dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11
Download
Skip this Video
Download Presentation
Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11 .

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 54

Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11 . - PowerPoint PPT Presentation


  • 92 Views
  • Uploaded on

Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11. A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Dr. Csizmadia László Bevezetés az idegenforgalomba közlekedés téma 20 11 .' - benny


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
dr csizmadia l szl bevezet s az idegenforgalomba k zleked s t ma 20 11
Dr. Csizmadia LászlóBevezetés az idegenforgalombaközlekedés téma2011.
slide2

A közlekedés személyek, dolgok és gondolatok (információk) sajátos technikai eszközök igénybevételével történő – tömeges, rendszeres és szervezett helyváltoztatása. Az anyagi termelés egyik igen fontos ágazata.

slide3
Az anyagi termelés egyik ága, de nem termel új anyagi javakat – a többi termelői ágtól eltérően – hanem „szállít”. Ez a sajátos „terméke”.

Ennek megvalósításához eleven és holt munkát használ fel, amely növeli a szállí-tott áruk értékét.A közlekedés tehát a termelés (újraterme-lés) folytatása a forgalmi szférákban.

slide4
Sajátos technikai eszközei: a pálya (vezetés) az állomások, a járművek és mozgató erő.

Közlekedési eszközök: mindazon mű-szaki létesítmények, berendezések, fel-szerelések, amelyek felhasználásával, ill. segítségével a közlekedés meg-valósul.

slide5

Közlekedési helyváltoztatások, földrajzi távolságok szerint

Interkontinentális

Kontinentális

Országok közötti

Országon belül

Elővárosi

Helyi, ill. városi

slide6

Közlekedésiágazatok

hírközlés

közút

vasút

viziút

légi

kötélpályás

csővezeték

Közhasznú – nem közhasznú

szem lyi k zleked s
Emberek tömeges, rendszeres helyváltoz-tatása különböző technikai eszközök igénybevételével.

Ez a meghatározás a személyközlekedés körébe vonja az emberek, mint önmozgó lények mozgását, aktív közreműködését a helyváltozatás létrehozásában, lebonyolításában.

Személyi közlekedés
az egy n r szv tele szerint
Az egyén részvétele szerint:
  • Egyéni személyi közlekedés (saját használat)
  • Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés
slide9
Egyéni (saját használat) személyközlekedésalatt:

- egyéni közlekedési eszközzel

      • helyváltoztatási útvonalat, idejét, sebességét – az adott lehetőségek keretein belül – az utas maga választja meg

Szubjektív utazási igények kielégítésére maximálisak a lehetőségek

Egyéni közlekedési eszközök 9 személyig

Tulajdon kérdés lényegtelen

2 t megszer k zhaszn szem lyk zleked s alatt
2. Tömegszerű (közhasznú) személyközlekedés alatt:
  • nagyobb számú utas befogadására alkalmas járművek
  • közlekedési szervezet működteti
  • bárki igénybe veheti
  • útvonal, megállóhelyek, indulás-érkezési idők előre közölve

Menetrendszerű – különjárat

slide11

Személyszállítás olyan technikai eszközökkel létrehozott helyváltoztatás, amely közforgalmú és magán használatú járművekkel egyaránt lebonyolítható.Személyfuvarozás olyan személyszállítás, amelyet valamely közlekedési szervezet – fuvarozási szerződés alapján – (díjfizetés ellenében) közforgalmú járművel lebonyolít.A személy közlekedésének az egész társadalmat érintő formáját a tömegszerűszemélyszállításnak, ennek eszközeivel lebonyolított forgalmát személyforgalomnak nevezzük.

