1 / 61

Általános lélektan

Általános lélektan. A tanulás pszichológiája. Mi a tanulás és miért is kell tanulnunk?. a tanulás viszonylag tartós viselkedésváltozás, mely nem mindig nyilvánul meg változó környezet és adaptáció

Download Presentation

Általános lélektan

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Általános lélektan A tanulás pszichológiája

  2. Mi a tanulás és miért is kell tanulnunk? • a tanulás viszonylag tartós viselkedésváltozás, mely nem mindig nyilvánul meg • változó környezet és adaptáció • az evolúció hatása a tanulásra: minél értelmesebb a faj, annál több időre van szükség, hogy az egyed elsajátítsa a fajra jellemző viselkedésmintákat • adaptációs szempontból létezhet: • obligát tanulás • fakultatív tanulás

  3. A tanulás formái • egyes tanulási formák automatikusak: pl. nyálazás az étel látványára, félig automatikusak, pl. úszástanulás, nyelvtanulás, nem automatikus, pl. sakktanulás • imprinting • habituációs tanulás • asszociatív tanulási formák: • klasszikus kondicionálás • operáns kondicionálás • komplex tanulás

  4. Az imprinting • követési reakció, egy korai, gyors és mély bevésődés (Lorenz) • a születés utáni szenzitív periódusban alakul ki, mely rövid időre korlátozódik • a kioltásnak ellenáll • a bevésés hatékonyabb, ha rövid időközökkel többször látja az újszülött állat a bevésődött állatot vagy tárgyat

  5. a hívóingerek változóak: • csirkéknél 375-625 Hz közötti hang • lazacnál a szülőhely szagingerei • kecskéknél ízjelzések, az anya felismeri erről gidáját • a kritikus szenzitív periódus fajonként változó • kacsáknál az első 36 óra • kutyáknál a 3. és 10. hét közötti időszak

  6. A habituációs tanulás • a habituáció-diszhabituáció latens tanulási forma • igen korán kimutatható, újszülöttek és csecsemők könnyen habituálódnak

  7. A klasszikus kondicionálás • alapvető tanulási forma • a hívóingerre a válasz mindig bekövetkezik • a tanulás során egy semleges ingert és egy feltétlen ingert többszörösen társítunk, melynek eredményeként létrejön a tanulás (Pavlov)

  8. Pavlov kondicionáló kísérletei • Az emésztés vizsgálatától a tanulás felfedezéséig: • a gyomorba helyezett táplálék nem eredményezett elegendő szekréciót • az emésztőnedv szekréciója a táplálék látványára is elkezdődött • a nyálazás a kísérletvezető látványára is beindult

  9. Pavlov kísérleti berendezése

  10. A klasszikus kondicionálás alapterve • ucs - feltétel nélküli inger • ucr - feltétel nélküli válasz • cs - feltételes inger • cr - feltételes válasz

  11. Hétköznapi példa a klasszikus kondicionálásra villámlás dörgés villámlás összerezzenünk

  12. megerősítés: a semleges ingert követő feltétel nélküli inger alkalmazása • próba: a feltételes és feltétel nélküli inger együttes bemutatása • kioltás: a megerősítés sorozatos elmaradása a feltételes válasz kimaradását (gátlását) eredményezi. A spontán kiújulás bármikor visszatérhet. • generalizáció: amikor a feltételes választ az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltják • diszkrimináció: az eredeti ingerek szelektív megerősítése szelektív válaszhoz vezet. Pl. Pavlov az ellipszis és kör diszkriminációjának kísérlete kutyáknál.

  13. A feltételes és feltétel nélküli inger idői viszonyai • szimultán: a cs és ucs egyidőben • késleltetett: először adjuk a cs-t és ez az ucs-ig tart • nyom: először a cs, de az még az ucs előtt megszűnik • visszafele: a cs-t az ucs után adjuk • idői: ebben az esetben a cs maga az idő, azaz az ucs-t szabályos időközökben adjuk

  14. A szemantikus kondicionálás, mint a generalizáció speciális esete • a szemantikus kondicionálás azt jelenti, hogy egy szó vagy mondat jelentését kondicionáljuk • kísérlet: áfonya + „jó” szó után A cserkész segíti társait feltételes inger kiváltja a nyálazást, mert jelentése „jó”, míg A barátom beteg feltételes inger nem, mert jelentése „nem jó”.

  15. Példák a klasszikus kondicionálásra • medvetáncoltatás furulyaszóra • az éhes macskák és a barátok története (Lope de Vega) • jeges víz és a hang következménye vasokonstrikció, hang is kiválthatja önmagában • új ízekre hosszú idő elteltével is averzió alakul ki

  16. „A” esemény „a” neuron „B” esemény „b” neuron Mi működteti az asszociációt?

