1 / 35

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

Horváth J. Ferenc elnök Magyar Energia Hivatal Magyar Szélenergia Társaság I.Magyar Megújuló Energia Konferencia Budapest, 2006. október 27. A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője. AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK.

shalom
Download Presentation

A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Horváth J. Ferenc elnökMagyar Energia HivatalMagyar Szélenergia TársaságI.Magyar Megújuló Energia KonferenciaBudapest, 2006. október 27. A megújuló energiabázison termelt villamos energia jelene és jövője

  2. AKTUÁLIS NEMZETKÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK • SO2-kibocsátás mérséklése • 1980-hoz képest a Kén-II. Egyezmény alapján • 2000-re – 45 % • 2005-re –50 % • 2010-re –60 % • CO2-kibocsátás mérséklése • 1992. Rio de Janeiro: 1985-1987-hez képest nem lehet növekmény 2000-ig • 1997. Kyoto: korábbi vállalás 6 %-os mérséklése 2010-ig • Energiatakarékossági és –forrásszerkezet-átalakítási, valamint megújuló energiahasznosítási programmal a vállalás teljesíthető 2

  3. LEVEGŐ Széndioxid Kéndioxid Nitrogén-oxidok Szén-monoxid Por Vízgőz Ülepedés (csapadék) Szénféleségek Tüzelő-anyagok Olajtermékek Oldódás Földgáz VÍZ Hő Olajok Sók TALAJ Salak Pernye Olaj Levegő Víz Villamos energia Villamos hálózat Egyéb anyagok Hőhálózat Távhő A HAGYOMÁNYOS ERŐMŰVEK KÖRNYEZETI HATÁSAI Hagyományos erőmű Fogyasztó 3

  4. Víz (H2O) Széndioxid (CO2) Napenergia Oxigén (O2) Erdő,mező CO2-semleges tüzelés Ásványi anyagok Hamu Elemi szén (C) Fa Elemi szén (C) CO2-SEMLEGES KÖRFOLYAMAT 4

  5. , MAVIR ZRt. A PRIMERENERGIA-FELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA A VILÁGON , MAVIR ZRt. 5

  6. , MAVIR ZRt. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA A VILÁGON 6

  7. A VILLAMOSENERGIA-TERMELÉS VÁLTOZÁSA AZ EU-25-BEN (2006-os jelzés) , MAVIR ZRt. 7

  8. HALMOZATLAN ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 8

  9. PJ % Szén és szénféleségek 132,3 10,2 ebből: lignit 53,8 4,2 Olaj és olajtermékek 428,1 33,1 Földgáz 509,7 39,4 Primer villamosenergia* 173,9 13,4 Megújuló energiahordozók 51,0 3,9 Forrás összesen 1295,0 100,0 ebből import*** 863,2 66,7 AZ ENERGIAFORRÁSOK SZERKEZETE 2005-BEN * Vízerőművi, atomerőművi és import villamosenergia ** Az atomerőművi villamosenergiát hazai termelésként véve számításba 9

  10. AZ ERŐMŰVI TÜZELŐANYAG-FELHASZNÁLÁS SZERKEZETE2005-BEN * 10 MJ/kWh egyezményes egyenértékkel számolva 10

  11. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Környezetvédelmi lexikon: megújuló energia: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik; VET 3.§ 29.: megújuló energia: a geotermikus, a nap-, szél-, a bio- és a vízenergia 2001/77/EK irányelv, 2. cikk a) „megújuló energiaforrások”: geotermikus, hullám-, árapály-, vízenergia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája); 11

  12. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓKRA VONATKOZÓ EU IRÁNYELVEK • 2001/77/EK irányelv az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia 1997-es 12,9 %-os részarányát 2010-re 21 %-ra növeli (erősen differenciált arányok szerint) • Fehér Könyv ajánlása: a megújuló energiahordozóknál EU-beli 5,3 %-os részarányát 2010-re 12 %-ra növeli • 2003/30/EK irányelv a bio motorhajtóanyagokról 12

  13. Ausztria 22,84% Svédország 28,61% Belgium 2,04% Egyesült Királyság 1,37% Dánia 13,84% Ciprus 1,61% Finnország 23,67% Csehország 3,23% Franciaország 6,42% Észtország 11,77% Németország 4,41% Magyarország 3,64% Görögország 5,15% Lettország 44,98% Írország 1,81% Litvánia 7,91% Olaszország 5,61% Málta 0,00% Luxemburg 1,51% Lengyelország 5,29% Hollandia 2,72% Szlovákia 3,86% Portugália 14,49% Szlovénia 11,79% Spanyolország 6,59% EU (25) 6,35% A megújuló energiaforrások százalékos részesedése az energiafelhasználásból az EU országaiban (2004) 13

