1 / 34

REZGÉSVÉDELEM

REZGÉSVÉDELEM. Koren Edit 6. Kitérés. A. T. A rezgőmozgás. Harmonikus rezgés : a rezgő testre a nyugalmi helyzetétől mért kitéréssel egyenesen arányos, azzal ellentétes irányú erő hat F ( x ) = – D · x. Rezgés fizikai jellemzői : frekvencia és szögsebesség f = 1/ T =  / 2

poppy
Download Presentation

REZGÉSVÉDELEM

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. REZGÉSVÉDELEM Koren Edit 6.

  2. Kitérés A T A rezgőmozgás Harmonikus rezgés: a rezgő testre a nyugalmi helyzetétől mért kitéréssel egyenesen arányos, azzal ellentétes irányú erő hat F(x) = –D ·x • Rezgés fizikai jellemzői: • frekvencia és szögsebesség • f = 1/T =  / 2 • amplitúdó: maximális kitérés az egyensúlyi helyzettől mért egyik irányban

  3. kitérés: x(t) = A · sin (t + 0 ) • sebesség: v(t) = A ·  · cos (t + 0 ) = v0 · cos (t + 0 ) • gyorsulás: a(t) = –A · 2 · sin (t + 0 ) = –a0 · sin (t + 0 ) • Rezgésállapotok: • szabad rezgés: pillanatnyi erőhatás után a rendszert magára hagyjuk  súrlódás és külső csillapító erő hiányában állandó amplitúdójú és frekvenciájú (sajátfrekvencia) rezgés jön létre • csillapított szabad rezgés: x = x0 · e–t sin t, ahol  a csillapítási állandó

  4. kényszerrezgés: a rezgésre állandó, periodikus külső erő (gerjesztőerő) hat a rendszer állandó amplitúdóval és a gerjesztőerő által rákényszerített frekvenciával rezeg,  fáziskéséssel a gerjesztéshez képest Rezonancia: az amplitúdó végtelen nagyra nőhet, ha a gerjesztési frekvencia megegyezik a rendszer sajátfrekvenciájával • csatolt rezgések: ha két energetikailag kapcsolatban álló (pl. rugóval összekötött) rezgőképes rendszer egyikét rezgésbe hozzuk, akkor a másik is rezgésbe jön • (az energiaátadás akkor a legnagyobb, ha a két rendszer sajátfrekvenciája megegyezik) A gyakorlatban a rezgések különböző frekvenciájú szinuszos jelek eredőjeként jönnek létre!

  5. Környezeti rezgés • Környezeti rezgés: lakó-, üdülő- vagy középületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a külső környezetből származó rezgésgerjesztés hatására (pl. ipari üzem, közlekedés) az emberre nézve kellemetlen (káros) ún. „egésztest-rezgések” jönnek létre • Egésztest-rezgések: az egész emberi testben terjedve fejtenek ki kellemetlen rezgésérzetet, vagy komfortérzet-csökkenést. • általában alacsony frekvenciájú: max. 100 Hz • Ha f 100 Hz  helyi problémát okozhat a test azon környékén, ahol azt a rezgés éri (pl. végtagrezgések) • munkahelyi rezgés

  6. Környezeti rezgésforrások • Közlekedéstől származó rezgés • Talajban terjedő rezgés: • kerekek és az útburkolat/sín érintkezési felületének változásai  feszültséghullámok keletkeznek az útfelületben, amelyek a talajban továbbterjednek • földalatti vasút  talajrezgések • Levegőben terjedő rezgés: • motorból, kipufogóból származó infrahangok megremegtetik az épületek ablakait, ajtajait

  7. 2. Gépek, berendezések üzemeltetéséből származó rezgés • ipari üzemben, építkezésnél használt gépek rezgése a talajon és az épület alapozásán keresztül testhangként terjed az épületben Környezeti rezgés frekvenciája: általában 1-90 Hz (épületekben leggyakrabban 1-45 Hz, hidakban 1-20 Hz)

  8. A környezeti rezgés erőssége Egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás – élő szervezetre gyakorolt hatás Súlyozott rezgésgyorsulás (as): az érzetet jellemző mérőszám; a gyorsulást olyan súlyozó szűrővel mérik, amely az emberi szervezetre károsabb frekvenciákat kiemeli, Egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulás:asidőfüggvényének a megítélési időre (T) vonatkoztatott effektív értéke aeq = 1/T0Tas2(t) dt [m/s2] Gyorsulásszint: La = 20 lg (a/a0) [dB], ahol a0 = 10–6 m/s2

