Globális terjeszkedés – lokális érdekek

1. Dr. Vereczkey Zoltán MKIK alelnök Globális terjeszkedés – lokális érdekek 2012. május 3. Csíkszereda

2. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend

3. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend

4. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend

5. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend

6. Mit értünk alatta?Mindenki ugyanazt? • Európai értékrend • Liberális értékrend • Szabadság • Igazság • Globalizáció • Válság

7. A kulcsfogalom: a globalizáció • A globalizáció fogalma rendkívül elterjedt, de a meghatározás nem egyszerű feladat. • Az elnevezést először valamikor az ötvenes évek végén kezdték el használni az amerikai stratégiai tervezők.

8. Definíciós kísérlet • Amit először is rögzítenünk kell, hogy az elnevezést önmagának adta „valami”, és először ezt a „valamit” kellene pontosan megismerni ahhoz, hogy a fogalom tartalmához közelebb kerüljünk. • Azt is fontos tudnunk, hogy a kérdésről nem lehet „semlegesen” szólni, mert egy igen erősen érdek-, és érték-kötött dologról van szó, ahol nincs „légüres tér”.

9. Globalizáció – definíciós kísérlet • Globalizáción a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési folyamatokat, és azok következményeit értjük az élet számos területén. • A globalizáció kulcsa az integráció, valós és virtuális hálózatokkal összekapcsolja a világ összes országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját.

10. De, hát akkor miből van a profit? • Bármilyen kellemetlen is ezzel szembesülnie a mai globális kapitalizmusnak, de profit kizárólag a külső és/vagy belső természet felsebzésével keletkezhet. • „The business of the business is the business” (Milton Friedman ) Vagyis, ha „üzem-gazdasági” szinten valamilyen tevékenység profitot hoz, akkor a tőke tulajdonosa ne foglalkozzon azzal, hogy közben esetleg sokszoros kár keletkezik a külső és/vagy belső természetben (externáliák és ciánszennyezés, Verespatak! )

12. Kis kitérő: a kamat problémája • Látszólag teljesen logikus, hogy aki pénzt takarít meg, és azt ideiglenesen átengedi, kamatra jogosult, hisz ez a pénz „használati díja” • A logika abszurditását jelzi azonban a régi hasonlat arról, hogy mi történt volna, ha az újszülött Jézus számára egy dollárt 2%-os kamatra betesznek a bankba. Most vajon mennyit érne a betét?

13. Az exponencialitás elképzelhetetlensége • 330 körül, amikor Constantinus hivatalossá teszi a kereszténységet, még csak kb. 400 dollár, ami elég szerény. • Az első évezred végén azonban már 5 milliárd dollár, ami a császár és a pápa együttes teljes magánvagyona. • 2000-ben pedig 25 trillió dollár, ami kb. 4 ezerszer akkora, mint az összes vagyon a Földön, egy arany Holdnak felel meg!

14. De, akkor miért nem omlott már régen össze ez az egész? • Részben azért, mert a lét hatalmas „öngyógyító” tartalékokkal rendelkezik, (de nem végtelennel!) • Részben pedig azért, mert, a Nyugat sikeresen hárította át a lét-felsebzés árát, a világ többi részére, és ennek fő eszköze éppen a nemzetközi kereskedelem volt. • Így alakult ki a West and the Rest állapota.

15. The West and the „Rest” • Roger Scruton angol filozófus szójátéka pontosan leírja a folyamat lényegét. • A Nyugat évszázadokon át kifosztotta a világ Nyugaton kívüli tereit („the Rest”) ám ez a folyamat most véget érni látszik… • A világ két legrégibb és legmélyebb kultúrája visszavágni készül…

17. A globalitás erőszak formái • A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. • Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. • Három alapvető intézménye a • Fegyelmező • Kényszerítő • Értelmező erőszak !

18. A globális fegyelmező hatalom • A három Bretton Woods-i szervezet valójában a világ legbefolyásosabb hatalmi intézményeit jelentik. IMF, Világbank, hitelminősítők • Valamennyi „lokalitásról” a lehető legpontosabb információik vannak, és ezeket kíméletlenül fel is használják ahhoz, hogy a multinacionális tőke-struktúrák számára a lehető legjobb feltételeket teremtsenek.

