Van-e két Magyarország? Kettős társadalomképek és válságértelmezések

1. Van-e két Magyarország?Kettős társadalomképek és válságértelmezések Krémer Balázs Debrecen, 2009. 11.13. MSZT

2. Az alaphelyzet– a másik társadalom, úgy impresszionalistán • „– Fontos Önnek, hogy egy munka bejelentett legyen? • – Hát… végülis, ha bejelentett az sem baj…”(34 éves nő, Nyírség) • „- … Ha ezek nem hívnak be közmunkára, akkor most elmehettem volna dolgozni…” (40 éves nő, Nyírség) • Számos interjúalany számára az a „biztonság” – hogy rendes embernek tartják őket, és ezért hívják őket napszámba… • Könnyebb megélni azt, ha az alany elsírta magát – a magától értetődő belenyugvást, a sorsba való beletörődést nem lehet feldolgozni. • Ez egy másik Magyarország…

3. A magyar szociológia egyetlen igazi nagy elmélete: Erdei és a kettős társadalom • A szokásos feltételezés, vissza Marxig: a kapitalista társadalom egységes, egy struktúrába rendezhető • Erdei modellje: két társadalom él egymás mellett, egy állami keretben • a két társadalom időben „szétcsúszott”, az egyik modern, kapitalista, városi, a másik ittragadtan feudális, úri és paraszti • mindkét társadalom „igazi társadalom”: szerkezetük, hierarchiájuk van, és sajátos mechanizmusokkal, belső magatartási szabályokkal, normákkal bírnak • miközben nincs átjárás közöttük, mégcsak érintkezés, kommunikáció sem nagyon.

4. Kettős társadalomként is félreérthető nagy elméletek • Max Weber: a hatalommegosztás típusai (osztályok, rendek) két egymás mellett élő társadalmat, hatalmi szerkezetet is jelenthetnek (Erdei is így értette félre…) • ÉmileDurkheim: az anómia a társadalmi normarendszerek egymáshoz képesti „szétcsúszásaként” is értelmezhető → a szétcsúszott normarendszerek két társadalmat írhatnak körül • Polányi Károly: a „formális” gazdaságot működtető társadalomrész mellett működhet egy másik gazdaságot, a „szubsztantívat” működtető társadalomrész • Polányi Károly: a különböző gazdasági integrációk egyidőben, egymás mellett is működhetnek, és ezáltal két társadalmat, társadalomrészt is „integrálhatnak”, stb. • Robert Putnam: a reciprocitásra, bizalomra épülő „civil társadalom” elkülönül a piaci versenyre épülő mainstreamtársadalomtól

5. Vitatható (félre)értelmezések • Van-e ezeknek a társadalomrészeknek saját struktúrájuk és hierarchiájuk? Ha nincsen nekik ilyen, akkor nem értelmezhetők különálló társadalomként sem • Ha nem önálló szerkezetek, akkor ugyanannak a társadalomnak különböző metszetei, vetületei csupán – különböző nézőpontból különbözők a vetített képek

6. Erdei nyomában… a szétcsúszott Magyarország a szocializmusbanA második gazdaság, a kettős piramis (Gábor R., Galasi, sokan mások + Szelényi, Konrád) • 1 = káderelit • 2 = újvállalkozók • 3 = bürokratikusközéposztály • 4 = magánszektor, önállók • 5 = mindkétszektorbóljövedelmetszerzők • 6 = államiszektormunkásai • 7 = a magánszektoralkalmazottai

7. 1 1 8 1122 9 2 10 7 6 3 5 4 Erdei nyomában… ami nem kettős társadalomKolosi „L” modellje nem ez! Ő két dimenzióban értelmezi a társadalom egységes szerkezetét: • 1 = Politikai-államigazgatásivezetők • 2 = államiszektornem-vezetőközépszintűalkalmazottai • 3 = államiszektorszakképzetlenmunkásai, akiknemtudnak a másodikgazdaságbabekapcsolódni • 4 = magánvállalkozók • 5 = látensmagánvállalkozók • 6 = magánszektorkisárutermelői • 7 = másodikgazdaságbanrésztvevőszakképzetlenek • 8 = menedzserek, gazdaságivezetők • 9 = államiszektorbanés a másodikgazdaságbanegyarántnagyjövedelmetelérő • értelmiségiek, szakmunkások • 10 = államiszektorbanés a másodikgazdaságbanegyarántközepesjövedelmetelérők 11dd1 1123 1 1

