Etika
Download
1 / 37

Etika - PowerPoint PPT Presentation


  • 130 Views
  • Uploaded on

Etika. Etika. def .: az erkölccsel foglalkozó tudomány a szó eredete ( görög ) éthosz ( jellem )  éthiké ( jellemmel kapcsolatos ) ethosz ( szokás ) az etika részei: deskriptív etika  tudományos megközelítés metaetika filozófiai megközelítés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Etika' - rayya


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Etika1
Etika

  • def.: az erkölccsel foglalkozó tudomány

  • a szó eredete (görög)

    • éthosz (jellem)  éthiké (jellemmel kapcsolatos)

    • ethosz (szokás)

  • az etika részei:

    • deskriptív etika tudományos megközelítés

    • metaetika filozófiai megközelítés

    • normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia


Deskript v etika
Deskriptív etika

  • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás).

  • antropológia

  • szociológia

  • pszichológia

  • biológia (agykutatás)

  • történettudomány

  • azzal foglalkozik, ami VAN


Metaetika
Metaetika

  • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja

    • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel fog-lalkozik

  • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika)

  • erkölcsi érvelések vizsgálata

  • az etika státusza (objektív  szubjektív; igaz vagy hamis)

  • az etika megalapozás (objektivitás)


Normat v etika
Normatív etika

  • preskriptív etika

  • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása

    • a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre válaszol

  • tárgya: a KELL

  • részei:

    • általános normatív etika

    • alkalmazott normatív etika


Ltal nos normat v etika
Általános normatív etika

  • általános és elvont módon igyekszik vála-szolni a ”Hogyan kellene élnem?” kérdésre

  • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért?

  • normatív etikai elméletek:

    • deontológiai etikai elméletek

    • konzekvencionalista etikai elméletek

    • erényetikai elméletek


Alkalmazott normat v etika
Alkalmazott normatív etika

  • alkalmazott v. gyakorlati etika

  • egy adott szakma gyakorlása közben fel-vetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglal-kozik

  • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra

  • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika



Bioetika
Bioetika

  • a Bioetika születése:

    • mikor?: 1960-as évek

    • hol?: USA

    • miért?: az orvosbiológia fejlődése gyakorlati szempontból is fontossá tett néhány filozófiai kérdést

  • def.:az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvosbiológia által fel-vetett erkölcsi kérdések szisztematikus filo-zófiai vizsgálatával foglalkozik


Bioetika s orvosi etika

Bioetika

filozófiai megközelítés

nem csak az orvosok szem-pontjait jeleníti meg

pluralizmus

a vizsgálódási területe tá-gabb

interdiszciplináris

formális oktatás

 pl. neuroetika, ”animal ethics”, bio-technológiai etika, környezeti etika és nanoetika

Orvosi etika

tapasztalat és hagyomány

csak az orvosok szempont-jait jeleníti meg

konszenzus

vizsgálódási területe szű-kebb (egészségügy)

nem interdiszciplináris

informális oktatás (eskü vagy kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható)

Bioetika és Orvosi etika


Etika s orvosl s
Etika és orvoslás

  • egészségügyi etika

  • nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka)

  • az egészségügy mint rendszer etikai problémái-val is foglalkozik

  • klinikai etika

  • A gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai problémákkal foglalkozik ( hagyo-mányos orvosi etika)


Etika s orvosl s1

Szakemberek szerint

Orvosi etika

Fogorvosi etika

Ápolásetika

Gyógyszerészi etika

Szakterületek szerint

Pszichiátriai etika

Fogorvosi etika

Sebészeti etika

Reproduktív etika

Génetika

Közegészségügyi etika

stb.

Etika és orvoslás


Normat v etikai elm letek
Normatív etikai elméletek

  • Hogyan kellene élnem?

    • Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem?

      • deontológiai elméletek

      • konzekvencionalista elméletek

  • Hogyan kellene élnem?

    • Milyen ember legyek?