  14. Megújuló energiaforrások felhasználási arányai jelenleg Magyarországon Jelenleg a megújuló energiaforrások mintegy 3,9 %-kal részesednek az ország összes energia felhasználásából • ennek: 88,2 % tűzifa és egyéb biomassza 8,0% geotermia 2,0 % megújulóból termelt villamos energia 0,5 % biogáz és kommunális hulladék égetés 0,2 % napenergia 1,1 % egyéb 14

  15. A tagállamok közötti eltérések 1997-ben 2010-ben, vállalt 90 80 70 60 50 Megújuló részarány a bruttó fogyasztás %-ában 40 30 20 10 Ausztria Belgium 0 Málta Dánia Ciprus Szlovénia Írország Litvánia Szlovákia Hollandia Portugália Összesen Lettország Észtország Finnország Luxemburg Svédország Olaszország Görögország Magyarország Németország Franciaország Lengyelország Spanyolország Egyesült Királyság Cseh Köztársaság Megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia 15

  16. A megújuló energia-bázison termelt villamos energia támogatása 16

  17. Átvett villamos energia (GWh) 3000,0 18000 17 054 2 567,4 16000 2500,0 14000 13 869 2 029,0 2000,0 12000 „KÁP” (MFt) 1603,0 1 574,4 10 853 10000 1500,0 8000 8048 1000,0 6000 5 642 724,0 4000 500,0 863 47,1 2000 707 349 101,5 124,0 65,0 0,0 0 460 2003 2004 2005 Kapcsolt termelés (GWh) Megújuló termelés (GWh) Hulladék+Nyomásejtő termelés (GWh) Kapcsolt „KÁP” (MFt) Megújuló „KÁP” (MFt) Hulladék+Nyomásejtő „KÁP” (MFt) A kötelező átvétel keretében értékesített villamos energia és „KÁP” kifizetések alakulása 2003-2005 között 17

  18. A megújuló energiahordozókból termelt villamos energia átvételi árai2006-ban (1) • Az időjárástól függő energiaforrások (nap, szél) esetében • az átvételi ár minden zónaidőben……..23,83 Ft/kWh • Támogatás (KÁP) átlagos mértéke • (2006.I. félév):………………13 Ft/kWh • 2. Az időjárási körülményektől nem függő esetekben: • csúcsidőszak……….………..….27,06 Ft/kWh • völgyidőszak……………………23,83 Ft/kWh • mélyvölgy időszak…………….…9,72 Ft/kWh • átvételi átlagár (2006.I.félév)…..23,7 Ft/kWh • támogatás (KÁP) átlagos mértéke • (2006.I.félév)………………...12,4 Ft/kWh 18

  19. A megújuló energiahordozókból termelt villamos energia átvételi árai2006-ban (2) • Az átvételi árakat minden év január 1-jével, a KSH által közzétett, előző évi fogyasztói árindex figyelembevételével kell meghatározni. • 2005. októberétől kezdődően: • Amennyiben a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás aránya az adott hónapban, vagy naptári évben meghaladja a 90 %-ot, akkor a megtermelt villamos energiára (az adott időszakban) részlegesen sem vonatkozik az átvételi kötelezettség. • Kötelező átvétel alá tartozik viszont a teljes villamosenergia-mennyiség, ha a fosszilis tüzelőanyag felhasználás aránya nem haladja meg a 10 %-ot. • A kötelező átvétel mértékét a Magyar Energia Hivatal állapítja meg. 19

  20. A megújuló energiabázison termelt villamos energia árának változása az EU-15 országokban 20

  21. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK A MAGYARORSZÁGI ERŐMŰPARKRÓL 21 Forrás: MAVIR ZRt.

  22. A „SZABÁLYOZHATÓ” ERŐMŰVEK HAVI ÁTLAGOS KITERHELÉSE 22 Forrás: MAVIR ZRt.

  23. SZÉLSEBESSÉG 75 MÉTERENDINAMIKAI MÓDSZERREL 23

  24. A SZÉLERŐMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA • A Hivatalnak figyelembe kellett vennie, hogy a termelt villamos energia kötelező átvétele milyen hatást gyakorol a villamosenergia-rendszer biztonságára, együttműködő képességének megőrzésére, valamint szabályozhatóságára. • Összhangban korábbi tájékoztatásaival, jogszabályban meglévő lehetőségeivel és kötelezettségeivel, a Hivatal – a MAVIR szakvéleménye alapján – 330 MW szélerőmű teljesítményben korlátozta az engedélyezhető összkapacitást. • A Hivatal a jogszabályban előírt feltételek ellenőrzése mellett, a honlapján nyilvánosságra hozott tájékoztatásaival összhangban meghatározott időpontok előtt benyújtott engedélykérelmekből, egységes elvek alapján állította össze az engedélyezhető projektek listáját. 24

  25. GWh 3 000 2 500 Egyéb biomassza (mezőgazdasági) 2 000 Biogáz 1 500 Víz Szél 1 000 Biomassza (erdei) 500 0 Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Megújuló energiaforrásokból termeltvillamos energia 25

