A döntés egy cselekvési változat kiválasztása. Egyben a vég és a kezdet.

1. A döntés egy cselekvési változat kiválasztása.Egyben a vég és a kezdet. Miért hozzuk a döntést, mi a cél? Filozófus: a döntési folyamat az ember boldogságkeresése. Teológus: a jó és a rossz, a helyes és a helytelen közötti választás Orvos: gyógyítás, egészség Közgazdász: profit stb.

2. Hogyan hasonlítsuk össze a lehetséges megoldásokat? • Értékelés: - az eredmény értéke - az eredmény bekövetkezését kísérő - valószínűség.

3. Legjobb: ahol a várható érték a legnagyobb (az előbbi két tényező szorzatösszege). • A jövő bizonytalanságának megragadása: valószínűség fogalma. • Egy biztosan bekövetkező esemény valószínűsége (P) = 1 • Egy eseménynek, amely biztos, hogy NEM következik be, a valószínűsége: 0

4. Objektív valószínűség: logikai alapra épül. • Szubjektív valószínűség: vélelemre épül

5. A valószínűség klasszikus meghatározása PL. egy hatos kocka, ha a 4, 3, 2, 1, eredményt tekintjük „A” esemény bekövetkezésének, akkor egy dobásnál „A” esemény valószínűsége „A” tulajdonsággal bír Azonos eredmény P(4 vagy kevesebb) P = 66 %

6. A valószínűség relatív gyakoriság alapján: ha N számú kísérletben n-szer következik be „A” Pl.: a kockát 10.000-szer feldobjuk, és ebből 6650 esetben négyes vagy annál kisebb eredmény következik be, akkor: P (4 vagy kevesebb) = 6.650 = 0,665 10.000 P = 66,5%

7. Feltétel: viszonylag elfogadható mennyiségű és hasonló körülmények között keletkező adat.

8. Döntési mátrix

9. 1. Döntéshozó, aki választ. • 2. Következmény, ami függ a stratégiától. • 3. A következmény ami a tényállapot bekövetkezésétől is függ. A tényállapot független a döntéshozó stratégiájától.

10. Jövőben tényállapot valószínűsége. • Meteorológiai előrejelzés • Valószínűségszámítás • Operációkutatás