1 / 34

Determinisztikus programok

Determinisztikus programok. Szintaxis:. X : Pvalt program változók E : Kif kifejezések B : Lkif logikai kifejezések C : Uts utasítások. Az Uts halmazt alkotó C utasítások absztrakt szintaxisa és elnevezései:. skip üres utasítás X:=E (determinisztikus) értékadás

parry
Download Presentation

Determinisztikus programok

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Determinisztikus programok

  2. Szintaxis: • X :Pvalt program változók • E: Kif kifejezések • B: Lkif logikai kifejezések • C: Uts utasítások

  3. Az Uts halmazt alkotó C utasítások absztrakt szintaxisa és elnevezései: skip üres utasítás X:=E (determinisztikus) értékadás (C1;C2) kompozíció (BC1C2) feltételes utasítás (BC) ciklus utasítás

  4. Ugyanez a szintaxis megadható B-N-formában is: utasítás ::= skip | program változó:= kifejezés| utasítás;utasítás| if logikai kif then utasítás else utasításfi | whilelogikai kif do utasítás od

  5. Operációs szemantika: • X :Valt  Pvalt változók • d: Dadatok • s: S = ValtDállapotok (változótartalmak) • : = (S  Uts)  S konfigurációk • op :Uts  P() operációs átmeneti reláció

  6. Kifejezések interpretálása (szemantikája): • I : Kif  (S  D) kifejezések szemantikája • E = I(E) • I : LKif  P(S) logikai kifejezések • szemantikája • B = I(B)

  7. A konfiguráció egyrészt megadja, hogy a változók milyen értékeket tartalmaznak, másrészt hol tart a végrehajtás, azaz milyen utasítást kell még végrehajtani. Az utasítások operációs szemantikája (op) az utasítás végrehajtása során megtehető (atomi) lépéseket definiálja: milyen konfigurációból milyen konfigurációkba juthatunk egyetlen lépés megtételével.

  8. op(skip) = { s,skip , s  : sS} op(X:=E) = { s,X:=E , s(X:=E(s))  : sS} op(C1;C2) = {  s´,(C´;C2) , s´´,(C´´;C2)  :  s´,C´ , s´´,C´´ op(C1)}  { s´,(C´;C2) , s´´,C2  :  s´,C´ , s´´ op(C1)}  op(C2)

  9. op(BC1C2) = {s,(BC1C2),s,C1 : sB}  {s,(BC1C2),s,C2 : s¬B}  op(C1) op(C2) op(BC) = {s,(BC),s,(C;(BC)) : sB}  {s,(BC),s : s¬B}  {s´,(C´; (BC)),s´´,(C´´;(BC)) : s´,C´,s´´,C´´op(C)}  {s´,(C´; (BC)),s´´,(BC) : s´,C´,s´´op(C)}

  10. Denotációs szemantika

  11. Utasítások (denotációs) szemantikája egy ún. hatásreláció, amely azt adja meg, hogy az utasítás (végrehajtása) az egyes állapotokból (a változók végrehajtás előtti tartalma = bemenet) milyen állapotokat (a változók végrehajtás utáni tartalma = kimenet) állíthat elő. I : Uts P(SS) utasítások szemantikája I(C) = C = {s´,s´´ : s´,C,s´´op(C)*}

  12. Tételek : skip= {s,s : sS} X:=E= {s,s(X:=E(s)) : sS} (C1;C2)= C1°C2 (BC1C2) = ((BS)  C1)  (((¬B)S)  C2) (BC) = ((BS)  C)* (S(¬B)) = lkfp[X.((¬B)(¬B))  (((BS)  C)°X)]

  13. Parciális helyesség

  14. feltételek : p,q : Felt = P(S) • feladatok : p,q : Fdt = FeltFelt • parciális helyesség (függvény) : {p}C{q} : FeltUtsFelt  {igaz, hamis} • {p}C{q} = ((pS)  C)  (Sq)

  15. Floyd-Naur A parciális helyesség lépésenkénti bizonyítása

  16. Lemma • Ha p, p', qP(E) (azaz E feletti unér relációk), és rP(EE) (azaz E feletti binér reláció), akkor az alábbi állítások ekvivalensek: • ((pp')  r*)  (Eq) • iP(E). (p  i)  (((iE)  r)  (Ei))  ((ip')  q)

  17. Átfogalmazás p, p', qP(E) tulajdonságok,rP(EE) E-n végrehajtható atomi műveletek halmaza, ((pp')  r*)  (Eq) átfogalmazása: Ha egy p tulajdonságú elemből véges sok (esetleg 0) atomi művelet alkalmazásával eljuthatok egy p' tulajdonságú elemhez, akkor ez az elem q tulajdonságú is lesz.

  18. iP(E). (p  i)  (((iE)  r)  (Ei))  ((ip')  q) átfogalmazása: • Létezik olyan i tulajdonság, amelyre teljesülnek a következők: • minden p tulajdonságú elem i tulajdonságú. • az i tulajdonság invariáns az r-beli műveletekkel szemben • az i tulajdonságú elemek közül a p' tulajdonságúak q tulajdonságúak is.

