Sportlélektan

1. Sportlélektan dr. Szalai Katalin

2. Vázlat • Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata • Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései • A sportedzés pszichológiája • A versenyzés pszichológiája

3. Az edző/oktató és a sportoló kapcsolata • Bizalom • Visszajelzések – reális énkép kialakítása, igényszint kialakítása

4. Az edző/oktató tevékenységének pszichológiai kérdései • Az edző személyisége: 700 edző megkérdezése alapján Mi teszi vonzóvá a hivatásukat: • a versenyzőik teljesítménye, az oktatás - elégedettség érzése • leggyakoribb pozitív tulajdonság az edzőknél: igazságérzet, kitartás, hit a saját felkészültségében • leggyakoribb negatív tulajdonság: türelmetlenség, bátortalanság, gunyorosság Különösen nemkívánatos tulajdonságok rangsorolása: • Edzők részéről: csekély szakmai tudás, önképzés hiánya, önhittség, önzés, alkohol és egyéb káros szenvedélyek, igazságtalanság, kedvencek favorizálása • Versenyzők részéről:alkohol és egyéb káros szenvedélyek, idegesség, önuralom hiánya, a versenyzők semmibe vevése, alacsony szintű szakmai tudás, szakképzettség hiánya, pontatlanság

5. A sportedzés pszichológiája • Az edzéssel kapcsolatos pszichológiai feladatok: • Motiváció • Akarat • Figyelem, koncentráció • Az érzelem szabályozása

6. A sportedzés pszichológiája - motiváció • Humánspecifikus motivációk: pl. Kompetenciaérzésének szükséglete • megnyilvánulása: • mások elismerik, csodálják a sportoló hozzáértését • a sportoló tudatában van képességeinek, hatékonyságának -> Sportoló pozitív énképe • Fiatalabbaknál a pozitív énképet az oktatók, szülők visszajelzései alakítják ki, megteremtve ezzel az önértékelés, a saját képességekbe vetett hit külső megerősítő forrását. • A sportolói pályafutás során ezek a hiedelmek tulajdonságokká szilárdulnak, melyek az eredményes versenyzés pszichológiai összetevői lesznek

7. A sportedzés pszichológiája - motiváció • belső (intrinzik) motiváció: az adott tevékenységet, a tevékenység közben megélt pozitív érzések miatt hajtják végre és tartják fenn, amíg fennáll ez az érzés; tehát maga a tevékenység jutalmazó jellegű • Azok a sportolók, akik imádnak edzeni, versenyezni, akkor is a legjobbat nyújtják, amikor nem figyeli őket senki. • Elsősorban saját maguknak szeretnének megfelelni, a saját örömük és megelégedésük miatt sportolnak. • külső (extrinzik) motiváció: valamilyen külső hatás – a sportban, legtöbb esetben a pénz, gyerekeknél a szülő elvárásai – hozza létre a motivált állapotot. • Hátránya, hogy amikor megszűnik a külső hatás, nagymértékben lecsökken a motiváció és így a teljesítmény is.

8. A sportedzés pszichológiája - motiváció • A külső jutalmak hamarabb veszítik el megerősítő jellegüket • Alapvetően kívánatos a belső motiváció • Bizonyos helyzetekben hasznos a külső motiváció is: kezdetben, vagy a belső motiváció átmeneti csökkenésekor

9. A sportedzés pszichológiája - motiváció Hogyan lehet a sportolót motiválni? • Közösen, nézeteltérés nélkül meghatározott, egyénre szabott célok, amik reálisak és elérhetőek • Az oktató/edző és a versenyző között jó kapcsolatnak kell lenni (félreértés pl. a sportoló nem mindig arra a konklúzióra jut, mint az oktató) • Az oktatónak/edzőnek meg kell győznie a versenyzőjét arról, hogy bízhat magában, fel kell vállalnia a hibákat • Önbecsülés kifejlesztése, ami az önbizalomra épül. Az önbizalomnak a sikerélmény az alapja. • Gyakori hiba: amikor a versenyzőt arra használja fel az edző vagy a szülő, hogy saját célját érje el, reményeit teljesítse be - csökken a versenyző motivációja