8. Hankiss Elemér – és a második társadalom • A „hivatalos” Magyarország normái formálisak, politikai formaságokkal terhelt bürokratikus szerveződéseket és magatartásmintákat írnak körül • A második társadalom a hivatalossal konfrontálódva informálisan szerveződik, szóbeliségek és bizalmak működtetik, egyfajta egymásra utaltság, együttérzés és szolidaritás jellemzi • Hankiss második társadalma (a szocializmusban) mintegy megelőlegezi Putnam civil társadalomról szóló tanait (a kapitalizmusban…)

9. A rendszerváltás után • A második gazdaság és a második társadalom egy pillanat alatt eltűnik, nincs többé, nem esik szó róla • Más teoretikusan kifejtett elképzelések sincsenek • Publicisztikus formulák, érzékeltetett társadalmi szakadékok és megkettőzödöttségek viszont szép számmal felbukkannak

10. Intézményes és intézményen kívüli világ megkettőződése • Hankiss felvetésének folyományaként, de még utalva sem rá… • A politikai és gazdasági intézményrendszer elidegenedik a tényleges gyakorlatoktól (a „rendszer” indulatoktól fűtött, sokszor gyűlölködő kritikái, „elutálásai”) • Egyik világ: az írásbeliség, a jog, a szerződésesség – azaz, a demokrácia és a piac intézményei organizálnak, • Másik világ: az intézmények szintje alatt, az intézmények világán kívül, amelyben az emberek a maguk módján élik az életüket – Erdei paraszti társadalom koncepciójára rímelve, első sorban a vidéki, falusi Magyarország társadalmát jellemezve ezzel, • A koncepció kontinuus Erdei kettős társadalom-képével: az intézményekből kirajzolódó modern, városias társadalom elválik és konfliktusba keveredik az archaikus elveken szerveződő falusi társadalomtól

11. Politikailag megkettőzött társadalom • A megkettőződöttséget az intézményrendszeren belül veti fel: a társadalom pártok – no nem ideológiái, hanem – eszményei, sugallt hangulatai szerint hasadt meg • Van egy bizarr módon kollektivista, közösséghez (etnicitáshoz, „néphez” való) tartozásokat érzékeltető, a protekcionalizmusokban és nacionalizmusokban kissé avitt politikai hagyományok szimbólumrendszerét alkalmazó „jobboldal”, • És van egy, szintén bizarr módon, a kollektivitásokat, egymásért vállalandó felelősségeket-szolidaritásokat teljesen kiiktató, az egyéni piaci versenyek karikatúra-szerűen elrajzolt „nyugatias” kultuszában élő, főképp budapesti és nagyvárosi „baloldal” • Amely két társadalom nem kommunikál egymással, kooperációkra még a legalapvetőbb kérdésekben sem képes, mégcsak egymást megérteni sem képes vagy erre nem hajlandó

12. Szegénység és kirekesztettség • Eredetileg a felfelé irigy, a lecsúszástól beszari középosztályi hangulatok kifejeződéseként „nyertesekre”, és „vesztesekre” osztja a társadalmat, • Nem vertikálisan, hanem horizontálisan ír le megkettőzött társadalmat, • Az „egyenlőtlenségi” kérdés „kisebbségi” koncepciókban jelenik meg – ahol a kisebbségekre más jogok, normák, diszkriminatív és szegregációs bánásmódok vonatkoznak – egyfajta „kasztosodás” • Majd a „kirekesztettség” koncepciója: a leszakadt alsó kasztokból kialakuló társadalomrésznek semmilyen befolyása nincsen az „uralkodó”, befolyással és hatalommal bíró „társadalmi többségre”, • Tehát, a „túlélési stratégiákban”, a legitim, pozitív szabadságokon kívüli, emiatt normasértő (gyakran kriminalizáltként elkönyvelt) magatartásformákban szerveződik, és keresi boldogulását (fekete munka, „segély-leső potyautasság”, „cigánybűnözés”, „félkarú” játékszenvedély, alkohol, uzsora, mindenféle más deviáns és patologikus szindrómák)

