Ügyvédjelölti oktatás

1. Ügyvédjelölti oktatás UNIÓS JOG GYAKORLATA A HAZAI BÍRÓSÁGOK ELŐTT Kovács András György kovacsandras@legfelsobb.birosag.hu

2. Irodalom 1. Kende-Szűcs- Jeney (szerk): Európai Közjog és politika, Budapest, 2007, X. fejezet 4. alfejezet 2. Várnay- Tóth T.: Közlemények az Uniós Jogban in Állam és Jogtudomány 2009. 417-472. 3. Ajánlott: http://www.egyenlobanasmod.hu/data/TTaf_201006.pdf

3. Bevezetés /ügytípusok/, 1. jogeset /közlekedési bírság/ Uniós jog keresési technikája 2. jogeset /környezetvédelem/ Uniós jog és nemzeti jog viszonya Előzetes döntéshozatali eljárás gyakorlata A bíróság gyakorlata és az uniós jog 3. Jogeset /adójog/ Uniós jog alkalmazása a hazai bíróságokon

4. Közigazgatási perekben napi rendszerességű az uniós jog alkalmazása: 1. rendeletek közvetlen alkalmazása (pl. támogatási ügyek , közlekedési ügyek /áru és személyszállítás/ stb.) 2. Irányelvek fényében értelmezés vagy „set aside” alkalmazása (pl. közbeszerzés, szabályozott iparágak, idegenrendészet, adó /6. sz. ie/, vámtarifabesorolás, reg.adó stb.) 3.Irányelvek v. rendelet mellett EuB esetjogának közvetlen alkalmazása /pl. környezetvédelem, versenyjog/ 4. És a fenti ügyekben és azon kívül a „Szerződések” elsősorban az EuMsz alkalmazása /gyakori az áruk és szolg. szab.áramlása/ Polgári perekben sem ritka lehetőség: pl. EuMsz.101. és 102. cikk /példa: „shield”-ként használat/, jogsegély kereskedelmi és polgári ügyekben , ítéletek elismerése, végrehajtás, FMH stb. Büntetőjog szintén érintett lehet /elfogató parancs, kiadatás stb./ Uniós jog a mindennapokban

5. Tényállás: Tachográf koron ellenőrzése, vezetési és pihenési idő be nem tartása miatt objektív bírság kiszabása /400.000Ft/üzembentartóval szemben. Üzembentartó vagy a gépjárművezető a felelős? 2008.10.03! Alperes és megyei bíróság által alkalmazott jogszabályok: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény / Kkt./ 20. § /1/ c./, /4/ a közúti árufuvarozáshoz és személyszállításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről szóló 57/2007./III.31./ Korm. rendelet / R./ 4. §-a, 3. számú táblázat 4. és 5. pont Európai Parlament a Tanács 561/2006/EK számú rendelet /EK rendelet 10.cikk, 19. cikk Csak az LB által alkalmazott jogszabályok: A közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 45/2005./VI.23./ GKM rendelet / GKM I.rendelet/ 1.§. /1/ b./, 3.§/2/ ba./ GKM I. rendelet módosításáról szóló 41/2007./IV.4./ GKM rendelet / GKM II.rendelet/ 9. § 1. jogeset: „jogszabályok dzsungele”

6. A perben felülvizsgált közigazgatási határozatok a Kkt. 20. § /1/ bekezdés c/ pontjának megsértését állapították meg. A Kkt. 20. § /4/ bekezdése szerint, amennyiben az /1/ bekezdésben foglalt rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a bírság összegét a felelősség arányában meg kell osztani. Alperes álláspontja: Az EK rendelet 10. cikk /3/ bekezdése szerint a szállítási vállalkozás felelős a vállalkozás járművezetője által elkövetett szabálysértésért akkor is, ha a szabályszegést egy másik tagállam vagy harmadik ország területén követték el. Ebből a rendelkezésből következik, hogy csak a gépjármű tulajdonosával vagy üzembentartójával szemben indítható meg az eljárás. Mivel az EK rendelet általános hatállyal bír és közvetlenül alkalmazandó, ezért a közösségi jog primátusának elve alapján a bíróságnak a nemzeti jog alkalmazását mellőznie kellett volna. Megyei bíróság ítélete: az EK rendelet 10. cikkének /1/ és /2/ bekezdésének a felperes általi betartását a felelősség megállapításakor az eljárt hatóságoknak vizsgálniuk kellett volna, mert a 10. cikk /3/ bekezdésének második mondata lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy ezen /1/ és /2/ bekezdésben foglaltak betartásának mérlegelésétől tegyék függővé a felelősség megosztását, és a Kkt. 20. § /4/ bekezdése az EK rendelet ezen felhatalmazása alapján ugyancsak lehetővé teszi a felelősség megosztását. 1. jogeset II.

7. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Kkt. 20. § /4/ bekezdésére vonatkozó módosítások törvényi indokolásából nem lehet arra következtetni, hogy a felelősség megosztási szabály kifejezetten az EK rendelet 10. cikk /3/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján született volna. Ugyanakkor a Kkt. 20. § /4/ bekezdésének értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az EK rendelet 19. cikk /1/ /az ügyben fel sem merült jogszabályhely!/bekezdése sem, amely szerint a tagállamoknak az ezen rendelettel és a 3821/85/EGK rendelettel kapcsolatos jogsértésekre és szankciókra vonatkozó szabályokat kell lefektetniük, és meg kell tenniük minden olyan intézkedést, mely azok végrehajtásához szükséges. Az említett szankcióknak hatékonyaknak, arányosnak, visszatartónak és diszkriminációmentesnek kell lenniük. E rendelet és a 3821/85/EGK rendelet semmilyen megszegése nem vonhat maga után több mint egy szankciót vagy eljárást. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot ezekről az intézkedésekről és a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb a 29. cikk második albekezdésében meghatározott időpontig.Ezen cikk /2/ bekezdése többek között kimondja, hogy a tagállamok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára, hogy azok szankciókkal sújtsanak egy vállalkozást és/vagy a járművezetőt e rendelet saját területükön észlelt olyan megszegéséért, amely miatt korábban nem szabtak ki szankciót, abban az esetben is, ha a jogsértést egy másik tagállam vagy egy harmadik ország területén követték el. A /3/ bekezdés szerint pedig, ha egy tagállam eljárást kezdeményez, vagy szankciókat vet ki egy adott jogsértés miatt, a járművezető számára megfelelő írásos bizonyítékot kell szolgáltatnia erről. Ezekből a szabályokból az következik, hogy az EK rendelet lehetővé teszi mind a szállítási vállalkozás, mind a gépjárművezető felelősségének megállapítását, ezért a EK rendelet jogerős ítéletben alkalmazott rendelkezései és annak bírói értelmezése sem ütközik az uniós jogba. 1. jogeset III.

8. GKM I.rendelet módosításáról szóló GKM II.rendelet 9. §-a szerint ez a rendelet a ..., 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke /3/ bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. E jogszabály a GKM I. rendelet 1. § /1/ bekezdésének b/ pontját, valamint a 3. § /2/ bekezdésének b/ pontját módosította a következőképp: A GKM I. rendelet 1. § /1/ bekezdésének b/ pontja értelmében a rendelet alkalmazási köre kiterjed a Kkt. 20. §-ának /1/ bekezdésében meghatározott tevékenységek végzésére vonatkozó rendelkezések megsértése esetére a külön jogszabályban meghatározott bírság kivetésére és felhasználásának rendjére. E külön jogszabály a jelen ügyben is alkalmazandó R. szabályai. A GKM I. rendelet 3. § /2/ bekezdésének ba/ pontja értelmében az eljáró hatóság a bírságolási eljárást az 1. § /1/ bekezdésének b/ pontja alapján a szállítási /fuvarozási/ tevékenységet végző jármű tulajdonosával, üzemben tartójával, bérlőjével /a továbbiakban együtt: üzembentartó/, a jármű vezetőjével szemben indítja meg. EGYÉRTELMŰ FELHATALMAZÁS! 1. jogeset IV.

9. Primitív pármondatos objektív bírságolási ügy helyett: - Bonyolult: még az alkalmazandó jogszabályokat sem találja meg az átlagos jogalkalmazó - 10 oldalas kúriai ítélet kell a koherens levezetéshez kb. 2-3 oldal helyett! - Az ilyen ügyek meg sem oldhatók hivatalból figyelembe vett uniós jog nélkül! 1. jogeset V.

