etika
Download
Skip this Video
Download Presentation
Etika

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 37

Etika - PowerPoint PPT Presentation


  • 130 Views
  • Uploaded on

Etika. Etika. def .: az erkölccsel foglalkozó tudomány a szó eredete ( görög ) éthosz ( jellem )  éthiké ( jellemmel kapcsolatos ) ethosz ( szokás ) az etika részei: deskriptív etika  tudományos megközelítés metaetika filozófiai megközelítés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Etika' - rayya


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
etika1
Etika
  • def.: az erkölccsel foglalkozó tudomány
  • a szó eredete (görög)
    • éthosz (jellem)  éthiké (jellemmel kapcsolatos)
    • ethosz (szokás)
  • az etika részei:
    • deskriptív etika tudományos megközelítés
    • metaetika filozófiai megközelítés
    • normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia
deskript v etika
Deskriptív etika
  • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás).
  • antropológia
  • szociológia
  • pszichológia
  • biológia (agykutatás)
  • történettudomány
  • azzal foglalkozik, ami VAN
metaetika
Metaetika
  • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja
    • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel fog-lalkozik
  • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika)
  • erkölcsi érvelések vizsgálata
  • az etika státusza (objektív  szubjektív; igaz vagy hamis)
  • az etika megalapozás (objektivitás)
normat v etika
Normatív etika
  • preskriptív etika
  • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása
    • a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre válaszol
  • tárgya: a KELL
  • részei:
    • általános normatív etika
    • alkalmazott normatív etika
ltal nos normat v etika
Általános normatív etika
  • általános és elvont módon igyekszik vála-szolni a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre
  • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért?
  • normatív etikai elméletek:
    • deontológiai etikai elméletek
    • konzekvencionalista etikai elméletek
    • erényetikai elméletek
alkalmazott normat v etika
Alkalmazott normatív etika
  • alkalmazott v. gyakorlati etika
  • egy adott szakma gyakorlása közben fel-vetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglal-kozik
  • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra
  • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika
bioetika
Bioetika
  • a Bioetika születése:
    • mikor?: 1960-as évek
    • hol?: USA
    • miért?: az orvosbiológia fejlődése gyakorlati szempontból is fontossá tett néhány filozófiai kérdést
  • def.:az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvosbiológia által fel-vetett erkölcsi kérdések szisztematikus filo-zófiai vizsgálatával foglalkozik
bioetika s orvosi etika
Bioetika

filozófiai megközelítés

nem csak az orvosok szem-pontjait jeleníti meg

pluralizmus

a vizsgálódási területe tá-gabb

interdiszciplináris

formális oktatás

 pl. neuroetika, ”animal ethics”, bio-technológiai etika, környezeti etika és nanoetika

Orvosi etika

tapasztalat és hagyomány

csak az orvosok szempont-jait jeleníti meg

konszenzus

vizsgálódási területe szű-kebb (egészségügy)

nem interdiszciplináris

informális oktatás (eskü vagy kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható)

Bioetika és Orvosi etika
etika s orvosl s
Etika és orvoslás
  • egészségügyi etika
  • nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka)
  • az egészségügy mint rendszer etikai problémái-val is foglalkozik
  • klinikai etika
  • A gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai problémákkal foglalkozik ( hagyo-mányos orvosi etika)
etika s orvosl s1
Szakemberek szerint

Orvosi etika

Fogorvosi etika

Ápolásetika

Gyógyszerészi etika

Szakterületek szerint

Pszichiátriai etika

Fogorvosi etika

Sebészeti etika

Reproduktív etika

Génetika

Közegészségügyi etika

stb.

