Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

1. Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

2. Mi a különbség adócsalás és adóelkerülés között?

3. „Adóelkerülés” • Olyan magatartás, amely bár az adótörvények szellemét sérti, mégis legális.

4. „Adócsalás” • Az adótörvények értelmében tilos.

5. Az adók 3 funkciót töltenek be: • Forrást biztosítanak a közjavak előállításához • Mérséklik a jövedelmi egyenlőtlenségeket • Segítenek a gazdasági ciklusok kontrollálásában

6. Melyek a közjavak: • Honvédelem • Belső közrend fenntartása • Országút építés • Alapkutatások • Közegészségügy támogatása (nem lehet őket magánkézbe adni!)

7. Adókiesés • Az „üzletszerűen” elkövetett gazdasági bűncselekményekből származik a jelentősebb adókiesés • Azonban az adóelkerülés is vészesen gyakorivá vált!

8. Példa az adóelkerülésre: • Illegális foglalkoztatás • 1999-es adat: kereskedelemben és építőiparban vizsgált 190 munkáltató közül 60%-nál állapítottak meg jogsértést • Számlaadás elkerülése: • KSI vizsgálat 1998-ban: építőipari és javító-szerelő szolgáltatások 44%-ánál állítottak ki számlát

9. Az adóelkerülés közgazdaságtani megközelítése: • A szakemberek szerint a magyar gazdaság túladóztatott, így az adók csökkentésétől az adóbevételek növekedése várható. (Erdős 1998)

10. Helyi- versus központi adóztatás kérdése • A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni • A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

11. Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: • Az önérdek akkor késztet csalásra, ha az így elérhető jövedelem még a várható büntetés levonásával is nagyobb, mint a becsületesen szerezhető jövedelem

12. Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: • Az elrettentés sikere a büntetés nagyságától és a lebukás valószínűségétől egyaránt függ. • A büntetés visszatartó erejét a felderítés hatékonyságának javításával kellene (lenne célszerű) növelni, nem pedig a büntetés nagyságának emelésével.

13. Az APEH 1996-os statisztikája az adóellenőrzések gyakoriságáról: • Magánszemélyek : 100 évente • Egyéni vállalkozók: 43 évente • BT-k: 33 évente • Kft-k,Rt.-k: 10 évente 5 évente elévülnek a kötelezettségek!

14. Mit mond a játékelmélet az adófizető dilemmájáról: • Abban az esetben, ha mindenki maga döntheti el, hogy befizeti-e az adóját, akkor az egyén szempontjából négyféle kimenet lehetséges: • Csak én fizetek adót ( legrosszabb) • Senki sem fizet adót • Mindenki fizet adót • Csak én nem fizetek adót (legjobb megoldás)

15. „Csak én nem fizetek adót” (legjobb megoldási lehetőség az egyén szempontjából) • A közjavak előállításának forrását a társadalom többi tagja biztosítja, ő ezekhez hozzájut anélkül, hogy létrehozásukban részt vállalna • Tehát: a „racionális” adófizető elsősorban az adófizetés elkerülésére motivált a közgazdasági modell alapján.

16. Az adócsalást meghatározó társadalmi és egyéni tényezők

17. Mi befolyásolja az adócsalást? • Társadalmi normák kedvezőtlen változása • A közösségi és egyéni érdekek ütközése • A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) • Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása • Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága • Az adócsalás erkölcsi megítélése

18. 1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása • Ha társadalmi elvárás, hogy a norma az adók megfizetése, akkor az adózók igazodni fognak ehhez a normához és tisztességesen fognak adózni. • Az adóelkerülés magas százalékából arra lehet következtetni, hogy Mo.-on a társadalmi normák meggyengültek

19. Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1993) • „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” • Teljesen egyetértett: 39% • Részben egyetértett: 39% • Inkább nem értett egyet: 12% • Nem értett egyet: 10%

20. Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1997) • „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” • Egyetértett: 82% !!! • Több, mint 1993-ban (78% volt)

21. A sikeres emberek mind normaszegők? • „Szegj meg minden szabályt” (menedzser könyvcím)

22. Anómia • A társadalmi normák meggyengülésének állapota (Durkheim) • A gyors társadalmi változások akut feszültséghelyzetet teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát,ezáltal norma és értékzavart, válságot okoznak

23. Mi jellemző Magyarországra? • Hatalomnélküliség • Értelmetlenség • Normák hiánya • Elmagányosodás • Bizalomhiány • Önbecsülés elvesztése • „mások önző érdekérvényesítését nem korlátozzák a közösség érdekeit védő társadalmi szabályok”

24. 2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése • Ha helyi adók lennének, akkor jobb lenne az adófizetési hajlandóság • A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni • A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

25. 3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) • Minél magasabb egy időszakban az adócsalók száma, az emberek annál hajlamosabbak csalni • Felmérések: • 1996-ban az adócsaló cégek aránya 35,8+-15% volt • A megkérdezett vállalkozók 85%-a említett általa már alkalmazott adóelkerülési módot

26. 4. Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása • Sokan azt gondolják, hogy a befizetett adót nem arra költik, amire kellene • Az adózók alulinformáltak az adórendszert illetően • Javítani kellene a tájékozottságot

27. Felmérés: „Mit érzünk, amikor adózunk: • „hozzájárulok valamihez” • Magyarok: 14% • Hollandok: 60% • Elvesznek tőlem valamit: • Magyarok: 54% • Hollandok: 14%

28. A rendszerváltás óta egyre több visszaélésről, felesleges kormányzati költekezésről hallunk • Ez jelentősen csökkenti az adózási edvet

29. 5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága • Az adózók igazságtalannak tartják az adórendszert • A vállalkozók többet csalnak, mint az alkalmazottak • Magyarországon túl nagy terhet róttak a munkajövedelmekre, míg keveset a tőkejövedelmekre

30. 6. Az adócsalás erkölcsi megítélése • Az adózók általában nem tartják súlyos bűncselekménynek az adótörvények megsértését • Az egyén erkölcsi értékítéletei szoros összefüggésben vannak a társadalmi normákkal

31. Felmérés • „Nincs abban semmi rossz,ha valaki kihasználja az adótörvények kiskapuit • Teljesen egyetértett: 35% • Részben egyetértett: 25% • Teljesen elutasította: 10%

32. Az emberek súlyosan ítélik meg az adócsalás azon formáit, amit nincs módjuk alkalmazni, míg enyhén ítélik meg azt, amelyek számukra is kivitelezhető.