  17. Mi működteti az asszociációt? • kontiguitás: az asszociáció kialakulásához elegendő a két esemény időbeli egybeesése, vagy időbeli érintkezése • bejósolhatóság: Rescorla (1968) - a kapcsolat megszilárdulása annak a függvénye, hogy az egyik esemény mekkora valószínűséggel jósol be egy másikat, vagyis a cs mennyi információt szolgáltat az ucs bekövetkeztéről.

  18. Kamin (1969): blokkolási kísérlet • KÍ.CS.fény-áram fény+hang+áram hang O • KO.CS. fény+hang+áram hang cr • A feltételes ingerek némileg specifikusak, a következményre nézve relevánsabbakat figyelembe vesszük, a redundáns elemeket nem • Garcia és Koelling (1966): a belső stresszt könnyebben asszociáljuk ízingerekhez, mint fény- vagy hangingerekhez. Az ingerek minőségi relációi befolyásolják a tanulást.

  19. Garcia & Koelling (1966)

  20. Bejósolhatóság és érzelmek • jobb, ha kapunk egy megbízható jelzést, hogy most fog fájni, mintha kiszámíthatatlan egy kezelés során a fájdalom. Így rövid, korlátozott időre jelenik meg az érzelmi reakció. Az utóbbi esetben könnyebben állandósul a szorongás.

  21. Az operáns kondicionálás • az o.k.-ban a tanulás az organizmus valamilyen cselekvésének az eredménye • a választ ezért tanuljuk meg, mert annak következményei vannak • a kondicionálás során az organizmusnak valamit tennie kell! • szerepe van benne a személy involválódásának, motivációjának

  22. A klasszikustól az operáns kondicionálásig • Thorndike (1931), elmélete átmenet a klasszikus és operáns kondicionálás között • a „problémaketrec”: macska bent, hal kint, az ajtó szerencsével nyitható ezért próba-szerencse tanulás • ebben a tanulási helyzetben a véletlennek is szerepe van

  23. a megfigyelés: a macska először véletlenül nyitja ki az ajtót, majd egyre gyakrabban sikerül ezt megtennie • törvények: • gyakorlás t.: ha két esemény időben egymáshoz közel fordul elő, akkor megtanuljuk a köztük lévő kapcsolatot • effektus t.: ha egy cselekvést (+) megerősítés követ (jutalom), akkor ez növeli a viselkedés jövőbeni megjelenésének gyakoriságát. A viselkedést annak következményei irányítják.

  24. A neobehaviorizmus és az operáns kondicionálás • B.F. Skinner és a viselkedéslélektan előretörése • a mentális esemény csupán a viselkedés egy formája • a belső állapotok szubjektívek és közvetlenül nem mérhetőek

  25. erőteljesen befolyásol minket az, hogy mi történik a környezetünkben • a Skinner-doboz: a pedál és táplálék • ha az állat megtanulja, hogy a pedál lenyomásával táplálékhoz jut, akkor egyre gyakrabban nyomogatja azt

  26. A megerősítés és kioltás • a megerősítés a válaszolás tendenciájának fokozódását jelenti, a kapcsolat az inger és válasz között erősebb lesz • a megerősítés típusai: • elsődleges megerősítés: alapvető szükségletekkel kapcsolatosak. A megerősítés akkor a leghatékonyabb, ha az állat deprivált.

  27. másodlagos megerősítés: nem alapvető szükségletekről van szó, de ezek kielégítése közvetetten elérhető. Megerősítő jellegüket a primér szükségletekkel való asszociációjukból nyerik. • a klasszikus kondicionálásban szereplő feltételes inger szerepelhet másodlagos megerősítőként egy operáns tanulásban: pl. pedál hang élelem. A hang megerősítőként működhet, a kapcsolat erőssége attól függ, hogy a másodlagos megerősítő mennyire pontosan jósolja be az elsődleges megerősítő elérhetőségét.

  28. A kioltás magyarázata • a választ ha nem követi megerősítés, az fokozatosan kimarad • ha a megerősítés részleges a kioltás később következik be, mint konzisztens megerősítés esetében magyarázatok: - ha nincs megerősítés, akkor az alany elveszíti érdeklődését az asszociáció iránt - ha nincs megerősítés, akkor az organizmus egy új választ tanul , tehát a viselkedés megszűntetése akkor hatékony, ha egy preferált viselkedéssel helyettesítjük azt - a válaszhoz frusztráció kondicionálódik, ez okozza a kioltást

  29. Megerősítések

  30. pozitív megerősítés: a válasz utáni megerősítés növeli a válasz újólagos előfordulásának valószínűségét (jutalom) • negatív megerősítés: ha a személy valamilyen választ produkál, akkor valami kellemetlen, negatív dolog megszűnik. pl. lenyomja a pedált, hogy az áramütés megszűnjön, tehát a pedálnyomás megerősítőként hat • büntetés: más mint a negatív megerősítés, mert ez esetben a viselkedéshez egy averzív, kellemetlen következményt kapcsolunk • kioltás: a megerősítés hiánya, a frusztráció következménye