  26. Megújuló energiaforrásból termeltvillamos energia részaránya 26

  27. ENERGETIKAI NÖVÉNYTERMESZTÉS (1) Fajtái • fás szárú, különböző vágásfordulójú növények telepítése (nemesnyár, fűz, akác, éger, gyertyán, stb.), • száraz biomassza szántóföldi termesztésből (energiafüvek, nádféleségek), • olajos magvú növények (repce, napraforgó) vetése, • etanol előállítására alkalmas növények (kukorica, burgonya) ültetése 27

  28. ENERGETIKAI NÖVÉNYTERMESZTÉS (2) Környezeti hatások • csökkennek a felhasználáskori környezetszennyező-anyag kibocsátások, • mérséklődnek az eróziós károk, • rekultiválandó területek (zagytér, meddőhányó) körzetében javuló egészségvédelmi hatások (csökken az allergia, asztma, bőrpanasz), javul a por és CO2-megkötés) Szociális hatások • javul a lokális ellátásbiztonság az energiahordozók területén, • a föld nem marad parlagon, a meglévő munkagépek jobban hasznosulnak, • munkanélküliség csökken, javul az életkörülmény és létbiztonság. 28

  29. MEGÚJULÓ ENERGIA TÁMOGATÁSI RENDSZEREK AZ EU15 ORSZÁGAIBAN ÉS MAGYARORSZÁGON Forrás: Ecofys/ EURELECTRIC jelentés 29

  30. A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (1) • A jelenlegi rendszer legfőbb elvei • Az átvétel kötelezettje a közüzemi nagykereskedő és a szolgáltató. • Az átvételi árak hatóságilag megállapított - három zónaidős (a nap- és szélenergia esetében az egyes zónaidőkben azonos nagyságú) – energiadíjak, amelyek évente egyszer indexálásra kerülnek. • Az átvételi árak a „kompenzáció” (KÁP) mértékével magasabbak a közüzemi nagykereskedelmi árnál. • A KÁP fedezetét a rendszerirányítási díjba épített díjelem teremti meg. 30

  31. A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (2) • A változtatás elvei • A kötelező átvételt el kell választani a közüzemtől. • Célszerű szétválasztani • a megújuló bázisú termelés, • a hővel kapcsolt termelés és • az egyéb kötelező átvétel szabályozását. • A változtatás hasson a „piacosabb” működés irányába. • Az új támogatási szisztéma ne nehezítse a rendszer fizikai szabályozhatóságát, legyen több évre előre látható. • A módosítás ne legyen sokkszerű, illeszthető legyen az új működési modellhez. 31

  32. A TÁMOGATÁSI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSI KONCEPCIÓJA (3) • A javasolt továbblépés • A kötelező átvétel külön mérlegkör(ök)ön keresztül valósuljon meg, kijelölt non-profit Kötelező átvételi Mérlegkör Felelőssel (KMKF). • Az átvételi árak mellett szabályozásra kerül a menetrendtől való eltérés következménye is. • A villamos energia elsődleges vásárlója a KMKF. • A KMKF a kötelezően átvett villamos energiát rögzített szabályok szerint allokálja a végfogyasztókat ellátó kereskedők között. • A KMKF az „elszámolóház” szerepét tölti be. Rendelkezni kell tehát a kereskedőkre (ideértve az egyetemes szolgáltatókat is) történő allokáció során alkalmazott árakról is. • A KMKF lehet akár a rendszerirányító vagy annak leányvállalata, esetleg a piaci szereplők által létrehozott külön szervezet is. 32

  33. Megújuló energiaforrású erőművek Hálózat Fogyasztó „Zöld” mérlegkör KMKF Kereskedők, Egyetemes szolgáltatók Kiegyenlítő energia MAVIR Pénzügyi folyamatok Szerződéses folyamatok A „Zöld” mérlegkör elvi kapcsolatrendszere 33

  34. HAZÁNK TELJES MEGÚJULÓ ENERGETIKAI POTENCIÁLJA • Aktív szoláris termikus potenciál 48,815 PJ/év • Passzív szoláris termikus potenciál 37,8 PJ/év • Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban 15,911 PJ/év • Szoláris fotovillamos potenciál 1749,0 PJ/év • Vízenergia potenciál 14,22-14,58 PJ/év • Szélenergia potenciál 532,8 PJ/év • Biomassza-energetikai potenciál 203,2-328 PJ/év • Geotermális energetikai potenciál 63,5 PJ/év • Magyarország teljes megújuló energetikai potenciálja: 2665,246-2790,406 PJ/év E potenciál reálisan hasznosítható mértéke 405 – 540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20 %-a), a hazai energiaigény mintegy 30-40 %-a. Forrás: MTA Energetikai Bizottság Megújuló Energia Albizottság, 2006 34

  35. Köszönömfigyelmüket!Horváth J. Ferenc 35

More Related