  9. Kitérés – gépek rezgésvédelme Kitérésszint: Lx = 20 lg (x/x0) [dB], ahol x0 = 10–11 m Rezgéssebesség – épületekre gyakorolt hatás Sebességszint: Lv = 20 lg (v/v0) [dB], ahol v0 = 10–9 m/s

  10. egésztest-rezgés • kézre ható rezgés külön vizsgálandó az az ax ay ax ax az ay A rezgés hatásai az emberre Egésztest-rezgés: a test külső gerjesztő rezgések hatására rezgésbe jön. • Gerjesztés: • álló ember: talpon • ülő ember: altesten • fekvő ember: háton keresztül

  11. Rezgésgyorsulás g-hez viszonyítva nem tolerálható kellemetlen érzékelhető Frekvencia, Hz érzékenység: • legnagyobb a gerincoszlop irányában (az) • mellkasra merőlegesen (ax) és a mellkas irányában (az) kisebb Az emberi szervezet reagálása rezgésekre

  12. rezgések következtében fellépő panaszok: • gerincbántalmak, légzési nehézség, szívritmus-rendellenesség, idegi panaszok, látászavar, • tengeribetegségre jellemző tünetek (0,1-3 Hz között) • pszichikai hatások: zavartság, félelem • az egyes szervek rezonancia-frekvenciái (legkárosabb rezgések): • 3-6 Hz : csípő-váll-fej • 5-9 Hz: máj-lép-gyomor • 7 Hz: agy • 9-15 Hz: száj, torok • 60-90 Hz: szemgolyó • 100-200 Hz: állkapocs Kézre ható rezgések hatásai (munkahelyi ártalom): – ízületi, csont- és érrendszeri elváltozások

  13. A rezgések épületre gyakorolt hatásai • Értékelés alapja: a rezgés sebessége • Az épületben okozott kár: • a szerkezetek teherbírása csökken a tervezetthez képest • a szerkezetek élettartama csökken a tervezetthez képest • egyéb károsodás: pl. vakolatrepedés MSZ 13018 Rezgések épületre gyakorolt hatása: Olyan tapasztalati rezgési irányértékeket határoz meg (különböző épületfajtákra), amelyek alatt várhatóan nem keletkeznek az épület használati értékét csökkentő károsodások

  14. Ipari épület Rezgéssebesség, mm/s Lakóépület Rezgésérzékeny épület Frekvencia, Hz Épületre ható rezgések kategóriái:– rövid idejű rezgések–nem rövid idejű rezgések: a szerkezetben kifáradási jelenségeket okozhat Az épületalapon fellépő rövid idejű rezgések megengedett irányértékei

  15. födémrezgésre vonatkozó megengedett irányérték: a födémre merőlegesen max. 20 mm/s többszintes épületek vizsgálata: vizsgálandó a legfelső szint födémsíkjában az épület vízszintes irányú rezgése is • Nem rövid idejű rezgések: • ipari- és lakóépületek esetén max. 5 mm/s vízszintes irányú rezgés a legfelső szinten • a födémre merőlegesen max. 10 mm/s

  16. emberre irányuló rezgés • környezetre (épület, berendezés) irányuló rezgés különböző előírások A rezgésekre vonatkozó előírások • Emberi szervezetre ható rezgés: ISO 2631 • ajánlott és megengedhető rezgésgyorsulás értékeket adja meg 1–80 Hz frekvenciatartományra (egész test rezgések)

  17. Hosszirányú rezgésgyorsulás határértékek Keresztirányú rezgésgyorsulás határértékek

  18. Épített környezetre vonatkozó előírások: • A rezgés sebessége a mérvadó: az épület jellegétől függően 2–10 mm/s engedhető meg. • 4/1984. (I. 23.) EüM rendeleta zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról • az újonnan létesülő lakó-, üdülő- és közösségi épületekben a külső környezetből származó rezgés megengedett határértékei

  19. A rezgés mérése MSZ 18163/2-83.: környezeti rezgés vizsgálata Tárgya: az épületek emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben fellépő, a külső környezetből származó rezgések vizsgálata Méréskor az egyenértékű rezgésgyorsulást kell meghatározni: aeq = 1/T0Ta2(t) dt [m/s2], ahol T – a megítélési idő (sec) a(t) a rezgésgyorsulás időfüggvénye m/s2

  20. A mérést 3 egymásra merőleges irányban kell elvégezni; ezek közül a legnagyobb egyenértékű gyorsulás a mértékadó. • A rezgésmérést a födémen (padlón) a legnagyobb rezgésgyorsulást adó helyen kell végezni. • Háttérrezgés estén meg kell határozni külön a háttérrezgés egyenértékű gyorsulását (a mérési eredményt a háttérrezgés függvényében a szabvány szerint korrigálni kell). • Az egyenértékű gyorsulást súlyozó szűrővel kell meghatározni.