19. S & P 2011.08.06 leminősítette az USA- t

20. Pénteken, tapasztaltuk, hogy leminősítette az USA-t egy hitelminősítő ügynökség. Nem azért, mert kétségbe vonják a fizető képességünket, hanem azért, mert egy hosszas huzavona után megkérdőjelezik a politikai cselekvő képességünket. Ennek ellenére a piacok még mindig bíznak bennünk. A tény állás az, hogy Warren Buffet, aki tud egyest mást a jó befektetésekről, azt mondta, ha lenne 4A besorolás, az USA-nak megadnám azt. Én és a világ vezető befektetői egyetértünk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs problémánk, a tény az, hogy nincs szükségünk egy hitelminősítő ügynökségre, ami megmondja nekünk, hogy szükségünk van egy kiegyensúlyozott hosszú távú megközelítésre adóságaink csökkentésére.

21. A globális kényszerítő hatalom • A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. • A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ 20-30 legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.

22. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”.

23. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”.

24. A globális értelmező hatalom • A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. • Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. • Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.

25. Globalitás versus Lokalitásegy rejtett világháború anatómiája • A Bretton Woods-i intézmények „ajánlásainak” lényegét a • Liberalizálj, Deregulálj, Privatizálj hármas jelszó adja, amelyek a lokalitások legfőbb „véd-művének”, a nemzet-államnak a lebontására irányulnak. • 1989 nyarán Washingtonban, az IMF székházában több hetes konferencia-sorozat zajlott, amelynek során a globális hatalmi rend „ajánlásokat” fogalmazott meg, amelyeknek lényege: • Liberalizáció, Dereguláció, Privatizáció

26. Fogyasztói társadalom „filozófiája” • „Az élet eszközei fontosabbak lettek, mint maga az élet, sőt az eszközök magát az életet tették saját maguk eszközévé” Ortega y Gasset „A tömegeklázadása” Írta száz évvel ezelőtt!

27. Mit jelent „Európa” a magyar rendszerváltás számára? • A rendszerváltás kezdetén a Nyugat kimondatlanul három fő pillérre építette az átmenettel kapcsolatos stratégiáját: • Az átmenet legyen: • Gyors • Demokratikus • Saját forrásokra épülő

28. Volt-e realitása a három feltétel együttes teljesítésének? • Már akkor is, de ma még inkább világos, hogy nem volt realitása! • Ha ugyanis az átmenet gyors és demokratikus, akkor ez nem épülhet csak saját erőforrásokra. • Ha demokratikus és saját forrásokra épül, akkor nem lehet gyors. • Ha gyors és saját erőforrásokra épül, akkor meg nem lehet demokratikus.

29. Liberalizálás • A liberalizálás igazi tartalmát az jelenti, hogy az adott lokalitás lehetővé teszi, hogy mind a belső viszonyaiban, mind a számára külső világgal folytatott „anyag-csere” folyamataiban teljesen szabad legyen a termelési tényezők áramlása. • Ez ugyan „pozitívan” hangzik, mint minden, ami a „szabadság” irányába mutat, de van egy kis probléma.

30. Liberalizálás 2. • Ha ugyanis egy rendkívüli egyenlőtlenségekkel terhelt térre „engedem rá” a szabadságot, akkor ez döntően azoknak a „szabadságát” növeli, akik már egyébként is erőfölényben vannak („ragadozó” árak”) • A rendszer-váltást kísérő liberalizálás jelentős mértékben fokozta a társadalmi egyenlőtlenségeket.

31. Dereguláció • A szó a szabályok „lebontására” utal. • Ez azt jelenti, hogy a lokalitásban megjelenő globális tőke azt szeretné elérni, hogy minél kevesebb ökológiai és/vagy szociális szabály vonatkozzon rá. • Minden ilyen norma betartása ugyanis többlet-költséget jelent számára, vagyis profit-csökkentő tényező. • Így azonban a lokalitás érték-mezői fokozatosan lepusztulnak, szétroncsolódnak.

32. Privatizáció • Az egyik legfontosabb, soha nem bizonyított liberális dogma szerint az „állam a legrosszabb tulajdonos” • Ennek „bizonyítása” érdekében tudatosan „rohasztották le” az állami tulajdonú vállalatokat 1986 és 1990 között, és adták oda ez után a piaci ár töredékéért a multinacionális privatizátoroknak. • Az állami monopóliumokból magán monopóliumok váltak

33. Mi a mostani válság lényege? • Megrendült a globális kapitalizmus három fő pillére. • A „Rest” kifosztása • A fosszilis energiával való rablógazdálkodás • A de-szakralitás ön-pusztítása • És nagyságrendileg megjelent a virtuális értékek halmazának mezője

34. Olaj-sokk? • A globális kapitalizmus „üzemanyaga” előbb a szén, majd a kőolaj és a gáz… • A fosszilis energiahordozókkal való rablógazdálkodás a globalitás energetikai alapja, ám ez a korszak a végéhez ért… • A 200 millió év alatt létrejött készleteket nagyjából 200 év alatt el is égetjük, és ez azt jelenti, hogy a szénkörzés sebességét „csupán” egymilliószorosra gyorsítjuk fel..!