10. A sportedzés pszichológiája - akarat • Olyan tevékenységben fejeződik ki az akarat, amelyekben a cél elérése nehézségeket, akadályokat kell legyőzni • Nevelés kérdése • A kontroll helye • külső kontroll (a környezet, autoriter személyek, transzcendens szerepe az események alakulásában) – fiatal, kezdő, éretlen személyiség • belső kontroll (saját szerep hangsúlyozása az események alakulásában) – érett személyiség • A külső kontrollosság átalakul belső kontrollossággá, ha az edző olyan szituációkat hoz létre, amikben a sportoló egyértelműen megtapasztalja edzésmunkája következményeit, segíti a reális célkitűzést, illetve a felelősségvállalást. • DE nem minden verseny-körülményt, tényezőt lehet kontrollálni, az a hiedelem, hogy versenyző az adott szituáció minden részét kontroll alatt tartja (omnipotencia), inkább káros - kudarcélmény külső okok esetén is

11. A sportedzés pszichológiája – figyelem, koncentráció • Az igazi profi sportoló képes a figyelmét magas koncentrációs állapotban tartani, képes a verseny teljes ideje alatt koncentráltan teljesíteni. • A figyelem elterelhetőségének és megtartásának személyiségbeli és motivációs összetevői vannak. • A figyelemmel kapcsolatos problémák kimondottan a tapasztalatlan, fiatal versenyzőkre jellemzők • Pl. elterelődik a figyelme • Nem tud olyan kitartóan koncentrálni • Nagyon erősen akarnak teljesíteni és emiatt túlzottan beszűkül a figyelmük, az eredmény szempontjából nélkülözhetetlen tényezőket hagynak figyelmen kívül.

12. A sportedzés pszichológiája – az érzelem szabályozása Az érzelmi állapot szabályozása (idő kell hozzá, de tanulható) • Az érzelmi átélések sajátos, kifejező mozdulatainak céltudatos, szándékos visszatartása • A légzés tudatos szabályozása • Beszéd • Figyelem irányának és koncentrációjának szándékos megváltoztatása • Saját erőbe és lehetőségekbe vetett meggyőződés érzésének erősítése • A képzetek és gondolatok irányának és tartamának tudatos megváltoztatása

13. A versenyzés pszichológiai kérdéseiSiker- és kudarcélmény • Tényezői: • Függ az objektív felállított követelmény nagysága • A sportoló szubjektív teljesítményelvárásától • Sikerélmény akkor keletkezik, ha a sportolók feladatokat oldanak meg, és olyan nehézségeket küzdenek le, amik teljesítőképességük tartományába tartoznak és teljesíthetőnek ismerik el. Ezt a feltételt sem túlságosan nagy, sem túl alacsony követelményekkel nem lehet megteremteni

14. A versenyzés pszichológiai kérdéseiSiker- és kudarcélmény • sikerorientált sportoló: a győzelmet és a vereséget is a saját erőfeszítése tükrében értékeli, ha győz, akkor megfelelő volt a felkészülés, ha nem, akkor le kell vonni a megfelelőkonzekvenciákat és módosítani kell a felkészülésen • kudarckerülő sportoló: a vereséget a képességeik hiányának tulajdonítják, a ritka győzelmet a szerencsének, • az önértékelésük alacsony, ezért a célkitűzésük érdekében csak jelképes erőfeszítéseket hajlandóak tenni, megóvva ezzel önértékelésüket. A hiedelmük szerint, ha teljes erőbedobással edzenének, akkor a többiek vereség esetén könnyen felismernék a képességeik hiányosságát. A kisebb erőfeszítéssel  azt tudják elérni, hogy a külső szemlélő nem tudja eldönteni, a nem megfelelő erőfeszítés vagy a képességek hiánya felelős a kudarcért. Az ilyen típusú sportolók fokozottan önértékelésük fenntartásán dolgoznak. • Ha az edzői stratégia arra koncentrál, hogy az ilyen típusú sportolókat megtanítja arra, hogy a saját teljesítményükre és ne az eredményre koncentráljanak, akkor sikeres versenyzők válhatnak belőlük.