t megszer szem lysz ll t s kiterjed si ter lete szerint
Tömegszerű személyszállítás→kiterjedési területe szerint
  • távolsági
  • környéki (helyközi) kb. 50 kb. körzet
  • elővárosi 30 km sugárkör
  • városi (helyi)
egy ni szem lyes k zleked si m dok
Egyéni személyes közlekedési módok
  • Gyalogos közlekedés
  • Állati erővel történő közlekedés
  • Kerékpárral való közlekedés
  • Motorkerékpárral való közlekedés
  • Személygépkocsival való közlekedés
t megk zleked si m dozatok
Tömegközlekedési módozatok
  • Autóbuszos közlekedés
  • Vasúti közlekedés
  • Hajózás
  • Légi közlekedés
  • Kötélpályás közlekedés
  • Hírközlés
k zleked s egy b k rd sei
Közlekedés egyéb kérdései
  • Menetrendek - Csatlakozások
  • Díjszabások – Díjtételek
  • Helyfoglalási rendszerek
  • Kényelem
  • Higiénia
  • Étkezési lehetőségek
  • Információ ellátás
  • Szórakoztatás
  • Pihenés - Alvás
  • Személy poggyász
  • Személygépkocsi szállítás
bevezet s az idegenforgalomba
Bevezetés az idegenforgalomba
  • Fogalom fejlődése
  • WTO fogalom
  • Szociológiai fogalom
  • Hágai nyilatkozat
  • Idegenforgalom rendszere
  • Idegenforgalom formái (külső hatások és okok)
az idegenforgalom fogalmi meghat roz sai
Az idegenforgalom fogalmi meghatározásai

1939-ből Poser

„Az idegenforgalom a mindenkor átmenetileg tartózkodó idegenek egy helyen vagy egy területen való jelentkezése, amelynek tartalma az idegenek és egyrészről a helyi lakosság, másrészről a helység és környéke közötti kölcsönhatások összessége.”

Hunziker és Krapf 1954

„Az idegenforgalom mindazon kapcsolatoknak és jelenségeknek összessége, amelyek az idegenek utazásából és tartózkodásából erednek, amennyiben a tartózkodás célja nem letelepedés vagy állandó kereseti tevékenység folytatása.”

slide18
Bernecker professzor

„Az idegenforgalom átfogja azokat a kapcsolatokat és teljesítményeket, amelyek átmeneti, fogyasztási igényű helyváltoztatásokkal kapcsolatosak és ezek kielégítéséhez szükségesek.”

Gustav Zedek

„Az idegenforgalom olyan gazdasági, társadalmi, valamint érzelmi kapcsolatoknak és jelenségeknek a fogalma, amelyeket jelentősen befolyásolnak a szabadidő eltöltési, az egészség megvédési és helyreállítási azt emberek közötti érintkezési kapcsolatok ápolási igényei. Továbbá a nem helyi lakosok kirándulással, utazással és tartózkodással kapcsolatos művelődési lehetőségeinek megvalósulásai, hacsak ezzel az illetők nem állandó vagy átmeneti kereső tevékenységet folytatnak.”

slide19

Kultúra

Technika

Egészség

Sport

Orvostudomány

Gazdaság

Kulturális értékek

Emberek közötti kapcsolatok

Jog

Társadalom (Politika)

slide20

„Az idegenforgalom alatt két dolgot értünk, egy emberi magatartást, amelyet a lakóhely ideiglenes elhagyása jellemez, s amely – mint ilyen – pszichikai, fizikai hajtóerőkre hallgat, valamint az ezért létrehozott műszaki-gazdasági apparátust.”Krapf

h gai fogalom 1989
Turizmus alatt egyrészt az ember állandó életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli valamennyi helyváltoztatását és tevékenységét értjük, bármi legyen azok konkrét indítéka, időtartama és célterülete.

A turizmus másrészt az ezzel kapcsolatos igények kielégítésére létrehozott anyagi-technikai és szervezeti feltételek, valamint szolgáltatások együttese.

Két formája van: a hivatásturizmus és a szabadidő turizmus

A hivatásturizmus a foglalkozással kapcsolatos helyváltoztatások során végzett szakmai és szabadidő-tevékenységek együttese.

A szabadidő turizmus az állandó lakáson kívül szabad időben végzett és szabadon választott tevékenységek összessége, amelyeket az ember változatossági igénye motivál.