      • erényetikai elméletek


Deontol giai etikai elm letek
Deontológiai etikai elméletek

  • a szó eredete (görög)

    • deon (kötelesség) + logosz (tudomány)

  • a szó jelentése

    • kötelességek tana (kötelességetika)

  • Hogyan kellene élnem?

    • kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása

  • Miért kell a kötelességeket betartani?

    • mert betartásuk önmagában is értékes (nem a hasznossá-guk miatt!)

  • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha tiszteletben tart-ja az erkölcsi szabályokat


Deontol giai etikai elm letek1
Deontológiai etikai elméletek

  • szabályok

    • felszólítások

      • tiltások (”Ne ölj!”, ”Ne lopj!”, ”Ne hazudj!”)

      • előírások (”Igéreteidet tartsd be!”)

    • abszolút (feltétlen) kötelességek

  • problémák

    • az erkölcsi szabályok megalapozás

    • kötelességek konfliktusa

      • kettős hatás elve

      • William David Ross: kvázi-deontológiai elmélet


Kant

  • Olyan kritérium keresése, mellyel eldönthető, hogy egy erkölcsi szabály érvényes és elfogadható-e vagy sem.

  • kétféle parancs

    • hipotetikus imperatívusz (feltételes parancs)

      • ha-akkor: Ha X-et akarod, tedd Y-t.

      • egy cél elérése érdekében kell betartani (nem abszolút)

    • kategorikus imperatívusz (feltétlen parancs)

      • a keresett kritérium

      • önmagáért kell betartanunk

      • abszolút (feltétlen) kötelesség


Az univerzaliz ci elve
Az univerzalizáció elve

  • ”Cselekedj úgy, mintha cselekedeted maximájának akaratod révén általános természettörvénnyé kelle-ne vállnia”

  • maxima: a cselekvőt motiváló szubjektív elv

    • maxima  cselekvés (Mi lenne, ha mindenki így cselekedne?)

  • Mikor fogadható el egy cselekedet erkölcsileg?

    • ha maximája általános elterjedése – ellentmondás nélkül elgondolható (pl. hamis ígéret, hazugság)

    • ha maximája általános elterjedése – akarható (az egyén számára elfogadható)


Az univerzaliz ci elve1
Az univerzalizáció elve

  • univerzalizáció három lépésben (John Mackie)

  • Akarható-e a vizsgált maxima általános elterjedése az uni-verzalizálást végző alany számára?

  • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyzeté-ben lenne – de még a sajátértékeivel és személyiségé-vel? (pl. fizetőképesség elve)

  • Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyében lenne – akinek más az értékrendje és a személyisége? (pl. segítségnyújtás)

    az általánosíthatóság elvét (2., 3.) a közgondolkodás is használja:

    • Képzeld magad az én helyembe!


Az ember mint nc l
Az ember mint öncél

  • ”Cselekdj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mind mindenki más személyében mindig célnak is, sohasem pusztán eszköznek tekintsd”

  • az emberi személy tiszteletének elve

  • ”célnak is” (pl. operáció)

  • amilyen mértékben célja a viselkedésemnek a másik ember érdeke is, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcsös

  • amilyen mértékben nem veszem figyelembe a másik ember érdekeit, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcste-len


Aranyszab ly
Aranyszabály

  • pozitív megfogalmazása

    • Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled!

  • negatív megfogalmazása

    • Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek!

  • értelmezése:döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait


Kett s hat s elve
Kettős hatás elve

  • a kérdés

    • Mely esetekben engedhető meg valamilyen erkölcsi jó elérése érdekében valamilyen rosszat okozni vagy vala-milyen rossz keletkezését eltűrni?