10. EURLEX /ha van kiindulópontunk/, ha nincs pontos akkor általános keresőből is indulhatunk. EURLEX használata:Jogszabályok, EuB ítéletek, COM dokumentumok! /Bizottsági közlemények stb./ Ha nincs kiinduló pont csak magyar jogszabályokat tartalmazó határozat akkor: Uniós jog keresési technikája

11. Szerkesztett elektronikus jogszabály kereső: LÉPÉSEK (modellszerűen:): 1.: megnézni az alkalmazott jogszabály zárórendelkezéseiben, hogy mely irányelveknek való megfelelést szolgálja 2. A megjelölt irányelvekre, mint kulcsszavakra rákeresni a magyar jogszabályok között, és átnézni a találati listát 3. A találati lista jogszabályainak esetleg újabb irányelvekre vonatkozó hivatkozásai alapján a kört megismételni, szükség szerint, lehetőleg amíg nincs újabb implementált irányelv. 4. A talált irányelvek megkeresése más irányelvek szövegében! Új találati lista megismerése. 5. A 3. és 4.-es találati listák szerinti irányelvek fontossági sorrendben való VÉGIG! olvasása 6. Releváns irányelvekhez kapcsolódó jellemzően COM dokumentumok megismerése és ha szerencsénk van: 7. ezek alapján a releváns EuB bírósági ítéletek megismerése. Ha nincs szerencsénk közvetlen keresés a vonatkozó irányelvekre kereséssel az EuB ítéletek között No és persze szakirodalom!!! Közvetlenül alkalmazandó norma esetén, a határozat rendszerint tartalmazza az adott EU normát! Figyelem: csak magyar jogszabály alkalmazása esetén is előfordulhat, hogy EK rendeleti szabállyal párhuzamos – felhatalmazás nélküli – szabályokról van szó! Uniós jog keresési technikája II.

12. Mi a hulladék fogalma? Hgt. 3. §-ának a/ pontja értelmében hulladék, bármely az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. A Hgt. 14. §-ának /1/ bekezdése értelmében hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása. Ugyanezen szakasz /7/ bekezdése értelmében a technológiákból származó a technológiai folyamatba visszavezetett maradékanyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká. 2. jogeset: környezetvédelem

13. Esetünk történjen: 2009. októberében: A Hgt. 60. §-ának a/ pontja értelmében a hulladékokról szóló a Tanács 75/442/EGK. számú irányelvvel harmonizált jogszabály a Hgt. IGEN ÁM DE: Európai Parlament és Tanács 2006. április 5.-i 2006/12/EK. számú irányelvének 20. cikke pedig kimondja, hogy a 75/442/EGK. számú irányelv ezen irányelv hatályba lépésének napjától hatályát veszti, és e hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre /2006-os irányelv/ való hivatkozásként kell értelmezni a IV. számú mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban. 2.jogeset II.

14. Az előzőekből következik, hogy a Hgt. rendelkezéseit olyannak kell tekinteni, melyek a 2006-os irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaznak. Értelmezési jogvita esetén a Hgt. rendelkezéseit ezen irányelv fényében kell eldönteni, noha a Hgt. nem mondja, hogy ezen irányelvvel harmonziált lenne! az Európai Közösségek Bizottsága hulladékról és melléktermékekről kiadott közleménye /COM 2007.59.final/ szerint: Az Európai Bizottság 2007-es Közleménye értelmezi a hulladék fogalmát e 2006-os irányelv tükrében, figyelemmel az Európai Bíróság gyakorlatára is. A Közlemény szerint a C-9/00. számú Palin Granit OY ítélet /2002. EBHT-I/3533./, C-235/02. Saetti ügyben hozott végzés /2004. január 15./ és a C-444/00. számú Mayer Mary /2003./ EBHT-1/6163. számú ítélet. NOHA A 2006-os irányelv nem ismeri a maradékanyag, melléktermék fogalmát / ez majd csak a 2010 december 12-én implemetálandó, a bírósági gyakorlatot egyértelműen beépítő 2008-as irányelv ismeri explicit/: 2. jogeset III.