35. Olaj-sokk? • A globális kapitalizmus „üzemanyaga” előbb a szén, majd a kőolaj és a gáz… • A fosszilis energiahordozókkal való rablógazdálkodás a globalitás energetikai alapja, ám ez a korszak a végéhez ért… • A 200 millió év alatt létrejött készleteket nagyjából 200 év alatt el is égetjük, és ez azt jelenti, hogy a szénkörzés sebességét „csupán” egymilliószorosra gyorsítjuk fel..!

37. Globalitás és Lokalitás • A működő-tőke beáramlás tehát úgy válik csapdává, hogy az értékmezők „használati díja” tartósan alacsonyabb, mint amennyit a multinacionális vállalatok „letermelnek”. • Hasonlóan csapdát jelent a pénz-tőke formájában való beáramlás. • A 70-es években bevont 10 milliárd dolláros pénz-tőke eddig kb. 200 milliárd dollárba került Magyarország számára.

38. És akkor mi a teendő…? • A lokalitások egyetlen esélyét az adhatja, ha felismerik a rejtett erőszak-intézmények működését, és megkísérelnek olyan alkut létrehozni, amely megnehezíti a lokalitás tartós lepusztítását. • Ma a világ valamennyi lokalitása szembesül ezzel, de nagyon eltérő válaszok születnek. Lássunk erre néhány példát, Kína, Szingapúr, Argentína, Venezuela, Oroszország, Szlovénia és Magyarország eseteit.

39. A lokalitás lehetőségei • Az államadósság csökkentése • Árfolyamveszteség tompítása • Energiaárak felügyelete • Közüzemi költségek befolyásolásának kialakítása • Telekommunikációs költségek szabályozása • Kereskedelem, első sorban más lokalitásokkal • Belső piac felértékelődése • Magyar áru • Magyar munkaerő • Adózási fegyelem megszilárdítása • Korrupció visszaszorítása • Fekete gazdaság elleni hatékony fellépés

40. GDP / GNI 2005 - 2008 2014.09.09. 40

41. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

42. Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

43. Kumuláló válságok: • Világgazdasági pénzügyi válság • Euro zóna válság • EU tagállamok költségvetési válságai • Elhúzódó magyarországi strukturális válság • Gazdaság és iparszerkezeti feszültségek • Térségi feszültségek • Társadalmi csoportok közötti feszültségek Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

44. A népesség alakulása a világ fő régióiban 2014.09.09. 44

45. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (EU 27 átlaga = 100)(Forrás: KSH) 2014.09.09. 45

46. Vásárlóerő versus növekedés • A tőkések a munkásosztályt egyre több és több drága áru, épület, és technika megvásárlására fogják buzdítani • Ezzel együtt arra ösztönözve őket, hogy egyre több hitelt vegyenek fel mindaddig, amíg a hitelek visszafizethetetlenekké válnak. A bedőlt hitelek csődbe juttatják a bankokat, • amelyek emiatt államosítva lesznek, és mindez végülis a kommunizmus megszületéséhez vezet. • Karl Marx, 1867

47. MNB: • 2008 okt. 22. kamatemelés, 8,5%-ról 3%-al 11,5 %-ra • Meghirdetett ideológia: a forint védelme! • Egyedülálló válságkezelés! • Európában és a világon mindenütt jelentős alapkamat csökkentés! • 2008 okt. 22. 280 Ft / euro • 2009 márc. 6. 317 Ft / euro • A valódi cél: a magyar vállalkozói réteg és a magyar lakosság további terhelése • Következmény: - spekulánsok öröme: nincs eszköze a MNB-nek a forint védelmére! - további gazdasági visszaesés • Simor András a világ jegybank elnökeinek versenyében a 3. helyet érte el!

48. 2014.09.09. 48

49. Románia, az él-tanuló - IMF • A kormányzat tartózkodása minden olyan akciótól, ami az adósok előtörlesztésére buzdít • Hatósági árszabályozás lebontása • Határokon átnyúló kereskedelem jogi és fizikai akadályainak lebontása, a kereskedelem teljes liberalizációja • Kiskereskedelmi üzletnyitás feltételeinek megkönnyítése • Nyitás és teljes liberalizáció az energetikában • Állami vállalatok és monopóliumok értékesítése • Adók és illetékek Euróhoz kötése • Nyugdíjak és bérek befagyasztása • Közalkalmazotti béralap 25%-os, nyugdíjalap 15%-os csökkentése Dr. Parragh László, elnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

50. Orbán Viktor