Hágai fogalom 1989.
slide22

„Napjaink turizmusa, vendégforgalma alatt az emberek valamennyi állandó életvitelükön és munkarendjükön kívüli helyváltoztatása és a felkeresett helyen való tartózkodása alatti olyan társadalmi, gazdasági és érzelmi kapcsolatainak megnyilvánulásait értjük, amelyek elsősorban a szabadidő eltöltése során, aktív pihenési-, egészség helyreállítási-, művelődési-, valamint az emberek közötti érintkezési igényekből fakadnak, amelyeket helyváltoztatási igények kielégítése céljából létrehozott gazdasági-műszaki és kulturális intézmények szolgáltatásai elégítenek ki.”(Sutor)

az idegenforgalom t gabb fogalma az idegenforgalom sz kebb rtelemben turizmus a turizmus fogalma

Az idegenforgalom tágabb fogalma(az idegenforgalom szűkebb értelemben + turizmusA turizmus fogalma

b vebben szociol giai
Bővebben( szociológiai)

Idegenforgalom: az a társadalmi és gazdasági (al)struktúra, amelyben az emberek a szükségleteik egy részét lakóhelyükön kívül elégítik ki, piaci viszonyok szerint, kötött idő és szabadidő tevékenységek által.

Tágabb értelemben vett fogalom, amely magában foglalja a szűkebb értelemben vett idegenforgalmat (az emberek sokféle kötött tevékenysége során lakóhelyükön kívül szükségszerűen veszik igénybe a közlekedés, esetlegesen a vendéglátás és kereskedelmi szálláshely szolgáltatásait, szabadidő javakat nem fogyasztanak), valamint a szabadidejük eltöltése céljából érkezettek teljes körű fogyasztását (turizmus)

sz kebb rtelembe vett idegenforgalom bels tagol sa
Foglalkozási indokok

- üzleti tárgyalások

- diplomáciai tárgyalások

- szakmai kapcsolatok ápolása

- hivatásos és igazolt sportolók

- hivatásos művészek

- egyéb munkavégzés

2. Oktatási, továbbképzési

- kongresszusok, konferenciák

- iskolarendszeren kívüli tanfolyam

- szakmai tapasztalatcsere

- iskolák tanulmányi kirándulásai

Szűkebb értelembe vett idegenforgalom belső tagolása:
3 k zigazgat si idegenforgalom hat s gi gyek int z se egy b hivatalos gyek int z se
3. Közigazgatási idegenforgalom - hatósági ügyek intézése - egyéb hivatalos ügyek intézése

4. Bevásárló idegenforgalom

5. Gyógy idegenforgalom

6. Látogató idegenforgalom

7. Vallási idegenforgalom

a turizmus bels tagol sa
A turizmus belső tagolása
  • agro-turizmus
  • bor és gasztronómia turizmus
  • falusi turizmus
  • gyógyturizmus wellness
  • hobby turizmus - lovas turizmus
  • horgász turizmus - motoros turizmus
  • kemping turizmus - rekreációs turizmus
  • kerékpáros turizmus - sport turizmus
  • kulturális turizmus - természetjáró
  • városi turizmus turizmus

- vadász turizmus - wellnes turizmus

  • vízi turizmus
slide29
Azt is mondhatjuk, hogy a turizmus egyszerűen egyszabadidő tevékenység, azzal a megkötéssel, hogy azt az állandó lakásán és munkahelyén kívül végzi az ember.

A turizmus az emberi viselkedés egyik formája, az ideiglenes és önkéntes helyváltoztatás jelensége, amelynek során az egyén (turista) kilép a mindennapi életritmusából és személyes kapcsolatba kerül a felkeresett hely természeti, társadalmi és kulturális környezetével.