Etika és orvoslás
normat v etikai elm letek
Normatív etikai elméletek
  • Hogyan kellene élnem?
    • Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem?
      • deontológiai elméletek
      • konzekvencionalista elméletek
  • Hogyan kellene élnem?
    • Milyen ember legyek?
      • erényetikai elméletek
deontol giai etikai elm letek
Deontológiai etikai elméletek
  • a szó eredete (görög)
    • deon (kötelesség) + logosz (tudomány)
  • a szó jelentése
    • kötelességek tana (kötelességetika)
  • Hogyan kellene élnem?
    • kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása
  • Miért kell a kötelességeket betartani?
    • mert betartásuk önmagában is értékes (nem a hasznossá-guk miatt!)
  • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha tiszteletben tart-ja az erkölcsi szabályokat
deontol giai etikai elm letek1
Deontológiai etikai elméletek
  • szabályok
    • felszólítások
      • tiltások (”Ne ölj!”, ”Ne lopj!”, ”Ne hazudj!”)
      • előírások (”Igéreteidet tartsd be!”)
    • abszolút (feltétlen) kötelességek
  • problémák
    • az erkölcsi szabályok megalapozás
    • kötelességek konfliktusa
      • kettős hatás elve
      • William David Ross: kvázi-deontológiai elmélet
slide16
Kant
  • Olyan kritérium keresése, mellyel eldönthető, hogy egy erkölcsi szabály érvényes és elfogadható-e vagy sem.
  • kétféle parancs
    • hipotetikus imperatívusz (feltételes parancs)
      • ha-akkor: Ha X-et akarod, tedd Y-t.
      • egy cél elérése érdekében kell betartani (nem abszolút)
    • kategorikus imperatívusz (feltétlen parancs)
      • a keresett kritérium
      • önmagáért kell betartanunk
      • abszolút (feltétlen) kötelesség
az univerzaliz ci elve
Az univerzalizáció elve
  • ”Cselekedj úgy, mintha cselekedeted maximájának akaratod révén általános természettörvénnyé kelle-ne vállnia”
  • maxima: a cselekvőt motiváló szubjektív elv
    • maxima  cselekvés (Mi lenne, ha mindenki így cselekedne?)
  • Mikor fogadható el egy cselekedet erkölcsileg?
    • ha maximája általános elterjedése – ellentmondás nélkül elgondolható (pl. hamis ígéret, hazugság)
    • ha maximája általános elterjedése – akarható (az egyén számára elfogadható)
az univerzaliz ci elve1
Az univerzalizáció elve
  • univerzalizáció három lépésben (John Mackie)
  • Akarható-e a vizsgált maxima általános elterjedése az uni-verzalizálást végző alany számára?
  • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyzeté-ben lenne – de még a sajátértékeivel és személyiségé-vel? (pl. fizetőképesség elve)
  • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyében lenne – akinek más az értékrendje és a személyisége? (pl. segítségnyújtás)

az általánosíthatóság elvét (2., 3.) a közgondolkodás is használja:

