Miről fogok beszélni?

1. „A jegybank kamatcsökkentési hajlandósága”Hamecz Istvánügyvezető igazgató„Új kormányos – régi gondok” GKI konferencia 2004. november 25.

2. Miről fogok beszélni? • A monetáris politika kerete és meghatározó tényezői • „Kamatcsökkentési hajlandósága és képessége” a hazai rezsimben • A MNB kamatpolitikája „időben és térben”

3. A monetáris politika intézményi kerete • Árstabilitás: • Jogi kötelezettség: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása • Az elsődleges cél veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány gazdaságpolitikáját E két törvényi pont határozza meg a „kamatcsökkentési hajlandóság”-ot

4. Árstabilitás • Definíció = árstabilitás az az inflációs szint, amely mellett tartósan a legmagasabb gazdasági növekedés érhető el • Árstabilitás Magyarországon = 3% körül

5. Miért fontos az árstabilitás? • Kiszámíthatóság: árstabilitás mellett az árváltozások változékonysága is kisebb. A hosszú távú döntésekhez fontos (beruházások, bérszerződések stb.), amelyek döntőek a tartósan gyors növekedéshez. • Ne okozzon az infláció véletlenszerű újraelosztást vállalatok és munkavállalók, vállalatok és vállalatok, adófizetők és –beszedők illetve adósok és hitelezők között). • Tartósan alacsony kamatokat tesz lehetővé • Egyáltalán létezzék a hosszú távú pénzügyi eszközök piaca

6. Hogyan működik a jegybank? • Célok kitűzése: a kormánnyal közösen • Inflációs célok 1,5-2 évre előre • Egyéb gazdaságpolitikai célok (pl. euró bevezetése), Konvergencia program • Az inflációs célkövetés stratégiájában az MNB mutatók széles köre alapján készíti az előrejelzését, majd a Monetáris Tanács ezt figyelembe véve dönt. • Ha az előrejelzés  cél  monetáris lazítás Ha az előrejelzés  cél  monetáris szigorítás De: a döntés nem mechanikus.

7. Miért fontos az (dez)inflációs pálya hitelessége? • Az inflációs várakozások szerepe • önbeteljesítő várakozások • Hitelesség mellett olcsóbb dezinfláció • alacsonyabb kamatszint • kisebb kibocsátási veszteség

8. Az árfolyam domináns szerepe • Magyarország kis nyitott gazdaság, meghatározó az EU (euró) súlya a külkereskedelemben (70+ %) • Tartós fogyasztási cikkek aránya 25% a fogyasztói kosárban → importált infláció közvetlen hatása nagy • Közvetett hatás a nettó exporton, aggregált keresleten keresztül • Pénzügyi közvetítés mélysége alacsonyabb, mint a fejlett gazdaságokban → kamatcsatorna szerepe relatíve kisebb

9. Az inflációs célkövetés alakulása

10. Összefoglaló értékelése Az IT szabályaiból következően Növeli a kamatcsökkentési hajlandóságot • A cél alatti infláció valószínűsége • A növekedés szerkezete egészségesebb • A dezinfláció az erlőrejelzett pályán halad Mérsékli a kamatcsökkentési hajlandóságot • A pénzpiaci bizalom nem állt helyre teljesen • A külső és fiskális egyensúly komoly kockázatokat rejt • A spekulatív szereplők tevékenységének torzító hatása • A történelmileg is kivételesen kedvező nemzetközi finanszírozási feltételek megváltozásának kockázata Együtt: a kamatcsökkentés és a kivárás mellett egyaránt vannak érvek a jelenlegi szituációban

11. A MNB kamatpolitikája „időben és térben”

12. A magas kamatteher oka nem a jegybanki kamat szintje, hanem a magas hiány és az eladósodás

13. Az infláció feletti kamat szintje a régiós országokhoz viszonyítva nem rendkívüli

14. Az inflációs célkövetés alakulása Csehországban

15. Az infláció feletti kamat szintje EU-s országokhoz viszonyítva sem rendkívüli

16. Az alapkamat infláció feletti része historikusan nem kiemelkedő

17. A jegybanki kamat nem a legfontosabb meghatározója az állampapír-hozamoknak

18. A költségvetési hiány alakulása