15. A versenyzés pszichológiai kérdéseiIgényszint • Tartós siker emeli az igényszintet, kudarcok csökkentik – stabilizálódik és utána nehezen változtatható (az énkép önfenntartó, torzítások!) • Ha a kitűzött eredmény az elvárt felett van vagy azt fedi, akkor sikert élhet át, ha viszont az elvárt alatt van, akkor akár kudarc érzése is lehet • Ha az igényszint a teljesítményszint felett van, az jó. Karakterológiailag: egészséges célratörés, készek erőfeszítésekre, magukkal szemben kemények, edzéseken szorgalmasak • Ha nagyon emelt az igényszint, akkor szerénytelenség, arrogancia, elégedetlenség, tehetetlenség jelentkezik • Ha az igényszint és a teljesítményszint egyensúlyban vannak – kevésbé kifejezett a teljesítmény iránti vágy, gyakran igénytelenek, kevés kezdeményezést és állhatatosságot tanúsítanak

16. A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása: • A rövid-, közép- és hosszútávúcélok meghatározása, részletes kidolgozása, a megvalósítás időpontjának rögzítése, a célhoz vezető lépések kidolgozása és a motivációs tényezők feltárása. • A tudatos hozzáállás növelése. • A kognitív funkciók ellenőrzése (gondolkodás, figyelem, érzelmek szabályozása). • A stresszkeltő tényezők feltárása és ellenőrzése. • Az arousalszint tudatos szabályozása. • A megküzdési stratégiák feltárása. • Teljesítmény-visszajelzés és érzelmi monitorozás. • Kognitív stratégiák fejlesztése (a pozitív beállítódás erősítése, intuitív megközelítés, a figyelemváltás tervezése, fókuszálás, mentális gyakorlás, hibajavítás, a kreatív megoldások fejlesztése, a pozitív élmények címkézése).

17. A versenyzés pszichológiai kérdései – A versenyhelyzetekre való felkészítési terv összeállítása: • Értékelés. • Siker • Kudarc: a tanulságok levonása, a kudarc tényezőnek számbavétele, a felkészülés újratervezése, ellenőrzése • Jutalmazás-büntetés (a siker elmaradása önmagában büntetés) arányosság a jutalmazásban és a büntetésben.

18. A versenyzés pszichológiai kérdéseiA versenyszorongás • Martens és mtsai. (1990) a versenyszorongás összetevői: • Kognitív szorongás: a sportteljesítménnyel kapcsolatos aggodalom, a negatív kilátások előrevetítése, felnagyítása • Szomatikus (testi) szorongás: a versenyzéssel kapcsolatos vegetatív idegrendszeri tünetek • Önbizalom • (A szituáció kontextusa befolyásolja a szorongás és az önbizalom alakulását. Ismerős helyszínen, hazai pályán csökken a szorongás és nő az önbizalom.)