    • Képzeld magad az én helyembe!
az ember mint nc l
Az ember mint öncél
  • ”Cselekdj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mind mindenki más személyében mindig célnak is, sohasem pusztán eszköznek tekintsd”
  • az emberi személy tiszteletének elve
  • ”célnak is” (pl. operáció)
  • amilyen mértékben célja a viselkedésemnek a másik ember érdeke is, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcsös
  • amilyen mértékben nem veszem figyelembe a másik ember érdekeit, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcste-len
aranyszab ly
Aranyszabály
  • pozitív megfogalmazása
    • Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled!
  • negatív megfogalmazása
    • Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek!
  • értelmezése:döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait
kett s hat s elve
Kettős hatás elve
  • a kérdés
    • Mely esetekben engedhető meg valamilyen erkölcsi jó elérése érdekében valamilyen rosszat okozni vagy vala-milyen rossz keletkezését eltűrni?
  • a különbségtétel –a két hatás
    • egy tett szándékolt következményenem lehet rossz (szándékosan (közvetlenül) rosszat tenni erkölcsileg mindig elfogad-hatatlan)
    • egy tett előre látott, de nem szándékolt ”mellékhatása”lehet rossz (rosszat nem szándékolt ”mellékhatásként” létrehozni erkölcsileg elfogadható)
kett s hat s elve1
Kettős hatás elve
  • alkalmazásának feltételei
    • maga a tett erkölcsileg nem elfogadhatatlan
    • a rossz következmény nem szándékolt (csak előre látott mellékhatás; csak a jó következmény szándékolt)
    • a rossz következmény nem eszköz a jó követ-kezmény eléréséhez (a jó következmény nem a rossz következmény eredményeképpen jön létre)
    • arányosság elve: a létrehozott jó nagyobb, mint a létrehozott rossz
    • a jó és rossz következmény szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a jó másképp nem elérhető
kett s hat s elve2
Kettős hatás elve
  • példák
    • öngyilkosság / önfeláldozás
    • méheltávolítás / koponyamegfúrás
    • morfinnal való fájdalomcsillapítás / aktív eutanázia
  • tanulságok
    • a bizonytalanság jelentősége az etikában
      • a ”mellékhatások” általában bizonytalanabbak, mint az eszközök és a célok (mivel az előbbiek nem szándékoltak, az utóbbiak viszont akartak)
      • az eszközök és célok rossz voltát sokkal kevésbé szabad eltűrni, mint a ”mellékhatások” rossz voltát (mivel az előbbiek bekövet-kezése biztosabb, mint az utóbbiaké)
      • minél biztosabb egy ”mellékhatás” bekövetkezése, annál inkább figylembe kell venni a döntés során
kv zi deontol giai elm let
Kvázi-deontológiai elmélet
  • kétféle kötelesség létezik
    • prima facie (első látásra elfogadható) kötelességek: ezek a morális szabályok
    • aktuális (tényleges) kötelességek: egy adott szituációban fennálló kötelességek: ezek szerint kell cselekedni
  • Hogyan lesz a prima facie kötelességből aktuális kötelesség?
    • ha nem ütköznek egymással
    • ha ütköznek egymással  el kell dönteni melyik köteles-ség az erősebb, és annak megfelelően kell cselekedni (nincsen előre meghatározott fontossági/erősségi sorrend!)
kv zi deontol giai elm let1
Kvázi-deontológiai elmélet
  • a prima facie kötelességek betartása
    • egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni
      • abszolút: figyelembe kell venni
      • nem abszolút: nem kell mindig betartani (ha ütköznek!)
    • egy prima facie kötelességet mindig kötelező be-tartani, ha más prima facie kötelességgel nem üt-közik
  • hétköznapi gondolkodás a szabályokról
  • lelkiismeretfurdalás
konzekvencionalista etikai elm letek
Konzekvencionalista etikai elméletek
  • Következményetika
    • egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következmé-nyei számítanak (a létrehozott jó mennyisége)
  • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll:
    • egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz
    • a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia a jó maximalizálása, a rossz minimali-zálása, vagyis a jó:rossz arány maximalizálása =hasznosság elve
  • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha a lehető leg-több jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó:rossz arányt
rt kelm let
Értékelmélet
  • az érték két fajtája
    • instrumentális érték: más érték elérésének eszköze (pl. pénz, egészségügyi ellátás)
    • önérték: ami önmagában és önmagáért értékes
  • értékelméletek
    • hedonizmus (jó: gyönyör; rossz: fájdalom) – monista
      • kvantitatív (Jeremy Bentham) és kvalitatív (John Stuart Mill)
    • eudaimonizmus (jó: boldogság; rossz: szenvedés) – monista
    • preferencia-utilitarizmus (jó: amire egy ember vágyik; rossz: amit valaki nem kíván) – pluralista
