T ves gyerekek s a bvn v ltoz
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 16

Ötéves gyerekek és a (bVn) változó PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Ötéves gyerekek és a (bVn) változó. Mátyus Kinga Szegedi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar Nyelvészeti Alprogram. Az előadás tartalma. Elméleti háttér Hipotézisek Módszertan Eredmények Következtetések Módszertani tanulságok Összefoglalás. Elméleti háttér.

Download Presentation

Ötéves gyerekek és a (bVn) változó

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


T ves gyerekek s a bvn v ltoz

Ötéves gyerekek és a (bVn) változó

Mátyus Kinga

Szegedi Tudományegyetem

Nyelvtudományi Doktori Iskola

Magyar Nyelvészeti Alprogram


Az el ad s tartalma

Az előadás tartalma

  • Elméleti háttér

  • Hipotézisek

  • Módszertan

  • Eredmények

  • Következtetések

  • Módszertani tanulságok

  • Összefoglalás


Elm leti h tt r

Elméleti háttér

  • Chambers (2003)

    „A nők többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanahhoz a társadalmi csoporthoz tartozó férfiak (162).”

  • MNSzV - Kontra (2003)

    Grammatikalitási ítéletes feladatokban a nők a férfiaknál nagyobb arányban választották a sztenderd változatot a (bVn) változó esetében.

  • Gyermeknyelvi variabilitás nemzetközi szakirodalma (Romaine (1984), Reid (1978), Eckert (2000) etc.)

    Romaine (1984): Nemek közti nyelvi variabialitás bizonyos változók használatában hatéves gyerekeknél.


Hipot zisek

Hipotézisek

  • Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.

  • A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.


M dszertan

Módszertan

  • Változó: (bVn)

  • Adatközlők: 5 éves gyermekek (4;8 – 5;8), 10 lány és 10 fiú, összesen 20 adatközlő

  • Helyszín: Mindszent, Szeged

  • Feladatok: képleírás

  • Adatok gyűjtése és feldolgozása:

    ≈20-30 perces interjúk

    Olympus WS-310M digitális diktafon (12 órányi felvétel)

    Olympus AS 4000 átírókészlet (150 oldal gépelt szöveg)

    SPSS


Eredm nyek 1

Eredmények 1

1. TÁBLÁZAT: Eredmények (az összes adatközlő)


Nemek szerinti megoszl s

Nemek szerinti megoszlás

2. TÁBLÁZAT: Nemek szerinti megoszlás

SPSS t-teszt: 5%-os szinten szignifikáns


Lak hely szerinti megoszl s

Lakóhely szerinti megoszlás

3. TÁBLÁZAT: Lakóhely szerinti megoszlás

SPSS t-teszt: nem szignifikáns


Eredm nyek 2

Eredmények 2

  • Kisebb audiomonitoros kontroll – több nem sztenderd változat.

  • A két változat akár ugyanabban a mondatban is szerepelhet.

  • Nincs összefüggés az adatközlő nyelvi megnyilatkozásai és általános szellemi fejlettsége között (vö. Réger 1990:14).


K vetkeztet sek

Következtetések

  • A magyarban is megfigyelhető nemek szerinti variabilitás a (bVn) változó használatában – már ötéves gyerekeknél.

  • A lakóhelynek itt nincs szignifikáns hatása a változó használatára.

  • Nagy szórás mind a négy csoportnál

    → kommunikatív kompetenciájuk alakulófélben van

    → ilyen hatások érik őket

  • Nagy eltérés a nemek között →← anya hatása (kiegyenlítődés) (vö. Labov 1990).

  • Lakóhelyek szerinti eltérés → anya hatása?

  • A magasabb társadalmi osztályhoz tartozó anyák többet beszél(get)nek gyermekeikkel, ill. választékosabb inputtal szolgálnak (vö. Hoff-Ginsberg 1944).


K vetkeztet sek folytat s

Következtetések (folytatás)

  • „Nemi paradoxon” (Labov 2001: 293)

    „A nők a férfiaknál jobban alkalmazkodnak azokhoz a szociolingvisztikai normákhoz, amelyek nyíltan elő vannak írva, de kevésbé azokhoz, amelyek nincsenek előírva.” (ford. Kontra 2003: 194)

  • Eltérő minták követése (Romaine 1978)

    A lányok a presztízzsel rendelkező változatot részesítik előnyben, míg a fiúk inkább azokat, amelyeknek kevesebb, vagy esetleg rejtett presztízsük van.


M dszertani tanuls gok

Módszertani tanulságok

  • Sok fölvétel – kevés adat.

  • A terepmunkás sokat beszél – nagy odafigyelést igényel, hogy nyelvhasználatát végig azonos szinten tartsa.

  • Ez sokszor csak az átírásnál derül ki → előkutatás fontossága.

  • Nagy figyelmet kell fordítani az adott életkornak megfelelő sajátosságokra (+ környezet befolyásoló hatása) → előkutatás fontossága.

  • Ha meghatározott változókat akarunk vizsgálni, egészen specifikusan arra kell koncentrálni.


Sszefoglal s

Összefoglalás

  • Olyan beszédhelyzetekben, ahol a beszédpartner sztenderdebb, mint az adatközlő, az ötéves lányok többször használják a sztenderd változatot, mint az ugyanennyi idős fiúk.

    +5%-os szinten szignifikáns

  • A szegedi adatközlők több sztenderd változatot használnak, mint a mindszentiek; s ez mind a lány, mind a fiú adatközlőkre igaz.

    + tendencia


A kutat s tov bbi lehets ges ir nyai

A kutatás további lehetséges irányai

  • Ugyanez a módszertan – több adatközlő

    → pontosabb eredmények

  • Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több beszédhelyzet – több stílus

    → a változó stílusérzékenységének vizsgálata

  • Ugyanez a korcsoport – ugyanez a változó – több óvoda

    → a változó részletesebb szociolingvisztikai leírása

  • Ugyanez a korcsoport – más változók

    → más változóknál is kimutatható-e nemfüggőség, s ha igen, milyen mértékben

  • Más korcsoportok

    → a változó használatának változásai

  • Felnőtt adatok gyűjtése hangfelvételek segítségével

    → összehasonlítható adatok


Irodalom

Irodalom

Chambers, Jack. (2003). Sociolinguistic Theory: Linguistic Variation and its Social Significance. Second Edition. Oxford: Blackwell.

Hoff-Ginsberg, E. (1994). Influences of mother and child on maternal talkativeness. Discourse Processes 18. 105-117.

Kontra, Miklós ed. (2003). Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Budapest: Osiris Kiadó.

Labov, William. (1990). The intersection of sex and social class in the course of linguistic change. Language Variation and Change 2: 205-54.

Labov, William. (2001). Principles of Linguistic Change. Volume 2: Social Factors. Oxford: Blackwell.

Réger, Zita. (1990). Utak a nyelvhez. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Reid, Euan. (1978). Social and stylistic variation in the speech of children: Some evidence from Edinburgh. In: Peter Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. London: Edward Arnold, 158-71.

Romaine, Suzanne. (1978). Postvocalic /r/ in Scottish English: Sound change in progress? In: P. Trudgill (ed.) Sociolinguistic Patterns in British English. Baltimore: University Park Press. 144-57.

Romaine, Suzanne. (1984). The Language of Children and Adolescents: The Acquisition of Communicative Competence. Oxford: Basil Blackwell.


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!

Mátyus Kinga

[email protected]


  • Login