15. „Ha egy anyag termelési maradékanyag, attól még nem feltétlenül számít hulladéknak, amennyiben az anyagot tulajdonságainak köszönhetően fel lehet használni a gazdasági körforgásban, és ebben az esetben azt nem szabad hulladéknak tekinteni. Előfordulhat az is, hogy az anyag egy részét fel lehet használni, a többit azonban ártalmatlanítani kell. Amennyiben egy illetékes hatóság egyedi megítélése alapján egy anyag felhasználása nem biztosítható, azt az anyagot hulladéknak kell tekinteni. Ha azonban létezik hosszú távú szerződés az anyag birtokosa és leendő felhasználói között, az azt jelzi, hogy a szerződés tárgyát képező anyagot hasznosítani fogják, vagyis felhasználása biztos. Ha egy anyagot határozatlan ideig tárolnak, lehetséges, de nem biztos a felhasználása, akkor a tárolás idejére hulladéknak kell tekinteni.” 2. jogeset III.

16. Vita: A 2006-is irányelv fényében a Hgt. értelmezhető-e a COM szerint /EuB gyakorlat Bizottság általi értelmezése szerint/, vagy csak az EuB jogfejlesztő tevékenységének eredményeként megalkotott 2008 -as irányelv hatálya alá tartozó ügyekben kerülhet ez szóba? 2. jogeset IV.

17. Ma sem mondják ki a „Szerződések”, csak a 17. számú nyilatkozat az Uniós jog elsőbbségéről tartalmazza a tagállamok elismerését. Ez nem bír kötelező jogi erővel. Tehát továbbra is „szokásjog”/ 6/64 Costa kontra ENEL, 1964 július 15-i ítélet) Uniós jog elsőbbsége

18. Közvetlenül alkalmazandó: Elsődleges jog:/Eusz, EuMSz, EURATOM/, Rendelet, Határozat Közvetetten alkalmazandó, de közvetlen hatálya van: egyértelmű, konkrét, és feltétlen előírásokat tartalmazó főszabály szerint vertikális kapcsolatokat szabályozó irányelveknek, a horizontális kapcsolatokat szabályozóknak csak kivételesen. /Grad- ügy, Van Duyn-eset, Marshall-ügy, Magold-ügy/ És a nem kötelező jogi aktusok /ajánlás, közlemény, illetve az egyéb „soft law” dokumentumok /közlemény, állásfoglalás/? Uniós jog és nemzeti jog viszonya

19. Az előzőekből kitűnik, hogy az EuB ítéletei bár a felekre vonatkoznak, közvetlen hatállyal bírnak, akár egy ítélet is eredményezheti a hazai jog félretételét. Kérdés azonban, hogy közigazgatási szerv is félreteheti-e a hazai jogot? Ket. 12.§ (4) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eljárási szabályt állapít meg, e törvény rendelkezései az ott szabályozott kérdésben nem alkalmazhatók. E törvény rendelkezéseitől az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusának, valamint az Európai Unió egyéb kötelező jogi aktusának végrehajtása céljából - az ahhoz szükséges mértékben és módon - törvény, kormányrendelet vagy a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete eltérhet. Példa:Alcan-ügy- jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme EuB ítéletek közvetlen hatálya

20. Hatóság hivatkozhat-e közvetlenül irányelvre - Ratti- ügy /148/78/: Estoppel-elv: az irányelv határidőre történő átültetését elmulasztó tagállam nem hivatkozhat magánszemélyekkel szemben saját mulasztására, hogy az irányelvből eredő kötelezettségeinek eleget tegyen -Ursula Becker- ügy /8/81/: a jóhiszemű eljárás elvéből következő estoppel elve alapján az állam magánszeméllyel szemben nem hivatkozhat arra hibájára, hogy az irányelvet nem hajtotta végre Ezzel az „estoppel elv” lép az „effet utile elv” helyére ezekben az esetekben -Pl. adóügyben eltérhet-e a magyar jogtól irányelv alapján az adózónak kedvezően? - Pl. idegenrendészeti ügyben eltérhet-e a magyar jogtól a kínai állampolgár hátrányára?

21. Bíróság vs. hatóság • Az Európai Unió Bírósága a Dorsch-ügyben ( C-54/96) foglalta össze, milyen kritériumok fennállása esetén tekint egy tagállami hatóságot bíróságnak. Ezek az alábbiak: • Az adott szervet • · jogszabály hozza létre; • · állandó; • · döntése kötelező; • · eljárása felek közötti (inter pares) jellegű; • · jogszabályokat alkalmaz (tehát olyan normákat, amelyeket megfelelően közzétesznek • és harmadik személyekre nézve is kötelezőek – nem minősülnek ilyennek például • azok az ügyrendi szabályok, amelyeket valamely szerv maga fogad el); • · független.