A turizmus az élet maga, a maga sokszínűségében és teljességében azzal a megkötéssel, hogy szabadidőhöz és helyváltoztatáshoz kötődik.
slide30

Falusi turizmus fogalmaA városon kívül, helyi és regionális vonzerőkkel rendelkező, gondozott, vidéki környezetben, a belföldi és külföldi vendégek szabadidő-eltöltési szükségleteinek széles körű, kereskedelmi alapokon történő kielégítése, és az ezt szervező helyi intézmények és szolgáltatók együttműködése. Aszabadidő eltöltésének az a módja, amely kizárólag a falusi turisztikai javainak igénybevételére, ill. ezek hasznosítására épül.

Agroturizmus fogalma

A szabadidő eltöltésének az a módja, amely elsősorban a mezőgazdaságba tartozó növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszer feldolgozás, erdőgazdaság, vadgazdálkodás, halgazdálkodás körébe tartozó turisztikai javak igénybevételére, ill. azok hasznosítására épül.

slide31

Ökoturizmus fogalmaiOlyan területeken, amelyeken a kínálat tervezésénél nem engedik meg a környezet gátlástalan rongálását, hanem védik azt, anélkül, hogy az idegenforgalmat leépítenék; az ökológiai szempontoknak megfelelően építik fel már eleve a turistákat fogadó bázisokat és határt szabnak előre a fejlesztés terjedelmének.

koturizmus rtelmez sei
Tágan értelmezve:

A helyi és a régió természeti adottságira épített idegenforgalmi programok, szolgáltatások élményt és informális tanulást jelentő igénybevételének kereskedelmi alapokon való biztosítása, a természet egyidejű megóvása és fejlesztési lehetőségeinek megteremtése mellett.

Szűken értelmezve:Védett természeti környezetben található flóráról, faunáról és tájról szerezhető összbenyomások érzékelését, informális tanulás élményét biztosító sajátos idegenforgalmi programok kereskedelmi alapokon való szervezése, a védett adottságok megóvása és fejlesztése mellett.

Ökoturizmus értelmezései
manilai nyilatkozat a vil gturizmusr l 1980 szeptember 27
Manilai nyilatkozat a világturizmusról 1980 szeptember 27.

