A biztonsági környezet változásának eredete és “épít ő kockái”

1. A biztonsági környezet változásának eredete és “építőkockái” 1967 Harmel-doktrína (párhuzamos politika: megfelelő védelem mellett a Kelet-Nyugat közti feszültség enyhítése) 1969 Keleti politika/Ostpolitik (Pozitívabb kapcsolatok kiépítése a kelet-európai országokkal és a Szovjetunióval) 1975 Helsinki záróokmány (EBEÉ) 1987 Washingtoni Szerződés (a két szuperhatalom megállapodása a földi telepítésű középhatósugarú atomrakéták felszámolásáról) 1989 Új fegyverzetkorlátozási tárgyalások (Bécs: EBESZ, NATO, VSZ) – NATO csúcsértekezlet. Válasz a szovjetizált blokk lebomlására: igazságos, egységes és békés európai rend célkitűzése 1990 A német egység helyreállítása nemzetközi szerződés keretében. “Párizsi Charta az új Európáért” 1991/92 Római Nyilatkozat – Az Észak-atlanti Együttműködési Tanács (NACC) megalakulása (“NATO + 9”, 1992-től “NATO + 12”) – Helsinki Dokumentum: “A változás kihívásai”

2. A Szövetség átalakulása - a NATO kapunyitása • Motiváció • Korszakváltás • A kétpólusú világrend “entrópiája”/lebomlása (1985–1992) • Új európai biztonsági környezet – európaizáció (“tágabb Európa”) • Euroatlantizmus újbóli felértékelődése • Új “törésvonalak” megjelenése a nemzetközi társadalomban • Növekvő intenzitású globalizmus

3. A posztbipoláris korszakra való átmenet • Euroatlanti dominancia • Célok: • • demokratikus béke felépítése Európában és a világban • • a biztonsági, stabilitási kihívásokra adott új válaszok, új normák bevezetése • • szubetatikus konfliktusokból eredő fenyegetések megszüntetése • • konfliktusátalakító mechanizmusok kimunkálása, alkalmazása • • államösszeomlások megelőzése • • konfliktusba került államok, államcsoportok és nemzeti kisebbségek közötti bizalomépítés • • a nemzetközi terrorizmus elszigetelése, felszámolása • Eszközök, végrehajtási formák • • preventív diplomácia • • konstruktív intervenciók • • rövid és hosszú időtartamú missziók • • erő alkalmazása / háborúk

4. Az Európai Unió – európai egyesülés • A főbb közös politikák integrációja (gazdasági, monetáris, kereskedelmi, agrár-, közlekedési és környezeti politika) • Bővítések / “Tágabb Európa”-terv • 1973 Új tagok: Egyesült Királyság, Dánia, Írország • 1981 tizek: Görögország csatlakozása • 1986 Spanyolország és Portugália csatlakozása • 1990 a volt NDK taggá válása (egyesült Németország) • 1995 Ausztria, Svédország, Finnország csatlakozása • 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia taggá válása. EU-alkotmány létrehozásáról szóló szerződés elfogadása. (Az alkotmány nem lépett hatályba.) • 2007 Románia és Bulgária csatlakozása • A Schengeni Egyezmény (1995) kiterjesztése. • Reformszerződés elfogadása – lisszaboni “quasi alkotmány” • Intézményi reform – az integráció elmélyítése– “EU-izáció” • Az európaiság megteremtése– európaizáció

5. Európa régi és új normái • Az európai interetatikus kapcsolatok normatív keretének revíziója • “Régi” (A) és új (B) normák: • A) szuverenitás; önrendelkezés; be nem avatkozás • B) a demokrácia iránti közösségi elkötelezettség • legitim és illegitim állami viselkedés megkülönböztetése; a beavatkozásra való felhatalmazás bevezetése • államközi együttműködés a bel- és külpolitikában • a hatalom kollektív elrendezése • alkotmányozás / reformszerződés / új európai közrend

