1 / 24

Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén )

Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ). Utasi Ágnes utasi@mtapti.hu. A kutatás címe = A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye

reuel
Download Presentation

Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén )

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közösség és közéleti aktivitás (Vizsgálat három ország hét magyar kistelepülésén ) Utasi Ágnes utasi@mtapti.hu

  2. A kutatás címe= A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye • Kutatási hipotézis: Közösséghiányos, bizalomhiányos, atomizált társadalomban nincs esélye a demokratikus közéletnek. • Empirikus felvételek: • a)2009- országosan reprezentatív • b) 2011- Három ország, hét falu

  3. A DEMOKRATIKUS KÖZÉLETRE és KÖZÖSSÉGRE ÉPÍTŐ demokrácia-elméletek • A demokratikus működés kritériumai: • Információ biztosítása, ezek feldolgozásához szükséges tudás-műveltség ( Dahl, 1989) • „Közösségi részvétel”, „közös akciók”, (Barber, 2003) • „A közösségi élet legfontosabb kérdéseiben köteles és jogosult minden felnőtt véleményt nyilvánítani” ( Bíbó, 1957) • DE! Rétegzett a társadalom, a szükségleti igények hierarchizáltak. • ( Maslow, 1953, Allard,

  4. A KÖZÉLET • A közösségek ( informális és/vagy szervezett ) eszmecseréje, érdeklődése, aktív fellépése a körülmények pozitív változtatásáért.

  5. A KÖZÖSSÉG DOMINÁNS PARAMÉTEREI • BIZALOM • SZOLIDARITÁS • IDENTITÁS-TUDAT

  6. A BIZALOM • A BIZALOM= A körülmények kedvező alakulásába vetett hit, virtuális kötőelem • BIZALOMERŐSÍTŐ: • HOSSZÚ ISMERETSÉG, • HASONLÓSÁG (valamely dimenzióban) • EGYÜTTMŰKÖDÉSI TAPASZTALAT • RÁUTALTSÁG KÉNYSZERE

  7. A NAGYÜZEMI PIACGAZDASÁGGAL A KAPCSOLATHÁLÓK ÁTSTRUKTURÁLÓDÁSA A BIZALOMTELI ERŐS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE • GYENGE, MÁSODLAGOS KAPCSOLATOK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE • NINCS IDŐ A KAPCSOLATOK BIZALMI TARTALMÁNAK FELÉPÍTÉSÉRE , FELGYORSULT ÉLETTEMPÓ, FLUKTUÁLÓ KAPCSOLATOK= CSÖKKENŐ KÖZÖSSÉGI SZOLIDARITÁS

  8. A SZOLIDARITÁS VÁLTOZÁSA Folyamatosan csökkenő mechanikus szolidaritás A rendszerváltás előtt erős „patriarchális” intézményi organikus szolidaritás A rendszerváltás után a forráshiány miatt elvárás a „megfosztottak” öngondoskodása • A legutóbbi évekig tartó tévhit= az intézményesen szervezett (organikus) szolidaritás felmenti a hozzátartozókat és más közösségi tagokat a segítségnyújtás felelőssége alól

  9. MIÉRT VOLT ERŐSEBB A KÖZÖSSÉGI BIZALOM és SZOLIDARITÁS A RENDSZERVÁLTÁS ELŐTT • Teljes foglalkoztatottság, gyengén működő munkaerőpiac, egyformán alacsony jövedelem= értelmetlen erős versengés, rivalizálás • Biztonság, állandóság (munkahelyek, kötelékek) • Magánkapcsolatokban gazdasági együttműködés= második gazdasági reciprocitás, kaláka Erősebb tradicionális értékek, erősebb családi kapcsolatok

  10. A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN AZ ATOMIZÁLÓDÁST és BIZALMATLANSÁGOT FOKOZÓ STRUKTURÁLIS OKOK • PIACGAZDASÁGI VERSENY= EGYENLŐTLENSÉGEK NÖVEKEDÉSE • POLITIKAI SZABADSÁG = TÖBB PÁRT, ÉRDEKKÉPVISELET HELYETT CÉL A „MÁSIK PÁRT” BIZALMI TŐKÉJÉT ROMBOLÓ HATALMI RIVALIZÁLÁS • TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT, biztonságot, szolidaritást FÉKEZŐ FORRÁSHIÁNY ( Offe, Dahrendorf)

  11. A BIZALOMVESZTÉS , BIZTONSÁGHIÁNY és SZOLIDARITÁSHIÁNY HATÁSA A GAZDASÁGRA és KÖZÉLETRE Alacsony hatásfokú A) közösségi gazdasági együttműködés B) közéleti-politikai érdekérvényesítés Pótlékok = virtuális kapcsolatok, tömeg-rendezvények, mesterséges bizalomépítő tréningek