1. T. alapvető tevékenység lett a nemzetek életében

2. Szükséges lett a T. fejlődésének áttekintése

3. Turisztikai Világszervezet nyújtson segítséget

4. Emberi Jogok Nyilatkozata – pihenéshez való jog

5. T. fejlődési kötöttségeinek felszámolására törekvés

6 A T. a világgazdaság egyik fő tényezőjévé válik

7. A T szerepe a nemzeti jövedelem újraelosztásában

8. A T. fejlesztésében nemcsak a gazdaságosság a szemp.

9. A T. az életszínvonal egyre lényegesebb eleme

10. A szociálturizmus megteremtése fontos társ. Cél

11. Üdülés, utazás kedvező hatása az emberre

12. Sokrétű, változatos turisztikai szolgáltatások kellenek

slide34
13. T a népek közötti tisztelet, bizalom forrása

14. A T társadalmi stabilitásban játszott szerepe jelentős

15 Az ifjúsági turizmus fejlesztésének fontossága

16.T szerepe az új nemzetközi gazdasági rend alakításába

17. T jobb munkafeltételek kialakítása, szakmai szakszerv.

18. T. erőforrások megőrzésének fontossága

19. A WTO szerepe az együttműködési koncepcióban

20. Két- és sokoldalú műszaki és pénzügyi együttműködés

21. Anyagiaknál fontosabb:

Az emberek önmegvalósítása, kiteljesedése,

Állandó bővülő művelődési lehetőség

Ember felszabadítása,méltóságának tiszteletbetartása

Népek szellemi örökségének tiszteletbetartása

22. Turizmusra való felkészítés és az oktatási rendszerek

23. Elemzésekben ki kell térni a belföldi és nemzetközi T-ra

24. A Konferencia ajánlásait vegyék figyelembe

25. WTO szerepe az alapelvek végrehajtásában

h gai nyilatkozat
HÁGAI NYILATKOZAT
  • A turizmus több százmillió ember mindennapi életének kísérő jelenségévé vált.
  • A turizmus gazdasági-társadalmi fejlődésének hathatós mozgatóerejévé válhat
  • A turizmus alapfeltétele a sértetlen, természeti, kulturális és emberi környezet
  • Mindig figyelembe kell venni a turisták sajátos problémáit
  • A pihenéshez és a szórakozáshoz való jog biztosítása, a munkaidő ésszerű csökkentése
  • Utazások megkönnyítése
  • A turisták biztonsága, védelme, emberi méltóságuk tiszteletben tartása
  • A terrorizmus tényleges veszélyt jelent a turizmusra
  • A turizmus minősége az emberek közötti különböző szolgáltatások minőségétől függ.
  • Az állami és magánszektor között egyeztetett, átfogó és összefüggő tervezés és működtetés
slide36

Az idegenforgalom rendszerének felépítése

közgazdasági környezet

társadalmi környezet

fölérendelt rendszerek

idegenforgalomrendszere

alrendszer idegenforgalom alanya

idegenforgalmi település

idegenforgalom tárgya: intézményi alrendszerek

idegenforgalmi üzemek, vállalkozások

idegenforgalmi szervezetek

technológiai környezet

politikai környezet

ökológiai környezet

a turizmus mindig valamely ter lethez kapcsol dik
A turizmus mindig valamely területhez kapcsolódik

Sajátos területek:

  • üdülőhely
  • gyógyhely
  • nemzeti park
  • arborétumok
  • környezetvédelmi terület
  • tájvédelmi körzetek
slide38

Települések:

    • tanya
    • község - kicsi
  • - közepes
  • - nagy
    • város - mező
          • ipari
  • - nagy
  • - világváros (főváros)
  • - világörökségek
    • régió (idegenforgalmi szempontból összefüggő tájegység,
    • amelynek területén turizmus fogadására alkalmas
    • települések vannak)
    • Dunakanyar – Balaton
    • Riviera – Magas-Tátra
          • Kárpát-medence
          • Észak-Amerika – Európa
a turizmus l trej tt nek helyi felt telei adotts gai
A turizmus létrejöttének helyi feltételei (adottságai)

Adottságok: a turisztikai fogadóhelyen meglévő olyan sajátos természeti, kulturális, történelmi, igazgatási, gazdasági, szórakozási és egyéb feltételek (körülmények), amelyek az ezt igénylő emberek (turisták) tartózkodását (időtöltését), kikapcsolódását intezívé és hasznossá teszik.

slide40
Természeti adottságok:

- földrajzi és idegenforgalmi fekvés

- éghajlat-időjárási viszonyok

- vízrajz-domborzat

- különleges természeti adottságok

Kulturális adottságok:

- történelmi emlékhelyek

- műemlékek-történelmi városmag

- múzeumok, képtárak, gyűjtemények

- tudományos intézmények, egyetemek

- néprajzi sajátosságok

- színház és hangverseny termek

slide41
Államigazgatási és gazdasági adottságok:

- a település közigazgatási rangja

- a település gazdasági jelentősége (ipari és kereskedelmi stb.)

- kereskedelmi és szolgáltató üzlethálózat

Szórakozási lehetőségek:

- fesztiválok

- zenei hetek

- rendszeresen visszatérő rendezvények

- színielőadások

- táncházak

- hangversenyek

- mozielőadások

- sportrendezvények

- vidámpark / Luna-park stb.

- könnyűzenei előadások

- táncos-zenés szórakozóhelyek

a helyi adotts gok sszess ge jelenti a vonzer t
A helyi adottságok összessége jelenti a vonzerőt

Vonzerő: a turisztikai fogadóhelyen meglévő kedvező helyi adottságok (feltételek) alapján valójában vagy potenciálisan jelentkező szívóhatás, amelynek intenzitása, az adottságok szubjektív értékelésétől, a propagandától, információtól és az üzleti munkától függően alakul ki.