    • érdek-utilitarizmus (jó: ami egy ember érdekét szolgálja; rossz: ami nem szolgálja valaki érdekét) – pluralista
utilitarizmus
Utilitarizmus
  • Kinek a számára kell a jó:rossz arányt maximali-zálni?
    • egoizmus: a cselekvő egyén számára
    • utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára)
  • utilitarizmus
    • minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelem-bevétele
    • úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk) ab-szolút szabály!
tett utilitarizmus
Tett-utilitarizmus
  • A cselekvőnek ki kell választania azt a cselekvési alternatívát, amelyik az adott helyzetben az összes érintett ember számára maximalizálja a jó:rossz arányt. (helyes a tett: ha megfelelt a hasznosság elvének)
  • Az erkölcsi szabályok betartásának csekély jelentő-séget tulajdonít.
    • ha egy cselekedet történetesen megfelel egy erkölcsi sza-bálynak, az szerencse, de nem érdem
    • ha csak egy erkölcsi szabály megszegése árán valósítha-tó meg a jó:rossz arány maximalizálása, akkor ez nem-csak megengedett, hanem kötelező is
szab ly utilitarizmus
Szabály-utilitarizmus
  • az erkölcsi szabályok betartása fontos
  • Olyan szabályokat kell elfogadnunk, melyek álta-lános betartása a legtöbb ember számára a leg-több jót eredményezi.
  • Egyedi tetteinkben szigorúan az elfogadott szabá-lyok szerint kell eljárnunk. (helyes a tett: ha megfelelt az elfogadott szabályoknak)
  • A szabály-utilitarizmus szerint tetteinket a szabá-lyoknak, szabályainkat pedig a hasznosságnak kell irányítania. (helyes a tett: ha megfelel egy szabálynak, ami viszont megfelel a hasznosság elvének)
utilitarizmus1
Utilitarizmus
  • előnyei
    • a mindennapi gondolkodsunkra hasonlít
    • racionális vitára ad lehetőséget
    • rugalmasság
  • problémái
    • bármilyen erkölcsi szabály megszeghető
    • a következmények megítélése (mi a jó/rossz következmény?; a különböző jók/rosszak összevetése; hol az időbeli határ?)
    • nem csak a következmények számítanak (igazságosság, jo-gok, a múlt (ígéret, jóvátétel, viszonzás))
    • a személyes kapcsolatok leértékelése (pártatlanság miatt)
    • túl sokat követel (az erkölcsileg elvárható és hősies tett összemo-sása)
er nyetika
Erényetika
  • Hogyan kellene élnem?
    • Milyen ember legyek? (Mit kell tennem?)
  • nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly
  • az erkölcs célja
    • nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása ( a szabályok nem tudnak a különböző helyzetek sajátosságaihoz alkalmazkodni)
    • hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejleszté-se (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)
er nyetika1
Erényetika
  • az erény:
    • az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlan-dóság
    • állandó jellemvonás
    • gyakorlással fejleszthető
  • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az,ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik.
er nyetika2
Erényetika
  • előnyei
    • számot ad az erkölcsi motivációról  szándék
    • a személyes kapcsolatok figyelembevétele  elfogultság
  • hátrányai
    • mely jellemvonások tekinthetők erényeknek?
    • a konfliktushelyzetek kezelése
    • miért jó egy erény?
    • körbeforgás: a helyes és az erényes fogalmai egymás-sal lettek definiálva (helyes cselekvés: ahogy az erényes em-ber cselekszik; erényes ember: hajlamos a helyes cselekvésre)
  • alternatív vagy kiegészítő elmélet?
az etika k tf le felfog sa
Az etika kétféle felfogása
  • az etika abszolutista felfogása
    • etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes ál-láspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz)
  • az etika pluralista felfogása
    • etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt el-fogadható és védhető álláspont létezik (az eti-ka nem hasonlít a tudományhoz)
    • a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz)
    • tolerancia
a bioetika szerepe
A bioetika szerepe
  • Miben tud segíteni a bioetika?
  • a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint er-kölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánla-ni, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt véd-hető)

- pl. szelekciós kritériumok

  • megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárás-sal kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megol-dás erkölcsileg elfogadható legyen

- pl. az orvosetika négy alapelve

etikai d nt shozatal
Etikai döntéshozatal

Felmerül egy általános vagy konkrét etikai probléma

Pszichológia

Orvosbiológia

Szociológia

Filozófia/etika

Antropológia

Teológia

Jogtudomány

Kommunikáció

Megszületik egy etikai állásfoglalás vagy döntés

ad