  • a különbségtétel –a két hatás

    • egy tett szándékolt következményenem lehet rossz (szándékosan (közvetlenül) rosszat tenni erkölcsileg mindig elfogad-hatatlan)

    • egy tett előre látott, de nem szándékolt ”mellékhatása”lehet rossz (rosszat nem szándékolt ”mellékhatásként” létrehozni erkölcsileg elfogadható)


Kett s hat s elve1
Kettős hatás elve

  • alkalmazásának feltételei

    • maga a tett erkölcsileg nem elfogadhatatlan

    • a rossz következmény nem szándékolt (csak előre látott mellékhatás; csak a jó következmény szándékolt)

    • a rossz következmény nem eszköz a jó követ-kezmény eléréséhez (a jó következmény nem a rossz következmény eredményeképpen jön létre)

    • arányosság elve: a létrehozott jó nagyobb, mint a létrehozott rossz

    • a jó és rossz következmény szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a jó másképp nem elérhető


Kett s hat s elve2
Kettős hatás elve

  • példák

    • öngyilkosság / önfeláldozás

    • méheltávolítás / koponyamegfúrás

    • morfinnal való fájdalomcsillapítás / aktív eutanázia

  • tanulságok

    • a bizonytalanság jelentősége az etikában

      • a ”mellékhatások” általában bizonytalanabbak, mint az eszközök és a célok (mivel az előbbiek nem szándékoltak, az utóbbiak viszont akartak)

      • az eszközök és célok rossz voltát sokkal kevésbé szabad eltűrni, mint a ”mellékhatások” rossz voltát (mivel az előbbiek bekövet-kezése biztosabb, mint az utóbbiaké)

      • minél biztosabb egy ”mellékhatás” bekövetkezése, annál inkább figylembe kell venni a döntés során


Kv zi deontol giai elm let
Kvázi-deontológiai elmélet

  • kétféle kötelesség létezik

    • prima facie (első látásra elfogadható) kötelességek: ezek a morális szabályok

    • aktuális (tényleges) kötelességek: egy adott szituációban fennálló kötelességek: ezek szerint kell cselekedni

  • Hogyan lesz a prima facie kötelességből aktuális kötelesség?

    • ha nem ütköznek egymással

    • ha ütköznek egymással  el kell dönteni melyik köteles-ség az erősebb, és annak megfelelően kell cselekedni (nincsen előre meghatározott fontossági/erősségi sorrend!)


Kv zi deontol giai elm let1
Kvázi-deontológiai elmélet

  • a prima facie kötelességek betartása

    • egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni

      • abszolút: figyelembe kell venni

      • nem abszolút: nem kell mindig betartani (ha ütköznek!)

    • egy prima facie kötelességet mindig kötelező be-tartani, ha más prima facie kötelességgel nem üt-közik

  • hétköznapi gondolkodás a szabályokról

  • lelkiismeretfurdalás


Konzekvencionalista etikai elm letek
Konzekvencionalista etikai elméletek

  • Következményetika

    • egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következmé-nyei számítanak (a létrehozott jó mennyisége)

  • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll:

    • egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz

    • a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia a jó maximalizálása, a rossz minimali-zálása, vagyis a jó:rossz arány maximalizálása =hasznosság elve

  • erkölcsileg helyes a cselekedet:ha a lehető leg-több jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó:rossz arányt


Rt kelm let
Értékelmélet

  • az érték két fajtája

    • instrumentális érték: más érték elérésének eszköze (pl. pénz, egészségügyi ellátás)

    • önérték: ami önmagában és önmagáért értékes

  • értékelméletek

    • hedonizmus (jó: gyönyör; rossz: fájdalom) – monista

      • kvantitatív (Jeremy Bentham) és kvalitatív (John Stuart Mill)

    • eudaimonizmus (jó: boldogság; rossz: szenvedés) – monista

    • preferencia-utilitarizmus (jó: amire egy ember vágyik; rossz: amit valaki nem kíván) – pluralista

    • érdek-utilitarizmus (jó: ami egy ember érdekét szolgálja; rossz: ami nem szolgálja valaki érdekét) – pluralista


Utilitarizmus
Utilitarizmus

  • Kinek a számára kell a jó:rossz arányt maximali-zálni?

    • egoizmus: a cselekvő egyén számára

    • utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára)

  • utilitarizmus

    • minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelem-bevétele

    • úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk) ab-szolút szabály!