  12. FALUSI KÖZÖSSÉGEK és KÖZÉLET kutatása • A minta települései 3 ország 7 magyar községe • Magyarországról : Petőfiszállás, Ruzsa, Ramocsaháza • Szerbiából (Bácskából ): Hajdújárás, Bácsgyulafalva • Romániából( Erdélyből): Bögöz, Agyagfalva • Korábban szövetkezeti agrártermelést folytató falvak • ( 58% ma is végez agrártermelést ) • A település lakosságával súlyozott minta (N= 814)

  13. Hipotézisek • a) Falvakban még erősebb lehet a bizalom = erősebb lehet a mechanikus szolidaritás = kedvező a helyi közélet igényének felkeltéséhez . • b) Falvakban kisebb az anyagi jólét,anyagi biztonság, alacsonyabb a műveltség-iskolázottság= A nélkülözés és műveltséghiány mellett többnyire csak primer szükségletek alakulhatnak

  14. Az iskolai végzettség trendje a vizsgált falvakban( Z-score átlagok)

  15. A vagyoni javak indexének (Z-score-okban mért) átlagai (skála= 0-14 , TV,kábeltévé,mobil,mosogatógép,automata mosógép,DVD,személyi számítógép,Internet csatl.,személygépkocsi,nyaraló,saját lakás,másik lakás,kert, föld)

  16. A bizalom-index Z-score- átlagai (Kevesen vannak, akiben az ember teljesen megbízik, Általában nem kell kételkedni mások jóindulatában, Ha az ember nem vigyáz, kihasználják,Legjobb, ha mindenki magára számít 4=igaz,0=nem igaz skála=0-16)

  17. A mechanikus szolidaritás összevont indexének átlagai a minta településein (Z-score-átlagok (adott és/vagy kapott munka+pénz+érzelmi támogatást az elmúlt évben skála=0-24)

  18. A szintetizált standardizált közösségi együttlétindexének átlagai(inform.köz.+,formalizált közösség+ faluközösségi együttlét+ individuálisan.választott társas szórakozás

  19. A szintetizált standardizált közéleti index átlagai(helyi politikai érdeklődés+országos politikai érdeklődés+petíciót aláírna, tüntetésben részt venne+eszmecserét folytat a falu dolgairól,skála=0-33)

  20. A szintetizált standardizált közéleti és közösségi index Z-scorokban mért átlagai

  21. Néhány következtetés I. • 1. A falusiak helyben tervezik a jövőt, 75 %-uknál meg sem fordul a gondolat, hogy elköltözzön. • 2. A mások iránti bizalom erősebb az erdélyi falvakban és a vajdasági zárványban, itt erősebbek még a tradicionális közösségek és kohézionál a nemzetiségi összezárás. • 3. A szolidaritás-hálóból csak a minta 3,2%-a maradt ki. A jómódú nemzetiségi falvakban dominánsan hagyománykövetésből, a szegény falvakban gazdasági szükségből él a segitségnyújtó szolidaritás • 4.Nem ott a legpozitívabb a vélemény a saját falu összetartásáról, ahol intenzív a szolidaritás, mert a rétegenkénti reciprocitás konfliktusokat is generál.

  22. Néhány következtetés II. • 6.A falusi minta 69%-ának van magántársasága, 59%-nak van szervezett közösségi köteléke (= vallási közösség nélkül 33%) (Reprezentatív mintában ezek aránya kisebb: országosan 28%-nak van szervezett civil köteléke, 78%-nak van magántársasága). • 7. Közösségektől izolált 16%, közélettől izolált 41% • 8.Az erős közösségi összefogás a falvak többségében intenzívebb közéletet eredményez. Kivétel = szuburbán és „ex-lex” civilizációs települések, ahol a trend fordított= a képzettebb „eljáró” lakosság közéletisége intenzívebb, közösségi kapcsolatai redukálódnak. • 9. A helyi közélet igénye nagyobb eséllyel alakul anyagi biztonságot és magasabb műveltséget jelző falvakban

  23. …minden felnőtt ember igenis illetékes, jogosult és köteles a közösségi élet legfontosabb ügyeiben véleménnyel bírni és véleményt nyilvánítani. S ha ennek megfelelő fóruma nincsen, akkor az országos politikában óhatatlanul egy szűk körű oligarchia kerül uralomra, mely a tömegeket politikailag „éretlen”, zavaró elemnek tekinti. 1957 eleje” Bibó István[1] Bíbó István: A munkástanácsok és a többpártrendszer. In: Válogatott tanulmányok IV., 1990.

  24. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

More Related