  31. A büntetés • a leggyakrabban használt viselkedésmódosító módszer, bár nem eredményezi konzisztensen a nemkívánt viselkedés megszűnését • A nemkívánt viselkedés fennmaradásának okai: • a büntetett viselkedés önmagában jutalmazó jellegű • a viselkedés a személy felindult állapotában történik. pl. a halálbüntetés nem csökkenti a gyilkosságok számát • a kioltott viselkedés nem tűnik el teljesen. pl. visszaeső bűnözők

  32. Hatékony büntetési módszerek • alternatív válasz: a pozitív viselkedést vonzóvá kell tenni a büntetéssel párhuzamosan • konzisztens büntetés: a leghatékonyabb, hogy a nemkívánt viselkedést a megjelenés után mindig büntetjük, következetesen • azonnali büntetés: ha sok idő telik el a vislekedés és büntetés között, akkor a büntetés nem hatékony • megfelelő, arányos büntetés: meg kell magyarázni a viselkedés miért helytelen, illetve ne csak ekkor figyeljünk oda a büntetettre

  33. Problémák a büntetéssel kapcsolatban • az erős büntetés agressziót vált ki a büntetettből, vagy tehetetlenséget • a büntetés önmagában nem szilárdít meg egy új kívánatos viselkedést • a büntetés metódusa lemásolható, utánozván az agresszivitás nő • a szorongó személy „kívánhatja” a büntetést, mert ezáltal csökkenti belső szorongását

  34. Megerősítési tervek • folyamatos megerősítés: a kívánt viselkedést mindig megerősítjük. Új választanuláskor ez a leghatékonyabb. • részleges megerősítés: a megerősítés nem követi minden alkalommal a viselkedést (válasz- és időarány)

  35. részleges megerősítési tervek • rögzített válaszarány: a megerősítés meghatározott számú helyes viselkedést követ (pl. három pirospont jegyre váltható) • változó válaszarány: változó számú választ erősítünk meg (pl. vadászó oroszlán, vagy „félkarú rabló”) • rögzített időarány: meghatározott, állandó idő után kapja az alany a megerősítést (pl. hétvégén magaviseleti értékelő) • változó időarány: az alany nem tudja, hogy mennyi idő után kap megerősítést (pl. a horgász dugója nem azonos időként tűnik el)

  36. Összetett viselkedések alakítása (shaping) • függő befolyásolás a megerősítések révén • az állatidomárok technikái • az oregoni állatkert mozgásra szólítja fel a majmokat, ping-pongozó galambok és vízisíző mókusok  • az elv az , hogy az egyszerű, közelítő viselkedést jutalmazzuk, majd az egyre komplexebbet, összetettebbet, általában részleges megerősítéssel

  37. Operáns kondicionálás az oktatásban • Skinner és a programozott oktatás: a programok az ingerek olyan szerveződései, melyek a kívánatos eredmény fele visznek (terminális viselkedés) • a tanítás technológiája: • apró lépések megerősítése • a megerősítés az egyes lépések teljesítésétől függ • lineáris vagy elágazó programok • a Premack-elv és a negatív megerősítési trükkök

  38. Viselkedésterápia • a tanulás és kondicionálás alapelvein alapul. • a maladaptív viselkedést segít enyhíteni, illetve lecserélni egy adaptívra. • a viselkedésre irányul. • ma inkább kognitív-viselkedés terápia: a viselkedés mögötti hiedelmekre is figyel, mert ezek torzítják a beteg valóságát. Ezen és a viselkedésen kíván módosítani.

  39. Pl. fóbiák, szorongás, addikciók kezelésére. • H: fóbia klasszikus kondicionálással alakult ki (l. kis Albert) • Nehézség: elkerülő viselkedés miatt nincs lehetőség új asszociációk épülésére. • Így is kell megszüntetni: kioltással, ellenkondicionálással. • cél: szorongás csökkentése a fóbiás tárgy jelenlétében. Más érzelmet kondicionálnak a félelem tárgyához.

  40. Néhány fóbia tárgya és elnevezése

  41. A komplex tanulás • a hangsúly nem az asszociatív kapcsolatokon van • az inger lényeges, de a válasz a kontextustól és a memóriában tárolt kognitív információktól függ

  42. Belátásos tanulás • Köhler (1917): csimpánz, ketrec, banán, bot kísérlet • a csimpánz átszervezi az észlelési keretet • a csimpánz nem választ tanul, hanem eszköz-cél relációt (viszonylatot)

More Related