22. Az EUMSz. 288. cikke szerint két alaptípus van jogi hatásokat tekintve: „hard és a soft law” 1. Hard law: van jogi kötőereje, kötelező: a.) Regulations (rendeletek) b.) Directives (irányelvek) c.) Decisions (határozatok) „SOFT LAW”: 2. Nincs jogi kötőereje, nem kötelező: a.) Recommendation (Ajánlás) b.) Opinion (Vélemény) A közlemények nem jogi aktusok, de a soft law részei! Az Unió jogi aktusai

23. A „SOFT LAW” jogi természete „Grimaldi” ítélet (C-322/88): A soft law nem hozhat létre olyan jogokat, melyre magánszemélyek a nemzeti bíróság előtt hivatkozhatnának. C-325/91 (Franciaország vs. Bizottság) közlemény, amely új kötelezettségeket határozott meg az ügy tárgyát képező Irányelvhez képest, megsemmisítési eljárás tárgya lehet. Ezért van az, hogy a bizottság (értelmező) közleményei rögzítik, hogy a közlemény nem teremt jogot és kötelezettséget és nem köti a Bizottság későbbi álláspontját, például ha az Európai Bíróság más álláspontot foglal el.

24. A közlemények elnevezései Egy közlemény különböző elnevezéseket ölthet: notice guidelines stb. Számos más „soft law” eszköz is létezik: publikációk, beszédek, szakértői jelentések, munkanyag, éves jelentés

25. Közlemények típusai A közlemények jogi jelleg nélkül: jelentések, végrehajtásról adnak számot általában az Unió intézményei a címzettek, vitaindító közlemények,javaslattevő közlemények, cselekvési programok Közlemények kifejezett jogi jelleggel:ha kötelező jogi aktus előírja a végrehajtás körében. Pl. a EUMSz. állami támogatásokat szigorú korlátok közé szorító szabályait végrehajtó tanácsi rendelet felszólítja a Bizottságot, hogy tegye közzé a jogsértő támogatások visszafizetésénél alkalmazandó kamatlábakat. Ezt egy „notice” formájában tette meg. A nagy része a közlemények ún. értelmező közlemények , amely értelmezik a hard law renelkezéseket, és tisztázzák, hogy a Bizottság egy adott kérdésben miként fogja alkalmazni mérlegelési jogkörét

26. Az értelmező közlemények Egy értelmező közlemény nem más, mint az Uniós intézmény/jogalkalmazó saját gyakorlatára, jogértelmezésére vonatkozó, a természetes munkafolyamatok során keletkező normatív tartalmú dokumentumai. A hazai hatóságok számára merőben szokatlan módon az Unió intézményei ezeket a dokumentumokat a transzparencia és átlátható működés jegyében – továbbá, mert a nemzeti tagállamok uniós jogot végrehajtó hatóságainak orientálásának ez a leghatékonyabb eszköze hierarchikus viszonyok hiányában – nyilvánosságra hozzák. Ez a nyilvánosságra hozatal ad bizonyos jogi természetet ezeknek a dokumentumoknak azáltal, hogy megismerhetőek, ezért az ügyfelek részéről bizonyos jogos elvárásokat ébreszt.

27. Az értelmező jogi közlemények E jogos elvárások következménye, hogy a közlemény kibocsátója csak indokolással térhet el ezektől, megindokolva, hogy miért nem sérülnek az általános jogelvek, mint az egyenlő bánásmód, a jogbiztonság, vagy a bizalomvédelem elve. Ez azt jelenti, hogy e közlemények a kibocsátóra nézve – eltérésre okot adó körülmények indokolása hiányában – kötelezőek. Hivatkozási alap lehet, de az ügyfélnek joga van vitatni az értelmezés megfelelőségét. Ez azt jelenti, hogy ha az értelmezés a hard law-ba ütközik, akkor azt a bíróság – akár az Európai Bíróság, akár a nemzeti bíróság- figyelmen kívül hagyhatja, leronthatja.

