

telente befagy és ebből 4 millió

nyáron sem olvad el.

Központi kontinensét, Antarktikát, elszórtan több száz sziget övezi. Ezek összterülete kb. 19 200 km2, maga a szárazföld 13,1 millió, a selfjéggel és a közvetlenül a part mentén fekvő szigetekkel együtt pedig 14,1 millió km2.

Azt mondhatjuk tehát, hogy az Antarktisz, a Déli-sarkvidék összterülete mintegy 50 millió km2

víz-, jég- és földfelszínt jelent.


Az els magyar tengeratlasz

Az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceán déli részének víztömegei összefüggő víztestet alkotnak, mivel az óceánok széles kapukkal nyílnak egymásba.

A kapuk közül a legkeskenyebb a Dél-Amerika és az Antarktiszi-félsziget közötti Drake-átjáró szélessége is meghaladja a 900 km-t.

Az itt kialakuló körkörös Nyugati szél áramlás nem hasonlítható a hatalmas folyamszerű felszíni tengeráramlásokhoz. Sokkal inkább az egymáshoz kapcsolódó mélytengeri medencék sora fölött létrejövő, a központi kontinenst körülölelő hatalmas tengermozgás, amelynek legnagyobb a sebessége (300–400 m/óra) az ún. konvergenciavonal közelében. 23 szélességi fokkal északabbra a sebesség már csak 70–100 m/óra, dél felé pedig 40–70 m/óra értékű.

(Konvergenciavonalnak nevezik azt a vonalat, amely mentén az Antarktikát övező tengerrész vizének tulajdonságai szinte ugrásszerűen megváltoznak. Nagyjából azt mondhatjuk, hogy a nyugati hosszúság 45°-ától a greenwichi délkörön áthaladva egészen a keleti hosszúság 155°-áig az 50° déli szélesség közvetlen közelében, majd ezt követően nagyjából az 55–60° déli szélességek közötti sávban fut a konvergenciavonal.)

Közvetlenül a partok mentén a szárazföldről lezúduló hideg jégtömegek generálják

a Keleti szél áramlást, amely nem alkot teljes gyűrűt a kontinens körül (lásd a felszíni tengeráramlások térképét). A Keleti és a Nyugati szél áramlások sávjait elválasztó vonalat nevezik antartikus divergenciavonalnak.


Az els magyar tengeratlasz

454–456. oldal:

Tengeradatok


Az els magyar tengeratlasz

Köszönöm figyelmüket


  • Login