E hatás lehet:

- helyi

- regionális

- országos

- ország csoportra vagy

- világra szóló.

slide43
Alapvető infrastruktúra:Olyan általános gazdasági feltételek (úthálózat közleke-dés, közművek, hírközlés stb.) gyűjtőneve, amelyek köz-vetve befolyásolják a gazdasági élet és a turizmus fejlesz-tésének lehetőségeit.

Turisztikai felkészültség: azoknak a tárgyi, szervezeti és társadalmi körülményeknek az összessége, amelyek a turisták adott helyen való tartózkodásának zavartalanságát és kulturális formáit biztosítják.Adottságok és az infrastruktúra megléte esetén kiépítendő a fogadóképesség: turisztikailag vonzó adottságokkal rendelkező helyi tárgyi felkészültsége, meghatározott nagyságrendű tömeg (turista) elszállásolására és ellátására, ill. kirándulók és átutazók kiegészítő ellátására

.

az idegenforgalmi felk sz lts g t rgyi elemei idegenforgalmi infrastrukt ra
Az idegenforgalmi felkészültség tárgyi elemei:(idegenforgalmi infrastruktúra)

Szálláslehetőségek

  • szálloda
  • panzió-fogadó
  • motel
  • camping
  • sátortábor / ifj.
  • fizetővendéglátás / falusi vendégfogadó
  • társas- és magánüdülő
  • kollégiumok
slide45
Vendéglátás
  • étterem – vendéglő – önkiszolgáló étterem
  • csárda
  • borozó – söröző
  • bistró – kifőzde
  • ételbár – büfé – falatozó
  • drink-bár – presszó
  • cukrászda – fagylaltozó
  • borkóstoló
  • táncos szórakozóhely / bár
szabadid elt lt s re szolg l int zm nyek ill v llalkoz sok
Szabadidő eltöltésére szolgáló intézmények, ill. vállalkozások
  • strandok – fitness clubok – uszodák, szaunák
  • thermál- és gyógyfürdők
  • bowling pályák
  • tenisz és golfpályák
  • sí és korcsolyapályák
  • vizisí – evezés – motorcsónak és vitorlázás lehetősége
  • lovasiskola – tereplovaglás – fogathajtás
  • ejtőernyős időtöltés lehetősége
  • sárkányrepülés lehetősége
  • kézműiparos műhelyek
  • festőiskola
  • nyári nyelviskolák – nyári egyetemek stb.
  • nyári amatőr sportversenyek
gazdas gi tev kenys ghez sz ks ges elemek
kongresszus/konferencia termek /központok/

tanfolyami lehetőségek

bevásárlási lehetőségek

Turisztikai közlekedési létesítmények:

drótkötélpálya

sífelvonók

drótkötélvasút

fogaskerekű vasút

Gazdasági tevékenységhez szükséges elemek
slide48
Idegenforgalmi vállalkozások

primér, közvetlen turisztikai szolgáltatást nyújtók (szállodák, motelek, vendéglátó vállalkozások, utazási iroda)

másodlagos, közvetett szolgáltatási területeken (mindazok amelyek nem turisztikai célból jöttek létre)

Szakmai érdekképviseletek – szövetségek – kamarák (MUISZ,

MSZSZ, FATOSZ, stb.)

Az Idegenforgalmi felkészültség szervezeti elemei: - Közérdekű idegenforgalmi szervezetek (OIH, OIB, RIB) - Megyei Önkormányzatok - Helyi önkormányzatok Információs Irodái (Tourinform) - Helyi idegenforgalmi Egyesületek

slide49
Az önkormányzat, mint a helyi közhatalom és népképviselet szerve:

A helyi közügyek, közösségi érdekek demokratikus intézése. Az önkormányzatifeladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg.