  21. előerősítő jelfeldolgozó kijelző rezgésérzékelő Rezgésmérő műszerek A mechanikai rezgés jellemzőit (kitérés, sebesség, vagy gyorsulás) elektromos mennyiséggé (feszültség) alakítják át.

  22. Rezgésérzékelő: • a gerjesztő rezgéssel arányos elektromos jelet ad • gyakorlatban ált. gyorsulásérzékelő használatos (piezoelektromos ill. ferroelektromos gyorsulásérzékelő működése: mechanikai erő hatására a kristály felületei között elektromos feszültség keletkezik) • integráló rezgésmérő: a súlyozott egyenértékű gyorsulást közvetlenül határozza meg • az érzékelő meghatározott frekvenciatartományban használható (környezeti rezgésmérésnél ált. 1-100 Hz)

  23. A rezgés terjedése • Rezgésterjedés a talajban: • longitudinális • transzverzális • felületi hullám •  Felületi hullám • a közegnek csak a felületén terjed (ha a közeg vastagsága az hullámhossz többszöröse  talaj), a felülettől távolodva az amplitúdó csökken • terjedési sebessége a frekvencia függvénye (magasabb frekvencia esetén nagyobb)

  24. Csillapítás a távolság függvényében: • függ a talaj anyagától, rétegződésétől, talajvíz helyzetétől • a távolság kétszerezésével kb. 3-6 dB-t csökken • a forrástól ált. 10-20 m távolságig terjed (max. 100 m)

  25. Rezgésszigetelés és rezgéscsillapítás Rezgésszigetelés: az az eljárás, amely megakadályozza, hogy egy test rezgése egy másik szerkezetre átterjedjen, ill. a szerkezetbe került rezgés továbbterjedjen. módja: rezgésszigetelő beiktatása a rezgő és a védett objektum közé  csökkenti a rezgést okozó erő átvitelét a védett objektumra úsztatott padló

  26. Rezgéscsillapítás: egyes anyagok (a belső súrlódásuk eredményeként) meghatározott frekvenciájú rezgés mozgási energiáját hővé alakítják Átviteli tényező: a rezgésszigetelés hatékonyságát jellemző mennyiség  a szigetelőn áthaladó rezgés és a gerjesztő rezgés amplitúdójának aránya

  27. Jó rezgésszigetelő: jóval kisebb a dinamikai rugalmassági modulusa, mint a szigetelt szerkezetnek • Rezgéscsökkentő anyagok jellemzői: • dinamikai rugalmassági modulus: az anyag rugalmas ellenállása dinamikai igénybevétel esetén • veszteségi tényező: anyag belső súrlódását, energia-felemésztő képességét jellemzi • (pl. egyes polimerek rezgéskor hőt termelnek  a rezgési energia hővé alakul) Pl. gumi, acélrugó

  28. Rezgésszigetelő anyagok • Acél spirálrugó • nagy kitérésű, alacsony frekvenciájú rezgések szigetelésére alkalmas • rugalmassági jellemzői változtathatók  műszerek és nagy tömegű gépek szigetelésére egyaránt használható • hátránya: csillapítás hiánya  rezgéscsökkentő anyagot kell beiktatni a rezonanciafrekvencián kialakuló amplitúdó csökkentésére (pl. olajfék)

  29. Gumi • kisebb gépek (műszer, motor) szigetelésére használják • nagy belső csillapítás (nem alakul ki nagy amplitúdójú rezgés a rezonanciafrekvencián) • időjárási körülményekkel, vegyszerekkel, olajjal szemben kevésbé ellenálló (szintetikus gumi: fokozható az ellenállása) • Parafa • kis amplitúdójú rezgések esetén alkalmazható • Filc • testhangok terjedésének megakadályozására használatos (40 Hz felett) • erős csillapító hatás  rezonancia veszélyes esetén alkalmazható • Levegőrugó • gépjárművekben alkalmazzák • speciális műszerek rezgésvédelmére alkalmas

  30. Spirálrugó Amplitúdó, cm Gumi Filc Parafa Sajátfrekvencia, Hz Rezgésszigetelő anyagok használata:

  31. Gépek és berendezések rezgésének csökkentése • a gép tömegénél 2-3-szor nagyobb tömegű gépágy  kisebb amplitúdójú rezgés • acélrugó  rezgésszigetelő hatás • gumitalp  csillapító hatás

  32. Csővezetékek rezgésszigetelése: • rugalmas csatlakozások  rezgés vezetékeken keresztül történő továbbterjedésének megakadályozása

  33. Talajban terjedő rezgés szigetelése • árok • földalatti fal

More Related