Van-e az informatikának hermeneutikája?

1. Van-e az informatikának hermeneutikája? Binzberger Viktor MTA-BME Tudományfilozófia és Tudománytörténet Kutatócsoport

2. A kérdés kognitív tudományi relevanciája • A kortárs elmefilozófián belül a komputácionalizmus azt képviseli, hogy az elme ekvivalens egy szimbólum-manipulációt végző Turing-géppel. • Amennyiben az elmét meg akarjuk érteni, ehhez az elme szimbolikus műveleteit kell megértenünk. • Ennek a megértésnek a lehetősége ekvivalens az elme számítógépes modellálásának a lehetőségével.

3. A kérdés kognitív tudományi relevanciája • Az informatikus az elme számítógép-metaforájának forrásául szolgáló számítógépes szimbólummanipuláció megalkotásával és megértésével foglalkozik. • HA állítást teszünk arra vonatkozólag, hogy ő hogyan érti meg a számítógépes szimbólumokat • ÉS osztjuk a komputácionalizmus tézisét, • AKKOR állításunk egyidejűleg az elme megismerésére is vonatkozik.

4. A kérdés • A címben szereplő kérdés Márkus György híres cikkének a parafrázisa: • „Miért nincs a természettudományoknak hermeneutikája?” • Azaz: hogyan lehetséges az, hogy a természettudomány jól funkcionál anélkül, hogy a szellemtudományok értelmezési gyakorlatához hasonló explicit, reflektált értelmezési gyakorlattal bírna?

5. Márkus György • „A természettudományok »ideológiája« (ha ugyan puszta ideológiáról van szó) [...] szerint bármely elfogadható tudományos szöveg, jelentését tekintve, teljesen önálló (és ezért a megfelelően felkészült olvasók bármelyikének egyértelműen világos)” • „Ténylegesen megvalósított hermeneutikai teljesítménye felől szemlélve a természettudomány igencsak »felsőrendűnek« tűnik a nagyfokú hermeneutikai öntudattal rendelkező humán tudományokhoz és a »lágy«társadalomtudományokhoz mérten.” • Hogyan lehetséges ez?

6. Természettudományos <->szellemtudományi szövegek (Márkus)

7. Márkus válasza • A természettudományt az az általános stratégia jellemzi, hogy a művelői megpróbálnak olyan szituációt teremteni, ahol nem kell hermeneutikai problémákkal bajlódni. • Ezt oly módon érik el, hogy megpróbálják az intézményrendszert, a publikációs szokásokat eleve úgy szervezni, hogy az garantálja az egyértelműséget, kizárja a hermeneutikai probléma felléptét.

8. Márkus válasza • Márkus a tudományos nyelv változását egy standardizálódási folyamatként rekonstruálja, amelyben az alternatív értelmezési lehetőségek • kollektíve operatíven eldöntésre kerülnek, vagy • specializált résztudományokká osztódást eredményeznek, vagy • feladják őket, mint tudományosan eldönthető kérdést, • de mindenesetre nem maradnak nyitottak. • Márkus szerint ez a törekvés lényegében sikeres: a természettudományoknak nincsen szüksége hermeneutikára.

9. Az informatika esete • Az informatika helyzete a fenti szempontból tekintve analóg a természettudományokéval. • Itt is (formális) modellalkotás folyik • Az értelmezői tevékenység itt is alárendelt az instrumentális cselekvéshez képest • Az értelmezési problémák itt is kerülendőek • Sőt: az instrumentális tevékenység itt szükségképpen együtt jár a teljeskörű szimbolikus formalizációval, ami a nyelv standardizációjának a határhelyzete • Itt a márkusi program konzekvens végigvitelét láthatjuk • Ha az analógiát elfogadjuk, akkor úgy tűnik, itt sincs szükség hermeneutikára.

10. A formalizáció megértése azonban mindig egy nem-formális megértési háttérbe ágyazódik • A közhiedelemmel ellentétben a számítógépes nyelv nem a „számítógép nyelve”, hanem a programozóé. • A programozók meglévő gyakorlatát tekintve a formális rendszer megértése nem azonos a formális szimbólumstruktúrák ismeretével. • Példa: SET @intUserId = @@ROWCOUNT • (thedailywtf.com - 2006.01.24. - a nap vicce)

11. A formalizáció megértése azonban mindig egy nem-formális megértési háttérbe ágyazódik • 1. A programozó a formális rendszert annak funkciója felől megközelítve érti meg. • A funkció viszont nem pusztán a formális struktúra jellemzője, hanem a formális nyelv beágyazódásának teret adó társas világbeli kontextusban lép fel (externalista álláspont) • Az, hogy egy programrészlet „mire való” / „mire alkalmas”, a lehetséges használati kontextusok fényében ítélhető meg. (pragmatista álláspont) • 2. az elemi formális struktúrák metanyelvi bevezetésekor a megértés a köznyelvre, ill. már ismert tárgyakra és fogalmakra épülő metaforákra támaszkodik • Példa: a memória doboz- ill. szalag-metaforája • Mindkét esetben arról van szó, hogy egy véges megismerőképességgel rendelkező ember számára kell elgondolhatóvá, manipulálhatóvá tenni egy idegen területet.