19. A versenyzés pszichológiai kérdéseiA versenyszorongás Szomatikus szorongás: • Fordított U alakú görbe, azaz • Túl alacsony és túl magas feszültség csökkenti a teljesítményt Kognitív szorongás: • Fordított kapcsolat, azaz • Minél nagyobb a kognitív szorongás, annál rosszabb lesz a versenyteljesítmény Önbizalom: • Fordított kapcsolat a szorongás és az önbizalom között, azaz • Ha az önbizalom nő, a szorongás csökken

20. A versenyzés pszichológiai kérdéseiCsúcsteljesítmény • Minden sportoló aktuális képesség-szintjétől függ, s a bekövetkezése akkor a legvalószínűbb, ha a sportoló képességei megfelelnek az adott helyzet követelményeinek vagy kihívásainak (Csíkszentmihályi, 1990; Jackson, 1992, 1993) • Ez az állapot bizonyos pszichés és mentális faktorok eredménye. • Előfeltétele: egy bizonyos szintű fizikai kondíció, és a teljesítményhez szükséges fizikai készségek tökéletes végrehajtása • Vizsgálatok azt mutatják, hogy a fizikai, technikai és mentális fakorokból a mentális jelzi megbízhatóan a sikerességet!

21. A versenyzés pszichológiai kérdéseiCsúcsteljesítmény Ravizzavizsgálata a csúcsteljesítmény élményéről • A félelem hiánya, nem félnek a hibázástól. • Nem gondolnak a teljesítményre és az eredményre.   • A tevékenységben való teljes „elmerülés”.   • Korlátozott figyelmi fókusz. • Erőlködés nélküli teljesítmény. • A teljes kontroll érzése. • Az idő-és térbeli élmény megváltozása. • A világ integrált és egységes észlelése. • Egyedülálló, pillanatnyi és akaratlan élmény.

22. A versenyzés pszichológiai kérdéseiA sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek • A magabiztosság magas szintje: a sikeres sportolók jobban megbíznak magukban és a képességeikben, mint a kevésbé sikeresek. • Koncentráció. A sikeres sportolókat kevésbé tudják megzavarni külső ingerek, és képesek a folyamatos figyelemkontrollra, anélkül, hogy a gondolataik vagy érzéseik felborulnának és összezavarodnának. • A sikeres sportolókat általában teljesen leköti a saját sportáguk, és ez pozitív formájú elkötelezettséget és lekötöttséget jelent. Ez abban nyilvánul meg, hogy a gondolataik, képzeleti képeik, nappali álmodozásuk és az álmaik a sportra irányulnak, azzal kapcsolatosak.

23. A versenyzés pszichológiai kérdéseiA sikeres és sikertelen sportolók közti pszichológiai különbségek • Szorongáskezelés:A sikeres sportolók kevesebb szorongást mutattak a verseny előtt és közben is, és hatékonyabban képesek kontrollálni a szorongást, valamint pozitívan értelmezik a szorongást, és úgy érzik, hogy az is segíthet fokozni a teljesítményüket. • A sikeres sportolók képesek tanulni a hibáikból, és túllépni rajtuk. Ez persze lehet a magabiztosság, a szorongáskontroll vagy a fokozott koncentráció következménye is.

24. A versenyzés pszichológiai kérdéseiMilyen pszichológiai tulajdonságokkal jellemezhetjük az eredményes sportolókat? • Optimális arousalszint, és az ennek beszabályozásához szükséges pszichoregulációs technika • Magas szintű motiváció, motiváció fenntartása, optimális önbizalom • Figyelem-összpontosítás képessége • Az érzelmi folyamatok kontrollálása • Eltökéltség, elkötelezettség • Céltudatosság • Problémamegoldó képességek • Jól kidolgozott versenyterv • Sikerorientált • Környezet negatív hatásainak semlegesítésére való törekvés (Lénárt, 2009, illetve Orlick és Partington, 1988 alapján)

25. Lovasterápia • Általános közérzet javulása • Önbizalom növekedése • Harmónia és nyugalom érzése • Feltétel nélküli elfogadás élménye • Érzelmek kontrollálása, önkontroll • Asszertivitás – hatékony önérvényesítés • A kontroll érzése • Optimális kockázatvállalás • Figyelem összpontosítása • Türelem • Empátia • Felelősség • A külvilág iránti érdeklődés növekedése • Örömforrás, hajtóerő