28. Elektronikus hírközlés, jogi hatások nem egyértelműek. Attól függ, hogy: a.) implementálták és hogyan: 1. Ajánlás- rendeletben 2.Bizottság iránymutatása- tájékoztatóban 3.Törvény:A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni... 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot. b.) nem implementálták: alapértelmezés, amely megdönthető, de általában az ajánlások normaszövege kifejezi, hogy indokolt esetben lehet eltérni. Példa SOFT LAW-ra

29. EUSz. 6. cikke elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket, és kimondja, hogy a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mind az EUSz. és az EUMSz. A cikk kimondja továbbá az Európai unió csatlakozását az Európa Tanács keretében megszületett, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (Európai Emberi Jogi Egyezmény). /kiv. Lo. Nbr./ Kérdés, hogy zajlik le a csatlakozás: részes „állama” lesz az EU az Európa Tanács égisze alá tartozó Egyezménynek? Ebben az esetben hierarchia alalkul ki a strassbourgi és az EuB bíróság között az előbbi javára! A Törvényszék /General Court/ félelme: a közvetlenül benyújtható keresetek növekedése a Chartára történő hivatkozás lehetőségén keresztül... Unió Alapjogi Chartája

30. A Lisszaboni Szerződés külön kategóriaként különbözteti meg a jogalkotási és a nemjogalkotási jogi aktusokat. A jogalkotási eljárás keretében elfogadott kötelező jogi aktusok (rendelet, irányelv, határozat) minősülnek jogalkotási aktusnak, és azokat csak az Unió két jogalkotó intézménye, a Tanács és az Európai Parlament, együtt (rendes jogalkotási eljárásban) vagy külön (különleges jogalkotási eljárásban) fogadhatják el. A közös kül- és biztonságpolitika területén jogalkotási aktusok elfogadása kizárt. EUMSz. 289. cikk) A nem jogalkotásiaktusok körében a Lisszaboni Szerződés külön definiálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és a végrehajtási jogi aktusokat. /pl. Bizottság rendeletei, irányelvei/ Unió jogforrásai a lisszaboni szerződés után

31. Bevezetésének célja az volt, hogy az Európai Bizottság számára egyértelmű (a jogi aktusoktól elkülönített) jogi eszköz álljon rendelkezésre a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére és módosítására. A felhatalmazást az Európai Bizottság részére a jogalkotó intézmények, a Tanács és az Európai Parlament adhatják valamilyen jogalkotási aktus keretében. A felhatalmazást tartalmazó jogalkotási aktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás célját, tartalmét, alkalmazási körét és időtartamát. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok címében fel kell tüntetni a „felhatalmazáson alapuló” kifejezést. EUMSz. 290. cikk) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus

32. A végrehajtási jogi aktusok alkalmazására azért volt szükség, mert az alapesettől eltérően - miszerint a tagállamok felelősek a nemzeti jogukban elfogadni a kötelező erejű uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges intézkedéseket – egyes kötelező erejű uniós jogi aktusok esetében a végrehajtásnak egységes feltételek mellett, az Unió szintjén hozott szabályok szerint kell történnie. Ennek érdekében az alap jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház az Európai Bizottságra, illetve különleges és kellően indokolt esetekben, valamint az EUSz. 24. és 25. cikkében előírt (azaz a kül- és biztonságpolitikai) esetekben a Tanácsra. Az Európai Parlamentnek és s Tanácsnak rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben előre meg kell határoznia az Európai Bizottság végrehajtási hatáskörének gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályait és általános elveit. A végrehajtásijogi aktusok címében fel kell tüntetni a „végrehajtási” kifejezést. (EUSz. 292. cikk) Végrehajtási jogi aktusok

33. Azt kell észrevenni, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendeletei és irányelvei valamint a Bizottság rendeletei és irányelvei között jogforrási hierarchia jön létre! Ennek jelentősége többek között az EuB-hoz való közvetlen fordulás lehetőségében van Jogforrási hierarchia?