Tett utilitarizmus
Tett-utilitarizmus

  • A cselekvőnek ki kell választania azt a cselekvési alternatívát, amelyik az adott helyzetben az összes érintett ember számára maximalizálja a jó:rossz arányt. (helyes a tett: ha megfelelt a hasznosság elvének)

  • Az erkölcsi szabályok betartásának csekély jelentő-séget tulajdonít.

    • ha egy cselekedet történetesen megfelel egy erkölcsi sza-bálynak, az szerencse, de nem érdem

    • ha csak egy erkölcsi szabály megszegése árán valósítha-tó meg a jó:rossz arány maximalizálása, akkor ez nem-csak megengedett, hanem kötelező is


Szab ly utilitarizmus
Szabály-utilitarizmus

  • az erkölcsi szabályok betartása fontos

  • Olyan szabályokat kell elfogadnunk, melyek álta-lános betartása a legtöbb ember számára a leg-több jót eredményezi.

  • Egyedi tetteinkben szigorúan az elfogadott szabá-lyok szerint kell eljárnunk. (helyes a tett: ha megfelelt az elfogadott szabályoknak)

  • A szabály-utilitarizmus szerint tetteinket a szabá-lyoknak, szabályainkat pedig a hasznosságnak kell irányítania. (helyes a tett: ha megfelel egy szabálynak, ami viszont megfelel a hasznosság elvének)


Utilitarizmus1
Utilitarizmus

  • előnyei

    • a mindennapi gondolkodsunkra hasonlít

    • racionális vitára ad lehetőséget

    • rugalmasság

  • problémái

    • bármilyen erkölcsi szabály megszeghető

    • a következmények megítélése (mi a jó/rossz következmény?; a különböző jók/rosszak összevetése; hol az időbeli határ?)

    • nem csak a következmények számítanak (igazságosság, jo-gok, a múlt (ígéret, jóvátétel, viszonzás))

    • a személyes kapcsolatok leértékelése (pártatlanság miatt)

    • túl sokat követel (az erkölcsileg elvárható és hősies tett összemo-sása)


Er nyetika
Erényetika

  • Hogyan kellene élnem?

    • Milyen ember legyek? (Mit kell tennem?)

  • nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly

  • az erkölcs célja

    • nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása ( a szabályok nem tudnak a különböző helyzetek sajátosságaihoz alkalmazkodni)

    • hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejleszté-se (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)


Er nyetika1
Erényetika

  • az erény:

    • az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlan-dóság

    • állandó jellemvonás

    • gyakorlással fejleszthető

  • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az,ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik.


Er nyetika2
Erényetika

  • előnyei

    • számot ad az erkölcsi motivációról  szándék

    • a személyes kapcsolatok figyelembevétele  elfogultság

  • hátrányai

    • mely jellemvonások tekinthetők erényeknek?

    • a konfliktushelyzetek kezelése

    • miért jó egy erény?

    • körbeforgás: a helyes és az erényes fogalmai egymás-sal lettek definiálva (helyes cselekvés: ahogy az erényes em-ber cselekszik; erényes ember: hajlamos a helyes cselekvésre)

  • alternatív vagy kiegészítő elmélet?


Az etika k tf le felfog sa
Az etika kétféle felfogása

  • az etika abszolutista felfogása

    • etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes ál-láspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz)

  • az etika pluralista felfogása

    • etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt el-fogadható és védhető álláspont létezik (az eti-ka nem hasonlít a tudományhoz)

    • a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz)

    • tolerancia


A bioetika szerepe
A bioetika szerepe

  • Miben tud segíteni a bioetika?

  • a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint er-kölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánla-ni, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt véd-hető)

    - pl. szelekciós kritériumok

  • megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárás-sal kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megol-dás erkölcsileg elfogadható legyen

    - pl. az orvosetika négy alapelve


Etikai d nt shozatal
Etikai döntéshozatal

Felmerül egy általános vagy konkrét etikai probléma

Pszichológia

Orvosbiológia

Szociológia

Filozófia/etika

Antropológia

Teológia

Jogtudomány

Kommunikáció

Megszületik egy etikai állásfoglalás vagy döntés


ad