Önkormányzat feladatai:

alapvetőek (közszolgáltatási)

önként vállalt feladatai (a helyi életminőség javítása érdekében)

Az idegenforgalmi felkészültség társadalmi elemei: - szakmai felkészültség-idegenforgalmi szemlélet - iskolázottság – műveltség - kultúráltság - nyelvtudás - vallás – vallási szokások - hagyományok – népszokások - mentalitás – vendégszeretet

az idegenforgalom form i k ls okok s hat sok szerinti csoportos t sban
Az idegenforgalom formái külső okok és hatások szerinti csoportosításban
  • Eredet

- belföldi turizmus

- külföldi turizmus

  • Az idegenforgalomban résztvevők száma

- egyéni turizmus (az utazás és a tartózkodás egyéni kialakítása)

- kollektív turizmus

      • csoportos vagy társasági turizmus (az utazás és/vagy tartózkodás közös lebonyolítása)
      • klubturizmus (az utazás túlnyomórészt, a tartózkodás teljes közös, miközben tudatosan elősegítik az üdülővendégek egy üdülőcsoporttá való integrálódását)

- tömegturizmus (turisták tömeges megjelenése, ahol a jelleg és a

környezet szerint negatív kísérőjelenségek már kevés vagy csak

sok turista megjelenése esetén felléphetnek)

- családi turizmus

slide51
Az idegenforgalomban résztvevők életkora

- ifjúsági turizmus (a 15-24 évesek idegenforgalma, akik már

nem a szüleikkel és még nem a saját, megalapítandó

családjukkal utaznak szabadságra)

- senior turizmus (a 60-65 év feletti, nyugdíjas már nem aktív

keresők idegenforgalma)

  • Tartózkodás időtartama

- rövid idejű idegenforgalom (turizmus)

        • átutazó- vagy tranzitturizmus (tartózkodási helyre való visszatérés nélkül)
        • tulajdonképpeni rövid idejű turizmus, főleg hétközbeni üzleti turizmus
        • egynapos kiránduló turizmus (szállás nélkül)
        • hétvégi turizmus (1-3 szálláséjszakával)

- hosszú idejű idegenforgalom /turizmus

        • nyaralási (szabadság) turizmus négynél több szálláséjszakával
        • gyógyturizmus (orvosi tapasztalatok szerint leginkább három hét)
slide52
Évszakok
    • Nyári turizmus
    • Téli turizmus
    • főszezoni turizmus
    • Szezonon kívüli turizmus
  • Szállásforma
    • Szállodai turizmus
    • Szállodán kívüli turizmus
      • bungalow – vagy appartment turizmus
      • hétvégi ház turizmus
      • Kemping- vagy lakókocsi turizmus
  • Igénybe vett közlekedési eszközök
    • vasúti turizmus
    • autós turizmus
    • hajó turizmus
    • repülős turizmus
slide53
Hatások a fizetési mérlegre
    • aktív idegenforgalom (bejövő turizmus, külföldiek turizmusa belföldön)
    • passzív idegenforgalom (kimenő turizmus, a belföldiek idegenforgalma külföldön)
  • Finanszírozás módja
    • szociálturizmus (gyenge fizetőképességgel rendelkező lakossági rétegek részvétele a turizmusban, miközben ezt külön intézkedésekkel teszik lehetővé vagy könnyítik meg.)
    • idegenforgalom elő- és utófinanszírozással (hitelkártya)
slide54
Szociológiai tartalom
      • luxus és exkluzív turizmus
      • hagyományos idegenforgalom (az egyéni utak és szállodai tartózkodások turisztikai jellegének hangsúlyozása a modern turizmus kezdeti éveiben)
      • ifjúsági turizmus
      • felnőtt turizmus
      • szociál turizmus
      • szelíd turizmus
  • Utazási forma (az utazás szervezésének módja)
      • egyéni turizmus (utazási iroda igénybevételével és anélkül)
      • átlagáras turizmus (az utazásszervező által kínált csomag, ami átalányáron tartalmazza a z utazással és tartózkodással kapcsolatos szolgáltatásokat: teljes vagy részleges átalánydíjas utak, illetve rendező által szervezett utak)
  • Utazási magatartás
      • intelligens turizmus
ad