13. A kulturálisan megkettőzött társadalom A többségi kultúra: nem lop, dolgozik, rendes A másik kultúra: lop, nem dolgozik, és rendetlen A másik kultúra a „kiillszkedés” és „kivülállás” kultúrája: szegény, de még inkább: cigány (etnikusan, rasszhoz kapcsolva)

14. Ha lenne kettős társadalom – akkor könnyű lenne a válságot értelmezni • A válság hatására nő a szakadék a két társadalom között, • A válság hatására átrendeződnek az erőviszonyok, felborulnak az egyensúlyok, éleződnek a konfliktusok, feltör az erőszak, • A válság a bűnbakképzési mechanizmusokat hozza elő: a másik társadalom a hibás, ők tehetnek róla, • Maga a válság értelemszerűen a társadalmi dezintegráció: még a résztársadalmakban esetleg (a közös ellenség…) erősödő kettős integráció is az egészre nézvést dezintegráció.

15. Milyen kár is, hogy a kettős társadalom koncepciók nem működnek… • A második gazdaság, a második társadalom – a rendszerváltás másnapján megszűntek (utólag: nem is voltak igazi másodikak, az első függvényei és kinövései voltak + inkább a vágyak...) • A formális és az informális nem kettő, hanem egy: akit az informálisban látunk, az is a péknél veszi a kenyeret, este villanyt gyújt és, ha nagyon beteg, elmegy az orvoshoz; miközben, akit a formálisban látunk, az sem kér számlát a takarítónőjétől, az is elkerüli az adófizetést, nem beszélve az „informálisan” finanszírozott pártokról és a korrupt közigazgatásról… • Mert a többség is lop (irodából papírt az otthoni printerbe, telefonhasználatot, ha „megcsörgetnek”, lóg a buszon, stb.) – miközben a cigányok is dolgoznak (ha nem is bejelentve…)

16. Milyen kár is… (2) Mert a pártok sem jelenítenek meg valóban eltérő társadalomképeket (olyanja egyiknek sincsen…), ugyanazokba a pozíciókba akarják a sajátjukat beültetni, és legfeljebb ezen küzdenek… Mert a kirekesztettség ugyan sajátos társadalmi helyzet, de messze nem önállóan szerveződő társadalom (akkor lenne célja, hangja, elitje, ereje – nem lenne kirekesztett)…

17. Miért is vonzók a kettős társadalomról szóló koncepciók? • A létező társadalmi jelenségek könnyű magyarázata: mobilitás lefagyása, elszigetelődések, szegregálódások, kommunikációs körök beszűkülése, társadalmi távolságok és szakadékok szétnyílása • Mert a szociológiai piac megrendelői szeretik magukat a versenytársaktól és ellenfelektől (ellenségektől) jól megkülönböztethetően, elhatárolhatóan láttatni – piaci szereplők, politikai pártok, mint megrendelők • Mert (a szintén piaci megrendelő) bulvárosodott média szintén szereti a barátra-ellenségre leegyszerűsített harcokban, agresszív akciókban bemutatni a témáit…

18. Miért is vonzók (2) Mert, habár a társadalom nem megkettőződött, de legalábbis szemforgató és skizofrén: mindenki más szeretne lenni, máshol szeretne lenni – és másokat szeret okolni azért, ha mégsem… Mert, ha a szociológus meg akar felelni a vele szemben támasztott elvárásoknak – akkor nincs mese, neki is meg kell felelnie, nemcsak a vágyaknak, ábrándoknak, hanem, még a „lakossági igényeknek” is…

19. A szociológia válsága – avagy, a válság szociológiája… • Húsz éve a társadalomtudósok azt kérdezték: láthattuk-e előre? • Tíz éve a szociológusok azt kérdezték: milyen társadalmi hatásai voltak a rendszerváltásnak? • Ma, azt kérdezhetjük a válság közepén: milyen társadalomban, hol is élünk? Mi van??? • Merthogy, érteni nemigen értjük, hogy hol is élünk. Hogy milyen is annak a társadalomnak a szerkezete, egyenlőtlenségi rendszere, amelyben élünk? • A helyzet nem tragikus, de elég reménytelen… kétség kívül: válság van.

20. Köszönöm a figyelmet!