12. Módszertani probléma: hermeneutikai kör (Habermas) • A megértés kiépítése, az interpretáció során azt a szimbolikusan nem artikulált hátteret is meg kell érteni, amelynek az előterében a szimbolikus nyelvhasználat lezajlik • Ezt azonban csak valamilyen már előzetesen megosztott háttérre támaszkodva lehet kivitelezni. • A gyakorlatban az interpretáció során a hétköznapi nyelv egyes részeit metanyelvként, más részeket tárgynyelvként használjuk, majd megint más részekre támaszkodva ellenőrizzük az interpretációt, és utána további körökben pontosítjuk azt.

13. Milyen jellegzetes szituációkban szembesülnek a fejlesztők a hermeneutikai problémával? • Két jellegzetes hermeneutikai szituáció a szoftverfejlesztés gyakorlatában: • A felhasználó „problémájának” a megértése • A más által írt formális rendszer megértése

14. 1. A felhasználó problémájának a megértése • Az informatikus által épített formális modell - szemben a term. tudóséval - általában nem egy embertől függetlenül létező természet reprezentációjára irányul, hanem a felhasználó „problémájának” a megoldására. • Példa: egy cég ügyviteli folyamatainak a formalizálása • eredetileg nincsenek expliciten artikulálva, hallgatólagos/procedurális ismeretek, tárgyak formájában • egy meglévő emberi viszonyrendszerbe ágyazódik (hallgatólagos hatalmi hierarchiák, szokások) • kezdetben köznyelvi fogalmakkal kerül artikulálásra, pontatlanul és részlegesen („rosszul definiált feladat”)

15. 1. A felhasználó problémájának a megértése • A szoftver konzulens / rendszertervező helyzete hasonló a terepmunkát végző szociológuséhoz: meg kell értenie a felhasználó gondolkodásmódját és a problémát le kell fordítania az ő saját formális nyelvére • Ez egy hermeneutikai probléma! • A különféle szoftverfejlesztési módszertanok (XP, RUP, stb.) reflektálnak erre a problémára és összhangban állítják, hogy ez a folyamat iteratív.

16. 2. A más által írt formális rendszer megértése • A program megértése a funkció megértését feltételezi, az viszont a lehetséges használati kontextusok megértésén alapul. • A lehetséges használati kontextusokról való megértés viszont gyakran hallgatólagos előfeltevések, procedurális ismeretek, know-how formájában van jelen, nincsen artikulálva. • Példa: egy adatbázis a valóság radikálisan egyszerűsített képe. Mi alapján gondolta vajon az eredeti író, hogy éppen ezeket az egyszerűsítéseket lehet megtenni és nem másokat?

17. 2. A más által írt formális rendszer megértése • Ahhoz tehát, hogy a programozó a más által írt formális rendszert megértse, bele kell helyezkednie abba a perspektívába, amelyből az eredeti író a használati kontextusokat, a funkciót elgondolta. • A megértés eme hallgatólagos hátterének a rekonstrukciója gyakran arra támaszkodik, hogy a formális nyelvet már az eredeti író is a köznyelvbe ágyazódó nyelvként értette meg, ezért köznyelvi szavakat adott változó- és függvényneveknek, stb. • A rekonstrukció további forrásai a dokumentáció, a kommentár, és a fejlesztők közötti kommunikáció.

18. A válasz a címben felvetett kérdésre • A fenti két szituáció jelentős teret kap a szoftverfejlesztés módszereiről szóló diskurzusban. A dokumentáció, a specifikáció, a felhasználók és a programozók közötti hatékony interakció a szoftverfejlesztési módszertanok központi témája. • Jellegzetes a módszertanok terén is a standardizáló tendencia: pl. az UML a tervdiagramok rajzolásának szabványosított módja. • De létezik ezzel szemben az anarchista, „feyerabendi” modell is (eXtreme Programming), ami a közvetlen interperszonális kommunikáció fontosságát hangsúlyozza az elemző tervezés eluralkodásával szemben.

19. A válasz a címben felvetett kérdésre • Szemben Márkussal, a szoftverfejlesztési módszertanok esetében azt láthatjuk, hogy a szoftverfejlesztés innovatív frontján van egy aktív, önreflexív diskurzus, amely a hermeneutikai problémákra fókuszál. • Az informatikának tehát ebben az értelemben van hermeneutikája, noha a gyakorlói nem annak nevezik.

20. Visszatérve a kognitív tudományi relevanciára • Ha előttünk lenne az „elme forráskódja”, azt még önmagában ugyanúgy nem értenénk, mint bármelyik másik forráskódot. • Az elme megértése nem pusztán az elme formális modelljéből áll, mert • 1. a formális modell beágyazódik azokról a lehetséges kontextusokról meglévő megértésünkbe, amelyekben az elme a környezetével interakcióba léphet. (Dewey értelmében vett lélektani funkció) • 2. a formális modell metanyelvű definiálásakor ugyanúgy a meglévő ismereteinkre, a hétköznapi nyelvre, stb. kell támaszkodnunk, mint a programnyelvek esetében