6. A CSCE az új Európában (1986–) • I. • • állandó intézményi keret létrehozása (1986-89: bécsi utótalálkozó, 1990. nov. Párizsi Charta) • • bizalom- és biztonságerősítő intézkedések • • a várható krízisek modellezése (1990/91: Helsinki tárgyalások, 1992: stockholmi értekezlet) • • a Kelet és Nyugat közötti alapvető különbségek áthidalása az emberi jogok terén • • új közrend proklamálása Európa számára (1990. márc.-ápr. bonni konferencia; jún.: koppenhágai konferencia) • • Konvenció a CSCE-n belüli “Megbékélésről és Döntőbíráskodásról” (1992) • II. A CSCE új iránya • • Nemzeti Kisebbségek Nagykövete / High Commissioner on National Minorities (HCNM) • • Hosszútávú Missziók • • Konstruktív intervenció - kollektív mechanizmus a szubetatikus konfliktus megelőzésére • • Az intervenció extenzív formái (közvetítés, konfliktusmegelőzés, válságkezelés, a helyreállítás segítése különféle módon, kollektív legitimáció)

7. Biztonság a 21. sz. elején A biztonságfogalom és a biztonságpolitika korszerű jegyei, multidimenzionális jellege • politikai biztonság (nemzeti és nemzetközi dimenziók, európaizáció) • gazdasági biztonság (a globalizációs környezet hatásai) • technológiai biztonság (infrastruktúra-fejlesztés és -fejlődés) • katonai biztonság (elégséges védelmi képesség) • közbiztonság (terrorizmus, szervezett bűnözés, nem állami fenyegettség) • szociális biztonság (új, felértékelődő tényező, demokratizáció) • ökológiai biztonság (ökoszisztéma fenntartása)

8. Biztonság a 21. sz. elején A biztonság kritikus területei • kedvezőtlen természeti változások • energia biztosítása • nukleáris katasztrófa megelőzése (proliferáció) • környezetszennyezés • államok összeomlása, képlékeny államiság • tömeges migráció • demográfiai “robbanás” • regionális konfliktualitás (hatalmi átrendeződések) • centrum–periféria ellentét mélyülése • etnikai, kisebbségi, vallási és emberjogi feszültségek • nemzetközi terrorizmus • értékrendek lebomlása, válsága, átalakulása • intézményiesítés (reformok, terjeszkedés, hálózatok)

9. Biztonság a 21. sz. elején A korszakváltás főbb biztonságpolitikai “kihívásai” • Öböl-válság • német újraegyesítés • a szovjetizált blokk és Szovjetunió összeomlása • iraki háború • jugoszláv/balkáni válság és háborúk • az európaizáció/Tágabb Európa-terv végigvitele • globalizáció intenzitása

10. Biztonság a 21. sz. elején A Közös kül- és biztonságpolitika (CFSP) kialakítása • kormányköziség mint elv és mozgáskeret • Intézmények, szervezetek, szerződések • Nyugat-európai Unió (NYEU/WEU) 1984–1987 • EU Maastricht-i Szerződése (1992., V. fej., CFSP) • Europol • NATO (nyitás, bővítés, modernizálás – 1994, 1997) • “Többnemzetiségű Alkalmi Harci Kötelék” koncepció (NATO, 1994) • “Eurohadtest” (1995) • A NYEU/WEU integrálása az EU-ba (Amszterdam, 1997) • Európa Tanácsi döntés az EU közös stratégiájáról • Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika (CESDP – 1999)

11. Biztonság a 21. sz. elején NATO szintű kezdeményezések • Partnerség a Békéért (PfP) • Együttműködés erősítése, a NACC (1991) és az EBESZ (1994) kooperáció • Európai hagyományos fegyveres erők konvenciója (CFE) – 1990 (NATO + VSZ tagállamok) • Preventív diplomáciai és intervenciós irányultság

12. Biztonság a 21. sz. elején A preventív diplomácia eredői • Új, mélyülő együttműködő környezet igénye • növekvő politikai, gazdasági és kulturális kényszerek • a korszakváltás biztonságpolitikai “kihívásai” • a foganatosított intervenciók visszahatásai és tanulságai

13. Biztonság a 21. sz. elején Az euroatlanti együttműködés kettős tartalma napjainkban a demokratizálás és modernizáció keretében • Közös biztonság (az 1980-as évektől kezdődően) • a hidegháborút követő korszak világrendjének kialakítása