34. EDE kötelezettség kérdése Hivatalbóliság kérdése, nemzeti eljárásjog és az uniós jog érvényesítésének konfliktusa EDE elutasítás indokai Uniós jogban tévedés következménye Magyar esetek Előzetes döntéshozatali eljárás

35. - a felek nem tudják kikényszeríteni - a felek nem tudják meghatározni a felteendő kérdéseket - az EuB bíróság előtti eljárásban kifejthetik véleményüket írásban - Cartesio ítélet: Pp.155/A.§.-át módosították, nincs helye fellebbezésnek sem az elrendelő, sem az elutasító végzéssel szemben - Az uniós jog, irányelv közvetlen alkalmazásához, nemzeti jog félretételéhez nincs szükség EDE-re! EDE kötelezettség

36. Uniós jog értelmezése, de: ha az irányelvvel összhangban van a magyar jogszabály, még mindig meg lehet próbálni az uniós jogi aktus érvénytelenségére hivatkozást. Ajánlás és vélemény elvileg lehet EDE tárgya, de egyéb jogi dokumentumok ( pl. Bizottság közleménye) már nem. EDE tárgya

37. Ha az uniós jogból eredő jogosultság előzetes védelme megkívánja, és a hazai jog: ideiglenes intézkedés, végrehajtás felfüggesztése közig perekben nem óvja meg a felperes jogait, akkor a bíró olyan „ideiglenes intézkedést” tehet, amely alkalmas e jogok megvédésére. A bíró tehát saját magának olyan hatáskört kreálhat, amelyet a Pp. nem biztosít! FACTORTAME-II ügy

38. MIKOR NEM KELL AZ EuB-hoz fordulni (elutasítási okok): 1. Az ügy érdemére nem hat ki az uniós joggal kapcsolatos vita eldöntése 2. Az EuB-nak kialakult joggyakorlata van 3. Oly mértékben egyértelmű az uniós jog alkalmazása, hogy semmilyen ésszerű kétely nem merül fel a vitás kérdések eldöntése kapcsán: csak akkor lehet ebből kiindulni, ha a „bíró meggyőződik arról, hogy a többi tagállami bíróságnak és a Bíróságnak is ugyanez a bizonyossága áll fenn” ? Továbbá a nyelvi összehasonlítást is el kell végezni!? Saját terminológiát figyelembe kell venni és az adott uniós jogi aktus meghozatalakori uniós fejlettségi szint tükrében kell értelmezni. /act claire tan/ C.I.L.F.I.T ügy

39. Peterbroeck -ügy: határidőn túli hivatkozást figyelembe kell venni Van-Schijndel- ügy: „a közösségi jog nem követeli meg a nemzeti bíróktól, hogy a közösségi jogszabályokba ütközést hivatalból vizsgálják, amennyiben ezáltal az alapvetően előírt passzivitásukat fel kellene adniuk úgy, hogy a jogvitának a felek által megállapított határait átlépnék, és olyan tényekre és körülményekre támaszkodnának, amikre a peres felek, akiknek érdekében áll nem hivatkoztak.” C-243/08 Pannon GSM ügyben hozott ítélet C-137/08 VB Pénzügyi lízing ügyben hozott ítélet Mindkét magyar vonatkozású ítélet szerint van lehetőség a hivatalbóli észlelésre illetve bizonyításra. A bírónak tehát alapvetően joga és nem kötelezettsége a hivatalbóli eljárás, de a nyilvánvaló esetekben kötelezettsége is, mert... Hivatalbóliság kérdése

40. Köbler ítélet /C-224/01,2003/:Közigazgatási Bíróság, mint utolsó fok, visszavonta ED eljárás iránti kérelmét – EuB felhívásra /szükségesnek tartja-e/ -, majd a polgári pert indított felperes kártérítésre uniós jog téves alkalmazása miatt, és itt EDE alapján az EuB kimondta, hogy fenn kellett volna tartania a kérdését a Közig. Bíróságnak, mert ítélete a közösségi jogba ütközött. Ez azonban nem volt nyilvánvaló, így sérelem nem „megfelelően súlyos” ezért nincs kártérítés! Uniós jogban tévedés következménye

41. Uniós jog hivatalból figyelembe vehető Előzetes döntéshozatali eljárásra csak a nem egyértelmű, kétes tartalmú rendelkezések esetén kerül sor / noha a C.I.L.F.I.T- ügy erre elvileg szűkebb körben nyújt lehetőséget/ Irányelvek alapján a nemzeti jog félretételére relatíve gyakran sor kerül /Köbler ítélet hatása/ Előzetes döntéshozatal kezdeményezése iránti kérelmek elutasítása gyakori 2012 legfontosabb magyar vonatkozású EUB ítélete: Mahagében kontra NAV, Dávid P. kontra NAV C-80/11 és C-142/11. Számú egyesített ügyekben hozott ítélet A bíróság gyakorlata és az uniós jog