  19. C = {s´,s´´ : s´,C,s´´op(C)*} {p}C{q} = ((pS)  C)  (Sq) A lemma alkalmazása a parciális helyesség esetére: E = p = p,C p' = S r = op(C) q = q {p}C{q} =((pp')  r*)  (Eq) = = ((p,CS)  op(C)*)  (q)

  20. {p}C{q} = iP(). (p,C i)  (((i)  op(C))  (i)) ((iS)  q), azaz • {p}C{q} pontosan akkor igaz, ha a konfigurációk-nak létezik egy olyan i(globális invariáns) tulaj-donsága, amelyre igazak a következők: • minden p tulajdonságú s állapot esetén s,C itulajdonságú. • az i tulajdonság invariáns az op(C)-beli atomi műveletekkel szemben • az i tulajdonságú konfigurációk közül az S-beliek q tulajdonságúak.

  21. Egy -n definiált i globális invariánsból az utasítások rögzítésével S-en értelmezett lokális invariánsok definiálhatók, és fordítva. • A Floyd-Naur-módszer: • definiáljuk a lokális invariánsokat • állítsuk elő belőlük az i globális invariánst • bizonyítsuk az i-re vonatkozó tulajdonságokat.

  22. Hoare-logika : {p} skip {p} = igaz {{sS : s(X:=E(s))q}} X:=E {q} = igaz {p} (C1;C2) {q} = = rFelt.({p} C1 {r}  {r} C2 {q}) {p} (BC1C2) {q} = = {p  B} C1 {q}  {p  ¬B} C2 {q} {p  B} C {p} {p} (BC) {p ¬B} {p}C{q} = (p'Felt. q'Felt. (pp')  {p'}C{q'} (q'q)) {p}(B*C){q} = iFelt. (pi)  {iB}C{i} ((iB)q)

  23. Induktív kifejezések : {P} C {Q}, ahol P, Q formulák, C utasítás. Axióma sémák : {P} skip {P} skip axióma {Q(XE)} X:=E {Q} értékadás axiómája Hoare-féle kalkulus a parciális helyesség bizonyításához

  24. Levezetési szabályok: {P} C1 {R}, {R} C2 {Q}kompozíciós {P} (C1;C2) {Q} szabály {PB} C1 {Q}, {P¬B} C2 {Q} feltételes {P} (BC1C2) {Q} szabály {PB} C {P} ciklus (while) {P} (BC) {P ¬B} szabály PP´, {P´}C{Q´}, Q´Q következmény {P} C {Q} szabály A while-szabályban a P-t ciklusinvariánsnak nevezzük.

  25. Tétel : A Hoare-féle kalkulus helyes: Ha a {P} C {Q} induktív kifejezés levezet- hető, akkor {P} C {Q} = igaz. Tétel : A Hoare-féle kalkulus szemantikailag teljes: Ha {P} C {Q} = igaz, akkor léteznek a levezetéshez szükséges feltételek (de nem biztos, hogy formalizálhatóak).

  26. Példa : Induktív kifejezés és levezetése

  27. {x>0} • y:=x; z:=1; • while y>1 do z:=z*y; y:=y-1 od; • {z=x!} • {x>0} • {x!=x!} • y:=x; • {y!=x!} • {1*y!=x!} • z:=1; • {z*y!=x!} • {z*y!=x!} • while y>1 do • {z*y!=x!  y>1} • {z*y*(y-1)!=x!} • z:=z*y; • {z*(y-1)!=x!} • {z*(y-1)!=x!} • y:=y-1 • {z*y!=x!} • {z*y!=x!} • od; • {z*y!=x!  y1} • {z=x!} D = Z       

  28. Rekurzív, paraméter nélküli programok

  29. Szintaxis: • Pn :Proc eljárás nevek • Pg: Prog programok • C: Uts utasítások

  30. Az Uts halmazt alkotó C utasítások újabb eleme: Pn eljáráshívás A Prog halmazt alkotó Pg program absztrakt szintaxisa: Pn::C1:C2

  31. Relációs szemantika

  32. A program (denotációs) szemantikája az utasítások relációs szemantikája segítségével definiálható. Ebben az utasítás szemantikája függ az eljárás hatásrelációjától, az r relációtól. I : Uts (P(SS)P(SS)) Jelölés: I(C) = C(r)

  33. Definíció: skip(r)= {s,s : sS} X:=E(r)= {s,s(X:=E(s)) : sS} (C1;C2)(r)= C1(r)°C2(r) (BC1C2)(r)=(((BS)  C1(r))  ((¬B)S)  C2(r))) (BC)(r) = ((BS)  C(r))* (S(¬B)) Pn(r) = r Pn::C1:C2 = C2(lkfp(C1))

  34. A rekurzió szabálya: {P} Pn {Q}  {P} C1 {Q} {P} Pn {Q}

More Related